Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

1981-07-25 / 172. szám

Városi tanácstagok HÉái Hétfőn tartja tanácstagi fo­gadóóráját: Barna Andrásáé, IV./4. sz. pártalapszervezet, Kuruc u. 47/a, 18 órakor; Budai József és Káló István, pártalapszervezet, Baross G. u. 18., 17 órakor; Kalóczkai Istvánná, I/5-ös pártalapszer­vezet, Kisfaludy u. 35. sz., 18 órakor; Keszthelyi Zoltán, I/7-es pártalapszervezet, Kis­faludy u. 35. sz., 18 órakor; Kiss András, 25. sz. Általános Iskola, Losonczi u.. 16 óra­kor; Kovács Ernőné, I/7-es pártalapszervezet, Kisfaludy u. 35. sz, 18 órakor; Kovács János, 8. sz. Általános Iskola, Éder Gy. u. 1. sz, 17-től 18 óráig; Kucskár Julianna, B.-A.-Z. megyei Vízművek ebédlőhelyisége, 17 órakor; Szolga István, 40. sz. Általá­nos Iskola, Herman Ottó u. 2. sz, 17 órakor; Tóth Zoltán, 3. sz. Kisegítő Iskola, MÁV- telep 186, 18 órakor. Pénteken tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Konczwald Barna. 24. sz. Általános Is­kola, 17 órakor. Életünk és az építészet Kérdések Granasztói Pálhoz * Bográcsból az igazi..'. (Herényi Lásztó felvétele) Veszélyes tévhitek Gombát csak vizsgálva! Miskolcon hol, mikor? Az idén már több súlyos gombamérgezés történt. Saj­nos. halálos végű is. Sokan té­vedhetetlennek tartják ma­gukat gomba ügyben. Ám egyetlen tévedés emberéletbe kerülhet! — figyelmeztetnek az orvosok, joggal. Legveszedelmesebb ellen­ségünk a gyilkos galóca, amelyből egyetlen szem elfo­gyasztása is elég egy emberi elet kioltásához. Alattomosan I támad: fogyasztás .után sor-., kára, körülbelül 6 óra eltel- i tével jeietkeznek a mérgezés j tünetei. Gyakran előfordul az í is, hogy csak 20—30 óra múl­va észleljük azokat. Ilyenkor már alig gondolhatunk arra, hogy például — előző nap — elfogyasztott gomba okozhat­ja. Életet menthet a szigorú szabály megtartása: a mér­gezetteket a legsürgősebben kórházba kell szállítani 1 Mindazokkal együtt, akik a gombából ettek, mégha ők panaszmentesek is. Egyéb­ként bármilyen panasszal for­dulunk orvoshoz, közöljük vele, ha netán gombát is fo­gyasztottunk. Sokan azt hiszik, hogy a mérges gomba húsa megké- kül, főzete az ezüsttárgyat vagy a patrezselymet megfe­ketíti és a méreg lefarrázás- sal eltávolítható. Nem szabad kísérletezni! Számos ember­életet- követeltek, az. ilyen és hasonló tévhitek. .Miután a tét az élet, csak hatósági szakértők által ellenőrzött gombát fogyasszunk. Jó tudni: gombát csak az erre kijelölt helyen lehet árulni, tehát ahol gombavizs­gáló működik és gombaárusí­tásra kijelölt hely van. A gombavizsgáló igazolást ad ki, melyen rajta van az áru­sító neve, lakhelye, a gomba fajtája és az igazolvány kiál­lításának a napja és helye. Nem szabad vizsgálati jegy nélkül, más helyen, vagy esetleg házalva árulni. A miskolci Búza téri és vasgyá­ri piacokon mindennap reg­gel 5 órától 11 óráig működ­nek gombavizsgálók, és nem­csak az eladásra szánt, de a kirándulók által bevitt gom­bát is díjtalanul megvizsgál­ják, de megvizsgálják mun­kanapokon az Élelmiszerel­lenőrző és Vegyvizsgáló In­tézetben (Stadion u. 39 a.) is reggel 8 órától a hivatalos idő végéig. A városi tanács által létesített lillafüredi és ' tapolcai gombavizsgalóban szintén díjtalanul vizsgálják meg a szakemberek a bemu­tatott gombát, minden szom­baton és vasárnap