Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

1981-07-30 / 176. szám

Amiről sokat vitáznak a hűtőházban a,‘Ä"V_ * ä;J-o ^ %-f^r^bjí^L. <y^/- w'* ^ - • * Nevem: Jakab Andrásné. Munkahelyem: Közgazdasági Szakközépiskola. Foglalko­zásom: gyors- és gépíró tanár. Harmadszor vettem réstd gyors- és gépíró világbajnok­ságon. Mannheimben a gyorsírás B-kategóriájában és gépírásból a mechanikus gépek csoportjában ________ A prémiumrendszer mm juh i i i .................. un................ i—i—m—rnir -----------­premierje Eqy arany, es>y bronz Beszélgetés a gyorsíró világbajnokkal Az eddigi legnehezebb fel- idata elé állítottuk a nem- letközi győztes miskolci gyorsíró bajnoknőt, Jakab indrásnét, amikor arra kér­gük, hogy a fenti szöveget ajzolva és főleg lassan írja e. Nem csoda: az ő meg­lökött tempója a percen­kénti kétszáz szótag körül /an. Most tért vissza a jú- iusban Mannheimben meg- endezett gyors- és gépíró /ilágbajnokságról, ahol a íyorsírók B-kategóriájának íyolcperces gyorsasági cso- jortjában első lett húsz or- zág száznyolc versenyzője közül. A tízperces hibátlan- ági gépírás mechanikus ka- egóriájában a harmadik, a íarmincperces diktálásban sédig a hatodik helyen vég­lett. ♦ Hogy kezdődött? — A gyors- és gépíróisko- a után közgazdasági tech- ükumot végeztem és meg- zereztem a gyors- és gépírás anitói képesítést. Azóta ta- íítok, jelenleg a Fáy And- ás Közgazdasági Szakkö- :épiskolában. Tanuló korom- >an rendszeresen versenyez­em, országos második, har- nadik, illetve megyei első íelyezéseket értem el. Ami­cor férjhez mentem, abba- naradt egy időre, de újra kezdtem Rotterdamban kül- löttként, s Belgrádban már íemzetközi világversenyen /ersenyzőként voltam jelent. Czután következett Mann­áéiul . . 4 ♦ Mennyire gyors egy vi­lágbajnok? — A gyorsírásban nyolc lercig diktálnak, fokozódó gyorsasággal, s az első he­>(c A trófeák . ff lansági versenyben három- ezerkilencszázötvenegy le­ütést teljesítettem, percen­ként négyszáznegyvenötöt. Itt persze a hibátlanság a fő cél. Nekem egyetlen hibám volt, egy „n” betű hiányzott a területen szó végéről. ♦ Edzeni persze itt is kell... — Hogyne, de nagyon lé­nyeges a tanári segítség: én is rengeteget köszönhetek azoknak, akik eddig tanítot­tak, segítettek a felkészülés­ben. Jó fizikai kondíció is szükségeltetik: a világbaj­nokságon mindenki inkább a nehezebb súlyúak kategóriá­jába tartozott.., Bemelegí­tésre ugyanúgy igényt tar­tunk, mint más sportban; húsz-harminc perc kell, amíg a megszokott teljesít­ményt tudja hozni valaki. Mannheimben sajnos túl rö­vid volt ez az idő, s na­gyon-nagyon fáztunk is a rendkívüli hideg időben. Ez is közrejátszott abban, hogy a magyar csapat nem azt nyújtotta, amit szerettünk volna. ♦ Hogy folyik le egy ilyen verseny? — Először is mindenkivel ismertetik a „füttyrendet”, azt a tízpontos menetrendet, aminek alapján ütemesen, egyszerre kell csinálnunk mindent a verseny alatt. A gyorsírásnál nyolc perc alatt lediktálják a szöveget — mindenkinek a saját nyel­vén —, s utána három óra van arra, hogy a