Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

1981-07-30 / 176. szám

a miskolciaké a szó Mb. rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225 Csak a tanács Hol áll meg rendelkezése szerint! a 2-es? Igen megtisztelő számunkra, hogy olvasóink közül sokan keresnek meg bennünket olyan nagy horderejű problémáik­kal is, mint lakásgondjuk megoldása. De hát segíthetünk-e mi lakásügyek megoldásában? Nem mondanánk igazat, ha egyértelmű nemmel válaszol­nánk. Éppen a napokban — például — a mi közreműködé­sünkkel állított le a városi tanács egy szerintünk is igazságta­lan, további kivizsgálást érdemlő kilakoltatást. Am ezek egye­di esetek, amelyek csak ritkán fordulnak elő. Ezeknél sokkal nagyobb az úgynevezett nehéz helyzetben levő, hozzánk is forduló lakásigénylők száma, elvétve tudunk segíteni. Minden további nélkül elhisszük például Vályi Lászlónénak, aki hat éve vár két kisgyerekkel (a harmadikkal most terhes) lakásra, hogy nagyon nehéz helyzetben van. Vagy egyetértünk Sánta Jánosékkal is abban, hogy joguk van a nyugodt, zavartalan élethez (az ő sorsukat két gyerekkel hat éve lakásra váró al­bérlőjük keseríti meg, akikkel nem egyeznek, akit nem tud­nak „kitenni” a családi házukból, s aki ugyancsak hiába re­ménykedett eddig, hogy az albérletből állami lakásba költöz­het __) — s ezt személyesen is elmondtuk nekik. Ám lakást mi nem tudunk nem adni, sem „kijárni”. Hivatkozhatnánk most számokra, adatokra, amelyek azt bi­zonyítják, hány ember lakáshelyzete oldódott meg kedvezően az utóbbi években Miskolcon. Nem tesszük, mert azt is tud­juk, hogy legalább húszezren(ü) várnak még lakásra, s köz­tük minden bizonnyal több száz, súlyos körülmények között élő ember. Bármily szívhez szóló is így egy-egy segítséget kérő levél, nem tehetjük közzé... hiszen sok-sok, hasonlóan szív­hez szóló, hasonlóan nehéz és súlyos helyzetről beszámoló le­vél várna arra, hogy leközöljük... Az állami lakáshoz jutás­nak Miskolcon a városi tanács rendeletében meghatározott módja van. Ez alól mi nem kérhetünk kivételt senki számára! A lakásra jogosultaknak hogyan is bizonyíthatnánk, hogy valóban annak a helyzete a legsúlyosabb — s nem a többi szá­zaké —, aki „mellett” éppen szólunk?! Ismételjük: lakás-ügyben nem vagyunk jogosultak. Tiszte­letben kell tartanunk a rendelkezéseket. Érí friofidícf Ü* mm* f mmm Mikor mentes a földterület a jövedelemadó alól? Gödör, sár, tócsa 5^ Hosszú idő óta bosszankodnak a gépjárművezetők amiatt, hogy a Búza térnek a templom melletti része elhanyagolt. Nem egy autó tengelye tört már el itt. Vajon egyszer sor ke­rül-e arra, hogy a városnak ezen a forgalmas pontján is ren­dezzék a terepet? ... F. L. K. M. diósgyőri olvasónk — kérdésére válaszolunk. A háztáji és kisegítő gaz­daságok jövedelemadójáról szóló jogszabályok szerint van állandó és ideiglenes adómentesség. Adómentes a háztáji gazdasága után az a tsz-tag, vagy özvegye, aki a tsz részéről eltartásban, il­letve öregségi és munkakép­telenségi járadékban része­sül. A jogosultságot vitás esetben a tsz igazolja. Adó- mentességben részesül a földterület után az, akinek a használatában levő összes földterület 1500 négyzetmé­ternél kisebb^ ha ezen belül a szőlő, kert, gyümölcsös művelési ágcsoportba tartozó terület együttesen a 800 négyzetmétert nem éri el. Ennek elbírálásánál az or­szág területén használt ösz- szes földterületet művelési áganként kell figyelembe venni és egyes esetekben a lakó-, vagy üdülőépülettel beépített földrészletet figyel­men kívül kell hagyni. Nem kell jövedelemadót fizetni az olyan földrészlet után, ami telekadó alá esik. Ideiglenesen mentes az adótételek szerint fizetendő adó alól az újonnan telepí­tett gyümölcsös, erdő és szőlő területe. Ezeknél a mentességi időtartam az alábbi: dió- és gesztenyefá­sításnál 20 év; alacsony és középtörzsű alma és körte vadalanyúnál 8 év; alma termőkaros orsó ÉM IV. és IX. alanyon, a körte termő­karos orsó birsalanyon és birs 5 év; az őszibarack 4 év; köszméte, piros- és feke­teribiszke, egyéb