Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)

1981-03-25 / 70. szám

* POLITIKAI NAPILAP * XIII, ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1981. MÁRCIUS 25., SZERDA ÁRA: 1,40 FORINT Á bányászati szakbizottság ülése Ma délelőtt 10 órakor a Borsodi Szénbányák Igazga­tóságának Kazinczy utcai székházában összeült a Ma­gyar Tudományos Akadémia Miskolci Bizottsága bányásza­ti szakbizottságának plenáris ülése. Az ülést dr. Szilas A. Pál, a műszaki tudományok doktora, a szakbizottság el­nöke és Monos János, a Bor­sodi Szénbányák Vállalat ve­zérigazgatója nyitotta meg. Az első előadást Martos Fe­renc akadémikus Feladatok Az MHSZ testvérszerveze­te, a Jugoszláv Narodna Technika képviseletében Du­sán Rakovac, a szervezet el­nöke, s Alexander Orlandic, valamint Osztója Kantar, az elnökség tagja, illetve a nem­zetközi kapcsolatok bizottsá­géinak elnöke, tegnap reggel Borsod megyébe érkezett. Ütjukra elkísérte őket Kiss Lajos vezérőrnagy, a honvé­delmi szövetség főtitkára. Lá­togatásukra a két szervezet csaknem másfél évtizedes együttműködése alapján avé­gett került sor, hogy tapasz­talatokat szerezzenek az MHSZ borsodi munkájáról, s eszmecserét folytassanak a szövetség országos és helyi vezetőivel. A megye déli határán Éles Gábor alezredes, az MHSZ megyei titkára, majd Mezőkövesden a város és a járás vezetői élén Juhász Péter, a vár ősi-járási pártbi­zottság első titkára fogadta és tájékoztatta őket. Ezután megtekintették a Matyóhá­zat, s innen Miskolcra utaz­tak. Ellátogattak egyete­münkre, ahol dr. Czibere Ti­bor rektor, akadémikus is­mertette velük a tanintézet történetét és működését, megemlítve az egyetem ku­tatóinak munkakapcsolatát belgrádi és ljubljanai kuta­tókkal. Vidó Endre docens az általa vezetett honvédelmi klub tevékenységét ismertet­te. Az egyetemváros megte­kintése követte a tájékozta­tót, majd az MHSZ gépjár­mű vezető-képző iskolájában a sorkötelesek oktatását, a szövetség székházában pedig az amatőr rádiósok tevé­kenységét tanulmányozták a vendégek. Ma kora délelőtt Grósz Ká­roly, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájé- feastatta a delegációt a me­és perspektívák címmel, a másodikat dr. Zambó János, a MAB elnöke A MAB sze­repe az észak-magyarországi tudományos életben, a har­madikat dr. Terplán Zénó, a MAB tudományos titkára tartotta, A MAB szervezeti felépítése címmel. Délelőtt a munkabizottságok vezetői is­mertették a tudományos te­rületük terveit és feladatait. Ezt folytatják az ebéd után is. majd az elhangzottakat gye lakosságának életéről. Ezt követően Szerencsre vitt a JNT-küldöttség útja, amely — a program szerint — To­kaj és Sárospatak MHSZ- szervezetei működésének ta­nulmányozásával az esti órákban ér véget. Sztrájkolni ­öngyilkos politika A lengyel gazdakörök teg­nap Varsóban kezdődött or­szágos kongresszusán Stanis­law Kania, a LEMP KB első titkára éles szavakkal ítélte el a készülő sztrájkakciókat. A gazdasági válság mélyü­lése, az ellátási gondok fo­kozódása, a külföldi élelmi­szervásárlási lehetőségek csökkenése közepette „a sztrájkokra való buzdítást — a szándéktól függetlenül — nem lehet másképpen értel­mezni, mint az öngyilkosság veszélyének felidézéseként” — mondotta, majd kijelentet­te: rövidlátó, önző politikai célokat hajszoló emberek biztathatják csak sztrájkra a parasztokat akkor, amikor az országban ilyen méretű élel­miszerhiány van. „És ki me­részelhet egy helyi incidens­ből nemzeti katasztrófával fenyegető ügyet csinálni?” — tette fel a kérdést. Mint mondta, az esemé­nyek áradata, a különféle jelszavak özöne