Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)

1981-03-30 / 74. szám

Ettől megy fel a vérnyomás..,# Iliiéi mii—ini ■ 11 mi ■! in iimi ni in ■Iliin mii i iiiiiia—Imii—liiiiiiMii—Mimii. a miskolciaké a szó Rovatvezető: Radványí Éva — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pt.: 39. — Telefon: 18-221 Fűtés —takarékon Csak a legnagyobb elismeréssel gondolhatunk azokra, akik kitalálták, hogyan lehet olyan formában takarékoskodni a távfűtéssel, hogy ne fázzunk a „takarékra” való állítás miatt. Hogy ugyanis esténként, amikor süllyed a hőmérséklet, ak­kor fütenek, s napközben, amikor magasra szökik a hőmérő higanyszála, szüneteltetik a hőszolgáltatást __ S ha most bárki azt mondja, hogy minek ennek ekkora feneket keríteni, végül is nincs ebben semmi különös, mert hiszen ez így ésszerű, tehát így természetes, azzal én vitat­kozni vagyok kénytelen. Lassan veteránnak számitok a távfűtés használatában. Csa­ládom és szomszédaim a tudói annak, hányszor dideregtünk vagy fűtöttük a város utcáit éveken át, a tavasz elején, ami­kor a külső hőmérséklet — ugyanúgy, mint most — fittyet hányt a rendeletekre és időpontokra. Végül is országos taka­rékossági kampány kellett ahhoz, hogy a rendeleieket hozzá­igazítsuk az időjáráshoz, no meg egy új gazda távfűtésünk­höz, amely igen bölcsen él az adott lehetőséggel. Szerencsére ma már nem a naptárt figyeli a hőszolgáltató, hanem a hő­mérőt. S ennek az új módinak az áldásos hatását jólesőn érezzük a saját bőrünkön. Hiszem, hogy ennek az okos gyakorlatnak velem együtt mindazok örülnek, akik kellően tudják értékelni a beosztó életet. S az ilyen élethez igazodó takarékos intézkedéseket. fodor Éva Miskolc, Tizes honvéd u. Virágtartó, vagy mi? A Centrum Áruház előtt szemrevaló pihenőhelyet alakítottak ki tavaly. Hogy vonzóbbá tegyék, az ülőpa­dokat virágtartóhengerekkel kötötték össze. Nyilván idén is színpompás virágok kerül­nek majd ezekbe. Egyelőre azonban sokan összetévesztik ^>ket valamifajta hulladéktá­rolókkal, mert csikkel, uzson­napapírral. banánhéjjal, al­macsutkával, s egyéb oda nem való dolgokkal szórták tele. Látványuk így bizony gusztustalan. S félő, hogy a pihenőhelyet igénybe vevők hozzá is szoknak, hogy sze­metesedényként használják a virágládákat. Márpedig ezt később a földbe kerülő nö­vények sínylenék meg. Tisz­telettel javasolnám, hogy va­lami módon szoktassuk le az oda szemetelőket ezekről a rossz reflexekről. Esetleg úgy, hogy több hulladék- gy új tő-edényt is kihelyeznek a pihenőhelyekhez. B. J.-né Miskolc Az aranyos AranKa Ma egy hete a déli órákban vásároltam a Ság vári utcai AÉC-áru­házban. Kifizettem a portékát, amit vettem, s mint aki jól végezte dol­gát. hazamentem. Pako­lás közben otthon vet­tem csupán észre, hogy pénztárcámat, melyben ötezer forint volt. siet­ségemben a fizetöpnlton felejtettem. El lehet képzelni kétségbeesése­met. Rohantam inssza a boltba. egyenesen a pénztárhoz. Aranka a pénztárosnő, rémülete­met látva rögtön meg­nyugtatott: igen, talál­tak pénztárcát, az enyém milyen volt és mi volt benne. Miután pontról pontra