Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
1981-07-08 / 157. szám
A természet nem tiszteli az országhatárokat... Eddig még érintetlenek a kincsek Megvár re?ii!őgéii balesete A magyar légierő egy repülőgépe tegnap szolgálat teljesítés közben, eddig ki nem derített okból, a magyar— osztrák határ közelében. osztrák területre zuhant. A repülőgépvezető katapultált, életben van. A körülmények kivizsgálása folyamaiban, van. A rezervátum szóról mindenkinek unatkozó rézbőrű- ek. vagy legelésző elefántcsorda jut eszébe. De vajon mit őrizhetnek a bioszférarezervátumokban? A kérdés izgalmasságát fokozza, hogy nem messze városunktól, megyénk területén is található ilyen. — 148 bioszféra-rezervátum van a Föld minden táján, Magyarországon jelenleg négy — mondta Gavallér István, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Északmagyarországi Felügyelőségének vezetője. — Megyénkben az aggteleki tájvédelmi körzeten belül jelöltek ki két magterületet, s az egész tájvédelmi körzetet bioszférarezervátumnak nyilvánították. Hogy mit jelölt ez pontosan? Az UNESCO kijelölt a Föld minden táján olyan, eddig még érintetlen, természeti értékeket tartalmazó területeket, amit szigorúan védeni kell. Ez a bioszféra-rezervátum, s ezen belül vannak úgynevezett magterületek, ahol a legszigorúbb' a védelem foka. Ez azt jelenti, hogy tilos mindenfajta beavatkozás, erdőművelés, mesterséges behatás. A bioszféra-rezervátum többi területén szigorú korlátozásokkal lehet mező- vagy erdőgazdálkodást folytatni. Ez a területrész ik A bioszféra-rezervátumban minden védett: a megriadó őztől a szirmukat nyitogató virágokig (Szabados György felvétele) mintegy ütköző övként védi a magtérületeket, a kedvezőtlen hatások így nem tudják elérni ezeket a részekeit. — Hogy tudják megóvni a védett területeket a kedvezőtlen hatásoktól? Hiszen minden fa mögé nem állíthatnak egy őrt... * Vizébe szökökutat építettek (Solymos László felvétele) Az amurok is eszik a zöldet Tiszta a tapolcai tó Szökőkút a vízben — A hivatal a kezelésébe veszi a területeket, s állandóan ellenőrzi, mi történik otu Mielőtt’ az UNESCO-hoz fordult volna javaslataival a Magyar Tudományos Akadémia, a kiszemelt területeken mindenre kiterjedő, alapos vizsgálatot végeztünk. Azóta az adatokat folyamatosan gyarapítjuk, éppen most szállítunk ki a területre egy hordozható mérőállomást, ami többféle adat folyamatos rögzítésére alkalmas. Természetesen a területek pusztítói ellen megfelelő szankciókat is tudunk akalmazni. — Mekkora területekről van tulajdonképpen szó? — Magyaroszágon több mint 100 000 hektár bioszféra-rezervátum van, s ebből 4169 hektár a szigorúan védett magterület. Egyébként jó tudni, hogy a négy magyar bioszféra-rezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park területén, a Kiskunsági Nemzeti Park területén, a Fertő-tó környezetében, s nálunk, Aggteleken található. Érdekes egyébként, hogy a bioszférarezervátumok a határ mentén, a külföldi hasonló rezervátumokhoz kapcsolódnak: így van ez a Fertő-tónál, s Aggteleken is. A területek lehatárolása nagyon körültekintően, a terület víz-, levegő- és energiaforgalmának figyelembevételével történt: a természet pedig nem tiszteli az országhatárokat. (k—ó) Evek óta visszatérő témánk, sőt még e héten is tollat ragadtunk a tapolcai csónakázótó kritikán aluli állapota miatt. Hínár, mo- szat, szenny tarkította a vízfelületet, amely bizony az előbb említett okok