Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)
1981-08-31 / 202. szám
a miskolciaké a szó Rovatvezető: N.vikes Imre — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-325 A felújított kémény biztonságosabb A Borsod megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat 1913-tól foglalkozik Miskolcon és a megye más városiaban az 1KV-vállalatok kezelésében levő lakóépületek kéményeinek felújításával. Köztudott ugyanis, hogy a kémény, mint égéstermék-elvezető, fontos szerepet tölt be akár a lakók biztonságának megóvásában, akár a takarékos, gazdaságos tüzelésben, fűtésben. Amikor ez a munka nyolc évvel ezelőtt megkezdődött, alig évi 300 ezer forint megrendelést kaptunk. Ma már ott tartunk, hogy évente 3 millió forint értékben újítunk fel kéményekét Miskolcon, ózdon, Kazincbarcikán, Sátoraljaújhelyen. Az évek során eljutottunk oda. hogy ma már a borsodi KÉTÜSZ a legkorszerűbb technológiát alkalmazva, a kémé- tl.veket belső, habarcsos eljárással vakolva, spirálcsöves bélésekkel ellátva, több helyen- az osztrák licenc alapján alkalmazott kaminites eljárást meghonosítva dolgozunk. Miskolcon 1916-tól kezdve láttunk nagyobb ütemben a nemegyszer veszélyes állapotban levő kémények felújításához. A munkát ott kezdtük és folytattuk, ahol a legsürgősebb volt, ahol az égéstermékek a legjobban kikezdték már a kémények belső felületét. Három évvel ezelőtt Vállalatunk jó együttműködési kapcsolatot alakított ki a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalattal. Ennek egyik szép eredménye volt mintegy 1200 kémény állapotának javítása, beleértve a Szentpétcri kapui termoforkéményeket is. Ám hasonlóan jó a kapcsolatunk a Miskolci Ingatlankezelő Vállalattal is. amely ugyancsak sok kéményt újít fel — ezek belső vakolását mi végezzük. Terveinkben szerepel, hogy a VI. ötéves tervben ezt, a lakosság széles körű rétegeit érintő munkát tovább folytatjuk, kiemelten odafigyelve a miskolci feladatokra. További beruházásokat végzünk a gépesítés fokozása érdekében, s bővítjük annak a csoportnak a létszámát is, amely a kémények felújítását, belső vakolását végzi. Ez. az egyébként nehéz és fontos munka számunkra sokkal könnyebb, ha a miskolciak és a megye más városaiban lakók megértéssel fogadják embereinket, szakmunkásainkat. Tudott dolog, hogy az ilyen jellegű munkák bizonyos fokú kellemetlenséget is jelenthetnek azok számára, akik érdekében végezzük, ám enélkül nem juthatnánk előbbre. A fő szempont az hogy a felújított, belső vakolással ellátott kémény nagyobb biztonságot nyújt a lakóknak, a fűtés, tüzelés gazdaságosabb, löt több évvel javul a kémények élettartama is. Nem nehéz belátni, hogy mindezek miatt népgazdasági szempontból miiven nagy jelentősége van munkánknak. Azt szeretnénk, ha ezt így látná városaink lakossága is, s ennek tudatában értékelné, véleményezné tevékenységünket. Viszikai Tibor főmérnök, Borsod megyei KÉTÜSZ A tankönyvhiány csökkentésére Nemcsak a DH-ban olvastam, hanem egyéb sajtóorgánumokból is évről évre értesülök arról, hogy a szeptemberi iskolakezdéshez milyen nehéz biztosítani a tankönyveket. Sok ezer tankönyvről, sok ezer gyerek, sok ezer pedagógus tanulási, illetve tanítási lehetőségének biztosításáról és ennek hiányáról fejtenek ki különféle magyarázatokat. S a gondok szinte évről évre ugyanazok: a nyomdák nem bírják kapacitással az új tankönyvek gyártását, nem tudnak tanévkezdésre elkészülni az igényelt mennyiséggel. Igaz ugyan, hogy nekem csupán egy gyermekem van (aki tavaly érettségizett), mégis sokat bosszankodtam azon, hogy mennyi tankönyvét kellett fölöslegesen félretenni, tárolni, szemétbe dobni. — Biztosan vannak a könyvek között olyanok, amelyek jók a következő tanévre is, miért nem adod el ezeket az iskolában ? — kérdeztem gyakran a gyermekemet. Mire 6: — Ó. ilyesmivel ott nem tőrödnek! Csak felmérik, hogy melyik osztályban hány tanuló lesz, és számukra mennyi és milyen könyv szükséges. Pedig szerintem nagy pazarlás, hogy a szó szoros értelmében kárba veszni hagyják a még használható tankönyveket. El tudnám képzelni, hogy az általános iskolákban például az úttörővezető tanárok, a középiskolában a KISZ-vezető tanárok már tanév végén megkérdeznék a gyerekeket, hogy kinek van