Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)

1981-09-02 / 204. szám

Gyermek- és ifjúságvédelem Miskolcon I. ^ Képsorunk azt a pillanatai mutatja be, amikor az akadályvétel után a lovas elveszíti egyensúlyát, kicsúszik lába a kengyelből, de egy fél másodperccel később korrigál, így el­kerülte a bukási. (Solymos László felvételei) Ló és lowas Mit is lót a néző? A lő és lovasa pompás összhangban galoppozik a pályán, majd egy mondjuk egyhúszas, más- fél méteres akadály előtt a lovas az állat oldalába nyomja csizmáját, a ló emel­kedik, a lovas ráhasal a mén nyakára, és már újra a fői­dőn, biztonságos vágtában. Látszólag ilyen egyszerű az ugratás, de valójában mi rej­lik e mögött, arról ícy be­szél Mátyus Viktor, a Szil­vásvárad! Állami Gazdaság Európa-szerte ismert lovasa: — Az ember nem is gon­dolná, milyen nagy összhang szükséges ilyenkor a ló és lovasa között. Már a verseny előtt, amikor a lovasok gya­logosan bejárják a pályát, is­merkednek az akadályok el­helyezkedésével, gondolatban ekkor számolgatják, mikor, hol kell a lovat gyorsítani, esetleg visszafogni, melyek a biztonságos talajérés pontjai. Nem mindegy például, hogy egy akadályt milyen szögből közelít meg, tehát ismerni kell lova szokásait is. A legfontosabb az ugratás előtti ppíanat, de nem kevés­bé veszélyes az akadály túl­só oldalán való érkezés sem. Ha a ló érzi, hogy a nyereg­ben ülő lovas nem biztos az ugratás előtt, néha egészen furcsa dolgokat művel. Így például annak, hogy „meg­bokrosodik” az is oka lehet, hogy nem egyértelmű utasí­tást kapott a lovastól. Ilyen­kor vagy ugrik, vagy leblok­kol, de ha ugrik is, a nehe­ze, a talajérés után is adód­hatnak kellemetlen helyze­tek, előfordul súlyosabb bu­kás is. * Legutóbb a mezőkövesdi lovasbemutatón láttunk egy ilyen pillanatot. Az akadály­vétel ugyan még kiválóan si­került, de et földre éréskor a lovas oldalra billent, lába ki­csúszott a kengyelből, és bi­zony lélekjelenlétén és rutin­ján múlott, hogy vissza tud­ta fogni a lovat, és egyensú­lyát visszanyerve — tegyük hozzá, hogy kengyel nélkül — tudta folytatni a versenyt. Ha nem is érmes időt futott, teljesítményéért vastapsot kapott a nézőktől. S. L. Alkudni is lehet Pedig nem vagyunk a piacon izei a UM kereskedctiazban n szülői szeretet pótolhatatlan ♦ Túlterhelt gyámhatóság ♦ Egyre több a veszélyeztetett ♦ Büntetik-e a szülőt? A gyermek- és ifjúságvédelem komplex társadalmi feladat. A jövő generáció szellemi, testi és erkölcsi fejlődése múlik rajta. Amennyiben a család nem tud eleget tenni e követel­ményrendszernek, társadalmi ellenőrzéssel vagy felügyelettel kell a káros hatásokat megszüntetni. A társadalmi szervezetek mellett a gyámügyi hatóságoknak, a bűnüldöző szerveknek és az igazságszolgáltatás munkatársainak van hathatós sze­repük ebben a rendkívül szerteágazó munkában. Ezek a szervezetek elemezték a közelmúltban városunk gyermek- és ifjúságvédelmi helyzetét. A család meghatározó sze­repe gyakorlatilag mindenek fölött áll. A bűncselekmé­nyek kiváltó okait a rend­őrség js gyakran a rossz csa­ládi környezetben jelöli meg. A bűnelkövető fiatalok 6,1 százalékánál a szülő munka­kerülő és alkoholista, 29,8 százalékuk a nagyszülőknél vagy csonka családban ne­velődik. De