Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)
1981-09-23 / 222. szám
* Esküvő Mezőkövesden. A színpompás népviselet, úgy látszik, már ilyen ünnepi alkalmakkor sem kerül elő. Nevesincs szekrénysor Házi kiállítás a bútorgyárban r Házi kiállításra invitáltak bennünket az Avas Bútorgyárba. Elsősorban a vevőpartnereknek szól ez a bemutató. Már körülbelül tíz éve hagyomány, hogy a kereskedőktől itt kérik ki véleményüket; bútoraikból menynyit szeretnének rendelni a jövő évre. j Tegnap a Borsodi Ipar- j cikk Kiskereskedelmi Valla- j lat képviselőivel ültek tárgyalóasztal mellé. Ilyenkor rendszerint elmondják a vevők igényét, vitatkoznak, ki : kit győz meg alapon. A teljesíthető kéréseknek persze igyekeznek a gyárban eleget i tenni. Az egyik ilyen, jól I megfontolt kérés, hogy a gyár igyekezzék kisbútorokkal gazdagítani választékát. Az ígéret úgy szól, hogy minden évben lesz egy-egy darab kisbútor, ami az eddig gyártott garnitúrájukhoz illik. Így mutatták be a már jövőre piacra szánt ágyneműtartót. Darabjaikat nemcsak garnitúrában, hanem szólóban is megvásárolhatják a vevők. Deák István igazgató a Skálacoop üzletembereit is várja, akik rendszerint nagy tételben vásárolnak. A gyár arra számít, hogy a Borsod Ex és a Monaco még mindig a „kemény” cikkek közé tartozik, s elviszi a kereskedőktől és a vevőktől is a pálmát. De nem árulnak zsákbamacskát; a Monacót továbbra is csak előjegyzésre vásárolhatják. Annyival tudnak többet adni, hogy a budapesti és a miskolci üzletek után Borsod több bútorüzletébe is szállítanak majd. Jól bevált kereskedelmi forma, hogy közvetlenül a kiskereskedelmi vállalatok raktáraiba szállítják a gyárból a bútort. A nagykereskedelem kikapcsolásával a szállítás útja rövidül le, s nyilván kevesebb károsodás érheti a portékákat. Bekukkantottunk a kísérleti üzembe is. Már félkész állapotban találtunk az őszi, Budapesti Nemzetközi Vásárra készülő szekrénysorukat. Az új termékük még nem esett át a keresztelőn, de az Otthon ’82 megnyitására neve is lesz, készen is lesz. O. E. * A Monaco szekrénysor sötétre pácolt változatban is készül Tanulj tőlem táncolni! Á plakátok, megállító táblák hasonló címe mindenképpen arra csábítja a táncban járatlanokat: ide feltétlenül el kell menni. S aki ezt teszi, nem is bánja még. A Városi Művelődési Központ Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőháza ugyanis éppen a táncolni nem tudókra gondolva szervezte ma délután 6 órakor kezdődő rendezvényét. Ezen az Országos Társastánc Pedagógus Továbbképző Intézet tanárai tanítják meg az érdeklődőket a legdivatosabb táncokra. A Gárdonyi Ifjúsági Parkba nemcsak a fiatalokat, de a táncolni nem tudó felnőtteket is várják. . A pécsi vándorey ülésen döntöttek javul a diétás elás A Magvar Táplálkozástudományi Társaság pécsi vándorgyűlése tegnap befejezte munkáját. A vándorgyűlés résztvevői ajánlásokat fogadtak el a diétás étkeztetés korszerűsítésére, az egységes kórházi diétás rendszer megvalósítására és a dieteti- kai oktatás megszervezésére vonatkozóan. Az ülésen javaslatok hangzottak el a kórházi diétás rendszer egységesítésére, továbbfejlesztésére vonatkozóan, s ezeket eljuttatják az illetékes egészségügyi, gyógyszerészeti. élelmiszeripari, illetve élelmezési szervekhez, intézményekhez, vállalatokhoz. A DH várospolitikai fóruma A finn példa • „Iestre szabott” lakás • Az egyén ízlése szerint • Mit tanulhatunk? Akinek volt szerencséje vendégeskedni finn családoknál, tanúsíthatja, milyen magas fokon áll északi rokonainknál a lakáskultúra. A szerényebb anyagi viszonyok között élők is igyekeznek egyéni ízlés szerint berendezni otthonukat, és ebben kétségkívül segíti őket az