olyan, ép állapota tankönyve, amelyre neki már nincs szüksége, ugyanakkor még érvényes. Mindezek alapján készítenék el a felméréseket, illetve segítenének a könyvárusításban. Meglátásom szerint, ha ebből országos akciót kezdeményeznének. feltétlenül sokat segítenének a tankönyv- hiány csökkentésében, illetve gazdaságosabb biztosításában: Emlékszem, valamikor, még „az én időmben”, az antikváriumban is lehetett adni- venni tankönyveket. Ez azonban — tudomásom szerint — már megszűnt. Vajon miért? K. Sándorné Miskolc Köszönettel vettem, hogy beküldött panaszos levelemre reagáltak — nem úgy viszont az illetékesek. Kérésünk az volt, hogy nyisson korábban a Kun Béla utcai 207. sz. fűszerbolt, mivel a közeli MÁV Vontatási Főnökség dolgozói itt szereznék be reggelijüket. Korábban a Vörösmarty és a Kun Béla utca sarkán levő Akinek nem inge... Akinek nem inge, ne vegye magára ... — gyakran idézgetjük ezt a közmondást, ha bírálunk valakit. Ez jutott eszünkbe, amikor Kun Pál, Dorottya utcai olvasónk levelét elolvastuk. Igaz, hogy ebben nem „valakit” bírál levélírónk, mégis érvényesnek tartjuk a közmondást. Lényegében ugyanis kereskedelmünk, illetve a férfiingeket gyártó fehérneműiparunk miatt tesz panaszt : — Mi, miskolci férfiak, már régóta nehezményezzük, hogy hiánycikk a lyukacsos szövésű férfiing, amely például fehér, sárga és bordó színekben Különösen népszerű volt. Ez az ingfajta a legegészségesebb nyári viselet. Sokan kérjük tehát a kereskedelem árubeszerzőit, hogy a lehetőség szerint, mielőbb töltsék fel raktáraikat, illetve a még remélhető „vénasszonyok nyarára” is biztosítsák, hogy minél több férfi ilyen inget vehessen magára. Bűzlő kukák a Tanácsház téren • Tizenegy lakó írta alá a szerkesztőségünkhöz címzett levelet, de még többen is laknak a Tanácsház tér 3. szám alatt, s valamennyiük panasza a következő: „A házbeli Zöldért (506. számú bolt) a kapunk alatti kukákba rendszeresen kibírhatatlan bűzt árasztó hulladékot, romlott árut ürít A nyári hőségben a bűz fokozódik, a kukák körül legyek zsonganak, s a hibás, lyukas kukákból befolyik a szennylé az udvarra...” A lakók már többször kérték a bolt vezetőjét: intézkedjen a panasz megszüntetésére: szállíttassa máshová a romlott dinnyéket, zöldséget, gyümölcsöket, amelyeket magasra rakott „göngyölegekben”, faládákban napokig a kapu alatt tárolnak. A boltvezető azonban állítólag nemcsak elutasítóan, hanem durván is válaszolt. A tényekről személyesen is meggyőződtünk. A lakóknak igazuk van. Ráadásul: a ház és udvara tisztításával ház- felügyelő sem törődik — mivel évekkel ezelőtt meghalt, s a MIK által fizetett takarító munkája kevésnek bizonyul... A nyilvánosság erejének segítségével kérik most a lakók az illetékesek gyors intézkedését tejboltban vásárolták meg a szükséges élelmiszert, de az az üzlet megszűnt. Szeretnénk, ha megvizsgálnák kérésünk jogosságát, s amennyiben lehetőség van rá. teljesítenék. Mindesetre választ kérünk és várunk rá. Szakái József Miskplc Nyitnak — nem nyitnak korábban? Hinta-palinta Semmi sem tart örökké, hát még egy-egy játszótéri hinta, amelyet ugyancsak „megdolgoztatnak” a gyerekek. Amint a képen is látható, gyakran leszakad, s bizony balesetveszélyessé válik a kedvelt játszóalkalmatosság. Megjavítása nem túlságosan nagy munka. Néha csak egy apuka és egy harapófogó kellene hozzá. Tapasztalataink szerint azonban az apukák szívesebben várnak akár hetekig is valamilyen „illetékesre”. De ne általánosítsunk! Jó példaként adtunk hírt lapunkban Miért mostoha a Földes Ferenc utca? Örömmel olvassuk időnként a lap hasábjain, hogy szépen fejlődik városunk úthálózata. Hol itt, hol ott adnak át újabb szakaszokat a forgalomnak, a lakosság megelégedésére. Ugyanez nem mondható el a Földes Ferenc utcáról, ahol hosszú ideje semmi sem történt annak rendbetétele érdekében. Hacsak annyi nem, hogy csatornázás, gázvezeték lefektetése miatt az utcát többször is feltúrták és az említett állapot még siralmasabb lett. Megjegyzem továbbá azt is, hogy ebben az utcában nagyon sok gépkocsi parkol a nappali órákban. Amint a gépkocsi-tulajdonosok elmondják, a rossz úton való behajtás több kárt okoz a gépkocsiban, mintha egy hosszú távú utat megtennének. Az utca hossza