gyorsírást újra vissza tegyük kézírásba. Ezt értékelik, azaz összeha­sonlítják az eredeti szöveg­gel. Sok függ a jó diktáló­tói : nekünk szerencsénk volt dr. Kiss Károllyal. ♦ A gépírásban, mint az autóversenynél a verseny, autó, számit a masina is... — Én egy tizennégy ezer forintos nechanikus Olimpia géppen indultam — az Egész­ségügyi Szakközéptől kaptuk kölcsön. Talán egyszer ne­kem is lesz ilyen ... Egyéb­ként érdekesség, hogy a tö- :rök versenyzők mindig győz­nek, mert ők „reform” bil­lentyűzettel írnak, amivel jóval könnyebb. Hiába ágál a nemzetközi szövetség, ez egyelőre így van. ♦ További tervek? — Szeretnék ott lenni a két év múlva Svájcban, Lu- zernben megrendezendő újabb világversenyen is ... KISS LÁSZLÓ Mondhatnánk, itt dolgoz­nak azok az asszonyok, akik babot hegyeznek. De az már rég volt, talán igaz sem volt, amikor csak egy kés volt a hegyező szerszám. A gépek elvégzik a nehezét. De kell azért az ügyes munkáskéz; olyannyira, hogy június elseje óta se szom­baton. se vasárnap nincs megállás a miskolci hűtő­házban. Aki a családtól te­heti, akinek kell a hétvégi műszakokért járó dupla gá­zsi, be is áll rendre a gép­sorok mellé. Akik „melegen” adták át egymásnak a gépsort: Gás­pár Bernátné és Csolti Kál­mánná délelőttös csoport' e- zetők és Fazekas Sándorné délutános brigádvezető. A hájráhangulatot még akkor is észrevenni rajtuk, amikor leülünk beszélgetni. A dél­előttösök félmondatokban aggódnak, rendben zárják-e a többiek a napot. Dupla gázsiért Mi a téma most az asz- szonyok között? A gépek zsongása miatt jószerivel csak a szomszéddal lehet megtárgyalni ezt-azt, de a pénz, a kereset, az most ál­landóan napirenden szere­pel. Pontosabban; a máso­dik negyedéves prémium. Ki mennyit kapott, mivel csináltak többet, akik vas­tagabb borítékot kaptak, ki kinek a barátnője? Magyarul a differenciálás, ami — ahogyan mondani szoktuk — itt is vérre megy. Gáspárnénak a szakszer­vezeti bizalmi egyetértésé­vel kellett szétosztania 12 ezer forintot huszonnégy fe­lé. — Természetesen azoknak a neve mellett fogott vas­tagabban a ceruzám, akikre hét végén is számíthattunk. Én megértem azokat is, aki­ket ilyenkor nem tud nél­külözni a család, meg a fia­talokat is, akik nyáridőben yezéshez az utolsó percben nár kettőszázhatvannégy izótagot kellett leírnom. A gépírásnál a tízperces hibát­Testvéri országból érkezőknek ingyenes Kórházi kezelés, külföldieknek Három napig kapott kór- íázi kezelést egy londoni íölgy Miskolcon. Mindezért pontosan 3000 forintot fize- ,ett a Semmelweis Kórház­ban. Milyen drága a kórházi íezelés a külföldieknek? — kérdeztük dr. Honti Jenőt, a Semmelweis Kórház gazdasá­gi igazgatóját. — A szocialista országok­ból érkezők nem fizetnek semmit a kórházi, illetve or­vosi kezelésért, mivel vala­mennyi állammal úgyneve­zett egészségügyi jogsegély­szerződésünk van. A nyuga- ;i államok közül csupán Ku- vaittal és Irakkal van ilyen kölcsönös megállapodás. Ezért a londoni hölgy tüdő- gyulladása napi 1000 forintba került... Természetesen tz angol biztosító ezt otthon