elmondtam, az azonosítás után kezem­be nyomta a pénzesbuk­számat. A fe»zültség akkor oldódott bennem, s nagy-nagy örömöm­ben sírva falcadtam. Ezért talán el is felej­tettem megköszönni fi­gyelmességüket, s az aranyos Arankának kü­lön is az együttérzést örömöm felett. Hadd pótoljam a nyil­vánosság előtt. Jó tudni, hogy kereskedelmünk dolgozói ilyen becsüle­tesek, özv. Lady Sándorné Miskolc, Ságvári E. u. 13. sz Évszázados türelem . Nem most, hanem ötven éve írták: „Miskolc nem őrizhette meg külsejében, utcáiban, épületeiben a múltat. A vá­rosát és annak múltját sze­rető és megbecsülő miskolci azonban a meglévő keveset is számon tartja, es mégjob- ban megbecsüli.” A kevésből azóta még ke­vesebb lett. De ezzel a ke­véssel sem tudunk minden esej.be» úgy bánni, hogy ér-, téjfukj szépségük teljes köz­kinccsé váljon a város szá­mára: A görögkeleti templom majd’ kétszáz éves — való­ságos matuzsálem, miskolci viszonylatban —. benne óriá­si' érték rejlik. Hatalmas ikonoszlázionja — képoltár — festett, részben fém- es ékköves berakású képövei, faragott székei, becses, bi­zánci jellegű képei, freskói a fél évszázaddal ezelőtti krónikás szerint „művészi és lebilincselő hatást gyako­rolnak nézőire”. ;Mégis: a miskolciak kö­zül sem sokan ismerik, van aki nem is tud róla. Aki pe­dig idegenként jár a belvá­rosban. biztosan elsétál mel­lette, észre sem veszi. JA templom és a körülöt­te levő. évszázados fákkal bfró park ugyanis el van dugva, mintha direkt rej­tegetni akarnánk a turisták, érdeklődők elől. Tábla hir­deti ugyan — diszkréten csak —. mi látható a szűk kapubejárat s a kopottas épület háta mögött, de a környezet nem sok bizalmat ébreszt, nem érzékelteti, mi- lyfen értéket rejtenek a temp­lom falai. Nem véletlenül alakult ez Így: régen törvény tiltotta. hogy bizonyos vallásúak főútra. utcafrontra építsék templomukat. így került ez is ilyen félreeső, belső hely­re. A templomot egyfelől elzá­ró épületek — a Tárkányl utcán — azonban koránt­sem olyan öregek, mint a fenti törvény. Fából épültek, irodának, ideiglenes jelleggel — s ott állnak vagy egy év­tizede ... Levegőt engedni, teret nyitni talán legköny­nyebben. az értéktelen vi- tyillókat elbontva lehet — lehetne...! Kevés értéke, vonzereje van városunknak: ne szé­gyelljük azt a keveset elő­térbe tolni, megmutatni. A törvény nem érvényes már. alkotói is elporladtak rég. de a méltó környezetre, rangra még lehet, hogy vár­nia kell a templomnak pár száz évet...? (k-ó) A múlt esztendőben volt egy közérdekű javaslatom, hogy gyártsanak és hozza­nak forgalomba olyan vér- nyomásmérőket, amelyet e népbetegségszámba menő bajjal küszködök megvehet­nek, hogy maguk is naponta ellenőrizhessék vérnyomásuk alakulását. Óhajom azóta teljesült, ma már lehet ilyen készüléket kapni Miskolcon is, az Orvosi Műszer- és Fo­gászati Cikk Kereskedelmi Vállalat Széchenyi úti szak­üzletében. Mint érdekelt, magam is vettem egyet — hallgatóval együtt — 870 forintért. Azóta még jobban felment a vérnyomásom. Attól ment fel. hogy ehhez a műszerhez nincsen magyar, nyelvű hasz­nálati