bokor­gyümölcsös 3 év; málna 2 év; a fel nem sorolt gyü­mölcsösök, ideértve a vegyes gyümölcsöt is, 6 év. Az új telepítéssel kapcso­latos adómentességet az adó­zó kérelmére engedélyezik. A telepítés előzetes engedé­lyét, a szakszerű munka el­végzését az adóhatóság ké­résére igazolni szükséges. Nem kell jövedelemadót fizetni a tanácsi kezelésben levő állami föld használatba vételétől számított 5 évig, ha a használója nem művelt földet vett bérbe. Kérelem­re mentességet lehet kapni azon földterület után,-amely­re a használója zöldségter­mesztésre szocialista szerve­zettel termékértékesítési szerződést köt, a szerződés időtartamára. Mindezeket a szocialista szervezet igazolá­sával kell bizonyítani. . Álltunk a villanyrendőrnél á buszmegállóban. Egy kül­földi házaspár az iránt tu­dakozódott tőlünk, hol áll meg a 2-es autóbusz, amely - lyel Tapolcára . juthatnak. Hol, hát itt! — mutattunk a megállóban kitett, hasáb ala­kú új járatjelzőre. Aztán néztünk nagyot mi is. A táblán ugyanis csak a 12-es és a 14-es szám van feltüntetve. A tábla fölött még egy értesítés áll arról, hogy a 24-es járat új útvo­nalon közlekedik. A 2-es járatról azonban semmi. S ez ugyanígy van több meg­állóban is. Pedig a 2-es is megáll a villanyrendőrnél is, a sport- csarnoknál is, a kórháznál is... Mi is arra szálltunk fel. Kovács Sándor Miskolc Nem volt víz sem Július 21-én az esti órák­ban, 19—19.30 között lá­nyommal, akit gépkocsiveze­tésre oktatok, az avasi kilá­tónál jártunk. Fáradtak, szomjasak voltunk, bemen­tünk egy üdítő italért a Ki­látó presszóba. A felszolgáló azonban azt közölte, hogy már záróra van (20 óráig tartanak nyitva), majd má­sik kérdésemre azt, hogy vi­zük sincs. Ezután a kilátó aljában levő' presszóba tértünk be, ám ott sem jártunk jobban, kiszáradt torokkal, keserű szájízzel távoztunk onnan is. Nem tudom, mi az oka annak, hogy egy idényjelle­gű vendéglátó egységben, ahol a forgalom mindenáron való növelése lenne a cél, jóval záróra előtt lehúzzák a rolót a vendég előtt?! Azt pedig még annyira sem, hogy miért sajnálnak még " egy pohár vizet is. — Vekerdi Gyula, Miskolc, Irinyi u. 29. A Dr. B. G. aláírással kö­zölt levél minden alap nél­kül állítja azt, hogy a V. T. olvasó észrevételére vála­szom késett, ugyanis a jú­nius 18-án kelt levélre júli­us 6-án a válaszadás meg­történt. A hatóság által megfogal­mazott álláspont elködösített tévedésként való megfogal­mazása arra utal, hogy a levél írója kellő forgalom- technikai és szakmai isme­retekkel nem rendelkezik. Hangsúlyozni kívánom, hogy az összes érintett ha­tóságok és szervek gondos, előrelátható műszaki intéz­kedéseit foglalta írásba az igazgatóság és valósította meg, amikor a Kun Béla úti garázsokhoz való behaladás ismételt felülvizsgálatánál csupán a jobbra kanyarodás lehetőségét biztosította. A hozott intézkedés kollektív munka eredménye, s nem az igazgató egyéni makacs vé­leménye. Az összehangolt jelzőlám­parendszer tervezése a mű­szaki előírások felhasználá­sával készült, a hazai tech­nikai adottságok szintjének megfelelően. Amennyiben párhuzamps úttestek épül­tek, nem elfogadott, hogy jelzőlámpa nélküli csomó­pontoknál, becsatlakozásoknál a balra kanyarodás megen­gedett legyen. Ekkora népgazdasági be­ruházásnál természetes kö­vetelmény, hogy a társada­lom a legnagyobb használati értéket kapja vissza, így az egyéni érdekek rovására is a többségnek — a közérde­ket figyelembe véve — a le­hető legjobbat nyújtsa, vi­gyázva a közlekedő ember élet- és vagyonbiztonságára, mert az emberélet minden vélt energiatakarékossági költségnél többet ér, tehát a Kun Béla úti garázshoz tör­ténő balra kanyarodásnak nincs meg a lehetősége. Varga József igazgató, KPM Közúti Igazgatóság Hfpll kérdeztük Hány galambot lehet tartani? Miskolcon sok a galambász. Jómagam hosszú évek óta hó­dolok ennek a szenvedélynek. Most új szomszédunk lett, aki azt állítja, hogy annyi galam­bot, amennyi nekem van, nem tarthatok. Igaz-e, hogy a szá­mukat rendelet korlátozza? — kérdezi egyik diósgyőri