megtéríti számára. A jelenle­gi áraink: a sima, egyszerű napi kórházi kezelés 1000 fo­rint, a legkisebb orvosi be­avatkozás 1500, míg a komp­likáltabb műtét 8000 forintba kerül. A járóbeteg-ellátásert is fizetniük kell a külföldi­eknek; az első rendelésen 400 forintot, míg a továbbiakban alkalmanként 200—200 forin­tot kell leszurkolniuk. Ezt a pénzt természetesen nem az orvos kezébe számolják le, hanem a rendelőintézet pénz­tárába, csekken fizetik be. A magyarországi kórházi árak és orvosi költségek a legtöbb nyugati állampolgár számára meglepően olcsók, ennek köszönhető, hogy egy­re több nyugati turista ná­lunk végezteti el a kint meg­lehetősen drága orvosi műté­teket, és nálunk pótoltatja hiányzó fogait. Űj KRESZ-táb- lákat helyeztek el a belvárosi vil­lanyrendőr két egymással szem­közti villamos- megállója előtt. Városunkban ez az egyetlen villa- mosmégálló-hely, ahol nem építhet­tek ki járdaszige­tet, ezért itt foko­zottabb veszély­nek vannak kitéve a le- és felszállók. A KRESZ lehető­séget nyújtott ar­ra, hogy a két megálló előtt úgy­nevezett nagy fel­kiáltójeles, egyéb veszélyre figyel­meztető táblát rakjanak ki. Alat­ta pedig egy villa­mosra fellépő alak ábráját rajzolták meg. A héten-már ez figyelmezteti az arra járó autóso­kat, hogy biztosít­sanak helyet a vil­lamosra váróknak. szórakozni vágynak. De akik feláldozzák a megfizet­hetetlent, azokat kárpótol­ni kell. A kardos asszonyka nem ijed meg a saját árnyékától. Ha kell, nyíltan túlerőt tart a reklamáló elé. S ilyenkor a jól húzókkal kell példá­lóznia. Mint a vékony don- gájú, de annál nagyobb te­herbírású Koncz Zsuzsával, Hornyák Imrénével, Galuska Máriával, összesen hátán kapták meg a legmagasabb prémiumot. Ki verekszi a brigádnak Csoltiné négyéves fia is reklamál már az anyuka hét­végi műszakjai miatt. A 11 éves kislány és az apuka megértőbb, mert ők már tud­ják, több lesz a közös kasz- szában. A csoportvezető 47 tagú csapatában sem volt könnyebb a prémiumosztás, hiszen még jobban széthúz­hatták a mezőnyt; 400-tól 1000 forintig állíthatták ki a negyedéves bizonyítványt. Hat dolgozó teljesítményét • jutal­mazták a legmagasabb ösz- szeggel. Köztük volt Mészá­ros Istvánná, Nagy Margit és Molnár Margit Fazekas Sándorné is olyan asszony, akinek ami a szí­vén, az a száján. Nem ros­telli bevallani: ő azok közül való, akinek a pénz mindig kevés. De nem csak a maga forintjáért hadakozik és hajt,, hanem a brigád pénzét is ki- verekszi, ha arról van szó. Nem is véletlen, hogy a Pe­tőfi Sándor szocialista brigád a vállalat kiválója, őmaga pedig Az élelmiszeripar ki­váló dolgozója. A karbantar­tókkal, a műszerészekkel i3 úgy van, hogy add meg uram, de máris késő, ha va­lami meghibásodik. Csak ak­kor nyugodt, ha naponta él­lovas a brigádja. Azt ugyan nem mondja, hogy mindenki egyformán jól húz. de a többség igyekszik. Mesél egy asszonyról, aki mostanában gyakran volt táppénzen, szombaton, vasárnap sem dolgozott, de elment rekla­málni a főmérnökhöz, mert nem kapott prémiumot. Az­tán, dolga végezetlen — mert semmilyen