útmutató. Anélkül pe­dig kezelni igerccsa'tv nehéz, mert ez a fajta nem higany- oszloppal. hanem órasaer- kezettel mutatja a vérnyo­más értékét. Az új szab­ványnak felel meg, amely nem higanymilliméterben, hanem Pascalban fejezi ki ezt az értéket. A szaküzlet­ben igen készségesen taná­csolták, hogy forduljak or­voshoz, aki majd megtanít a készülék használatára, leol­vasására. Ám ez sem sike­rült, mert az az orvos sem ismerte ezt a szerkezetet, akinél voltam a kéréssel. ír­tam az OMKER budapesti központjába is, de onnan nem jött válasz. .. Biztos, hogy nem egyedül vagyok olyan beteg, aki pénzt áldozott ilyen szerke­zetért. Nemcsak engem érint tehát ez a gond. Egyáltalán: hogv szabad eladni egy ilyen műszert addig, amíg a ma­gyar nyelvű használati útmu­tatót nem mellékelik hozzá? Szilágyi József Miskolc Olvasónk kérdése jogos. Már csak ezért is, mert a belkereskedelmi miniszter 3/1979. (II. 6.) számú rende­letében kötelezi a fogyasztá­si cikkek forgalomba hozóit arra: magyar nyelvű hasz­nálati—kezelési útmutatót mellékeljenek az import­árukhoz is. Ez esetben az OMKER és a MEDIMPEX. kötelessége lett volna, hogy lefordíttassa az útmutatót. Végül is a szaküzlet nem mellékelhet egy tolmácsot is a készülékhez. A forgalomba hozó cég szíves figyelmét ezúton is szeretnénk felhívni erre. MENNYIT KERESHETNEK A NYUGDÍJASOK? „öt évvel ezelőtt kerültem nyugdíjba, s mert jó erőben vagyok, időről időre munkát vállalok a szakmámban. El­határoztam, hogy idén is megpróbálok elhelyezkedni. Ám hallottam, hogy a társa­dalombiztosítási szabályok módosítása alkalmával a nyugdíj melletti keresetek határösszegét újra megállapí­tották. Szeretném tudni, hogy az új szabályzat szerint meny­nyit kereshetek?” — kérdezi L. O. miskolci olvasónk, Dr. Rózsa. József, a MŰM Szociálpolitikai Főosztályának vezetője foglalta ösaze rövid tájékoztatóban azokat a vál­tozásokat, amelyeket a társa­dalombiztosítási szabályok módosítása hozott a, nyugdí­jasokkal kapcsolatban: — Nem fizikai munkakö­rökben a nyugdíj mellett megbízásos jogviszony esetén mindössze havi 1000, azaz évi 12 ezer forintot lehetett eddig keresni. Ha a nyugdíjas óra­keretben vállalt munkát, havi 2500 forintot, tehát ért 30 ezer forintot kereshetett. Ezt az el­lentmondást oldja fel a sza­bály, amely szerint fizikai es nem fizikai munkakörökben egyaránt a nyugdíj mellett megbízás, egyéb jogviszony keretében végzett munkáért kifizetett díj, tiszteletdíj nap­tári évenként legfeljebb 30 ezer forint lehet. Ez a keret­összeg annyiszor 2500 forint­tal csökken, ahány teljes nap­tári hónap a nyugdíjazás évé­ben a nyugdíj megállapításáig eltelt. A KORHATÁR NEM VÁLTOZIK Sokakban merül fel az a kérdés, hogy a nyugdíjrend­szer egyéb elemeit tekintve, várható-e a közeljövőben to­vábbi módosítás? — A vizsgálatok azt mutat­ták, hogy a korhatár feleme­lése sem nőknél, sem férfiak­nál nem indokolt. Igaz: hogy a nálunk fejlettebb országok egy részében a férfiak és a nők korhatára azonos, illetve a korhatár magasabb, mint nálunk — a mi körülménye­ink azonban a korhatár fel­emelését a belátható