Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
1981-07-18 / 166. szám
A nők a kultúrát is komolyan veszik Egy délután a fonodában Moldova György nagy sikerű könyve, A szent telten és Matyiig Aliz szociograuaja, A holnapon innen, tegnapon túl felkeltette a ligyeimet a textilipar iránt, olyan tarsaaalmi gondokat fogalmazott meg, amelyek más iparágakban is fellelnetők ugyan, am ilyen töménységben, markánsan csak itt található. Ez a „könnyűnek” nevezett iparág nőiesedett el a legjobban. Az okokat kutatva a klasszikus tyúktojás kérdéskörhöz jutunk. Azért nőiesedett el a szakma, mert csökkent a társadalmi presztízse, vagy azért nincs társadalmi presztízse, mert nehéz, rosszul fizetett? Szigeti Tibornak, a Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyára igazgatójának tettük fel ezeket a kérdéseket. Moldova könyvében nagyon sok megszívlelendő igazság ván, a mi gyárunkban azonban lényegesen jobb a helyzet, mint a textiliparban általában. (Erről meg is győződhettünk, amikor végigmentünk az üzemen.) így aztán — noha nagyra becsüljük az írót — azt kell mondanunk, hogy könyve kicsit ártott is nekünk. Nézzük például a fizetéseket. Az átlag nálunk 4000 forint körül van, ami nem mondható rossznak. Mégis létszámgondjaink vannak, 20 százalékos a fluktuáció. Ennek a négy műszak az oka és a munka elgépie- sedése. Amikor a nők férjhez mennek, gyereket' szülnek, kisebb fizetésért is elmennek tőlünk könnyébb munkakörbe. Ez emberileg érthető, de aki keresni akár, az nálunk is megtalálja a számítását. Dolgozóink fele bejáró, 150-en laknak a leányszállón. Talán nem elég ösztönző az 5 százalékos szakmai pótlék sem, de a rendelkezések szerint nem adhatunk többet. Ennek ellenére sokan tanulnak nálunk. A csaknem 1300 dolgozóból alig 100 nem fejezte be a 8 általánost, de ebből mindössze 28-an fiatalabbak negyvenöt évesnél. Az ebédlőtől a könyvtárig ■— Nagy gondot fordítunk a munkahelyi művelődésre. Eredményeink jóknak mondhatók, de nem vagyunk önelégültek. Munkásaink igénylik a kulturális programokat: a kirándulásokat, a gyesen levőkkel, a nyugdíjasokkal való törődést, sport- és más rendezvényeket. Igyekszünk a programokba bevonni a vezetőket is. Odafigyelünk, dicsérjük, jutalmazzuk a brigádok kulturális vállalásainak a teljesítését. Ebédidő lévén, engedvén a szíves invitálásnak, elballagtunk az ebédlőbe, ahol önkiszolgálta magát az igazgató is. Ebéd után néztük meg az üzemet. A hatalmas csarnok, az ezernyi sebesen forgó orsó, a folyamat, ahogyan a hatalmas gyapot és műanyag bálákból vékony fonál lesz, lenyűgözi a látogatót. Tárgyilagosan meg kell azonban jegyeznünk, hogy irigység nem támad a szemlélőben. A zaj és a párás meleg után jólesik a könyvtár csendje, ahol Bukta Valéria könyvtáros már „felkészülten” fogad: táská- nyi programmal, prospektussal, a gyárban folyó közművelődési munka dokumentumaival. Szeretnek olvasni A könyvtár impozáns, kényelmesen berendezett terem, 12 000-nél több kötettel. Tavaly 939-en iratkoztak be (ebből 850 brigádtag), az idén eddig 758-an, tehát a gyár dolgozóinak mintegy háromnegyede. Ez elismerésre méltóan szép arány. A brigádok vállalásai-között szerepel az olvasás is, évi 7—8 kötet jut egy-egy tagra. Különböző akciókkal, kampányokkal (például Olvasó ifjúság, Kell a jó könyv vetélkedőkkel) teszik őket érdekeltté az olvasásban. Jól szerkesztett, praktikus füzet, témaajánlás segíti a brigádtagokat a kulturális vállalkozásokban. Ez felöleli a politikai ismeret- terjesztést, a szakmai képzés és továbbtanulás módjait, bemutatja a könyvtár kínálatát, a város kulturális intézményeit (színház, mozi, könyvtár, múzeum, kiállítások helyei, nyitvatartási ideje), a