a túlzott kényeztetés, az anyagiakkal megvett szeretet sem vezet jóra. Ezt a tényt erősíti az ügyész­ségi elemzés. A gyermek ki­csúszik a szülői felügyelet alól. A bűnelkövető fiatal­korúak 55,6 százaléka teljes családban él. A megelőző munkában a leghatékonyabban a gyám­hatóság munkatársa; tudnak közreműködni. De! 1960-ban 13 951 ügyiratot iktattak. Az L fokú hatáságon látják, sokkal inkább a fel­derítő munka javulását. Az ártalmas családi kör­nyezeti hatások miatt 556 gyermek életét kísérik fi­gyelemmel. Tavaly 35 esetben kézdemé-' nyezték — gyermekvédelmi okból — valamelyik szülő alkoholelvonó kezelését. A felnőttek antiszociális maga­tartása miatt 254 gyermek áll gyámhatósági felügyelet alatt. Anyagi okokból 74, egészségügyi veszélyeztetett­ség miatt 13 gyermeket gyá- molítanak, támogatnak. Az ártalmas hatásokat leg­alább részben kivédendő, 80 esetben kötelezték a szülő­ket, hogy kiskorú gyermekü­ket bölcsődében, óvodában, napköziben vagy diákotthon­ban helyezzék el. Ahol ez sem jelent megnyugtató meg­oldást. kezdeményezik az ál­lami gondozást. Miskolci szülők gyermekeként tavaly 570 állami gondo­zottat tartottak nyilván. A létszám az elmúlt két év­ben nem nőtt ugyan jelen­tősen. de maga a növekedés ténye is nyugtalanító. Ha anyagiakban nem is nélkü­löznek, de érzelmi életük a család hiányában nem lehet teljes. A bírósági vizsgálat fog­lalkozik a szülők felelősségé­vel is. A tapasztalat szerint ritkán vonják — jogilag — felelősségre a szülőt, a kiskorú súlyos veszélyezte­tése miatt. Négy-hat gyermekes munka­kerülőknek sokszor az alkal­mi munka jelent kibúvót a tartási kötelezettség alól. Amíg a hatóságok a gyer­mekre figyelnek, a szülő vál­tozatlanul éli a maga éle­tét. Pedig a gyermeki vét­ségekért, a hátrányos családi indíttatásért a szülőket is büntetni kellene!... (Folytatjuk) OLÁH ERZSI Minikönyv a jubileumra • Schola Patakina Meglepetéssel kedveskedett apa- rányi könyvek gyűjtőinek a mis­kolci miniatűr- könyv-gyűjtők klubja a Sáros­pataki Kollégium fennállásának 450. évfordulójára. A jubileumra megje­lentették a gyu- fásdoboznál is ki­sebb könyvpa- rányt, a Schola Patakinát. A 118 oldalas, fényké­pekkel gazdagon illusztrált könyvet — amely 500 szá­mozott példány­ban készült — dr. Kováts Dániel ír­ta, Kovács Mihály szerkesztette. A rajzokat Feledy Gyula Kossuth-dí- jas grafikusmű­vész készítette. A minikönyvet á klub tagjai társa­dalmi munkában jelentették meg. (Solymos felv.) — Mennyiért adja ezt a rá­diót? — Kétezer forint. — Adok érte ezernyolcszá- zat... — Legyen ezerkilencszáz... — Ezernyolcszáznál többet nem fizetek érte ... — Rendben, leblokkolom! Ha valaki azt hitte volna, hogy e rövid párbeszéd a Zsarnain, az ócskapiacon hangzott el, akkor az utolsó mondat hallatán bizonyára rájött a tévedésére. Tegnap reggeltől ugyanis nem min­dennapi módszerrel csalogat­ják a vásárlókat az első mis­kolci Diszpó Depóban: alkud­ni lehet bizonyos árucikkek­re. — Az ötlet szinte kínálta magát — mondotta Szabó Endre, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese. — Csupán azon kellett gondolkodnunk, miképpen valósítsuk meg ezt az árusítási formát. Két rész­re osztottuk a raktáráruházát, az egyik oldalra csak olyan cikkeket tettünk, amire