Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
1981-07-04 / 154. szám
+ Munkában a felvételi bizottság. A hozott és a szerzett pontok alapján döntenek, (bal oldali kép). A csinos szerencsi gyógyszertári asszisztens vizsgázott utolsóként az 1. sz. vizsgabizottságnál. Vállalata jogi képviselője szeretne lenni a diploma megszerzése után. Ebbe azonban meg a felvételi is beleszól, (jobb oldali kép) (Kiss József felvétele) Levelezőn tízszeres volt a túljelentkezés Jogászok akarnak lenni Ma már csak a bennszülött miskolciak tudják, hogy a hajdani eperjesi JoguKadémía utóda még a háború után is városunkban működött, míg el nem vitték Pécsre, Szegedre. Az 1981—82-es tanévtől újra lesz Miskolcon jogászképzés. A most induló első évfolyam hallgatóinak egy részét előfel- vételisként még tavaly felvették ,a többit — csaknem 600 jelentkezőt — keddtől péntek délig hallgatták meg a felvételi bizottságok a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Újdonságnak számít, hogy a bizottság egyik tagja középiskolai tanár, a dolgozatokat (történelemből teszt, irodalomból fogalmazás) is középiskolai tanárok javították. Aligha kell részletezni ennek a módszernek az előnyeit. Elkerülhető a maxima- lizmus, ugyanakkor a középiskolai tanárok is hasznos tapasztalatokat szereznek. Tegnap délelőtt, amikor az egyetemen jártunk, már a levelező szakra jelentkezők felvételiztek. Itt a legnagyobb a túljelentkezés (tízszeres, a nappalira háromszoros volt). Ezek a fiatalok (többségük még harmincon alul) már dolgoznak valahol. kenyér van a kezükben. Egyetlen kérdést tettünk fel nekik: miért akarnak jogászok lenni? Régi álmom... , A miskolci fiatalember lakatos az egyik nagy építővállalatunknál: „Ki akarok törni a jelenlegi szintről”. Hatszor jelentkezett eddig, kétszer egy ponton múlt a felvételije. Ha most se sikerül, jövőre megpróbálja újra. A budapesti fiatalasszony (elvált, két kisgyereke van, egy 7 és egy 4 éves.. .V egyik nagy könyvkiadónknál dolgozik. Azért akar jogi ismereteket szerezni, mert a munkaköre a szerzői jogok intézésével kapcsolatos. Munka- és személyügyi előadó a salgótarjáni kislány. Először jelentkezik, s azért levelezőre. mert a családi körülményei miatt nem tanulhat nappal. Eddig is tanult, szakmai és edzői tanfolyamokat végzett, de most nyugdíjba megy a vállalatuk jogásza, gondolja, egykor a helyére kerüld hét Ügyész szeretne lenni a két kazincbarcikai fiatalember, mert ahogy egyikőjük megfogalmazta: „imádok mások problémáival foglalkozni”. „Régi álmom, hogy jogász leszek” — mondja a csinos szerencsi kislány, az utolsó vizsgázó az 1. sz. bizottságnál. „Aranyigazságok” — Mi valósul meg ezekből az álmokból, tervekből? Milyen felkészültséggel, tudással jelentek meg a jelöltek? — kérdeztem dr. Tóth Lajostól, az X. sz. vizsgabizottság elnökétől, aki Szegedről jött íelvételiztetni. — Úgy tűnik, hogy az új miskolci jogi kar beindulásával felébredt a megyében az érdeklődés a jog irárít, feléledt a tanulási vágy. Azzal a reménnyel jönnek, hogy ide könnyebb bejutni, mint a budapesti, szegedi vagy pécsi egyetemre. A levelezők zöme 1976 előtt érettségizett. A bizonyítványaikat tanulmányozva úgy tűnik, hogy nem mertek rögtön jelentkezni, csak most, amikor tudják, hogy az érettségi eredményét nem veszik figyelembe. A nappalira Jelentkezőktől hallottunk igen szép 19 és fél pontos feleletet is. Elszomorító viszont, hogy mennyire nem ismerik a legújabb kor történetét. Baj lehet az olvasottsággal is, ha a leendő értelmiségiek (?) csak a Rakéta regényújságot olvassák, nem ismerik az Élet és Irodalmat, Kortársat, Üj írást, a Valóságat, a Társadalmi Szemlét. Csupán ízelítőül néhány „aranyigazság” a feleletekből: „Az angol király nem bírta elviselni az igazságot. A nép kizárásával uralkodott” — mondták A walesi bárdok Edward királyáról. „A filozófus olyan ember, aki filozófusán, vagyis felvi- lágosultan látja a világot.” „Oroszországnak volt két gyára (a századfordulón), de majdnem manufakturális szinten dolgoztak.” „Ady azért nagy költő, mert nagyon sok verset alkotott.” A vizsgázók — ki vidáman, ki szomorúan — hazautaztak, a bizottságok leadták a jegyzőkönyveket, a többi már a posta dolga lesz. A hónap közepe táján kézbesítik a vizsgák eredményeit. Hogy kiből lesz egyetemi polgár, ki marad eddigi szakmája mellett, hogy jövőre újra próbálkozzon, a boríték felbontása után kiderül. (horpácsi) Eredményesebb, ha iolyamalos % Érettségit tettek a Dolgozók Gimnáziumában Mondják tréfásan is, de komolyan is érthető, hogy a város „legolcsóbb közművelődési intézménye’* a Dolgozók (esti) Gimnáziuma. Am egy intézmény hasznát, vagy eredményességét nem lehet csupán a költségvetésen lemérni. A felnőttoktatás valóban közművelődési tevékenység is, amennyiben a felnőtt hallgatókat elviszik színházba, múzeumba, kirándulásokra, tárlatokra — egyszóval olyan helyekre is ahová maguktól talán nem, vagy nem ilyen gyakran mennek el — az iskola célja azonban nem csupán ez. Bár ma már sokan vitatják (soha nem azok, akiknek még nincs meg az érettségijük...), hogy egyáltalán szükség van-e ezekre az intézményekre, tényként kell elfogadnunk, hogy valóságos társadalmi igényt elégítenek ki. Elképzelhető, hogy a távo- labbi jövőben a funkciójuk és a jellegük megváltozik, ma azonban még igen sokan ezen a módon szerzik meg az érettségit) az „általánosnak” mondott műveltséget. • HONNAN JÖNNEK? Miskolcon az idén 450-en érettségiztek, 11 osztályban (9 levelező és 2 esti) a Dolgozók Gimnáziumában. Igen érdekes és jellemző a tanulók összetétele, az átlagéletkor 30 év körül van (a legfiatalabb érettségiző 19, a legidősebb 48 éves volt), a hallgatók 60 —70 százaléka nő. Mi motiválja ma a tanulási kedvet? Sok mindent elárul erről a hallgatók szakképzettsége. A legtöbben egészségügyi dolgozók, szakmunkások, akiknek egzisztenciálisan „nincs szükségük” az érettségire, mégis büszkék arra, hogy „érettségizett szakmunkások”. Ösztönzést legtöbbször csak a családtól kapnak, mert a férj, gyerek, vagy a testvér diplomás, érettségizett. Elgondolkodtató, hogy a hallgatók csupán mintegy 10 százalékát küldte a munkahely, noha nem egy tanfolyam ma már érettségihez van kötve. • SEGÍTHETNE A MUNKAHELY Az iskola igyekszik jó kapcsolatot kiépíteni (csaknem 100 munkahelyről jönnek a tanulók), de ez nem mindig harmonikus. Előfordul: a dolgozónak egyszerűen le kell tagadnia, hogy továbbtanul, mert nem veszik jó néven, máshol meg egyenesen akadályozzák. Minden nagyobb vállalatnál van oktatási osztály, vagy csoport, az iskolába azonban nem mennek be, nem érdeklődnek a dolgozók tanulmányi előmenetele iránt. Miért gond ez? Azért, mert a hallgatók egy része még tizenéves, tehát a szó szoros értelmében nevelendő. Vannak azért követendő példák is. A téglagyár például megveszi a tankönyveket, a fegyveres testületek nyilvánosan megdicsérik az eredményesen vizsgázókat. • RÖGTÖN MÁSODIKBA Az iskola tanulóinak 80—90 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. Előbb szakmát szereznek, hogy pénzt vigyenek a családnak. Az új rendtartás már figyelembe veszi ezt is. Azok, akik szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek, rögtön a második osztályba iratkozhatnak be, ha augusztusban földrajzból és biológiából különbözeti vizsgát tesznek. A rendelkezés szakmának tekinti az egészségügyi, valamint a gyors- és gépíróiskolában szerzett képesítést is. A pe- dadógusok véleménye az. hogy a tanulás eredményesebb, ha folyamatos. Tehát várják a fiatal, most végzett szakmunkásokat, mert jobb korábban, mint később, amikor a családalapítás, az élet gondjai már hátráltatják a tanulást. H. S. HÉÍtáMi ért véget élete Nyolcvan évvel ezelőtt, ezen a napon született Budapesten, és 44 éves korában, 1945 márciusában a balfi haláltáborban pusztult el Halász Gábor kritikus, irodalomtörténész, a két világháború közötti korszak jelentős esszéistája. Tanulmányai, cikkei és kritikái a Nyugatban, s más rangos folyóiratokban jelentek meg. Munkásságát nagy tudás, műgond, humanista szemlélet jellemzi, s mindenekelőtt az értelem tisztelete. Az ész. az értelem törvényeinek nevében fordult szembe mind határozottabban kora irracionális