Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

1981-07-28 / 174. szám

Harmincéves a kriptonqyár Melegben kevesebb a nemesgáz Nagymértékben befolyásol­ja az időjárás alakulása az fegyesült Izz.ólámpagyár és Villamossági Rt. csanyik- völgyi fcriptongyárának a termelését. Balla Béla, az 52 dolgozói foglalkoztató gtyár igazgatója elmondotta, hogy a mostani melegebb időben nagyobb a levegő fajsúlya, emiatt a szo­kásosnál kevesebb krjpton- gázt vonhatnak ki belőle. A megtermelt gázt kéthetenként acélpalackokban szállítják a fővárosi üzembe. Az Egyesült Izzónak több kriptongázra lenne szüksége, mint amennyit itt előállíta­nak. Emiatt jelentős mennyi­ségű gázt importálunk tőkés és szocialista országokból egy­aránt. A termelés növelése érdekében az idén nem lesz nagyjavítás a Csanyik-völgy- ben, csak az úgynevezett ál­lagmegőrző karbantartást végzik el. Az immár három évtizedes gyár termelőberendezéseinek kapacitását nem lehet to­vább fokozni. Ráadásul a Szinva patak vize hajdan hi­degebb volt, a mostani ke­vésbé hűti a berendezéseket. Ezért az Egyesült Izzó a nagy teljesítményű oxigénüzemek mellett létesített mellékter­mékgyártó egységek kialakí­tásában látja a zavartalan kriptongázellátás biztosítékát. Nyári idénymunka a tető­fedés. Télen a havas, jeges cserépen aligha lehet közle­kedni. Most kell eltüntetni a törött! cserepet, vagy pa­lát, most kell megszüntetni a tetőszigetelés foltjait. Monoczki Imre, a Miskol­ci Ingatlankezelő Vállalat hibaelhárítási üzemének fő­művezetője újságolta, hogy mindössze egy tetőfedőjük van. így aztán Juhász Bé­lának naponta átlagosan 10—15 helyre kell kiszállnia, megjavítani a szigetelést. Elsős időben, vihar után gyakran előfordul, hogy egy nap 50 bejelentést vizsgál ki. Hasonlóan sok a munká­ja az üzem egyetlen cse­répjavítójának, Gulyás End­rének, is, aki a törött pa­lákat, cserepeket orvosolja. Mivel kevés a tetőjavító mesterük, s sok a munká­juk, rendkívüli célfeladatot kaptak a hét végekre. Szom­bat-, vasárnaponként az üzem csaknem teljes kol­lektívája kiveszi a részét a Győri kapui több lépcsőhá­zas épületek teljes tetőfel­újításból. Hatezer négyzet- méternyi tetőszigetelést fek­tetnek le a Győri kapu 63— 87., és a 87—97. számú háza­kon. A tapolcai csónakázótóban amürok élik boldogan világu­kat, a szomszédban pedig, a tokaji Tiszavirág Halászati Tsz pavilonjában kapitális nagyságú csukákat lehet kapni — sül­ivé. Egy-egy hétvégén 120 kiló is elfogy ... (Solymos László felvételei) A megyei tanács vb ülése Borsod megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága ma délelőtt fél 9-től tartotta so­ros ülését. A testület tagjai jelentést hallgattak meg az egészségügyi intézmények személyzeti és kádermunká­járól, valamint a további feladatokról, majd előter­jesztés hangzott el a terület- szervezési intézkedésekkel kapcsolatos állásfoglalás ki­alakítására. Ezt követően in­dítványok, javaslatok kerül­tek a vb tagjai elé. Más illatok Illatot változtatott a koz­metikai és háztartási vegy­ipar: gyöngyvirág illatú szappan, orchidea illatú hab­fürdő, ibolya, rózsa, orgona, szegfű illatú textilöblítő, ló­tuszvirág illatú desodor gyártását kezdi meg. 1983-ban már gyógyítanak 4tt Új sebészet a Vasgyári Kórházban • Ma még pótágyon • Mindenkinek a szívügye • f elvételes osztály is Vannak betegek, akik a maguk fájdalmánál is rosszabbul viselik mások szenvedését. Pedig a nag> kórtermes kórházak­ban gyakran kell átélni mások megpróbáltatásait is. A Vas­gyári Kórház sebészeti osztályára is többnyire ez jellemző, fez az épület jelentette annak idején a vasgyári társpénztárak kórházát: egyszerre volt sebészet és belgyógyászat. A gyárak mindig szívügyüknek tekintették, hogy a munkáslakta tele­pülésen színvonalas gyógyító intézményeik legyenek. De az­óta kinőtte ez az osztály