Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)
1981-08-19 / 193. szám
Mennyit ér egy olvasótábor? A kiemelkedő kulturális munkáért Kitüntetéseket adtak át Hagyomány, hogy az alkotmány ünnepe alkalmából tüntetik ki a kulturális területen kiemelkedő munkát végzőket. Megyénk és városunk kultúráért, közművelődésért fáradozó főfoglalkozású és tiszteletdíjas dolgozói közül ötvenliatan vehették át tegnap délelőtt a 11. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban . rendezett ünnepségen a művelődési miniszter kitüntetéseit. Az egyéni kitüntetettek mellett három csoport — a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ Kamera fotóköre, a Tardomai és a Domahá- zi Népi Együttes érdemelte ki a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Az ünnepség elnökségében megyénk és városunk párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői köszöntötték a jutalmazottakat. Beszédet Csótai János , a városi tanács elnökhelyettese mondott, a kitüntetéseket Porkoláb Albert, a megyei tanács elnök- helyettese adta át. Ott volt dr. Kovács László, a városi pártbizottság titkára. Az átadást követő állófogadásra Borsos Árpád, a megyei tanács művelődési osztályának Vezetője invitálta a jelenlevőket. Beszédében Csótai János megköszönte a kitüntetettek munkáját. Hasznos ötleteikre szükség van. Nehezebb, ezáltal szebb az e területen dolgozók munkája a kedvezőtlenebb gazdasági körülmények között. Akárcsak a gazdaságban, a kultúrában, közművelődésben is „varázsszó” a hatékonyság, ennek szellemében ténykedjenek tovább a kitüntetttek — mondta. A művelődési miniszter a Szocialista Kultúráért kitüntetést adományozta Apró Lászlónak, a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjának, dr. Balogh Andrásaiénak' a megyei Moziüzemi Vállalat műsorbeosztójának, Gaái Katalinnak, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár szaktájékoztatójának, György Dénesnének, az Egressy Béni Zeneiskola magánénektanárának. Gyulai Lajosnak, a megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóhelyettesének, Lestár Mihálynak, a Cementipari Gépjavító igazgatójának. Molnár Zsuzsannának, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárosának. Pogoinyi Lászlónknak, a Hermán Ottó Gimnázium tanárának, Ráday Lászlónak, a Borsodi Vendéglátó nyugdíjas énekes-zongoristájának. Szabó Editnek, a 6. sz.' Általános iskola könyvtárosának Szabó Imrének* a Városi Művelődési Központ közművelődési szakalkalmazottjának, Szaiontai Miklósnénak, a 34. sz. Általános Iskola tanárának, Tóth Miklósnénak. a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjának. A Kiváló Munkáért kitüntetést Bacsa Tibornénak, az Egressy Béni Zeneiskola tanárának, Balabas Sándornak, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár gépkocsi- vezetőjének, Bianki Ivánnak a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjának, özv. Czifrus Ferencné- nek, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár takarítójának, Belkó Bélának, a megyei Moziüzemi Vállalat moziüzem-ve2etőjének, Davidov Szergej Petrovicsnak, a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjának. Károly Zo’tánnénak, a Városi Művelődési Központ Budai Nagy Antal Művelődési Háza hivatalsegédének, Kiss Emő- nének, az Egressy Béni Zeneiskola tanárának. Kocsis Jánosné- niak, a 3. sz. Általános Iskola iskolakönyvtári szakfelügyelőjének, Kónya Lászlónak, a Városi Művelődési Központ általános karbantartójának, Kundrák Jámos- nénak. a Városi Könyvtár fiókkönyvtár-vezetőjének. Lévai Ben- jámimnénak, a Városi Művelődési Központ kisegítőjének. Tornyai Évának, a megyei Moziüzemi Vállalat műsorbeosztójának, Tóth Magdolnának, a Városi Könyvtár könyvtárosának adományozta a művelődési miniszter. Egy büszke óriássá nőtt fánál, az erdőséget sejtelmes párába burkoló alkonyainál, harmat áztatta hajnali tisztásoknál nincs szebb látvány. A Bükk- nek fontos szerepe van a kékmezői olvasótábor sikerében, beleszól az olvasótábor fogalmába is. Pedig az elmúlt két hetet itt töltő szakmunkástanulók biztos hogy nem igyekeztek ezt a nyári kulturálódási formát definiálni, még a csoportvezetőket is én provokáltam. Később, mert előbb ki kellett ide jutni, és