délután 3 órától este 8 óráig. Az élelmiszeripari üzemek az idén számos új termék gyártását kezdik meg. Az újdonságok egy része már az üzletekben van. Mindenek­előtt a vásárlók által régó­ta keresett és a korszerű táp­lálkozás követelményeinek is megfelelő, kalóriaszegény, továbbá a diétás, ezenkívül házias ízesítésű készítmé­nyek gazdagítják a választé­kot. Az újdonságok egy része az olcsóbb árkategóriába tar­tozik, közöttük sok húské­szítmény található. Az ösz- szességében mintegy 100— 120-féle újdonság bevezetését széles körű piackutatás előz­te meg. A húsipar eredményesen hasznosította a piackutatások tapasztalatait, mindinkább az egyes tájakra jellemző ter­mékcsaládok kialakítására tö­rekszik. A kaposvári húskom­binát Kapos család gyűjtő­elnevezéssel az idén már öt­féle új terméket készít, köz­tük a bélbe töltött csülköt és sonkát, továbbá felvágottakat, amelyek ízesítésénél a szere­csendió és a majoránna do­minál. Tájjellegű ízesítéssel gyárt­ja újdonságait a szombathe­lyi húsüzem is; készítményei­re a fokhagymás íz jellemző. A pápai húskombinát a ..Ba­kony család”-dal jelentkezett, •yolcféle készítménye közül válogathatnak a vevők. Közü­lük máris igen kedvelt a ba­konyi paprikás szalonna. A tejipar a minőség javítá­sát, s a választék bővítését tartja szem előtt. Mivel/ a vásárlók mindinkább a nem hizlaló, az alacsony zsírtar­talmú krémeket és desszerte­ket kedvelik, az idei újdon­ságok főként az ilyen termé­kek köréből kerülnek ki. A miskolci tejüzemben külföld­ről átvett know-how-val há­romféle habosított, ízesített túrót állítanak elő; alma, ri­biszke és vegyesgyümölcs ízekben. A konzervgyárak részben a diétázók régi kívánságát tel­jesítették; nyolcféle új étellel jelentkeznek. A cukorbetegek, a sószegény étrendre kény­szerülők és a fogyókúrázók igényeinek megfelelően, zöld­borsófőzeléket marha- és ser­tésfeltéttel, húsgombócot ka­pormártásban és lecsós mar­hahúst gyártanak. Új diétás gyümölcsitalok és vegyes be­főttek is megjelennek, illetve egy részük már kapható. Bő­vül a bébiételek köre, tavaly huszonegyféle változat volt az üzletekben, az idén har­mincötre bővül a választék. Újdonság még a nyíregyházi üzem sütőtök- és almagyü- mölcspüréje, a Békéscsabán készített két új salátaféle, to­vábbá a debreceni csirkemáj- pörkölt és az új ételízesítő. Augusztus 1-től i Tánc- és popdal­fesztivál Augusztus 1-én kezdődik, majd a következő két szom­bat esti elődöntő után, az- au­gusztus 21-i döntővel fejező­dik be a Magyar Televízió tánc- es popdalfesztiválja — jelentették be a tegnapi saj­tótájékoztatón. Az elődöntő­ket és a döntőt egyenesben közvetíti a televízió a Nem­zeti Színházból, s az elődön­tőket kedd délutánonként, a döntőt pedig augusztus 29-én, szombaton megismétli. A fesztivál szervezői mint­egy 1200 jeligés pályamű kö­zül választották ki' az általuk legjobbnak tartott 36 dalt, amelyeket ismert és kevésbé ismert előadók, együttesek mutatnak be. Az elődöntő során héttagú zsűri — Tamássy Zdenkó, Kincses Veronika, Keveházi Gáfc>or, Antal Imre, Császár Angéla, Bodrogi Gyula, és Ba- ranyi Ferenc — pontoz majd. Döntéseiket jelentősen módo­síthatják a közönségszavaza­tok, amelyeket szabvány pos­tai levelezőlapon lehet felad­ni. Érdekessége lesz az idei közönségszavazásnak, hogy minden dal egy-egy