Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)
1981-08-29 / 201. szám
\ Vidéken lehet élni, provinciálisán nem Azíiótáboi miskolci napja (Folytatás az 1. oldalról) Az írótábor résztvevőinek többsége visszatérő vendég, ismeri az országnak ezt a részét, a nehéz gondokkal küszködő nagyvárost. Fábián Zoltán, az Írószövetség titkára alighanem mindnyájuk (és minden itt élő) nevében örülhetett annak, hogy Csótai János tájékoztatója nemcsak a lakótelepek építéséről, másfajta építkezésről szólt. Hogy a második legnagyobb város nem erre a jelzőre büszke, hogy a gigantomániás méretek helyett a belső arányok kialakítására törekszik a jövőben. Köztudott, hogy az elmúlt ötéves tervben több, mint 11 ezer lakás épült, és köztudott, hogy ebben az ötéves tervben sokkal kevesebb fog épülni. Visszafogottabbá válik a nagyvárosba áramlás, összkomfortosabb lesz az agglomeráció, több levegőhöz jut Miskolc. A szónak minden értelmében szükség van erre (aggodalmasan érdeklődtek, hogy olyan szennyezett-e még a város levegője, mint korábban), a városépítés" nem egyenlő lakásépítéssel, lassabban is megy, másfajta erőfeszítést kíván. Ivóvizet, iskolát, óvodát, a közlekedést megkönnyítő tehermentesítő utakat, a kulturális, művészeti életben járható utakat. A réges-régi miskolci Fe- ledy Gyula Kossuth-díjas grafikusművészt idézte a tanácselnökhelyettes : vidéken lehet élni, de provinciálisán nem. Miskolcon akkor is hatalmas szellemi tőke van, ha az elmúlt években sokan elmentek a városból. Sokan jöhetnének is ide. a művészeti ágak képviselői közül A drótgyárban if A házigazda Csótai János tanácselnökhelyettes volt éppen az irodalom művelői vannak nagyon kevesen, a meglevőt más területeken is nehéz összefogni. A legnagyobb feladat az amúgy is nehéz helyzetben levő köz- művelődésre vár, a hullámvölgyet követő elmúlt két szezon tűzoltó munkája után A honvédelmi nevelésről tanácskoznak Negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Honvédelmi Szövetség országos tanácskozását. A nagyszabású rendezvényen, amely a gödöllői Agrártudományi Egyetemen kerül lebonyolításra. értékelik a szövetség elmúlt fél évtizedben végzett munkáját, s újabb öt esztendőre meghatározzák a honvédelmi nevelés feladatait. A ma délelőtt 9 órakor kezdődött és vasárnap honvédelmi nappal záruló tanácskozáson az ország minden részéből mintegy hat- százan vesznek részt: az Kertbarátok vendégségben A miskolci kertbarátok Buday József és Kocsis Pál mezőgazdasági szakkörének 45 tagja, háromnapos tapasztalatcserén járt Szabolcsban. Nyírteleken, a faiskolában megtekintették a gyümölcsfacsemete szaporítást, majd Nyíregyházán kertbarátokkal találkoztak. A tapasztalatcsere után több kertbarát kis gazdaságába látogattak, s megtekintették a mezőgazdasági főiskola tangazdaságát is. Jártak Záhonyban és Tuzséron is, majd Vásárosnaménybe vitt útjuk, ahol a helybeli kertbarátokkal cseréltek eszmét. MHSZ különböző vezetőin kivül a velük együttműködő állami és társadalmi szervek, a fegyveres erők képviselői, társadalmi aktivisták, veteránok. Borsodból harmincán — felerészt miskolciak — vannak jelen az értekezleten, Éles Gábor alezredes, az MHSZ megyei titkára vezetésével. Mennyit ér a munka, J __ ^ mit a művelődési Oly sokat Írtak, irtunk a munka és a művelődés kapcsolatáról, vagy összetett szóként a munkásművelődésről, hogy lassan az újságíróban is gátlások alakulnak ki. Egyáltalán helyes-e még ma is mereven