Kovácsné Ládi Katalin, a Városi Művelődési Központ munkatársa észre sem vette, hogy csak „bedőlt” nekem, mint ahogy kibillent az egyenesből bánatosan küszködő Skoda, amely kínlódva igyekezett ellenállni a hegyi útnak. Semmiképpen nem akart népben és nemzetben, illetve olvasótáborban gondolkodni, ennek az idestova tízéves nyári lehetőségnek a tapasztalatait összefoglalni: — Gyere ki, és a többiek majd elmondják. • • elhagyom a sok kiváló szakember nevét, aki lelkesen „közművelte” a néhány tucat ifjút ezen a nyáron Kékmezőn. Nem azért tették, hogy kiírják a nevüket, mint ahogy az egyik csoportvezető fiatal- asszony is visszautasította a kérdést: mi értelme van ezeknek a kétheteknek? Semmi, ha úgy vesszük, mert az év ötvenkét hetéből csak kettő az, amikor a szakma mellett művészetről, csillagászatról, fűről, fáról, virágról beszélget a tizenéves, csak két hétig ébreszt a vekker helyett madárdal. Nagyon sok mégis, "mert a nem jellemző, az életből kiragadott helyzet ráirányítja valami másra, a megszokottól eltérőre is a figyelmet. Nála már csak egy régen szakmunkás-bizonyítványt szerzett, régen nem iskolás, mégis mindig visszatérő fiatalember és a barátja volt türelmetlenebb: az újságírók hagyjanak nekik békét, és az istenért, ne kérdezzék folyton, miért is jönnek ide? • • A kinti hőség után a két fiatalemberrel hosszan beszélgettünk bent a hűvös házban, ahol a lányok délelőtti nagytakarítást végző száraz seprűje vágta a port, és ez senkit nem zavart abban, hogy jól érezze magát, szó nélkül is értse: olcsó nyaralásnak, egy alig ismert, tehát kívánatos életformának, új barátságoknak, új ismereteknek a lehetősége ez a két hét. A másnak, a nyárnak, a hétköznapinál szívesebben vett elfoglaltságnak, új emberekkel, meghatározó egyéniségekkel való találkozásnak a helyszíne Kékmező. — Makramét is tudunk készíteni — mondja egy órája még ellenséges fiatal beszélgetőpartnerem —, ha elfogadja, odaadom, amit csináltam, aztán mennem kelL Aznap zárt a tábor, és mindenki rohant. Az utolsó nap, az esti műsor csak jó lehet Az emléke ki kell hogy tartson a jövő nyárig. MAKAI MÁRTA Audiométeres vizsgálat lék, az erős dohányzástól, a magas vérnyomáson át a munkahelyi, utcai és otthoni stresszhatásokig. De a hang- erősítős zenehallgatás is szerepet játszik a hallásártalom kialakulásában. Mindinkább terjed az a nézet, hogy a felhalmozódott hangártalom generációkon keresztül átvánA Bükk mindig megér egy olvasótábort toré a GíÉnti-paian Vidám nyáresti mulatságnak ígérkezik az augusztus 21-én, pénteken este hétkor a Gárdonyi Ifjúsági Parkban megrendezendő Nyár végi kabaré. Közreműködik: Kazal László, Felföldi Anikó, Szegedi Molnár Géza, Ambrus Kyri, Keleti Pál, Idrányi Iván, Szűcs Béla és Jancsó Péter. A Casanova: ma Téves dátum szerepel a plakátokon; ma este fél 9-től láthatják az érdeklődők az Art Kinóban a Casanova című színes, kétrészes, 18 éven felülieknek szóló olasz filmet. 24-én a Titkos nyomda Szófiában című színes bolgár filmet vetítik. Ki mit hali meg? Sajnálatos tény, hogy az utóbbi évtizedekben a világ sok országában népbetegséggé vált a nagyotliallás. Nemzetközi adatok szerint a hallásküszöb — az a minimális hangerősség, amelyet az emberi fül már érzékelni képes — az elmúlt ötven év alatt a tízszeresére nőtt. A budapesti egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálat azt állapította meg, hogy több mint 40 százalékuk ki- sebb-nagyobb mértékben hallássérült. Hazánkban egyébként a nagyothallók száma megközelíti a kétmilliót, több mint 200 ezer ember pedig teljesen süket. Ezek után nem csodálható, hogy egy NSZK- beli vizsgálatsorozatból azt a következtetést vonták le a szakemberek, hogy 2000-ben várhatóan ugyanannyi embernek lesz szüksége hallókészülékre, mint manapság szemüvegre. Az úgynevezett civilizációs halláskárosodás okai sokfédorol az utódokra, vagyis nem ritka, hogy a süket szülők gyermekei is ebben a betegségben szenvednek. A tudósok úgy vélik, hogy ideje megkongatni a vészharangot, mert ha túl későn kongatnak, már nem lesz, aki meghallja! A zajcsökkentésnek egyébként két alapvető módja van: a zajforrások zajszintjének csökkentése, illetve a források megszüntetése, valamint az