al­kudni is lehet. Megjegyzem: egyik sem bóvli, sőt akad köztük olyan keresett cikk, mint például az erősítő, a rá­dió. a mikrofon, a magneto­fon, hangfal, fénycső, aszta­li és állólámpa, valamint lap­radiátor. Az alku tárgyát képező árucikkeken irányár találha­tó. Mi a véleménye a postáról? A Magyar Posta is kíván­csi arra, miként vélekednek munkájukról, szolgáltatásaik­ról az ügyfelek. Ezért a Pos­ta-vezérigazgatóság tájékoz­tatási szolgálata szeptember­ben országos felmérést végez. Mintegy hatezer kérdőívet adnak ki, s arra várnak vá­laszt, mi a véleménye a meg­kérdezettnek a postáról, a szolgaitatásak színvonaláról. — Az eladók mennyire me­hetnek az irány fir alá? •— A raktáráruház kilenc eladóját pontosan tájékoztat­tuk, hogy melyik árucikknél mennyit engedhetnek az irányárból. Ennek még a százalékösszege is üzleti ti­tok, amit jó kereskedők mód­jára nem teszünk közhírré. Az azonban nem titok, így sem fogunk ráfizetni, mivel az alku tárgyát képező áru­féleségek zöméből nagy kész­leteink vannak. S ha ezen most túladunk, már nyertünk valamit a vásáron. — Erdekeltek-e az eladók az alkuban? — Természetesen. Most megmutathatják kereskedői képességeiket, s a siker függ­vényében premizáljuk őket két hét múlva, a raktáráruház bezárásakor. Tokajban megkezdték a hajdani görök kereskedőház helyreállítását. A városka fő­terén álló, tizennyolcadik szá­zadban épült emeletes ház valamikor a görög származá­sú Szazsarát borkereskedő család tulajdonában volt. A helyreállítást megelőző építé­szeti feltárások során megál­lapították, hogy az évtizedes meszelések alatt értékes freskók konzerválódtak. A Borsod megyei Tanács az épületet megvásárolta, és ab­ban a hegyaljai borvidék történetét, borászatát, szőlé­szetét bemutató kiállítást rendeznek be. Helyet kap a kiállításon a Hegyaljához tar­tozó egykori mezővárosok kézmű- és kisipara, valamint népművészete is. A korhű helyreállítási munkához, va­lamint az egykori falfestmé­nyek helyreállításához a me­gyei tanács mintegy három­millió forinttal járul hozzá. mindössze hat ügyintéző van. nekik kell több száz család életébe belelátni, be­avatkozni. Pedig egy-egy akta lezárása megannyi utánajárást, kör­nyezettanulmányt, s az ügy­ben érdekeltek meghallga­tását jelente Tény, hogy képtelenek betartani az ál­lamigazgatási törvényben meghatározott 30 napos ügy­intézési határidőt. 1980-ban például 1077 eset­ben tették meg a gyermekek érdekében szükséges védő-óvó intézkedést A gyámhatósá­gon nyilvántartott, veszélyez­tetett kiskorúak száma év­ről évre nő. Ebben viszont nem a gyermek- és az ifjú­ságvédelmi helyzet romlását j A szeptemberi őszi BNV-n ismét megrendezik az immár hagyományos autóparádét. A járműiparnak ez a kiállítása a fedett pavilonokból most ismét a szabadtéri bemutató színhelyére költözik. A kiál­lítás igazi szenzációját min­den bizonnyal az 1100 köb­centiméteres, háromajtós ja­pán Mazda 323 típusú gép­kocsi képviseli majd. Az au­tót a budapesti vásárt meg­előzően Lipcsében is kiállít­ják, az ottani őszi vásáron Az autóparádén megtekint-' hetők a szovjet Lada gép­kocsik, a csehszlovák Sko­dák, az NDK-beli Trabant és Wartburg autók is. Ez utób­bi új, módosított változatá­val ismerkedhet meg a nagy­közönség. Nagy