irányító­számot kap, s a levelezőlapon a négy kis négyzetbe a leg­jobban tetsző dal irányító­számát kell beírni, címzésként pedig csupán ennyit: Magyar Televízió, Budapest. rr Őszi utak Csaknem másfél száz utazá­si, üdülési ajánlatot kínál most megjelent őszi—téli programfüzetében a Coop- tourist. A külföldi programok között továbbra is kiemelke­dő helyen szerepel kedvezmé­nyes áron a bulgáriai utósze- zoni üdülés. A nagy népsze­rűségre való tekintettel, eb­ben az évben háromszor any- nyian utazhatnak a bolgár tengerpartra, mint tavaly. A tengerparti és hegyvidéki üdülések mellett 4—5 napos programokat ajánl a Cooptou- rist a környező és a távolab­bi országok fővárosainak, vá­rosainak megismerésére. — Hetvenkét évéből ön csak­nem lel évszázadot az építészet­nek szentelt. Jó ismerője vá­rosaink sorsának. Milyennek látja településeink arcát a mai építkezési eljárások, a modern technológia és a tervszerű fej­lesztés tükrében? — Roppant felemásnak — és ez érthető is. A városok egy részét alapították, zömük viszont irányító akarat nél­kül keletkezett. Az egyik eset­ben tudatosan, a másikban csak esetlegesen játszott sze­repet a tervszerűség. Váro­saink sor#a című könyvem­ben is kifejtettem, mennyire más a hangulata és emberhez igazított léptéke például a művészi értékű épületegysé­gekből álló történelmi város­magoknak, mint az újabb ke­letű negyedeknek. Ez utób­biakat ugyanis a tömeges la­kásigény kielégítésére, meny- nyiségi szempontokat szem előtt tartva hozzák létre. Vá­rosépítés helyett modern „házgyártás” alakítja telepü­léseink, városrészeink arcula­tát. — Es esnek örülhetünk? — A tervszerűség és mo­dernség számos előnye mel­lett, kiküszöbölhetetlen hát­rány az egyhangúság: az Új­palotához hasonló monoliti­kus házrengetegben nem lehet kialakítani a lakóhelyen szer­veződő hagyományos kapcso­latokat, a paneltechnológia jobbára sivár, esztétikailag szegény városképet eredmé­nyez. Jellemző, hogy az ott élők lakótelepnek hívják eze­ket az új negyedeket. i T m&s A kultúra másik fele... Nemrégiben a strandokról, uszodákról írtunk, summázva azt, amit a város felelős vezetőivel együtt láttunk egy egész napos bejáráson. Főként arról esett szó, hogyan lehetne szeb­bé, kényelmesebbé, nagyobbá tenni fürdőinket, figyelembe vé­ve azt, hogy mennyit bír el a város bukszája. Fürdőkultúrát emlegettünk, de ennek egyik nagyon fontos oldaláról nem esett szó. A fenti képünkön látható táblákat többen szóvá tették már, viccelődvén azon. hogy mi minden tilos egy strandmedencé­ben. Amiről viszont az úszómesterek beszámolnak, kevésbé ad okot kesernyés humorizálásra. A legtöbben fittyet hánynak mindenféle tiltó szónak, kérésnek, pttyókás, vagy akár egé­szen elázott állapotban is fokozni kívánják nedvességtartal­mukat, azaz rögtön a mély vízbe vágynak. De a szeméttároló­kat is nehezen találjuk meg, hiába teszik az orrunk elé: egy- egy záróra után vastagon díszük a szemét mindenütt. A strand veszélyes üzem. Amíg a szemét csak bosszantó, a szeszgőzös fürdőzés vagy a békésen úszkálok közé ugrálás már életveszé­lyes. Nincs olyan nyár, hogy ne fordulna elő jó pár haláleset, vagy legalábbis komoly sérülés. A fürdökultúra kétoldalú do­log, s ebből az egyik oldal jóval könnyebben megteremthető. Ha van elég pénz, s vannak lelkiismeretes, agilis vezetők, a ta­karítással, a környezet rendben tartásával nem lehet baj. A másik oldal már nem anyagi kérdés: a kultúra másik felét a közönség adja. (k—ó) — A hatvanas években felvi­rágzó urbanisztika — amelynek ön esztétikai-társadalmi kérdé­seivel foglalkozik — nem vélet­lenül helyezte nagyító aia ko­runk varosépitészetének ellent­mondásait, elsősorban a gazda­ságosság és emberközpontúság kérdéseit vizsgálva. E két alap- követelmény közül vajon me­lyik a fontosabb? — Amikor még a Fővárosi Tanács városrendezési ügy­osztályán dolgoztam, közvet­lenül is érzékelhettem, meny­nyire nehéz gazdasági muta­tókkal és építésügyi előírá­sokkal bírókra kelve, úgy építkeznünk, hogy az elké­szült házakban, lakásokban jól is érezzük magunkat. Az en­nek érdekében megfogalma­zott javaslatok lassan érnek meg, türelmesnek kell len­nünk, mert egyik napról a másikra nem várható ered­mény. A tervezőkben, az épíj tészekben megvan az igyeke­zet — az egyhangúság felol­dására például csaknem egy évtizede próbálkoznak a kül­ső felületek díszítésével és a homlokzati elemek variálá-' sával — csakhogy egy-egy el­képzelés megvalósítása sok­szor az építőiparon múlik. Azt mondják, a tízemeletes épület gazdaságosabb, mint az öt-hat szintes. Ez a nézet valamilyen rossz beidegződés vagy felületes számítás ered­ménye lehet/ de mert meg mindig tartja magát, város-, részek egész sora formáló­dott tízemeletes magasságú-' ra. — ön. aki városépítészeti esztétikát tanít a műegyetemen és doktori értekezését látvány- ember—város—építészet kapcso­latáról írta, ' hogyan vélekedik az építészetnek mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról? — Nagyon jelentősnek tar­tom azt a változást, amelyet az új lakónegyedek lakásai életünk minőségében,' Százez­rek lakáskultúrájában és hi­giéniai szokásaiban kialakí-i tottak. Csakhogy a városépí­tészet nem csupán belső te­rek kialakítását, hanem az épületek külső tömegének megformálását és a tömegek által alkotott terek arányai­nak létrehozását is jelenti. Ez a környezet — zártságérzetet keltő szögletes formáival, szürke színeivel, rideg anyag­szerűségével — olyan város- tudatot alakít ki, amelynek pszichológiai, szociológiai kö­vetkezményei gyakran káro­sak. Hogy a kényelem és a lakáshoz jutás árán szükség­szerű-e feláldozni közössé­günket és közérzetünket — ezt tartom most az urbanisz­tika legizgalmasabb kérdésé­nek. A válasz megkeresése azonban már nemcsak ter­vezők es városépítészek fel­adata. J. N. J. j Hídi vásár A 16. hortobágyi hídi vásár előkészületeiről tárgyalt a Hortobágyi Idegenforgalmi Bizottság Debrecenben. Az országos érdeklődéssel kísért népművészeti, népi iparmű­vészeti, valamint kézműipari kirakodóvásárt az- idén au­gusztus 20. és 22. között ren­dezik meg a kilenclyukú híd­nál. A rendezők arra számí­tanak, hogy több mint ötven­ezer látogatója lesz. A szóra­koztatásukra felhajtják a ma­gyar szürke gulyát, a mátai lovaspályán pedig, mindhá­rom napon, lovasversenyeket tartanak. Az idén először agárversenyt és szamárver­senyt is rendeznek. A felújí­tott víziszínpadon népi együt­tesek adnak műsort. A deb­receni MÁV-igazgatóság kü- lönvonatokat, a 6. sz. Volán Vállalat pedig különbuszokal indít a vásárra. A vásárlók kívánságára ínyenceM, diétázótok

Next

/
Thumbnails
Contents