Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

1981-07-18 / 166. szám

Gomba kivételével mindent 3|c Bár a biztosítás tökéletes, nem árt néha egy kis ellenőrzés sem (Solymos László felvételei) i, . i Ha előre szól, többet kap érte Az idei jó zöldség- és gyü­mölcstermés miatt szük­ségessé vált, hogy a mező- gazdasági kistermelők, háztáji és kerttulajdonosok minél szélesebb körben kapjanak lehetőséget a maguk termesz­tette zöldségnek és gyümölcs­nek az értékesítésére. Ennek érdekében a Belkereskedelmi Minisztérium, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalával egyetértésben, felhívta vala­mennyi megyei és városi ta­nács kereskedelmi szakigaz­gatási szervét, hogy a már ki­jelölt piaci árusitóhelyeken kívül is haladéktalanul gon­doskodjanak újabb értékesí­tési hely kijelöléséről. A Belkereskedelmi Minisz­térium rendelkezett arról, hogy az állami kereskedelmi latot folyamatosan kísérjék figyelemmel. Ezt a rendelke­zést megelőzően már több magánkereskedő helyet kere­sett magának a piacon kívüli értékesítésre: jó példa erre az a zöldség-gyümölcs kereske­dő. aki a tapolcai stranddal szemközt, a. lezárt parkolóban ütötte fel sátrát. Ám mi legyen azokkal a kistermelőkkel, akik sehol nem ütnek sátrat, s nem vi­szik áruíeleslegüket a piacra? — kérdeztük Kiss Lajostól, a Zöldért Vállalat kereskedelmi főosztályvezetőjétől. — Miskolcon 56 Zöldért- üzlet található, valamennyi boltvezető jogosult a kisker­tekben termett zöldség, gyü­mölcs felvásárlására. Csupán az első fél évben 60 tonna árut korábban értékesítésre fel­ajánlott zöldség-gyümölcsért 15 százalékkal magasabb fel- vásárlási árat fizetünk, mint amit bejelentés nélkül kínál­nak fel. Boltvezetőink az egy­kilós tételű zöldséget és gyü­mölcsöt is kötelesek felvásá­rolni, ha az jó minőségű. Ér­dekességként említjük, hogy gombát nem szabad magán- termelőktől vásárolniuk. Kü­lönben az utóbbi időben meg­csappant az értékesítésre ajánlott áruk mennyisége, ugyanis nőtt a magánkeres­kedők száma, és a nyugdíja­sok közül sokan szívesen vál­lalkoznak az. önálló piaci ér­tékesítésre. Nagyobb tétel ese­tén azonban érdemesebb a Zöldérten keresztül eladni a kiskertek termékeit. A munkája a szenvedélye Falra mászik * • Nem mindennapos mester­séget választott magának Fe­hér Tibor, a Miskolci Alpin Klub tagja. Hétköznapi mun­kájában sem akart megválni szenvedélyétől, a sziklamá­szástól, ezért magasépítmé- nj*ék karbantartására kért takarítói iparengedélyt S jjc így néz ki egy alpinista pár emeletnyi magasságból. A szik­lán sincs kevesebb munka. Ott: a karabinerekkel kell törődni, itt a díszítések -tisztogatásával, felügyelőségek ezt a gyakor­mivel egyre több az olyan magasépület, amelynek a homlokzati tisztítására nem akad vállalkozó, bőven van tennivalója Fehér Tibornak. Négy nap kell hozzá, hogy megszépüljön a Hunyadi ut­ca 6. szám alatti Kossuth Zsuzsanna Leánykollégium főutcai homlokzata. Az öt­ezer forint értékű munkát a sziklamászáskor szokásos leg­szigorúbb biztonsági körül­mények között, ég és föld között végzik. A tartóheve­derekkel felszerelt falmászók Evilux 79 típusú vegyszerrel kefélik le a vízálló falfesté­ket. A munkát elsősorban az tette szükségessé, hogy az épület előtti csatornák el­dugultak, s