is, hogy a lakások túlnyomó többsége „testre szabott”, azaz a belső terek nagysága, elrendezése igazodik a család lélekszámúhoz, igényeihez. Hogy miként sikerül megteremteni — legalább részben — ezt az összhangot, arról szó esett a közelmúltban a televízióban, A Hét Umü műsorban is. Bizonyára sokan felfigyeltek rá, milyen támogatást kapnak a fészekrakáshoz a fiatal házasok. Az előtakaré- kosság ott is megkívántatik, ám az — építési kölcsön szerényebb hányadát kitevő — induló tőkéhez bankhitelt kaphat a házaspár. Hogy mennyit, és milyen hosszú törlesztési időre, az alapvetően a család jövedelmi viszonyaitól függ. Tehát nem az építkezési forma, hanem a család jövedelme és szociális viszonya a meghatározó! Egyéni megkülönböztetés a teherviselésben és — mint már utaltam rá — az egyéni kívánságokhoz igazított kivitelezői munka. Pedig nem egyedi terv alapján készült családi házakról volt szó. Típustervek alapján építkeznek a szerényebb jövedelmű finn családok is, társas- vagy sorházas formában. Csakhogy- ezek a tervek rugalmasak, és néhány közfal, ajtó elmozdításával jelentős mértékben átalakítható a lakás belső tere. A televízióban nyilatkozó magyar szakember hangsú4 Borsod agrárgazdasága Minden szemre szükség van (Folytatás az 1. oldalról) Borsod ipari megye, s mezőgazdaságáról, élelmiszer- iparáról talán kevesebb szó esik az indokoltnál. A közérdeklődés reflektorfénye elsősorban a nagy, s méltán híres gyáróriásokra esik, noha Borsod agrárgazdasága is jelentős. A végrehajtó bizottság egyebek mellett azért is tűzte napirendre a témát, hogy számba vegye az agrárgazdaság eredményeit, s számba vegye a gondokat. Mert gond van bőven. A jelentés úgy fogalmaz, hogy megyénk mezőgazdaságának eredményeit, a kitűzött feladatok megvalósítását döntően meghatározta a kedvezőtlen időjárás, az ár- és a belvíz pusztítása, az eszközök árának emelkedése és a támogatási lehetőségek szűkülése. Dr. Pusztai Béla általános elnökhelyettes joggal mondhatta, hogy — csekély kivételtől eltekintve — a borsodi mezőgazdaság vártnál mérsékeltebb produktuma nem emberi, szakmai, vezetői mulasztásoknak tudható be, hanem objektív okok játszottak közre. A hatékonyabb gazdálkodásra törekvő — egyébként helyes — szándék a mezőgazdaságban nemkívánatos termékszerkezet-módosítással ' járt Pedig, s ez politikai, gazdasági célkitűzés egyaránt, minden megtermelhető mezőgazdasági terméket meg kell termelni és hasznosítani. Az országnak szüksége van a gyengébb borsodi föide- "ken kisebb hozamokat adó gabonára, a költségesebb, külterjes jellegű állattartás húsára, a később érő zöldségre és gyümölcsre. (Az egyik hozzászóló az olaj szédületes áremelkedésére hivatkozva utalt arra, hogy várhatóan az élelmiszer is hasonló karriert fut be a világpiacon. Ez pedig fölértékeli majd a rosszabb körülmények között, most még veszteséggel előállítható élelmiszerek értékét is.) Az elkövetkező öt év tervei 2—3 százalékos évenkénti fejlődést prognosztizálnak. Ennek érdekében a borsodi mezőgazdasági üzemeknek még jobban kell alkalmazkodni a mezőgazdaságilag hasznosítható törületek ökológiai viszonyaihoz, s talán hasznos lenne differenciáltabban támogatni a hátrányos helyzetű termelőszövetkezeteket. Ennek megítélése azonban már egy másik testület feladata. B. I. lyozta, hogy sok az azonosság, de az eltérés is a két ország lakáspolitikájában. Érthető, hiszen más társadalmi rendszerben élünk, és ^az sem elhanyagolható, hogy Finnországban az egy főre jutó nemzeti jövedelem körülbelül kétszerese a miénknek. Részben ez utóbbiból következik, hogy lényegesen magasabb fokon áll náluk az építészet, s a lakáskultúra is. De mindez nem zárja ki, hogy megtanuljuk