miatt egyre csökkent. Ágáltunk a tisztaságért, s most végre dicsérhetjük a tisztaságot. A Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat üzemvezetője, Frank Elemér mondja: — Három napunkba tellett, hogy megszabadítsuk a tavat a szennytől. Igaz, a szél, s a múlt heti vihar belemosta a hordalékot a tóba, de ennek a következménye meg sem közelíti a •tisztítás előtti állapotot. Telepítettünk a vízbe kétszáz darab amurt, olyan 1—1,5— 2 kilogrammosokat, ezek is eszik az elburjánzott zöldet. Horgászni pedig — ezt már tábla is jelzi — tilos a tóban. Amely most valóban szemet gyönyörködtető. A kikötőtől nem messze szökökutat építettek vizébe, s tiszta a zsilip környéke is. Azt a három napot korábban is rááldozhatták volna a tóra... Ám Tapolcán található egy másik, sokkal kisebb tó is, amely az úgynevezett Szerelem-szigetet öleli körül. Vizében elmerülve tejeszacskó, sörösüveg, a hínár kitűnő táptalajt talált itt, csakúgy, mint a tavirózsa. Nagyon gusztustalan látvány most és így a tó. — Ennek tisztítását — magyarázza Frank Elemér — a vállalat KISZ-tagjai vállalták magukra. Társadalmi munkában.^ Hát...? Újra kezdik a C-nél Nem hizlal... Több gombát is ehetnénk A gomba fehérjedús növény, mely a húsban levő fehérjékhez hasonló összetételű aminósavakat tartalmaz. E fehérjetartalom eléri a húsban levő fehérjének a 15'százalékát. Vitamintartalma változatos, több B-, C, K-vita- min mellett tartalmaz pan- toténsavat is. Ásványi anyagai is jelentősek, ezekre szervezetünk egészségének fenntartása miatt van szükségünk. Kevés viszont benne a szénhidrát, kalóriatartalma alacsony, így a gomba nem hizlal. Általános vélemény szerint hazánkban alacsony a gombafogyasztás: az egy főre és egy évre eső mennyiség csak 30 dkg (más népek évi fejadagja 2—4 kg). A „gomba” szó a 10. század vége felé került nyelvünkbe, az itt élő vagy körülöttünk lakó szláv népektől, melyek ismerték és kedvelték a gombát. Már a paleolit korban is ismerték, amit megkövesedett leletek igazolnak. A harmadkorból is felszínre kerültek egyes gombák maradványai. Az ókorban szívesen fogyasztották, bár sokan voltak el- .lenzői. A római írók a gombát általában ártalmasnak tartották, sokáig nem tettek különbséget ehető és mérges, halált, okozó gombák között. Seneca (i. u. 1. szd.) a gombát a „föld szemétjének” tartotta, és óvott fogyasztásától. Apicius viszont, a rómaiak híres ínyence, szakácsa és szakírója (i. u. 25-ben született) viszont egyik szakács- könyvében már hatféle gombás étel elkészítését ismertette. Rendszám-szisztémák Nem vitás, hogy rendszám nélkül ugyanúgy megy bármelyik gépkocsi, mint nélküle (feltéve, ha valóban üzemképes) ; valójában mégsem közlekedhet. Elég régen így van ez: hazánkban 1901-ben adták ki az első automobil forgalmi szabályrendeletet, amely jóllehet csak a fővárosra vonatkozott, később irányadó lett országszerte. Az egykorú feljegyzések szerint a rendelet kiadásá. nak évében mindössze har- minc-egynéhány rendszámra volt szükség. A Közlekedési Múzeumban látható 1—93 feliratú rendszám tehát igencsak a motorizáció hőskorából való. — Nagyon szigorú vizsgálatnak vetették alá a műegyetem gépészmérnökei és a rendőrök az automobilokat — mondotta Bálint Sándor muzeológus. — Nem örvendtek nagy népszerűségnek a technika akkori csodái; soká tartott, amíg az emberek megbarátkoztak velük. A ti- zenhármas rendszámot eleinte ki sem adták a kocsikra, akkora volt a félsz. Egyébként