kirándulási, sportolási lehetőségeket. Egyszóval, aki valóban művelődni, tájékozódni akar, az ebből a füzetből, az időszakos tájékoztatókból, a hosszú folyosók falán elhelyezett ‘ tucatnyi hirdetésből, versenyfelhívásból, de magától a könyvtárostól is bőséges információt, segítséget kaphat. „A nők jobban akarnak művelődni, komolyan veszik ezt a dolgot” — summázta véleményét Bukta Valéria. Mennyit ér a brigádnapló? Kisebb vitába keveredünk a könyvtárban levő fonónőkkel a brigádnapló hasznáról és szükséges voltáról, valamint a KISZ-vitakörök tematikájáról. Végül is meggyőznek, hogy nem csupán „adminisztrálnak”, de van tényleges tartalma is a mozgalomnak. Azon a javaslatomon viszont ők gondolkoznak el, hogy a vitakörök tematikáját jobban kellene közelíteni a mindennapokhoz. Ha a lányoknak, asszonyoknak a „szerelmes könyvek” a kedvenc olvasmányuk, akkor miért nem foglalkoznak a házasságra való felkészülés, a gyermeknevelés gondjaival? „Magánügy” — mondták, de ezt nem hiszem el. Aholeny- nyi nő dolgozik (ezernél több), ott ezek a dolgok közügyek, ha megtalálják hozzájuk a megfelelő formát és előadót. A négy műszak, 8 óra az orsók mellett nem könnyű dolog. Sok nő neveli egyedül a gyerekét. A munkahelyi közművelődésnek akkor van értelme, ha a hétköznapok „kis” gondjaihoz közelit. (borpácsi) Égi séta Séta a nyári csillagos égbolton címmel rendezi meg a nagyközönségnek szóló hétfői előadását és távcsöves bemutatóját a miskolci Uránia Csillagvizsgáló. A program 7 órakor kezdődik. tfc Megnéztük, és most megformáljuk Élvezik a formákat, a színeket Gyerekek a múzeumban ^ Bal kézzel könnyebb Azon sem lehetne csodálkozni, ha nem tűnnének fel ezek a múzeumi déleiőttök; júniustól szeptemberig sokféle tábort, gyermekfoglalkoztatást rendeznek. Ilyen viszont nincs több, és nem is volt eddig a nyárig, amíg a Herman Ottó Múzeum népművelési csoportjában dolgozó fiatal nőknek eszébe nem jutott: múzeum van, gyerek van, a Rónai Művelődési Központ nyaranta még össze is gyűjti őket, csak át kell sétálni* a Papszerre, vagy a Felszabadítók útján levő központi épületbe, és kész. A Rónai sok éve szervezi a nyári gyerekfoglalkoztatásokat, és a napokat nehéz Ha a vizet esti szél fodrozza... Igaz, hogy a nyár derekán járunk, de az időjárás mindenkor szeszélyes, és a hét végi pihenőkhöz,' víkendek- hez speciális ruhadarabok is szükségesek. Készülnünk kell a hűvös, esetleg barátságtalan estékre is. Ilyenkor jó szolgálatot tehet egy-egy melegebb, praktikus kabátka, vagy akár csak egy sállal „felfűtött” blúz is. Ezekhez adunk tanácsot képeinkkel, amelyek már az őszi divatot idézik. Flanellből, vékony szövetből készülhet a steppelt, csípőig is alig érő kabátka, bevarrott ujjú, gombolópánt nélküli, nyakra simuló szabásvonallal. Ha két réteg anyagot helyezünk egymásra, a tűzésdísz is jobban érvényesül, s a tartása is jobb lesz. A nap mi Aden szakában hordható szép ingblúz selyemből, batisztból, mintás vagy egyszínű anyagból egyaránt elegáns viselet. Két rátett zseb díszíti, ujja kézelőbe fogva. Ami különlegessé teszi, az a saját anyagából készült hosszú sál. Akik átélik — a szó szoros értelmében a bőrükön érzik —, azok már a címből is tudják, hogy miről van szó. Arról, hogy karbantartási munkák miatt nem tudom hány száz lakásban szünetel ezekben a napokban a melegvízszolgáltatás. Néhány ilyen fél-víz- komfortos bérlőt megkérdeztem: hogyan úszta meg eddig? Egy férfi: — Nincs meleg víz? Észre sem vettem. Egy nő: — rintem, ha Szeapró búvárokkal csinálnák a karbantartást, olyanokkal, akik beleférnek a csövekbe, nem kellene szüneteltetni a melegvíz-szol-* gáltatást. Egy másik nő: — A múlt éjszaka nagymosást csináltam az