évtize- ' deken belül nem indokolják. Az átlagos életkor az elmúlt - évtizedekben jelentősen emel­kedett ugyan, de a foglal­kozások többségében a nyug­díjkorhatár idejére a dolgo­zók megbarátkoznak a nyug­díjazás gondolatával. Sokak­nál ért egészségi állapotuk is indokolja. A munkaerő- helyzet egyensúlyi állapotá­nak kialakulásához sincs szükség az eddigiekhez ké­pest több korosztályt tovább foglalkoztatni. KORKEDVEZMÉNY - „ÖNREHABIUTÁCIÓ” Változnak-e a korkedvez­ményes nyugdíjazási szabá­lyok? — Az elmúlt évek során szakemberek széles körének bevonásával, az illetékes tár­sadalmi szervekkel közösen megvizsgáltuk a nyugdíj- rendszerrel kapcsolatos to­vábbi kérdéseket is. így pél­dául a vállalatok és az üzem­orvosi szervezet bevonásával elemeztük a korkedvezmé­nyes nyugdíjrendszert. A 'korkedvezményben olyan munkakörökben dolgozók ré­szesülnek, ahol a fizikai és idegi igénybevétel az átla­gosnál sokkal nagyobb. Je­lenleg a korkedvezmény mér­téke nőknél 4 évi korkedvez­J ólnevelt ember vagyok, nem szeretem zavarni köz­beszólásaimmal a beszélge­tőket. Ezért aztán olykor bi­zony zavarban vagyok, ha egy-egy üzletben mégis kénytelen vagyok közbeszól­ni ,a pult innenső oldaláról, ha már a túlsón nagyon be­lemélyednek a csevegésbe. Hogy melyik boltban történt a legutóbbi esetem, hadd ne írjam le. Végül is történhe­tett volna sokfelé. — Hölgyeim, ha lehetne... —* fordultam bocsánatkérően a gyermekfürösztés csínját- bínját taglaló eladókhoz. ményre jogosító munka után 1 év, férfiaknál 5 év után l év. Tudjuk, hogy mind a fér­fiak, mind a nők körén be­lül az azonos mértékű ked­vezményben részesültek fizi­kai és idegi igénybevétele nem teljesen azonos. Azt is tudjuk, hogy jelenleg egyes munka­körökben nem biztosítottak korkedvezményt, holott indo­kolt lenne. A korkedvezmé­nyes nyugdíjazási szabályok változtatása azonban olyan átrendezéssel, esetleg költség­növekedéssel járt volna, amely az elkövetkező évek­ben nem indokolt, nem cél­ravezető. — Beható elemzés alá von­tuk a rokkantsági nyugdíj- megállapítás feltételeit is. Közismert, hogy az elmúlt tíz évben a rokkantsági nyugdíjasok száma az aktív keresőkéhez viszonyítva meg­duplázódott. Ez nem minden esetben indokolt. Egy részük rendszeresen dolgozik, „ön­rehabilitációt” hajt végre. A kialakult kedvezőtlen helyzet sok tényezővel függ össze, többek között a foglalkozási rehabilitáció alacsony színvo­nalával, az ezzel összefüggő szervezet hiányával. Akkor lehet majd a rokkantsági nyugdíjazásoknál a korábbi­akhoz képest más eljárást követni, ha mód nyílik a szer­vezett foglalkozási rehabili­tációra — hangzott a főosz­tályvezető tájékoztatója. Nem vették rossznéven. Csak úgy félvállról szólt hátra egyikük: — A kartársnő ráér a má­sik pultnál... — Pardon — mondtam és kisomfordáltam a boltból. A másik pultnál ugyanis nem azt mérték, ami nekem kellett volna. Pár nappal később ugyan­ebben a boltban hallottam panaszkodni a boltvezetőt: nem érti, mi van, valahogy visszaesett a forgalom. Nem volt kedvem csodá}-- kozni rajta. S. Gy. Miskolc Pardon! \

Next

/
Thumbnails
Contents