egyéni zajvédelem, vagyis a fül közvetlen védelme füldugóval, fülvédő szeleppel, védősisakkal. A konyhasátorban az előző zivatarok emlékeként nyirkos hűvös volt, az augusztusi hőség perzselte tisztáson viszont a napszemüvegtől nem láttam a szemét, de tudtam, hogy most már elmondja. Mondta. — 1971 tavaszán az írószövetség fiataljai először rendeztek olvasótábort Felsőtár- kányban, gyorsan utánuk siettünk (ez a diósgyőri Ady Művelődési Házat jelenti), és szerveztünk egyet mi is, Rej- teken. Senki nem tudott biztosat, csak sejtettük, hogy ez egy jó dolog. Rossz volt az általános iskolásoknak szervezett tábor, ez egyik buktató volt a sok közül; az általános iskolás kicsi ehhez a szabadabb életformához, azzal másképpen kell bánni, nevelni is másképpen kell. Nem miattunk, egyáltalán az olvasótáborok miatt meg is szólalt (országos visszhanggal) az iskola. Kifogásolták, hogy pedagógus-, tantervelle- nesre, egyébre neveljük a gyerekeket. Igen, ez más, mint az iskola, de nem akartunk soha beleszólni az oktatási intézmények dolgába; iskolapótlónak szántuk, annak is való az olvasótábor. Szelídült egyébként a dolog az évek során, mert az írók mellett pedagógusok, képzőművészek, előadóművészek léptek be az „olvasótábori mozgalomba”. A formával nincs is már baj, mással van. Mert kérdem én, ha ez tényleg hasznosan egészíti ki az iskoláknak a műveltség, a kultúra iránti igény felkeltését szolgáló munkáját, akkor mi az az ötszáz gyerek, aki az elmúlt években ide eljutott, a tízezrekhez mérhető létszámhoz képest? Áz erdőre telepedő forróságon is túltevő parázs vitánkat nyomokban közlöm, és Az opera szerelmese Oláh Gusztáv az idén, augusztus 20-án ünnepelné 86. születésnapját, ha nem ragadta volna el oly korán a halál. Mindössze ötvenöt evet élt, de három és fél évtizedes munkássága alatt két életre valót alkotott. 1921-ben került az Operaházhoz, ahol Kéméndy Jenő díszlettervező asszisztense lett, s már az első években több mint száz darab díszletét készítette el. 1928-ban az állami színházak (Operaház, Nemzeti Színház, Nemzeti Kamara Színház) szcenikai vezetőjévé nevezték ki. 1936- tól az Operaház főrendezője, majd vezető főrendezője és szcenikai vezetője lett. Sokszor dicsért tanárai között gyakran hallhatták a kortársak Kéméndy és Márkus László nevét, igazi mestere mégis Hevesi Sándor volt, aki először fogalmazta meg Magyarországon az operarendezés alaptételét, miszerint az operaszínpadon kizárólag a zene lehet a rendező kiindulópontja. Ezt tanulta meg Hevesitől Oláh Gusztáv, sőt továbbment a megadott úton; a díszletekre és a jelmezekre is alkalmazta az előbbi tételt. A színpadra állítás kiindulópontjaként zongorán játszotta el magának az egész operát, s a szcenikai kompozíciót a zenére építette fel. De nem hagyatkozott a képzelet erejére. A rendezendő művek színhelyeit sorra végigjárta, s figyelmét e kirándulások alkalmával a legapróbb részletek sem kerülték eL Bár soha nem lett hűtlen az operához, időnként mégis kiruccant a próza területére. Ö készítette a díszleteket Az ember tragédiája 1923. és 1926. évi bemutatójára; 1943- ban Zilahy Lajos regényéből Valamit visz a víz címen filmet rendezett, a Szegedi Szabadtéri Játékok bölcsőjénél is bábáskodott. Tudásának továbbadásáról, a rendezői, díszlettervezői utánpótlás neveléséről se feledkezett meg. Az Iparművészeti Főiskolán díszlettervezést tanított, a Zeneművészeti Főiskolán pedig a színpadi gyakorlatot vezette. A hazai sikereket, a két Kossuth-díjat (1951, 1954) az érdemes művész kitüntetést (1952) a külföldi elismerések követték. Döbbenetes víziójú életre keltésével aratta. A korai vég is munka közben, egyik vendégszereplése alkalmával érte utol. Éppen a Hovanscsinát rendezte Münchenben, amikor egy epeműtét utáni váratlanul bekövetkezett szívgyengeség a halálát okozta. Értesítjük a Szabadságharc utca építésével érintett ingatlantulajdonosokat és lakókat, hogy a korszerűsítési és közműépítési munkák miatt 1981. SZEPTEMBER 15-E után a tűzelőbeszálTitósi és o teherforgalom, valamint a személygépkocsi-forgalom nem lehetséges. Kérjük, hogy a fenti határidőre a téli tüzelőanyagok beszállításáról intézkedni szíveskedjenek. Iskolások a Blikkben