Augusztus 20. strand hátsó medencéjében. Egy úr: — A Patyolatba járok. Fürdeni. Egy apa: — Mi az, hogy nincs meleg víz? Dehogy nincs. A feleségem utasítására szabadságot vettem ki, és most egész nap cipelem a konyhából a forró vizes fazekakat a fürdőszobába. Inkább azt írja meg, hogy nem lehet kapni 43-as azbeszt gumicsizmát. Egy lakás: ... (Nem tudtam bemenni, az előszobaajtóig ért a mo- satlanruha-tor- lasz.) Egy gyerek: — A hónap végén már lesz meleg víz. Majd akkor megmosakszom. Csak addig észre ne vegyék apuék, hogy nem lakom otthon. Sz. G. változatosan, játékosan és értelmesen is eltölteni. Átterelgetik hát a kisebb-na- gyobb gyerekek csoportjait a megyei könyvtárba, és hasonlóan jó helyen vannak a múzeum termeiben is. Nem nehéz a didaktikus célt megtalálni: szokjon a kisgyerek a könyvek, a műtárgyak világához, így jön vissza felnőttként is. A formát már alighanem nehezebb volt kialakítani. Az avas-alji régi ház méteres falainak hűvösében zsibongó kicsik őrizőit, tanítgatóit rögtön meg is kérdeztem: — Nincs nektek elég bajotok? > — Arra gondolsz, hogy baj van a gyerekekkel? — kérdezett vissza Tóth Lajosné. — Nincs velük baj,' fejük, kezük, szemük elfoglalt. Először megnéztük az emeleten levő állandó kiállítás régészeti anyagát, és mindenki azt formálgatja meg, amire emlékszik. Sok kicsi nagyon ügyes, de a szülők a kevésbé sikerült rajznak, formának is örülnek, ha hazaviszi a művét a gyerek. Segítünk is, de a legjobb segítség a múzeum maga — mondja, és az egyik kisfiú fölé hajlik: — Nem akar ez sikerülni. Szaladj fel, nézd meg! Régi vágya volt a múzeumnak az öreg ház földszintjén ez a hosszúkás terem, amelynek az asztalát most a nyári gyerekek ülik körül. Sok átszervezésnek kellett megtörténni, amíg a régi műhelyek helyén újabb nagy időszaki kiállítási tér született, és a pillanatnyilag itt levő ikonkiállítás szomszédságában gyerekek ejthetik kétségbe a termek idős őreit. Mit sem tudnak még a hely szelleméről, de a délelőtti két óra végén lelkesen gyűjtik be a maszatos kis ke2ek az éppen megszáradt gipszformákat. Veres Ildikó előbb eligazítja az érdeklődőket — hol lehet kezet mosni? —, azután válaszol a kérdésre: — Mivel foglalkoznak az egész nyárra szóló program során a gyerekek a múzeumban? — Tulajdonképpen ismerkedéssel. Minden osztály munkájával találkoznak, bár erről fogalmuk sincs. A Felszabadítók útján levő épület második emeleti nagyterme a mi birodalmunk, itt lehet vetíteni is. Megismerkedtünk már növény- és állatországgal diáról, fotóról, a foglalkozások végén kirándulunk egy nagyot, és az utolsó napon hegyi kristályokat öntünk gipszbe. A természetet is megszerettetheti a múzeum, és öröm őket látni, amikor a vetítés után lemegyünk a képtárba, hogy nagy mesterek tájképein is nézzék meg: hogyan látják a festők a fűt, fát, virágot. Összesen húsz foglalkozás nem sok, de nem is kevés. Már az is eredmény, ahogyan a színeket, formákat élvezik. Élvezik ezt a hűvös, halk közeget, a sok szépet, amihez közel lehet menni. Mire Eördöghné Bukta Mária, a kicsiket terelgető tanító néni ebédelni indul a délelőttöt régészeti búvárkodással töltő társasággal, már be is vihar- zanak a nagyobbak. Most rajtuk a sor. Ősztől pedig ismét az iskolákon. Sok órát lehet itt tartani. Olyat, amire még emlékeznek is a gyerekek. M— Állatok farsangja Felnőtteknek szól Havas Gertrud és B. Kiss István Állatok farsangja című bábműsora. Már szerepeltek ezzel az előadásukkal a Tokaj étteremben, most ismét itt lépnek fel, a Miskolci Kabaré kezdődik vendégeként. A nagyméretű, bájos marionettfigurák minden bizonnyal most is sokakat nevettetnek meg. Az előadás hétfőn este 8 órakor Ön hogyan melegyíztelen?