mindössze 250 méternyi. Németh István Miskolc Ellopják a csavarokat Tóth István olvasónk a Móricz Zsigmond utcából arra hívja fel a figyelmünket, hogy városunk több pontján a járdák melletti korlátok talapzatából hiányoznak a csavarok. Véleménye szerint ezeket „ismeretlen tettesek” kilopják. A korlátok oszlopait tartó csavarok fejei ugyanis szögletesek, és ezért nem nehéz azokat kicsavarni. A himbálód- zó korláttartó oszlopok egyébként nemcsak csúnya látványt nyújtanak, hanem balesetveszélyesek is. Az erős, szép vonalú korlátok védelmére jobban kellene ügyelni például az Ady-hídnál, a Tulipán Áruház előtt is, ahol ugyancsak rövid idő alatt tönkretették — elvitték — az új védőkorlátokat. nemrég a Vologda lakótelepiekről, akik három napon át (még szakadó esőben is) teljesen felújították, megszépítették gyermekeik játszóterét. Ugyanitt voltunk tanúi a minap egy szintén követésre méltó kis jelenetnek. Egy háromgyermekes mama a nyikorgó hinták láncát ke- negette — varrógépolajjal. Valahogy így kellene cselekedni — mielőtt panaszkodnánk, illetékesekre várnánk — sok egyéb közös dolgainkkal kapcsolatban is_ július 20-án, tíz óra után néhány perccel valóban bent járt a Csaba presszóban Dósa Sándor, aki telefonálni akart, de hogy milyen okból, azt nem közölte. Tudomására hoztam, hogy tele vagyunk vendégekkel, akiket ki kell szolgálni. Telefonunk a presz- szótól két helyiséggel odébb van, ahol őrizzük a hivatalos pecséteket, számlákat, könyvelünk, és a napi bevételt is folyamatosan ott helyezzük el. Föltétien szükséges lett volna mellé kísérőt biztosítani, ami pillanatnyilag nem volt megoldható. Viszont közvetlenül a presszó szomszédságában van a posta, ahol nyilvános telefon is működik. Szerintünk az lett volna a természetes, ha — mint Írja — „közösségi érdekből” mindjárt oda tér be telefonálni — írja Gpdó Zoltánná üzletvezető, a lapunk július Köszönet a gyerekek nevében A, Miskolc városi úttör6- váltótábor fiataljai július 10. és augusztus 21. között töltötték szabad idejüket Tapolcán, az Iglói úti kempingtáborban. A tábor lakóinak napi négyszeri étkeztetését az Anna étterem biztosította. Csak az elismerés hangján szólhatok arról a pontos, gondos kiszolgálásról, amit ezen idő alatt tapasztaltunk. Az ételek minősége és meny- nyisége messzemenően kielégítette igényeinket. Külön köszönet illeti az étterem dolgozóit azért a gyermekszerető magatartásukért, amivel hozzájárultak sok száz úttörő gondtalan és nagyon kellemes táborozásához. Csehovics József táborvezető §$&rk$sttvi: üzenetek M. P. Miskolc, Mednyaaszky au) Kérését teljesíteni nem áll mó- dunkban. Lapunkban nem közölhetünk ennyire „intim” családi problémát. Elhisszük, hogy nehéa helyzetben van, de ezt csak családon belül lehet megoldani. Bőd ólai József, Lenin városA Volán 3. sz. Vállalattól kapcsolatos panaszát kivizsgáljuk, a a témára — a kapott válasszal együtt — visszatérünk. Kis türelmét kérjük. Sztakovies István, lakóbirottsé- gi tag, Miskolc, Elek T. u.: Harminc család nevében fri problémájukkal megkeressük a* említett vállalat vezetőségét. Reméljük, még az esős, őszi idő bo* állta előtt intézkednek. 23-i számában „Nem engedtek telefonálni” címmel megjelent cikkre. ... köszönettel vettük a lap augusztus ÍO-F számában megjelent, az Anna utcai gázvezeték és az azt övező munkaterület veszélyére való figyelmeztetést. Ehhez mi is ezennel csatlakozunk. A gázvezeték az Üt. és Vasútépítő Vállalat munkaterületén helyezkedik el. és a munkaterületen nemhogy gyermekeknek, de felnőtteknek is veszélyes és tilos tartózkodni, ahogyan azt az elhelyezett korlátok és táblák is jelzik. Tájékoztatásul közöljük, hogy a gázvezetéket a közeljövőben megszüntetjük, az új út és az alatta épülő gázvezeték üzembe helyezésével. (A választ Katona Zoltántól, a TIGÁZ üzemigazgatójáló! kaptuk.) Egy alkalmasabb helyre! * Már nem első alkalommal közlünk fotót hasonló kis hősi kőről. Nem ís az ellen szólunk, hogy egy-egy lakótelepre ma gufckal viszik a vállalatok, dolgozóik részére. Azért emelünl szót, nem lehetne-e kissé „diszkrétebben” elhelyezni ezeket nem kirakni a legforgalmasabb útra? Bizonyára mindem* találnának eldugottabb helyet. Aki keres, az talál! E,. J. Miskolc Áxf ^Mt^ték^hogy1.