olva­sónk. A városi tanács nemrégi­ben módosította az állatok tartásáról szóló 3/1976. sz. ta­nácsrendeletet; most már ez van érvényben. A rendelet meghatározza, hogy a húsga­lambot a „kis haszonállat’’ kategóriába, a posta-, dísz- és sportgalambot pedig az „egyéb állatok” fogalomkörébe kell sorolni. Ugyancsak meghatá­rozza, hogy a II. állattartási övezetben összesen 10 pár dísz-, sport-, vagy postaga­lamb, a III. övezetben 20 pár tartható. Vagy ugyanígy: a III. állattartási övezetben 30 pár húsgalamja lehet vala­kinek. A rendelet szigorúan megszabja a tartás körülmé­nyeit is. Húsgalambtartás például csak zárt körülmé­nyek között folytatható, olyan helyen, ahol a ketrec megfe­lelően elhelyezhető, s a ga­lambtartás a házban lakók nyugalmát, valamint, a kör­nyezet tisztaságát nem ve­szélyezteti. Galambtartási (sport-, dísz-, postagalamb) engedélyt csak a Magyar Ga­lambtenyésztők Szövetsége és a Magyar Postagalamb Sportszövetség egyesületi tag­jai részére lehet kiadni. \ Hol a kemping? Ez a tábla azt jelzi a Pet- neházy utcai bérházakkal majdnem szemben, hogy jobbra kanyarodva, 5 kilomé­ter után kempinget talál a hozzánk érkező idegen. Csak­hogy, mindjárt utána lámpa is, s még egy tábla, amely egyenes és jobbra kanyarodó irányt jelez. Ez utóbbi út az Avas-dél lakótelepre vezet fel, ahol viszont hiába keres bárki kempinget... F. L. Visszakaptam Javíthatatlan „elvesztő” vagyok. A napokban a név­napomra fáradságos munká­val készített, ajándékba ka­pott kézimunkákat veszítet­tem el a Miskolci Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat bulgárföldi 922. sz. bolt­jában. Amikor a hiányt ész­revettem, s reménykedve visszamentem a boltba, a kedves pénztárosnők öröm­mel adták vissza a csoma­got. Joggal kijár a köszönet valamennyiüknek, s isme­retlen vevőtársamnak is, aki átadta nekik megtalált hol­mimat. Neumann Béláné Miskolc Dr. Sass Tibor A zebra csak volt... * Valamikor kijelölt gyalogos-átkelőhely volt a Búza téri AFOR-benzinkút és az áfcsz árucsarnok között. Ez azonban már régen megszűnt, csupán a zebrát jelző festék maradt még imitt-amott az úttesten, Ezt sokan úgy értelmezik, hogy to­vábbra is gyalogos-átkelőhely van itt. Holott a KRESZ egyér­telműen kimondja: az úttesten csak ott szabad átmenniük a gyalogosoknak, ahol a felfestés az átkelést jelző táblával együtt mutatja ezt. Mivel itt KRESZ-tábla már régen nincs, nemcsak tilos az átkelés, hanem életveszélyes is. Még egyszer a Kun Béla útról A Selyemréttől a Selyem-rétig A miskolci, selyemréti, 8. sz. Általános Iskola 33 ta­nulója vándortáborozáson vett részt Bács-Kiskun me­gyében. Jártunk Kecskemé­ten, Lakiteleken, Bugacon, Ludastón, Ágasegyházán, Kunszentmiklóson. Mind­annyiunk sok-sok élmény­nyel tért haza. Kecskeméten például meg­tekinthettük Michelangelo szoborgyűjteményének elét- hű másolatát. Bugacon lo­vasbemutatón vettünk részt. Nemcsak a „pusztai ötöst” láttuk vágtatás közben, ha­nem néhányunknak sikerült lovagolni is, szőrén ülve meg a lovat. A ludastói ál­talános iskolában tábortűz fényénél énekeltünk, Kis­kunfélegyházán megnéztük a Hattyúházat, amelyben vala­mikor az egyik Petrovics- mészárszék is- működött. Egy másikat Szalkszentmár- tonban láttunk, ahol elsza­valtuk az Alföld című Pe- tőfi-verset, s az emlékszo­bában elhelyeztük úttörő- csapatunk szalagját. Nagy élmény volt a Holt-Tiszán a csónakázás. Ismerkedtünk az alföldi táj növény- és állat­világával, a pusztai embe­rek életével. Utunk utolsó állomása a Selyem-réten le­vő tanya volt, amely eredeti tárgyakkal van berendezve. A vándortáborozáson ju­tottunk arra a gondolatra, hogy úttörőcsapatunk név­adójával, Kossuth Lajossal kapcsolatos emlékeket gyűjt- sünk. Tudjuk, sok-sok felnőtt dolgozott azért, hogy az út­törők nyári vándortaborozá- sa, köztük a miénk, jól si­kerüljön, hogy mindenki gyerekkora legszebb emlékei között raktározhassa el a lá­tottakat. Ezért mindannyi­unk nevében szeretnénk kö­szönetét mondani. A selyemréti úttörőcsapat vándor tatarozói

Next

/
Thumbnails
Contents