a jelzés egy római és két arab számból állt, majd háromból. Amikor a római egyes mellett elérték a 999-et, római kettessel kezdték elölről az egészet. Rohamosan szaporodtak a pöfögő, hörgő autócsodák, s ennek megfelelően emelkedett ázsiójuk is. A kétézredik rendszám felszerelése kisebbfajta nemzeti ünneplést váltott ki. Nem soká maradhatott meg tehát az eredeti meg- külijftboatfetó módszer, a tízes években már körzetekhez kapcsolt jelzéseket használtak. A fővárosi lakosok gépkocsijai a BP-t kapták, Debrecenben és környékén a D dukált. 1933 őszétől újabb változtatást hajtottak végre; a gépkocsik hátulján álló téglalapon felül három szám, alatta két betű szerepelt. A felszabadulás után, 1948-ban ezt módosították; felülre kerültek a betűk, alulra a számok. A rendszámtörténelem újkoráról Páncsity István rendőr hadnagy szakdolgozatában olvashatunk. Leírja, hogy 1955-ben az ország gépjármű- állományának növekedése folytán két betűből és három számból álló rendszámlehetőségek kimerültek. A szakemberek az új szisztéma kialakításakor két szempontot vettek figyelembe: könnyen olvasható és megjegyezhető legyen a gépjárművek „személyazonossági” száma, továbbá, hogy a rendszámmező hosszú időre elegendő választékot adjon. A számvariációk közül a két betű, négy számra esett a választás — 1958-ban be is vezették. A döntés jónak bizonyult: ma, amikor több mint egymillió gépkocsi van már személyi tulajdonban, még mindig az 1958-ban bevezetett rendszám van életben. (Csűri Istvántól, a MERKÚR, vezérigazgatójától megtudtuk, hogy a csepeli telepen most adták ki a TN-sorozat első számait a kocsikon. Most került utcára a TN 00—72-es rendszámú autó.) Minden betűhöz további 24 társítható; valamennyi betűpár egy híján 10 000 rendszámot jelent, egy-egy kezdőbetű tehát 24 híján 240 000 autó rendszámához elegendő. A tervek szerint, ha elfogy az abc utolsó betűje is, kezdik ismét a C-nél. Már csak elvétve fut az eredeti C-jelzé- sűekből egy-egy, a többség a roncstelepen is túl van rég. A prognózis szerint ezzel a módszerrel ismét kétmillió gépkocsinak tudnak majd rendszámot adni. És aztán? Ezen ne nagyon törjük á fejünket, legyen az unokáink gondja. Érdekes tapasztalata volta korábbi éveknek, hogy a kocsik eladása előtt gyakran veszett el a rendszám. A tulajdonos úgy Vélte, ha az elveszett rendszám helyett újat kap, ettől mindjárt megifjo- dik a járműve. Amióta azonban rendelet írja elő, hogy — kellő összeg lefizetése ellenében — ugyanazt a jelzést kapja a gondatlan autótulajdonos, változott a helyzet. Azelőtt évente 12 000 rendszám- tábla eltűnését jegyezték fel, 3 esztendő óta a töredékét... E. Gju L S. Ma gyülekeznek, holnap utaznak Országos kempingtalálkozó Békéscsabán Ma este kell gyülekeznie annak a 32 miskolci fiatalnak, akik Kazincbarcikán elért eredményeikkel kiharcolták azt a jogot, hogy részt vehessenek az országos kempingtalálkozón, Békéscsabán. Bodnár István, a KISZ Miskolc városi Bizottságának sportfelelőse elmondotta, hogy a mai találka a Központi Leánykollégiumban lesz, 19 órakor. A fiatalok holnap reggel indulnak Békéscsabára, pontosabban az alföldi város mellett fekvő Póstelekre. A baráti találkozók, az üzemlátogatások, a kulturális programok mellett a sportversenyek sem maradnak el. Azaz ösz- szemérik tudásukat tájfutásban, teljesítik a futópróba követelményeit, részt vesznek természetjáró akadályversenyen és — természetesen — lesz labdarúgó-bajnokság ta,