érdeklődés előzi meg a jugoszláv Zasz- tava bemutatkozását, hiszen a közelmúltban jött létre a két ország járműipara között az első autóipari szerződés. Ennek részeként a jövőben, sőt, már az idén is, magyar alkatrészekért Zasztava gép­kocsikat kapunk. A szocia­lista országok járműiparai a gépkocsikon kívül haszonjár­műveket, motorkerékpárokat és mopedeket is kiállítanak. A nyugat-európai autógyá­rak közül találkozhatunk majd az NSZK-beli BMW úgynevezett ötös szérianao- delljeivel, és az Opel-gyár négy típusával. Kiállít az őszi vásáron a francia Re­nault cég is. (sz. 1.) Az első bányásznap Nem volt könnyű akkor az élet. 'És nem voll könnyű a bányászok élete sem. Es mégis dolgoztak, megfeszített erővel próbálták ki­elégíteni az ipar egyre nagyobb szénéhségét. A borsodi bányászok országos eredmények­kel rukkoltak ki a bányásznapra tett felaján­lásaik megvalósítására. Az első bányásznap központi ünnepségére 1951. szeptember elején, Budapesten került sor. Czoltner Sándor bánya- es energiaügyi miniszter ünnepi beszédében dicséretben ré­szesítette a Diósgyőri Szénbanya Vállalatot es megemlítette, hogy az ércbányászatban a Rudabányai Vasércbánya kiemelkedő telje­sítményt mutatott fel. Ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy a továbbiakban még jobb mun­kára van szükség, hogy biztosítsuk az ország gyors iparosításához szükséges, egyre na­gyobb mennyiségű szenet. A lapok 1951. szeptember 2-i, vasárnapi számai ünnepélyesen köszöntötték a széncsa­ta hőseit. Az ünnepi szónok, Nógrádi Sándor altábornagy, a párt Központi Vezetősége tag­jának itteni beszédéből: „Semmi kétség, hogy az új, nagy széncsatát a borsodi bányászok is győzelemre fogják vinni!” Mindenütt, ahol szénbányászok, érc- és ásványbányászok él­tek és dolgoztak, méltó módon ünnepelték nagy munkájuk eredményeit. A lap időjárás- jelentéséből is kitűnik, hogy kánikulai hő­séggel köszöntött ránk ez a nap. Várható hó­mérsékleti érték az ország területén reggel 16—19, délben nyugaton 29—32, keleten 31— 34 fok. Az ünnep előtt, este fáklyás felvonu­lás volt, éjszaka a sztahanovisták éjjelizenét kaptak, reggel a bányászzenekarok zenés éb­resztőt tartottak, az ünnepségeken kitünteté­seket és jutalmakat adtak át, aztán minde­nütt mindenki részvételével közös ünnepi ebéd volt, délután gazdag kultúr- és sport­műsor, este pedig táncmulatság. Az új bá- nyászegyenruhákon csillogtak a kitüntetések, a bányatelepek, a vásározók a kivonult, ki­települt boltokból, vendéglátóipari egységek sátraitól olyanok voltak, mint valami nagy vásárok, búcsúk idején a falvak, városok... Ekkor fizették a hűségjutalmat is. Nagy volt a vásárlási kedv, a bányászok örültek az ün­nepnek. Az egész ország köszöntötte őket. Köszöntötte a borsodi érc-, szén- és ásvány­bányászokat is, akik közül ez időben 16 volt Kossuth-dijas, 44 volt munkaérdemrendes, 138 népköztársasági érdemérmes, 1186 okle­veles, 214 jelvényes sztahanovista. És másnap, ünnep után, hétfőn reggel újra megindult a munka, a bányászok ismét le­szálltak a föld alá, mert tudták, hogy ünnep után következik a hétköznap, hogy ünnepelni csak akkor lehet, ha munkánkkal ezt meg­érdemeltük. O. J. Nem is olyan egyszerű Az új Zasztava és a Wartburg

Next

/
Thumbnails
Contents