különválasztani a munkát, a művelődést és az életmódot, mintha nem ugyanarról a dologról, egymással szervesen összefüggő, egymásból kibontható kérdésekről lenne szó? — ezzel kerestem meg Görgényi Józsefet, a December 4. Drótművek párttitkárát. A beszélgetésbe bekapcsolódott Toth Lajos, a személyzeti osztály vezetője is. évekre előre igaz, biztos koncepció kimunkálása a garanciája a színház hitelének. Az eddig végzettek országos elismerése adhat nekik erőt, mint a képzőművészeknek, a zenészeknek. Baj lenne, ha nem látnánk a fától az erdőt, még nagyobb, ha az erdőtől nem vesszük észre a fát. A bükk sudár óriásra nő, de akác nélkül ízetlenebb lenne a méz, a tölgynek van pihentető árnyéka. Ha okosan telepítik, jól gondozzák. Tóbiás Áron azt kérdezte: egy országrész központja, a nagyváros Miskolc mikor épül ki szellemi centrummá is ? Az írótábor résztvevői a Győri kapuból Borsodszirák- ra mentek. A centenárium évében a Bariék-ősök sírjánál rótták le kegyeletüket, majd elutaztak. M— — Mi a gyár sikerének a titka? Egyáltalán van-e titka? Hogyan oldják meg a tanulás, továbbképzés gondjajait? — A 2200 dolgozónkból 1884 (85 százalék) a fizikai, és 361 az alkalmazott. Nyolc- vanheten végeztek egyetemet vagy főiskolát, 385-en középiskolát. Ezzel szemben 320-an (14,5 százalék) nem fejezték be a nyolc általánost. Ezen a területen nehezen tudunk előbbre lépni a fluktuáció miatt. Évente csak 6—8-an iratkoznak be, s emiatt a kihelyezett osztályt meg kellett szüntetni. Sokat töprengtünk a dolgon, s rájöttünk, hogy az erkölcsi prédikáció nem sokat ér, a tankötelezettségi törvény betartása az egész társadalom feladata; a gyár nem vállalhatja magára. Felismertük, hogy másképpen kell megközelíteni a kérdést. n. drótgyártásj: nem tanítják sehol, a vállalatnak magának kell képeznie a szakembereket. S nem is akármilyeneket, mert a szintet mindenkor a világpiac határozza meg. A drága és bonyolult gépekhez nem engedhetünk oda akárkit. Kimondtuk, hogy a vállalati képesítés (a dróthúzó és fémbevonó, a drótkötélgyártó szakmában) feltétele a nyolc általános. Azt hiába írnánk ki a kapura, hogy csak 8 általánossal veszünk fel, de aki előbbre akar lépni, az hamar belátja, hogy tanulnia kell. 1979 óta a minisztérium is engedélyezi a gyár kiképzési formáját (240-től 400 óráig terjed 6—12 hónap alatt), elismerik szakmunkás-bizonyítGyorsírásról gyorsíróknak Öt megye gyors- és gépíró tanárainak tartotta;: továbbképzést a miskolci Közgazdasági Szakközépiskolában. A magas szintű szakmai továbbképzésén részt vett és előadást tartott Kökény Sándorné, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője.* dr. Kappa György örökös gyorsíróbajnok, és elmondta tapasztalatait a gyorsírás idei világbajnoka, az iskola igazgatóhelyettese, Jakab Andrásáé. Nagylány, van egy szoknyája? A diáksikk, akár ágálunk ellene, akár nem, lányoknak is a nadrág és a köpeny. A farmert lassan kiszorítja az overáll, vagy a szerelőforma. Ám szeptembertől a „nagy” életet kezdőknek csak alkalmanként lesz módjuk viselni ezt a szerelést. Vannak ugyanis olyan irodák, hivatalok, ahol az ügyfeleket már nem lehet ilyen tin- csis stílusban fogadni. Áttérni a felnőttesebb öltözködésre, nem könnyű, kezdetben nem érzi jól magát a bőrében a gyermek. Aztán fordul egyet-kettőt egy elegánsabbnak nevezett öltözékben a tükör előtt, s kezd megbarátkozni a képpel. Ilyen átmeneti öltözéknek ajánljuk ezt a két, mellényes modellt. Sem nem