megzavarhat­ja az emberek tájékozódó­képességét. Ezért a párt ál­landóan és türelmesen is­métli: a szocialista megúju­lás megvalósításán dolgo­zunk, „de aki az ország gaz­dasági, társadalmi és politi­kai szétzilálásán munkálko­dik, ahhoz semmi közünk nem lehet”. A kedd esti bydgoszczi ülés befejeztével Lech Walesa részvételével rövid sajtókon­ferenciát tartottak. Walesa, a Szolidaritás szakszervezet or­szágos egyeztető bizottságá­nak elnöke elsősorban a szak- szervezet közelgő akcióival kapcsolatos kérdésekre vála­szolt Annak a feltevésének adott hangot, hogy nem lesz szükség a március 31-re, keddre kilátásba helyezett sztrájkra, mivel a Szolidari­tás és a kormány közötti tár­gyalások kielégítő eredményt hoznak. Arra a kérdésre, mi­ként értékeli Jaruzelski kor­mányának tevékenységét, Walesa azt válaszolta, hogy a nép helyesli a kormány te­vékenységét. sfc Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár a hollandiai Maast- richtban tartott EGK-csúcsértekezlet után adott televíziós in­terjújában megállapította, hogy a találkozón nem született megoldás olyan fontos kérdésekben, mint a halászat, az acél és a mezőgazdasági árak kérdése. A kancellár hangsúlyozta, hogy ez annál sajnálatosabb, mert az NSZK az utóbbi évek­ben súlyos anyagi terheket vállalt magára más tagországok, különösképpen Anglia pénzügyi tehermentesítése érdekében. Ami a jövőt illeti — folytatta Schmidt —, bejelentettük, hogy az NSZK kormánya nem tud több terhet magára vállalni, és ezt senki nem bírálhatta az érdekeltek közül. (Képünkön: az Európa Tanács vezetőinek hollandiai ülése alkalmából a halá­szok jogaik törvénybe iktatásáért tüntetnek, Maastrichtban.) vita követi. Vendégek Jugoszláviából A INT küldöttsége Borsodban + A parizer készítésének utolsó munkafázisa: töltés előtt összekeverik a húst. a szalonnát, s egyéb adalékanyagokat (Kiss József felvétele) Az ígéret szép szó... Értékesebb, értelmesebb munkát hérnek Egy esztendővel ezelőtt a Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat új veze­tői sajtótájékoztatóra invitál­ták az újságírókat. Ezen egyebek között arra is ígére­tet tettek: több és jobb ter­mékkel, a választék jelentős bővítésével igyekeznek javí­tani a megye húskészítmény. - nyel való ellátását. Mi való­sult meg az akkori ígéretek­ből? Dr. Sándor Barna, a válla­lat kereskedelmi igazgatóhe­lyettese: — Ellendrukkereink egy j esztendeje azt tanácsolták; ? előbb tegyük rendbe a szé- nánkat, s csak utána vállal- I junk kockázatot az újdonsá- j gokkal. Szer «mesére nem hall­gattunk rájuk. Nos, azóta igen jó eredményeket értünk el az értékesítésben — ennek tudható be: hogy hosszú évek óta első ízben lett nyeresé­ges a vállalat —, s jó néhány új termékkel gyarapodott a kínálatunk is. Lapunkban is foglalkoz­tunk vele: sok kritika érte a Miskolci Húsüzem hurka- készítményeit. A ma gyártott négyféle — a tüdős, a gyön­gyösi májas és véres, vala­mint a bácskai — hurka már házias ízesítéssel, s rizzsel ké­szül. Amikor árpagyöngyöt használtak hozzá, igencsak visszaesett iránta á kereslet. Most viszont? Szinte alig győzik kielégíteni az igénye­ket. Már az elmúlt évben is 170 százalékra kellett teljesí­teniük a „hurkatervet”, mert kelendőbb volt a miskolci, mint a Gyöngyösről, Nádud­varról vagy Borsodszirákról érkező hasonló termék. (Folytatás a 3. oldalon)- Borús, de meleg idő Kellemes tavaszi éjszaka után, borús reggelre ébred­tünk. Az előrejelzések szerint az időjárás estig tavasziasan szeszélyes marad. A nyugati szél esőfelhőket hozhat. A hőmérséklet 16—20 fok között várható. Igen nagy programot