tőlük, ami jó, alkalmazható a hazai viszonyok között. Ilyen pedig sok van. Például: egyazon lakótelepen megtalálhatók egymás mellett a legkülönbözőbb lakásépítési formák, úgy, mintha nálunk az állami erőből épülő otthonok mellé, közé magánerős sor- és társasházakat telepítenének. Annyi előnye mindenképpen lenne az eljárásnak, hogy változatosabb volna a városkép, Elgondolkoztató, hogy nem duzzasztják túl nagyra a lakónegyedeket. Mert minél kisebb egy negyed, annál köny- nyebben „befogható” az ott élők számára. Néhány évvel a beköltözés után, már isme-« rősök sokaságával találkozhatnak az utcán, a boltban, szórakozóhelyeken. Így bizony könnyebb lenne kialakítani a ma még inkább csak óhajként emlegetett közösségi életet is! Hétköznapokon, reggeltől késő délutánig néptelenek, „alvó városok” a lakótelepek. A magyarázat: a munkaképes korú lakosság megy a dolga után — általában távoli munkahelyekre —, otthon csak az idősek, és a gyermek - gondozási segélyt élvező anyák maradnak. Ezen úgy változtatnak a finnek, hogy munkaalkalmat teremtenek helyben, azaz kisebb üzemeket telepítenek az otthonok mellé. Nálunk nem lehetne? De ha ezt nem is — rugalmasabb lakásgazdálkodással — legalább annyit elérhetnénk, hogy az otthonok kiutalásánál vegyék figyelembe: ki, hol dolgozik. Most ugyanis ezrek utazzák keresz- tül-kasul a várost, hogy pél-' dául az Avasról eljussanak a diósgyőri nagyüzemekbe, a diósgyőri lakótelepről pedig a város ellenkező végében levő vállalatokhoz. Jámbor óhaj? A lakáscserék megkönnyítésével valamennyit még lehetne segíteni a bajon! Mit tanulhatnánk még? A! természet tiszteletét., Legendává nemesült — saját' szememmel láttam, hogy igaz — a házzal körülépített park története. Gondolják meg! Abban az országban, mely kivételesen gazdag fában, egy szép fenyő megtartásáért módosítják a beépítési alaprajzot!... S nemcsak a lakások ragyogóan tiszták, hanem a lakótelepek, utcák, parkok is. I És nem a szigorú bírságolás, i hanem a belső igény miatt. (békés) Tanszersegély nagycsaládosoknak, árváknak Hagyomány már a Volán 3. sz. Vállalatánál, hogy a szeptemberi tanévkezdés előtt a nagycsaládosokat, s azokat az árvákat, akiknek valamelyik szülője a vállalatnál dolgozott, tanszersegélyben részesítik. A három gyermeknél nagyobb családdal bírók, s az árvák 400 forinttól 3 ezer forintig kapnak tanszersegélyt, Az idén összesen' 428 vállalati dolgozó, illetve azok árvája kap tanszervásárláshoz segélyt, összességében 328 ezer forint értékben. Lábbelik jövőre Az ország legnagyobb cipőipari üzeme a martfűi Tisza Cipőgyár, sikerrel szerepelt az augusztus második felében tartott budapesti börzén, amelyen 1982 első felére szánt kollekcióját ajánlotta nyolc kereskedelmi vállalat képviselőinek. A bemutatott 240 modellből száztízet választottak ki és rendeltek meg, s a fél évre felajánlott 3 millió 120 ezer pár lábbelit teljes egészében lekötötték. Kiváltképp nagy sikere volt a gyár két új termékének a pvc gyermek- és fiúcsizmáknak, valamint a férfi szabadidő-cipőknek. A gyermekcsizmákból már ez év végéig százezer párat kap a kereskedelem, 1982 első felében pedig további 150 ezer párat. A fröccsöntött talpú férfi szabadidőcipő előállításához decemberben látnak hozzá és a következő év közepéig 102 ezer párat küldenek a nagykereskedelmi vállalatoknak. Hagyományos termékeikből, munkásbakancsból, kismamacipőkből, különféle tornacipőkből is teljes mértékben fedezik a szükségletet. Újdonság még, hogy a Tisza Cipőgyár belföldi termékeiből megközelítően kétszázezer pár lábbelit két bőségben gyárt, ezzel a kényesebb lábú vásárlók igényét is kielégíti. A gyár újdonságait az őszi BNV-én is kiállítják.