kislányos, sem nem felnőttes. Naponta váltogatható blúzokkal és pulóverekkel, egy nyakba kötött pertlivel, vagy masnival. ványnak. A célunk az, hogy 1985-re mindenki végezze el ezt az iskolát, aki erre alkalmas (a korhatár 50 év), mert ezután már csak szakmunkások dolgozhatnak a gépeken. Ugyanakkor ötévenként ismeretfelújító továbbképzést tartunk (156 árában) a szakmunkásoknak. Elképzelhető, hogy egész üzemeket is át kell képeznünk más munkára, ha a világpiac megkívánja. Világszírt vonalon termelni (12 világszabadalmunk van) ma már nem lehet a műveltség állandó emelése nélkül — mondja Görgényi József. — Milyen a műveltség presztízse? Az erkölcsi és az anyagi is... — Sok mérnökünknek van két diplomája — veszi át a szót Tóth Lajos —, a káder- utánpótlásnál eleve figyelembe vesszük a képzettség mellett a továbbképzési készséget, szándékot is. Mérnökeinket, feltalálóinkat megbecsülik az üzemben, tisztelik a munkások. Kérdeznek tőlük, tudják, ki mennyit ér a gyárnak. Évente 30—40-en vesznek részt a közép- és felsőfokú képzésben. Szakembereinknél erkölcsi, presztízs- kérdés, hogy jól ismerjék a szakirodalmat. — S a közművelődés? — Sorolhatnánk számadatokat a színházbérietekről, előadásszámokról, a szocialista brigádok vetélkedőiről, a könyvtárból kölcsönzött könyvekről... De nem vagyunk elégedettek, 880 dolgozónk (40 százalék) jár be 90 —95 községből. Gyakorlatilag kiesnek a gyári közművelődésből, mert sietnek haza, ahol várja őket a háztáji. Keressük a módját, hogyan lehetne bevonni őket is. Rájöttünk, hogy a falu közművelődését és alapellátását kell segíteni. El kell érnünk, hogy a bérezési rendszerünk is jobban díjazza a tényleges tudást, hogy ösztönözzön a tanulásra, művelődésre. (horpácsi) Textil az iparművészeiben VA legjobb magyar iparművészek munkáiból rendezték a Textil a magyar iparművészetben című kiállítást, amely a múlt hét közepétől látható a Rónai Művelődési Központban. A kiállításnak az a célja, hogy színvonalas munkákkal ismertesse meg a különféle textiltechnikákat, főként pedig azt, hogy hogyan lehet a textilt a mindennapi életben felhasználni. Az iparművészeinek ez az ága egyre népszerűbb, és még a művészi színvonalú munkák is hozzáférhetők. A textilek változatossá teszik az öltözködésünket, hozzátartoznak a modern lakáskultúrához. A szeptember 2-ig naponta délelőtt 10-től este hatig látható kiállítás ha mást nem, ötleteket biztosan ad, és sokak érdeklődésére számíthat. Bemutatja a szövést, a gobelin- készítést, a különböző kézimunka-technikákat. a kelmefestést, a makramézás titkait, és természetesen a művészeti ág kísérleteit, eredményeit. Fotelból irányítható Huszonkét collos, japán, Hitachi-képcsövekkel és inf- rasugárral vezérelt távkapcsolóval szerelik fel már az idén a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalatnál készülő, modul rendszerű, színes televíziókat. Az újfajta „infra supermodul” színes televíziót a távkapcsoló segítségével a karosszékből ál- ltíhatja a néző, a kézi kezelő- egység jelzéseire beépített mini számítógép és memóriaegység végzi el a kívánt kapcsolásokat. 1 Az infrasugárral távvezérelt kapcsolón egyidejűleg 16 tévéállomás programozható előre és szabályozható a fény, a hangerő, a kontraszt és a színhűség is. Az „infra supermodul” készülék az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatkozik be először a közönségnek és az idén ötezer készül belőle a belkereskedelem megrendelésére. I