szabálytalan­ság nem történt — a köz­vetlen munkahelyi vezetőjé­nek azt mondta: — Tudja, mikor jövök én be vasárnap? Majd ha maga dalolni fog— Dömpinghez: dopping — Nem igaz, hogy nem ismerik el a fáradhatatlanok munkáját a kisebb teherbí- rásúak. Csak pénzosztás idején billeg az értékítélő mérleg. Mert azt senki sem vitatja, hogy Zsarnai Barna- básné és Szűcs Józsefné nem érdemelte meg a legmaga­sabb prémiumot. Csak aki kevesebbet kapott, az is töb­bet szeretett volna ... — Az elmúlt esztendőt d prémiumrendszer kísérleti évének szántuk. Annak előt­te év végi jutalmat fizet­tünk. Nem találtuk elég ösz­tönzőnek. Ilyenkor, dömping idején kell igazán a dopping­szer. Somos Miklós főmér­nök szerint e szer hatásos: a lustábbakat sarkallja, vagy legalább önkritikára készte­ti OLÁH ERZSI I Ha szabványos9 ha piszkos, ha nem ott forgalmazták, ha... •• Uvegvisszaváltás zökkenőkkel A rendelet szerint minden bolt­ban kötelesek az általuk for­galmazott palackokat vissza­venni. Mégis előfordul, hogy megtagadják a vásárlóktól a visszaváltást. Mi erről a véle­ménye Kiss Jánosnak, a Mis­kolci Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat áruforgalmi osz­tályvezetőjének ? — Miskolcon 213 boltot üzemeltetünk, ahol a rendel­kezéseknek megfelelően visz- szaváltják az általuk forgal­mazott üvegeket. Minden boltban kifüggesztettük a pa­lackok árait. Természetesen olyan üvegéket, amelyekét nem forgalmaztunk, nem ve­hetünk vissza. Mit csináljunk például a Deit-es palackkal, amelyet a margitszigeti ás­ványvízvállalat hoz forga­lomba? Ilyen üdítőt nem áru­sítunk, semmilyen üzleti kap­csolatban nem. állunk ezzel a vállalattal. Abban az esetben is megtagadhatjuk az üveg­visszaváltást, ha a palack olyan idegen anyaggal szeny- nyezett, ami egészségre ár­talmas, veszélyes. Gyakran előfordul, hogy petróleumot, benzint vagy festéket tölte­nek a sörösüvegbe. Ezeket nem vehetjük vissza, mert a gyári gépi mosásnál nem le­het megnyugtató módon el­tüntetni a palackból a szeny- nyeződést. — Vannak olyan szabványt üvegek, mint például a sörös­palackok. Előfordul, hogy a szlovák, vagy a lengyel címkés üveget csak úgy veszik vissza, ha a címkét leáztatjuk róla. — Az egyik ezzel kapcso­latos gondunk, hogy egy-egy olyan boltban, ahol szomba­ton 600 üveg sört értékesí­tettek, hét vége után csaknem kétszer annyi palackot válta­nak vissza. A szállítók pedig, akik a korábban értékesített mennyiséghez elegendő ládát vittek, nem akarják elvinni a többlet üres üveget. Mindez persze a mi gondunk, belső üzemszervezéssel úrrá le­szünk az ilyen problémákon. — Megjelent a felhívás az üz­letekben: ezentúl az üres autó- szifon- és habszifonpatronokat is visszaváltják? — Korábban áruként, most pedig göngyölegként tartjuk számon ezeket. Kevés a szi­fonpatron és a hozzá való doboz. Ezért így akarjuk ösz­tönözni az elfekvő patronok begyűjtését. Ma már az sem gond, ha szakadozott a pat­ron doboza, mert egy kis ra­gasztással helyrehozva, az eredeti áron visszavesszük. (szántó) Villamosra várakozók védelmében

Next

/
Thumbnails
Contents