szellemi és politikai áramlataival. Így jutott el esztétikájában a realizmus vállalásáig, politikailag pedig odáig, hogy az 1940-es évek első felében határozottan állást foglalt mindenfajta fasiszta diktatúrával szemben. Képzőművészeti tábor középiskolásoknak Középiskolásoknak nyílt képzőművészeti tábor néhány nappal ezelőtt a Gárdonyi Művelődési Házban, Hejőcsabán. Miskolcról és a megyéből negyvenöt fiatalnak jó lehetőség az itteni, összesen három hét, hogy rajztudásukat, kézügyességüket fejlesszék, alkotómunkát végezzenek, és azt tanulják, ami igazán érdekli őket. Miskolcon még nem volt diákoknak képzőművészeti tábor, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház adottságai, az épület körül levő nagy park, a rendelkezésre álló műhelytermek tették lehetővé a gyerekek fogadását, akik jól képzett szakemberek segítségével ismerkednek tovább a mesterség, a művészet titkaival. Nemcsak rajzolásra, festésre, mintázásra van lehetőség, hanem arra is, hogy a megformált agyagot méltó módon időtállóvá tegyék; a nyitás után pár nappal felfűtötték az égetőkemencéket is. A júliusi Napjaink Pilinszky Jánosra, Lu- kovszky Lászlóra, Demeter Hedvigre emlékezik a Napjaink most megjelent, júliusi száma. A hatvanéves, megyénkben született Király István akadémikust, Kossuth- és állami díjas irodalomtörténészt Cs. Varga István köszönti. Népnevelő irodalomtudós című tanulmánya pedig Czine Mihálynak, a kortárs magyar irodalomtörténet kiemelkedő kutatójának Nép és irodalom című kötetét elemzi. Színházunk elmúlt évadjáról Papp Lajos készített mérleget. Versekkel — rajta kívül Akác István, Debrecze- ni György, Fecske Csaba, Grandpierre K. Endre, Hatvani Dániel, Hegedűs Géza, Hegyi Gyula, Kalász László, Kerék Imre, Képes Géza, La- boda Kálmán, Nyilasy Ba- lázsí Oláh János, Pardi Anna, Pátkai Tivadar, Serfőző Simon, Szigeti Lajos és Szűcs György jelentkezett. A közölt rajzok szerzői: Barcsay Jenő, Feledy Gyula, Kass János, Lóránt János, Lu- kovszky László, Mezey István, Reich Károly, Seres János, Tardi Sándor. Simor András és Takács Imre válaszol ebben a hónapban a Napjainknak a Tűztánc és a Tiszta szigorúság antológiák költőinek feltett körkérdésekre. Elbeszélések Baráth Lajostól és Hajdú Gábortól olvashatók a lapban. Az 1831-es koleralázadásról szól Gulyás Mihály, illetve a Doborossy István—Tóth Péter szerzőpáros egy-egy írása. Szendrei Lőrinc Barna Istvánnal, a Földes Gimnázium igazgatóhelyettesével készített interjút az Értelmiség és társadalom sorozatban. Sz— Orgonaest Elekes Zsuzsa július 7-i, kedd esti orgonaestjén Bach-, Mendelssohn-, Huzella Elek-, Koloss István-, Messiaen- és Liszt-művek szerepelnek. Az evangélikus templomban megrendezendő hangverseny 8 órakor kezdődik, jegyek a Filharmóniánál és a helyszínen — Hunyadi u. 8. — válthatók. Csak néhány háromszög Kitelik a rongyoszsákból Mi kerül ezen a fürdőruhán (200—700 Ft-ba van egy hasonló modell) ennyibe? Amilyen miniatűrök mostanában, a kérdés jogos. Ügy tűnik, mintha az áruk fordított arányban növekednék a felhasznált anyaghányaddal. Az import fürdőruhák esetében minden bizonnyal az utaztatási költséget is meg kell fizetni ... Bátoríthatjuk hát a hölgyeket: elő a maradék anyagokkal és az ollóval! Mutatunk egy egyszerű modellt. A mellrésze két téglalapból áll, középen karikába ráncolva. A bikini alsó része pedig egy jó fazonú fehérneműről is le- koppintható. De tudunk tanácsolni ennél még egyszerűbbet is. Két kisebb háromszögből készíthető a mellrész, két nagyobból a nadrágrész, amit az oldalán madzaggal kötünk össze: Hogy még ékesebbek legyenek a fürdőruha pántjai, gyöngyökkel is dí- szíthetők. Aki a saját készítésű fürdőruhában szalonképes szeretne lenni, saját anyagából készíthet hozzá szoknyát és bolerót. A nyári egyetemen Ma tartja meg dr. Andics Jenő a péntekről élmaradt, illetve elcserélt előadását a miskolci nyári egyetemen. A fél 9-kor kezdődött előadások gyűjtőcíme; Ember—munka összefüggései és a tudományos-technikai forradalom emberi tényezői. Holnap megyénk történelmi tájaira kirándulnak a hallgatók.