a III. kerületet is, a gyárat is. Elemi fontosságú helyisé­gei: hiányoznak, s ez megne­hezíti a betegek ott-tartóz- kodását, csakúgy, mint a szakdolgozók munkáját. Ta­lán a beteghordók dolga a legnehezebb, hiszen lift nél­kül kell hozni-vinni az ápol­takat, a műtőből a kórtere­mig. A 65 ágy ma már igen kevés. S melyik beteg fogad­ja szívesen, ha pótágyra ke­rül? A forgalom sajnos sok­szor szül ilyen kényszerhely­zetet. A megyei és a városi ta­nács egészségügyi osztálya az elmúlt héten tárgyalta egész­ségügyünk hatodik ötéves tervi programját. Örvendetes, hogy a szűkre szabott költségvetésből több jnt erre az ágazatra, mint az előző tervidőszakban. Történik mindez a humánum jegyében, de nem titkoljuk, hogy jól meggondolt gazda­sági érdekeink is fűződnek ahhoz, hogy a betegek mi­előbb meggyógyuljanak. Ha nem kell hetekig kórházi ágyra várni, táppénzén bete­A szúnyog is fontos A cím olvastán bizonyára megvakarja feje búbját az ol­vasó, sót — ha megcsípték — más testrészét is. Pedig így igaz. A természetben minden élőlénynek megvan a maga helye, szerepe es minden emberi közbeavatkozás az egyen­súly megbontásának veszélyét rejti magában. De hogy az elején kezdjem . . Július 13-i számunkban adtunk hírt a szúnyogok ellen folytatott helikopteres hadjáratról. Arról, hogy a putnoki Egyetértés Termelőszövetkezet helikopteres permetezést vég­zett Miskolcon olyan vegyszerrel, mely megöli a kellemetlen vérszívókat, de meg a legyeket is. A légi akció irányítója büszkén megjegyezte, hogy hasonló módszerrel dolgoztak ko­rábban a Dunakanyarban és a Balatonnál. Miközben Miskolc fölött a helikopter, az én ágyam fölött szúnyog zümmögött — a balatoni üdülőhelyen. Kérdeztem is a gondnoktól, hogy itt miért nem indítanak légi hadjá­ratot — ha kell, ismételten —, hiszen a vérszívók megkese­rítik a nyaralás édes -napjait. Meglepő választ kaptam: Ti­hanyban az idén tilos a vegyszeres szúnyogháború. Hogy miért? Azért, mert a zöld félsziget természetvédelmi terü­let, s a rovarvilág ritkítása veszélyeztetné az ökológiai egyensúlyt. A nekünk csak kellemetlenséget okozó zümmö­gök s a vegyszernek ugyancsak áldozatul eső más rovarok ugyanis számos állat — főleg madár — számára táplálékul szolgálnak. Ha nem is árt nekik a méreg, a mindennapi be­tevő falat elpusztítására a szaporulat csökkentésével, eset­leg más tájakra való vándorlással reagálnak. Ez pedig nem kívánatos, hiszen a szóban forgó üdülőhely egyik vonzere­jét éppen a viszonylag érintetlen természet, a gazdag ál­latvilág jelenti. Itt nem megy ritkaságszámba, hogy a kora reggeli vagy alkonyati órákban békésen úszkáló vadkacsa- család közvetlen közelében fürdőzhet a nyaraló. Néhány éj­szakai órát leszámítva, szüntelen zeng a madárkoncert, si­rályok, csérek, gémek vadászgatnak a nádas mentén. Világ­szerte keresett kuriózum ma már az ilyesmi, és nincs mesz- sze az idő, amikor a teljes komfortnál, a minden kényelem­mel ellátott hoteleknél is többet nyom az idegenforgalom latjában mindaz, amit a természet kínál. Nos, ezért fontos, így fontos a szúnyog és sok más olyan repülő, csúszó-mászó jószág, fű, fa, virág, amit csupán kel­lemetlennek, feleslegesnek találunk^ újra meg újra megfe­ledkezve a csodálatosan bölcs természet nagy összefüggé­seiről. Vakarózni persze én sem szeretek, de azt is tudom, hogy a rovarok elleni védekezésnek vannak más módszerei is, nem kell mindjárt — nem éppen dicséretes emberi tulaj­donságunkhoz híven — az irtáshoz, pusztításhoz folyamodni. (békés) geskedni, míg valaki műtő­be jut, óriási értékek ment­hetők meg. A vasgyári kórház kebelé­ben egy új sebészeti pavilon megépítése már nem újkele­tű gondolat. De már úgy tet­szik, jó kezekben van az ügy. A tervrajzból ítélve, neme­sen egyszerű, a tájba szé­pen illeszkedő építmény lesz. A KÖZTI tervei alapján a BÁÉV építői hozzák tető alá. Ez a tervező-építő páros mar bizonyított, hiszen az ő mun­kájukat dicséri a megyei gyermekegészségügyi központ. Dr. Ditrói Sándor, a vas­gyári kórház igazgató-főorvo­sa mondja: — A megye és a város egészségügyi vezetőinek szív­ügye ez az új létesítmény, amely a legnagyobb egészség- ügyi beruházásunk lesz eb­ben az ötéves tervidőszak­ban. A tervezett költsége 175 millió forint, amelyből 89 ágyas sebészeti, 40 ágyas traumatológiai osztályt és ötágyas intenzív részleget alakítanak ki. Sürgető igény valamennyi kórházban az úgynevezett felvételes osztály életre hívá­sa is, ahonnan — sürgős esetben — nem küldözgetik a beteget egyik osztályról a másikra, hanem helyben diagnózist adnak, s csak ez­után irányítják a megfelelő osztályra. Ezt követeli meg az ötnapos munkahét beve­zetése is, hiszen szombat-va- sarnaponként az egészség­ügyben is csökkentett lét­számmal dolgoznak majd. Hét végi napokon tehát a fel­vételes osztályra kell kon­centrálni az erőket. Az új épületben ideális helyet tu­dunk majd biztosítani erre is. Megkezdték a szakorvosok továbbképzését is, karöltve a megyei tanács egészség­ügyi osztályával. A jelöltek a Szentpéteri ka­pui kórházban Ismerkednek máris a traumatológiai osz­tály munkájával. A nyolcszintes épület be­rendezése a legújabb, legkor­szerűbb egészségügyi előírá­sok szerint történik; két-, négy- és hatágyas kórter­mekben helyezik el a bete­geket. Külön szinten lesz a mű­tőtraktus, és modern szo­ciális helyiségeket alakíta­nak ki az orvosoknak, a szakdolgozóknak. Az épület nyugati szárnya csak a lifteké lesz. öt felvo­nó működik, a szigorú higié­niai követelményeknek meg­felelően. Az alapozási munkán már túljutottak az építők. Az idén valószínűleg kibontakoznak az építmény körvonalai. Vár­hatóan 1983 tavaszán fogad­ják az első pácienseket a Vasgyári Kórház üvegpavi­lonjában. O. E. Hol szivárog a víz? Lehallgatják a hálózatot Ha a miskolci ivóvízveze­ték-hálózat hosszának meg­felelő egyenes csővezetéket fektetnének le, elérne Pestig, s vissza, hiszen több mint 400 kilométernyi csőben jut el az ivóvíz jelenle" a város minden pontjára. Összesen 11240 köbméter ivóvizet használtak el a miskolciak tavaly. Ebből a mennyiség­ből 15 százalék körüli a há­lózati veszteség, azaz majd 2200 köbméternyi tiszta ivó­víz. Minden cseppje kincs! — figyelmeztet a plakát, s ez a jelmondat nemcsak a lakos­ságnak, az egyéni és közületi vízfogyasztóknak szól. A Mis­kolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat ebben az évben másfél százalékkal, 1985-re három százalékkal kí­vánja csökkenteni a hálózati veszteséget, többet megment­ve a haszontalanul elfolyó vízből. Ehhez természetesen szük­séges az elavult, szivárgó ve­zetékszakaszok rekonstruk­ciója is, amire az Országos Vízügyi Hivatal külön állan­dó támogatása is szolgál. De ugyanilyen fontos a szivárgó vezetékszakaszok felderíté­se s kijavítása. Erre a célra szerezték be az úgynevezett „hálózatlehallgató” műszere­ket. Az újonnan érkezett nyu­gatnémet masinák a régiek­nél jóval pontosabbak, s ér­zéketlenebbek a külső zaj­ra. Ugyanis a műszerek va­lóban „hallgatóznak”: szon­dáikkal a burkolat megbon­tása nélkül észlelik a föld alatti vízszivárgás zaját. Kü­lönböző adapterekkel szere­lik fel a kézben hordható mű­szert, aszerint, hogy csak földben levő, vagy kővel, asz­falttal borított helyen kell-e mérni vele. A kezelő fülhall­gatót viselve figyeli az elekt­romos-indukciós elven műkö­dő készülék jelzéseit. Az év eleje óta használják az új masinákat, szisztemati­kusan végigellenőrizve velük a teljes hálózatot. Állítólag a pontosságuk tovább fokozha­tó, ha idővel a kezelőszemély­zet hallása is finomodik. _ (k—ő) 2^ Egyedül a háztetőn..2 (Solymos felv.) Egy szál tetőfedő, s egyetlen cserepes

Next

/
Thumbnails
Contents