a nagy esőben a járművek .felcsapták a sarat a műemléképület tetejéig. (szántó) Egy vödör utánpótlás Géppel rangsorolják a lakásigényléseket A Városi Tanács V. B. Tit­kársága értesíti a Szentpéteri kapu és környéke. Győri ka­pu É—D, valamint a Bulcrác- föld és Kilián-Észak lakóte­lepek lakosságát, hogy á la­kóterületi tanácskozási köz­pontok rendezésében 1981. jú­lius hó 20-án. hétfőn lakos­sági tájékoztatásra kerül sor. A tanácskozások témája: A lakásigénylések gépi rangso­rolásának alapjául szolgáló pontrendszer-tervezet véle­ményezése. A tanácskozások az alábbi helyeken és időpontokban ke­rülnek megtartásra: — 15. sz. területi pártalap- szervezel helyiségében (Kas­sai u. 86. sz.) 18 órai kezdet­tel; — Tokaj szolgáltatóház pártszervezetének helyiségé, ben 17 órai kezdettel; — IV/4. sz. területi párt- szervezet (Kuruc u. 47. sz.) 18 órai kezdettel. Kérjük a lakosság megje­lenését, vélemény-nyilvánítá­sát. .. Városi Tanács V. B. > titkársága Enni és főzni hagyni... Medvetalp helyett A gasztronómia jelszavává fogalmazott hamleti kérdés úgy merül föl, hogy enni, vagy nem enni.., Illetve jót enni. Pedig, „a mai ember nem tartja mű­velődési ténynek az étkezést". Az idézet az Erdélyi lako­ma című könyvből való. Az ajánló, kedvcsináló sorokat sokan írták, de a mű annak a Kövi Pálnak a nevéhez fűző­dik, aki az egyik legjobbhí- rű vendéglőt viszi az Ópe- renciás-tengeren túl, az USA- ban. A New Yorkban élő erdélyi-magyar ínyesmester közreadott egy irodalmi ér­tékű szakácskönyvet. A titu­lus persze megtévesztő, hi­szen egy főzéssel kapcsolatos útmutató elsősorban szak­szerű legyen, s csak másod­sorban lírai... fros, Kövi Pál egyikkel sem marad adós. Azt ugyan nem hiszem, hogy a nyájas olvasók közül, már akiknek szerencséje volt megvásárolni a könyvet, bár­ki is nekivág a töltött méd- vetalp készítésének. (A med­vetalpon kívül sonka, gom­ba, tojás, vörösbor és fűszer kell hozzá.) Egyszerűbb, könnyen hozzáférhető alap­anyagokból is előállítható étkeket is kínál ez a rend­hagyó, Romániában megje­leni, de pár napig nálunk is kapható szakácskönyv. Érde­kes a mű tagolása is. Nem­csak az ízelítőkről, levesek­ről, halételekről, vadakról és szárnyasokról ad tájékozta­tást, hanem a függelékben részletesen elemzi a magyar, román, szász, örmény és zsidó konyha ínyencségeit is. Talán mutatósabb lenne e recenzió ürügyén kimásolni nehány örökbecsű receptet... Ne tűnjön kényelmesebb vál­lalkozásnak, ha inkább a könyvhöz nevét adó Bajor Andor néhány gondolatát idézzük: „Ha hinni lehet a keresztény kultúra ősi köny­vének — amelyet a hívek Szentírásnak neveznek —, úgy az emberiség történel­me evéssel kezdődik... A szakácsművészetnek bizonyá­ra névtelen hősei is voltak, akik megpróbálhatták a nad­ragulya bekebelezését, kí­sérletképpen mérges gom­bákat is főzhettek, próbál­kozhattak pusztító gumókkal és gyümölcsökkel... Bátor­ság és eredeti gondolkodás kellett ahhoz, hogy tojásban megforgassák az első rántott csirkét, a disznó belébe pe­dig betöltsék az első kol­bászt . . . Az evés nem puszta természeti kényszer, nem or­vosi előírás, hanem az élet teljességének jogos és tiszte­letreméltó része.” Nem titok: a szakácsmű­vészet remekei a legtűnéke- nyebb alkotások. Akkor ki­váló a