ter­vez az a városi munkabizott­ság, mely tegnap alakult meg a rokkantak nemzetközi éve alkalmából. A munkabizottság elfogadta azt a javaslatot, miszerint a szervező bizottság védnökeivé választották Drótos Lászlót, a városi pártbizottság első titkárát és Rózsa Kálmánt, a városi tanács elnökét. Az elnök Csótai János, a városi tanács elnökhelyettese, a tit­kári teendőket pedig Rudolf László, a városi tanács mun­kaügyi osztályának vezetője és dr. Dobos László, a Gyer­mekváros igazgatója látja el. A tagok között városunk va­lamennyi társadalmi és ál­lami szervezete, valamint a fogyatékosok egyesületeinek képviselői, kórházak és kise­gítő iskolák igazgatói dolgoz­nak. A nemzeti és a Borsod me­gyei szervezőbizottság felhí­vása már programot adott a miskolciaknak is. A városi szervezőbizottság azt vállalja, hogy összeállítja a rokkantak nemzetközi évének program­ját, koordinálja rendezvé­nyeit, ösztönzi a fogyatékosok számára alkalmas munkahe­lyek megteremtését, a mun­kahelyi rehabilitációt Ref­lektorfénybe kell állítani éle­tüket és megélhetésüket, hi­szen sokan képességeiknél fogva, értelmesebb, társadal­milag is értékesebb munkát végezhetnének, ha feltárnánk számukra városunkban is eze­ket a lehetőségeket. A bizottság alakuló ülésén már több feladatot kaptak egy-egy terület felelősei. Egy tanácskozásra üzemek, vál­lalatok és intézmények kép­viselőit hívják majd meg, megkérdezvén, mit tehetné­nek a rászorulók érdekében. Több vállalatnak van rehabi­litációs alapja, és ha ez a pénz egy kasszába folyna be, értékesebb beruházások va­lósulhatnának meg. Kutatni kell a - lehetőséget, hol ren­dezhetnének be a városban az értelmi fogyatékos gyere­kek részére napközivel egy­bekötött foglalkoztatót. A vakok és gyengénlátók me­gyei szövetségének elnök« örömmel üdvözölte a gondo­latot, miszerint egy másik nagyvárosunk példájára, hangjelzéssel ellátott vil­lanyrendőröket szerelnének fel az átkelőhelyeken. A moz­gáskorlátozottak egyesületé­nek elnöke váci és pécsi pél­dával állt elő, miszerint az ottani üzemek rehabilitációs alapjából jól működő kisegítő üzemeket építettek. A bizottság tagjai elsősor­ban azt szorgalmazták, hogy felmérést kell készíteni a városban is azokról, akiket különleges bánásmódban kell részesíteni. Többen felvetet­ték, hogy a vakok és gyengén­látók, valamint a mozgáskor­látozottak egyesülete helyi­séggondokkal küzd. A vég­leges megoldásig jó ötletnek kínálkozik a KISZ városi bi­zottságának felajánlása, mi­szerint a fiataloknak vannak olyan termei, amit szívesen a rendelkezésükre bocsáta­nak. A KISZ-bizottság egyéb­ként akcióprogramjába fog­lalja, hogy a pedagógus- és az üzemi KISZ-fiatalok min­den eszközzel segítsék a fo­gyatékosokat. A városi párt- bizottság a politikai munka eszközével szeretne segíteni, különösen abban, hogy a nagyvállalatok jó mecénásai, a munkások és a vezetők értői és segítői legyenek az ügy­nek. A fogyatékosok művelő­dési, tanulási és továbbkép­zési lehetőségei meglehetősen korlátozottak városunkban^ itt is akad tennivaló. Számos üzem és vállalat jelentette már be, hogy tár­sadalmi munkát szervez, melynek bevételét a rokkan­tak céljaira ajánlják fel. (A Borsod megyei számla száma; 641-350 258-1111J Az erre befolyt összeggel kell majd a városban is jól sáfárkodni, hogy az év végi zárszámadás­kor elmondhassuk; megtet­tük a tőlünk telhetőt. Meg­lehet, hogy jövőre nem lesz­nek ekkora látványos ren­dezvények, de az aprómun­kának tovább kell tartania az idei év szellemében.-. / A rokkantak ügye a város ügye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents