Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
1981-07-06 / 155. szám
Rosszkor jött az eső Beérett a búza Mától aratási ügyelet Ha a mezőgazdaság személy lenne, akkor azt mondanánk: az egyik szeme sír. a másik pedig nevet. Vagyis: a szombati hatalmas esőzés jól jött a kapásnövényeknek, de a gabonának már nem használt. Az országban az őszi árpa aratását a múlt esztendőhöz képest két héttel előbb kezdhették meg, s a 155 ezer hektáros vetés háromnegyedét már betakarították. Nem így Borsodban, ahol köztudomású, lassabban és később érik a kalászos. Az elmúlt hét végén arattak volna ... A borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet szirmai üzemegységében Berta László elnökhelyettes is az eget kémlelte szombaton: — Reggel hatkor kezdtünk volna — magyarázza. — A gépek tűzvédelmi szemléje megtörtént, s aztán jött az eső. Elmosta minden tervünket ... A kétszáz hektáros őszi árpánkból már levágtunk 50 hektárnyit, de hogy legközelebb mikor tudunk a földekre menni...? A búzával még várunk; 280 hektárral van belőle. Ültettünk 80 hektár tavaszi árpát is, ennek betakarítása szintén odébb van ... Közepes termesre számítunk. ■ ■ Az eső volt a fő téma az Egyetértés Termelőszövetkezet Csorba-telepi tanyaközpontjában is. Ifi. Kormos György gépcsoportvezető mondta: — Végeztünk már az őszi árpával, igaz nem volt sok, mindössze 13 hektár. A termés 33 mázsa hektáronként. Most takarmányt takarítottunk volna be, hétfőn pedig a búza aratását kezdtük volna. Ha a föld nem lesz lágy, ha a kombájnok rá tudnak menni, cikkor az utóbbi évek. legkorábbi búzabetakarítását kezdenénk. A mérések szerint a búza nedvességtartalma 17—18 százalék, a szombati eső pedig még inkább megduzzasztotta a szemeket, s így szárítani mindenféleképpen kell... ■ ■ Míg az Egyetértés Termelő- szövetkezet búzát is csak 121 hektáron vetett, addig a fel- sőzsolcai Lenin Termelőszövetkezet az egyik legnagyobb búzatermesztő a város körül. Összesen 750 hektáron vár betakarításra a kenyérnek- való. — A szombati gépszemlén túlvagyunk — közölte az elnök, Deres István. — Szerdán, vagy csütörtökön kezdünk a tíz saját kombájnunkkal, de öt csehszlovák gépet is várunk a nagyidai gazdaságtól. A tavalyi termés nyolcvan százalékára számítunk, szárítani nekünk is kell. A nedvességtartalom 20 százalékos . . . — Az eső nem döntötte meg a gabonát? — Elég merevszárú a búza, s szerencsére az esőhöz nem társult nagy szél, így lábon áll a gabona ... A megyei Agroker Vállalattól megtudtuk, hogy az aratási ügyelet ma reggel kezdődött, s hétköznaponként reggel 7-től este 7-ig, szombatonként 7 és 17 óra, vasárnaponként 7 és 13 óra között tartanak nyitva. A Mezőgép gyáregységei is megszervezték az aratási ügyeletet, ők is reggel 7-től este 7-ig állnak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok rendelkezésére. I. S. * Rózsaszál... (Solymos László felvétele) Szigorúbban büntetnek a spanyolok Jelentősen felemelik Spanyolországban — a belügyminiszter legújabb rendelete értelmében — a kiszabható pénzbírságot egyes közlekedési szabálysértések esetében. Így 20 ezer pezetáig terjedhető bírsággal sújthatják azt. aki alkoholos állapotban vezet gépjárművet, 15 ezer pezetával, aki lakott területen jelentősen túllépi a sebességkorlátozást, 10 ezer pezetával, aki az országúton nem jelzi az elakadást, vagy hátramenetben megy az autópályán. Az autópályán büntetik a jövőben azt is, aki indokolatlanul 60 kilométernél alacsonyabb óránkénti sebességgel közlekedik. (1000 pezeta körülbelül 345 forintnak felel meg.) A vízvezeték csapdája Földkupac a konyhában Különös történet egy csőről és amit benne találtak Bor voll a kólásüvegten ü Sóiba terül a csillayvlzsgálás Szakmai körökben „csillag- vizsgálónak*’ becézik azokat az élelmiszerüzlet melletti utcasarkokat és kapualjakat, aho) az ég felé fordított üvegből, hátratartott fejjel kortyolgatják az alkoholt. Mivel az utcám, a szabad téren való italozás tiltott, sok munkát adnak a csillag- vizsgálók a városi tanács szabálysértési hatóságainak. K. Gy. miskolci lakosnak 300 forintjába került az Otthon étterem előtti borozás. Sz. A. 18 éves miskolci fiatalember a Tanácsház téren sörözött. Figyelembe véve megbánó magatartását, mindosz- sze 400 forintra büntették. K. Á. 17 éves miskolci esztergályos a Kempelen utcában szomjazott meg egy üveg sörre. Mivel fiatalkorú,’nyilvános helyen nem szolgálták ki, ezért az utcán hűsítette magát az alkohollal. Ez volt az első szabálysértése; 300 forintos bírsággal sújtották. L. A. 18 éves miskolci lakos kólásüvegből kortyolgatta a hegy levét. A rendőrök megjelenésekor azzal védekezett, hogy csak úgy válthatta vissza az üveget, ha kiüríti. Mivel ezt egyszerűbben is megtehette volna, a védekezését nem fogadták el, 300 forintra büntették. A lakása ajtajára kitehetné Csiszár László a belépni veszélyes táblát. Egy-egy fárasztó délutáni műszak után, amikor éjjel hazamegy, megfeledkezvén a szükség szülte csapdáról, már majdnem beleesett néhányszor. Mi is történt a Ládi telep 12. számú ház földszinti, 3- as lakásában? 1979 augusztusában eldugult a vízvezeték. Komió&tetói OTP-Iakás- ról lévén szó, az ilyen ügyesbajos dolgokat a társasházak közös képviselője intézi. Mivel a beköltözéstől számítva még nem telt el az egy év, gondolták, hogy a kivitelező, a Miskolci Építőipari Vállalat segít majd a hiba elhárításában. No, de ez csak remény maradt, mert nem tudni. hogy a kivitelezők avagy a lakó üzemeltetési hibája, hogy a vezeték miért dugult el. Mert ugye, ha találnak benne egy felmosórongyot, vagy egy tél töltött csirkét, nyilvánvalóan a lakóé a felelősség. • • kerül a tárgyi bizonyíték, akkor lehet kereskedni, ki a ludas a dologban. De ehhez ugye kellett egy tanácsadó is, aki ugye bizton állíthatja, hogy a konyhától az előszobán át az éléskamráig, hol is rejtőzik a vezeték. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy éppen ezen a lakótelepen lakik az a művezető, aki annak idején a vízvezetékszerelési munkálatokat irányította. A társulatnak célja, hogy minél olcsóbban megússza az ilyen és ehhez hasonló eseteket, így a közös képviselő, Szendi László és a számvizsgáló bizottság egyik tagja, Tóbiás János látott neki a bontási munkálatnak. Ki is szabadították a vezetéket, de szabad kapacitású kisiparost azóta sem találnak. A jelenlegi áldatlan állapot tart tehát egy fél éve. A dugulás elleni front képe úgy néz ki, hogy körülbelül egy, másfél köbméter föld halmozódik a konyhában. A lakó a mosogatót használni azóta sem tudja, de az egész konyhát sem sokra. Rögtön a bejárati ajtónál húzódik a 80 centiméter széles, csaknem egy méter mély árok, s a hosszát körülbelül 3,5 méterre becsülik. A csapda ellen még deszkapallóval sem védekezhet, mert akkor a bejárati ajtót nem tudja nyitni, zárni. A biztosítótól már kétszer kapott „vigaszdíjat”. No, de ez kevés a boldogsághoz. Hogyan tovább? • • A közös képviselő egy maszektól kapott kölcsön autogén hegesztőfelszerelést, és azzal próbáltak meg ablakot nyitni a vezetéken. Vadon János hegesztő, az egyik lakótárs volt a mester. De a vezetéket valóságos kis bizottság állta körül. Hiszen jegyzőkönyvezni kellett, mi is kerül elő. Körülbelül másfél vödör kőpor, és egyéb építőanyagok törmeléke, ami csaknem megkötött a csőben. A mintát egy befőttesüvegben el tették ... O. E. Több a típus Autójukon oktatnak Immár két hónapja, hogy Miskolcon is megkezdték az Autóközlekedési Tanintézet felügyelete mellett az úgynevezett magánkocsis oktatást. Horváth István, az ATI miskolci iskolájának igazgatója újságolta, hogy a 30 állami rendszámú gépjárművük mel_ lett 10 oktatójuk saját gépjárművén végzi munkáját. A magángépjárművek között valamennyi, hazánkban használatos szocialista gyártmányú kocsi megtalálható, így a leendő vezetők olyan típuson gyakorolhatnak, amilyet majd vásárolni akarnak. A magánkocsis oktatók óradíjukból fedezik a gépjármű fenntartási, karbantartási költségeit, valamint az oktatással járó biztosítási díjat. Amennyiben az oktató gépjárműve meghibásodik, a tanulók az ATI kocsijain gyakorolhatják tovább a vezetést. Már most a jelentkezők egvharmadát magángépkocsis oktatási rendszerben képezik ki, 1982-ig azonban bővítik ezt az oktatási formát. Műszaki szemle előtt az ATl-kocsik (Kerényi felv.) A közös képviselő megpróbált ezután kisiparos után nézni. A helyi szervezetük egyik vezetője tanácsolt is két kisiparost,- de ők sajnos más munkára szerződlek, nem tudják elvállalni. Ezután kihívták az ÉRV kocsiját, amelynek az lett volna a feladata, hogy a titokzatos tárgyat kiszippantsa ia csőből. Sajnos, ez sem tudott megbirkózni a feladattal, s ráadásul még az órabérét is ki kellett fizetni: csaknem 3000 forintot. • • Ezután a Miskolci Beruházási Vállalat egyik szakemberétől kaptak tanácsot. Tárják fel a hiba helyét. Tegyék szabaddá a kritikus csőszakaszt, s majd ha előVárosi tanácstagok fogadóórái Holnap tartja fogadóóráját: Csetneki József né, III 6- os pártalapszervezet, Győri kapu 123., 17 órakor; dr. Mar- tonné dr. Boda Klára, I 4-es pártalapszervezet, Széchenyi út 105., 17-től 18 óráig; Vindt Márta, III., Brigád u. 18., 15 órakor. Nyáron esett a hó Elromlott az éghajlatunk? Sokszor panaszkodunk a sorozatosan ismétlődő, rossz nyarakra. Sokan még azt is felvetik, hogy a fejlett technikával inkább visszaélni, mint élni tudó ember rontotta el jól bevált régi éghajlatunkat. Hogy mennyire, csak a hosszú, évtizedes, évszázados, folyamatos megfigyelések alapján lehet az éghajlat megváltozására következtetni, annak igazolására álljon itt néhány nagyon érdekes történet. Hihetetlenül szeszélyes időjárásról beszélnek a több mint fél évezredes feljegyzések — írja Völgyesi Sándor, a miskolci meteorológiai állomás igazgatója tanulmányában. 1420-ban június közepén Közép-Európán át egész Erdélyig igen erős dér volt és havazott. Egy Erdélyből származó feljegyzés szerint 1606. június hetedikén annyi hó esett, hogy a hidegtől megfagyott a búza, a zöldségfélék, a kerti és az erdei fák. A Szepességben 1641 augusztusában mindent letarolt a kemény időjárás: „a hallatlan hideg miatt nemcsak a szántóföldek terményei és a kerti vetemények pusztultak el teljesen, hanem a Ho_ la havasi legelőn 150 ló, két pásztorral együtt a fagynak esett áldozatul”. Ha még ehhez hozzávesz- szük a rendkívüli viharokat, felhőszakadásokat, s egyéb meteorológiai kilengéseket az elmúlt nyarakra visszatekintve még nem js nagyon panaszkodhatunk. Egyet azonban érdemes még megjegyezni: a nagyvárosok időjárása kissé eltér a környék megszokott éghajlati rendjétől. Több a csapadékos, ködös, esős nap, nagyobb a fel- melegedés nyáron, kisebbek a hőmérsékleti különbségek, s a város kő-, betonsivataga felett kialakuló légáramlásnak köszönhető.