mű, ha hamar el­fogy. E művészet „maradan­dó alkotása a szakácskönyv”. Étel-kotta, gasztronómiai partitúra. Figyelemmel, tü­relemmel életre kelthetek eleink remekei. És az ősök — példa rá ez a könyv is —, nemcsak főzni tudtak, hanem enni is. (brackó) értékesítettünk ily módon. A (szántó) Villantó Mikor eszik a hal? Sok horgász egyszerűen nem tud beletörődni abba, hogy a rekkenö hőségben nem eszik a hal. És nem ülnek egész nap tétlenül, hanem addig kí­sérleteznek, amíg kiderül: igenis, hogy eszik, legfeljebb nem azon a helyen, mélység­ben vagy módon, ahogy pró­báljuk. A harcsáról azt tartják: ke­ressük a legmélyebb vízen; kuttyogatva, vagy szélcsen­des időben feljön a víz szí­nére. Általában ez is igaz. Mégis, sorozatos tapasztalat minden jó harcsás ví­zen júliusban, augusztusban, hogy a nád mellett, a méte­res vízben, úszóval, kishal­lal jó néhány nagybajuszát lehet fogni... A pontyot mindenki távol­ságra dobott t'enekezovel ke­resi; vagy csónakkal, a mély vízben. És csak aki próbálta már, az tudja, milyen izgal­mas játék rekkenő délben, a parti bokrok-íák árnyékában, keszegezővel megfogni egy­más után két-három sárga­hasút, gyúratian kenyérbél- csalival. Az amur is ugyan­így az árnyékban „hűsöl”. Előfordul azonban, hogy a pontyok csapatostul úszkál­nak a víz színén, hátuk, hát­úszójuk kilátszik. A horgá­szok dühöngenek: oxigén­hiány van, pipái a ponty, nem eszik. Hát — feneke- zőre nem is. De — ha el­érjük — dobjunk húszas zsi­nórral az úszkáló csapat kö­zé, úszóval, húszceritis eresz­tékkel, egy laza kenyérda­rabkát. Ha nincs öt perc múlva szakításunk, akkor szerencsénk van, mert a szákban van a „nem evő” ponty, amelyik dehogyis az oxigénhiány miatt van a víz tetején, hanem egyszerűen azért, mert valamilyen apró víziélőlény éppen ott rajzik. (Ha nincs oxigén, akkor cup­pogva pipál a hal, szája időny ként kint van a vízből. Ha viszont csak a hátát látjuk, akkor éppen táplálkozik __) Négy-öt méteres vizekben a keszegezők reggel szépen fognak. Délre „leáll” a hal, nincs kapás. Legalábbis, ha megmaradnak a mély eresz­téknél. De ha feljönnek az eresztékkel víz közé, meg fog­nak lepődni: 60—80 centimé­terrel a fenék felett, vagy ép­pen alig másfél méterre a felszín alatt egymást érik a kapások, mert a dévér-, bo­dorka-, jász-csapatok napoz­nak vízközt, de esznek is közben... ,„..7 , , . »rrvj T) y'T T? . ’ ül j: ÁL-ŐLL : A L. ......................... r---: "-Ja ä £ % Autóstörténetek (Mező István rajzaJ A lezuhant magyar gépről Az MTI annak idején jelentet­te, hogy a magyar légierő egy repülőgépe július 7-én osztrák területre zuhant. A baleset kö­rülményeit szakértők kivizsgál­ták. Egyértelműen megállapítot­ták, hogy a repülőgépvezető — magyar légtérben — forduló köz­ben elvesztette uralmát a gép felett, amely ennek következté­ben a határtól 700 méterre, Ausztriában mezőgazdasági te­rületre esett. A katapultált és csak könnyebb sérülést szenve­dett repülőgép-vezető még a bal­eset napján visszatért Magyar- országra. A magyar fél megkö­szönte az osztrák hatóságoknak a vizsgáló bizottság munkájához nyújtott segítséget, és sajnálko­zását fejezte ki a fenti körülmé­nyek folytán előállott véletlen határsértés miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents