Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)

1981-03-31 / 75. szám

Van egy osztály a Gépipariban, •• A háztetők felett, a torony állványain. Cirkuszi mutatvány... Tonnyépitők Aranyozott, kétméteres kakas Késő barokk stílusban, 1786 es 1808 között épült Miskolcon a belvárosi reíor- mátus templom, vagy ahogy sokan nevezik, a „kakas­templom”. Most, napjainkbtm újjászületik __ És. kong az öreg harang, fennen hirdetve nemes Bató Eszter emlékét. Fájdalmasan zug a harang, talán érzékel­ve is egy kicsit Bató István és neje. Imre Eszter fájdal­mát lányuk elvesztése fe­lett ... Egy szál pallón, hatvan méter magasságban a lent szellönyi szél itt 80—100 ki­lométer sebességű, akrobati­kus mutatványok közepette A torony lelállványozva, a kupola úgyszintén, fel egészen a kakasig. A Tiszaninneni Református Egyházkerület püspöke, Kürti László: — Csodálatos dolog, amit ezek az emberek véghez visz­lek, ahogy kúsznak fel az állványokon ... A brigád, Dankó Béla és Papp Sándor vezetésével ta­valy októbertől renoválja a templomot — Akad" munka elég — mondják. — A belső teret újra festjük, a torony új színt kap. s lesz órája is a temp­lomnak. Az Észter-harangig csiga­lépcsőn haladunk, onnan az­tán az állványokon kapaszko­dunk felfelé. A város a tal­punk alatt, a tízemeletes bér­házak tetejére rálátunk; a templom 65 méter 63 centi magas. A széllel nehéz meg­birkózni. de a kőművesek dolgoznak. A gipszmintákat jóvá igazítják, meszelnek, va­kolnak. A habarcs csigán jön... 9 9 Ki hinné? A kakas 2 mé­ter hosszú, 1,10 méter magas, és aranyozott. A kupola, vagy ahogy szaknyelven mondják, a süveg 17 méteres, a kakast tartó árboc 8 méteres. — Kicseréltettük a süveg borítását — mondja Kürti László püspök. — Az eddigi horganyzott bádog helyett, amely alaposan tönkrement, rézlemezekkel fedettük be. Több mint százezer forintba került, de legalább ötven évig tart. i Az épület műemlék jellegű, teljes felújítása 3,6 millió fo­rintba kerül. A fióktornyokat is helyreállítják, csakúgy, mint az ablakokat, amelyek­nek kerete vörösfenyőből ké­szül. A műemlék jelleg mi­att nem lehet eltérni az ere­detitől ... — Soha nem volt órája a templomnak — magyarázza a püspök. — Csak egy szám­lap római számokkal, a mu­tatókat meg felfestették rá. Most elektromos óra lesz be­szerelve. Szeptembertől már mutatja az időt... (illésy) Mondják a mai diákokra, más teendőjük sincs, mint ta­nulni. Generációs probléma­ként emlegetik, nem értik meg az idősebbeket, sorsukra hagyják őket. elengedik a fülük mellett, unják, ha ifjú­ságuk hőskorát emlegetik. Megismerkedtem néhány szakközépiskolás tanulóval, akik erősen rácáfolnak az ál­talánosításra. Néhányuknak tizenévesen embert próbáló, felnőttnyi gondja van. Az is­kola mellett nap mint nap vizsgáznak az élet iskolájá­ban. PADLÁSKLUB ÉS SZÁMÍTÓGÉP A Zalka Máté Gépipari Szakközépiskolában Cénárt Attila KISZ-tanácsadó tanár azt tartja, hogy sikeres KISZ-vezetőséget kovácsolt össze. Amíg mások gondol- ,kodnak, töprengenek, addig ezek a fiatalok a tettek me­zejére lépnek. Felvették azt a fordulatszámot, amit a mos­tani politikai élet követel. Ennek köszönhető, hogy a forradalmi ifjúsági napok al­kalmából elnyerték a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezete kitüntetést. Kém véletlen az sem, hogy a III 'a osztályból, azaz az Ady Endre alapszer­vezetből kerül ki jószerivel a KISZ-vezetőség csapata. Itt osztályfőnök ugyanis a KISZ-vezető tanár, s benső­és a r Jedlik Ányos miskolci színészek Kellemes meglepetésként ismerős hangokat hallhatott az a miskolci rádióhallgató, aki szombaton fél háromkor a har­madik műsorra tévedt. Tévedt —* mondjuk, mert aligha való­színű, hogy szombaton kora délután, s ráadásul a nem min­den készüléken fogható URH-sávon sok fiatal meghallgatta A fizikus íőtisztelendő című rádiójátékot. Csak abban re­ménykedhetünk, hogy a rádió szerencsésebb időpontban meg­ismétli valamelyik középhullámú adón is, s akkor azok is megismerkedhetnek Jedlik Ányos főtisztelendő úr életével, akiknek szól: a fiatalok. A címet magát is magyaráznunk kell ma már, mert sajná­latos módön éppen a technika és az elektronika századában feledkeztünk meg Jedlik Ányosról, a dinamó feltalálójáról Róla is elmondhatjuk, mint sok-sok sorstársáról, hogy ha ne­meinek, angolnak vagy franciának születik, akkor nevétől hangos a világ, gyárakat, utcákat, tereket neveznek el róla, szobra ott áll valamelyik jeles tudományos intézmény előtt. Az üj Magyar Lexikonban 8 sor van a neve után, ami aligha elégíti ki a kíváncsiságunkat. Nem így a szombat délutáni 2 perc híján egyórás rádiójá­ték, ameiy ügyes dramaturgiai fogással (Asperján György munkája bemutatta a csaknem 100 évet élt (1800—1895) tu- dós-tanar-íeltalaló egész életpályáját, s természetesen magát a századot is, amelyoen élt. Vörösmartyval egy esztendőben született, jó barátja volt Czuczor Gergely, at- és túlélte a rexormkort, 1848—49-et, a kiegyezést, s meg agg korában is dolgozott. A kerettörténet szerint éppen utódjának, a magyar íiziKatudomány másik nagy alakjának adja át a szertárat, amely jószerével az ö keze munkájáool és anyagi áldozatából jött létre. Azon kevesek közé tartozott, akik éppen a sze­rénységük miatt maradnak mindig háttérben. Sorsa a ma­gyar feltalálók mindmáig küzdelmes és szomorú sorsa. Arra a kérdésre, hogy miért nem lépett a nyilvánosság elé a már 1859-ben felfedezett dinamóval (Siemens csak 1867-ben készí­ti el!) azt válaszolja: „mert senki egy fillért se adott volna a gyárra s ezt — sajnos — el kell hinnünk neki... Siemens Berlinben hatalmas gyárat épít, hírnevet szerez, meggazda­godik, Jedlik tanár urat legfeljebb csodabogárnak tartják szülőhazájában, amely aztán drága pénzért (valutáért) im­portálja a készüléket, amelyet itthon már régen feltaláltak ... Korunk divatos szava lett az innováció. Oly sok mindenre vagyunk okkal és ok nélkül büszkék. A XIX. századról szól­ván hamarabb jut eszünkbe egy-egy költő (Vörösmarty, Pe­tőfi), politikus (Kossuth, Deák) vagy hadvezér (Görgey) ne­ve, mint a ,magyar tudomány megteremtőié. Jedlik Ányosék- nak többszörös ellenállást kellett leküzdeniük. A maradisá- got, a dzsentri gőgöt-élhetetlenséget és életidegenséget, az ön­magát újratermelő szegénységet. Nemhogy „ipari háttér” nem volt, de meg kellett teremteni á magyar tudomány szókincsét is. Jedlik Ányos szavai például a térlögat, eredő, villanyde- lejes horgony — hogy kevésbé sikerest is említsünk. Németh László a hódmezővásárhelyi gimnáziumban tudo­mánytörténetet tanított, azaz érzékeltette, hogy melyik kor és milyen szükséglet teremtette meg a tudományos felfedezé­seket. Nos, az ő módszerét juttatta eszünkbe a rádiójáték, amely egy kitűnő ember és nagy tudós, pedagógus emlékét és példáját idézte a mai fiataloknak. S külön öröm, hogy ép­pen a Miskolci Nemzeti Színház művészei „adták oda a hang­jukat” hozzá. Jedlik Ányost Simon György alakította szem­léletesen, Eötvös Lorándot Galkó Balázs, de- érdemes meg­jegyezni a többiek nevét is (a teljesség igénye nélkül); Varga Gyula, Harmath Albert, Bánó Pál, Vitéz László, Palóczy Frigyes, Kalapos László, Komáromy Éva, Rudas István, Ka­nalas László, Körtvélyessy Zsolt, Somló István, Csiszér And­rás, Hidvégi Elek. A hangjátékot Eless Béla rendezte. séges diák—tanár kapcsola­tuk meghatározza' a KISZ- életet is. Czók Csaba, az iskolai KISZ- bizottság titkára már sorolja is a kis naptárfüzetéből, mi minden program vár rájuk a . következő napokban. Minden eseményt, jellegétől függően, más színnél jegyez. S ami a szervezet berkeiben történik, az is színes. Az iskola pad­lásklubja mindennap foglalt, például a II, a osztály rendez történelmi vetélkedőt a há­rom tavaszi ünnepről. Az is­kola KISZ-vezetői kácsi tá­borba készülnek. S már em­legetik is az itteni társadal­mi munkát, s jön utána a többi. Az őskohó felújítási munkálataiban, a rókalyuk! pihenőház és a mezőkövesdi üdülő csinosításán dolgoztak. Nagy ambícióval készülnek a számítástechnikai szakkör megalakítására, mert eldi­csekedtek vele, hogy kaptak egy kis számítógépet is. S jön a tavasz, s a sport minden mennyiségben. Foci-, asztali­tenisz- és teniszversenyek dúlnak majd ... AKI KÍVÜLRŐL NÉZI... Kicsit erőltetem a vitát, hiszen a fiatalok jó része azon a véleményen van, nem elég vonzó a KISZ-élet, ered­ményei nem túl látványosak. Tóth Ferenc szervező titkár és Révész Ferenc, az alap- szervezéti KlSZ-titkár bevall­ják, hogy nekik is van ezzel kapcsolatos gondjuk. Azokat kell meggyőzni, akik kívül­ről szemlélik, s kritizálják a szervezet életét. A KISZ KB kongresszusi levelének vitája tulajdonképpen abba torkol­lott, milyen is az ő KISZ- életük. Nem is azzal van ba­juk, hogy kritizálnak, mert az okos vita előbbre viszi a dolgokat, sokkal inkább a passzivitással, az érdektelen­séggel. De a vita végül is happy anddel végződött; mert olyan diákok tettek kul­turális vállalást, akik eddig nem tartoztak a nagy szer­vezők közé. ÁLDOTT JÓ GYEREKEK Három szem lány tanul az osztályban, sőt az egész év­folyamon; Bárány Margit, Bliszkó Györgyi és Tóth Eri­ka. Az ö KISZ-munkájukra azt mondhatjuk: nem mind- dennapi. Nem szójáték, hogy mégis mindennapra vállal­ták. Az iskola szomszédságában él egy idős házaspár. Mind­ketten betegek, de a bácsi annyira, hogy a feleségének csaknem 24 órás szolgálatban kell mellette lennie. Próbál­tak már újsághirdetés útján fizetett segítőt keresni. Napi kétórás elfoglaltságra 3000 forintért akadt jelentkező, de két nap múlva odébbállt. A szomszédok, akik tudtak, se­gítettek, de többnyire már ^idősebb, beteges nyugdíja­sok lakják a házat. így hív­ta fel a néni az iskola KISZ- vezető tanárát, s kérte a se­gítséget. Pontosan emlékszik rá, november 9-e volt, ami­kor nem tudott lemenni a boltba, nem volt főznivaló. S azóta a kislányoknak minden­nap reggel ide vezet az út­juk. A néni áldott jó gyere­keknek nevezi őket, sőt a fi­úkat is ismeri már sorra. Ök segítenek kiporolni a szőnye­get, leszedni a függönyöket. És a kis patrónusok is is­merik már őket olyannyira, hogy ámulattal beszélnek a szép, de fergeteges életükről. Nem igaz, hogy nem kiván­csiak gazdag életekre, régén yolt, szép szerelmekre. Csak szépen kell mindezt elmesél­ni, úgy, ahogy Márta néni tudja... OLÁH ERZSI Hellász szépségei A Miskolci Közlekedés Vállalat klubjában holnai délután háromnegyed 3-ko: Farkas Gyula görögország élményeiről szóló útibeszá Reggeli patrónusok i •újul a templom belseje is áá« (horpácsi) mólót hallgathatnak az ér­deklődők. Hellász szépségeit diafilmen is bemutatja az előadó.

Next

/
Thumbnails
Contents