Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)
1981-03-24 / 69. szám
A sajtókonferencián kérdezték Ki-ki felelőssége és tehetsége szerint nasz, javaslat, észrevétel, * város különböző területein dolgozó építőipari vállalatok mindmáig az utak első számú szennyezői maradtak. Ügy vélik, hogy munka közben mindent szabad. Vélhetik, hiszen senki sem követeli meg tőlük, hogy járműveik kerekeit megtisztítsák a sártól, mielőtt a közutakra ráhajtanak. A fentebb idézett tanácsi rendelet arról is intézkedik, hogy az építkezések területét és környékét folyamatosan rendben kell tartani, s nem elég elvégezni egyszer, azaz a munka befejezése után a nagytakarítást. Utánanéznek-e az illetékesek, hogyan hajtják végre ezt az előírást? A városgondnokság hosz- szú évek óta az átszervezés állapotában leledzik. Jó lenne, ha a belső szervezeti változtatások mellett most már egyre több energia jutna arra is, amire e gondnokság hivatott! Igaz, hogy sajnálatosan sok kárt tesznek a parkokban- a magukról megfeledkezett rongálok. Ám az is igaz, hogy gátlás nélkül tiporják el a járművekkel a közös kertek növényzetét például a lakásfelújítást végző vállalatok. sőt esetenként még a kertészeti vállalat járművei is. Nem tudjuk elhinni, hogy házat, parkot felújítani csak úgy lehet, hogy közben újabb felújítanivalók keletkezzenek. * Nos, ennyi —- legalább ennyi! — tennivaló előzi meg a hatékony társadalmi akciók szervezését. Lehet persze párhuzamosan is működtetni az intézményes és a társadalmi erőket, ám az utóbbiak csak kiegészíthetik, de sohasem helyettesíthetik az előbbieket. (békés) Igazán ' kielégíti a legkényesebb ízlést is az a prospektus, amelyet a Hungar Hotels — valamikor Országos Idegenforgalmi, Szállodaipari és Éttermi Vállalat, azaz népszerűén OISZEV, amely oly szép, hogy kimondani is lehetetlen — adott közre szállodáinak reklámozására, feltehetően több nyelven. Hozzám egy német nyelvű füzet jutott. A boritón színes fotómontázs; minden, ami csak idegenforgalmi szemnek-szájnak ingere: csárda, cigányzene melletti ihaj-csuhaj, balatoni szélvitorlás, iovaglóiskola, vadászat távcsöves puskával, szép nők és hortobágyi csikós, amint éppen földön fekvő paripájának hasán áll és karikásostorával produkálja mindennapi foglalatosságát. Böngészem az elegáns ajánlófüzetet, a budapesti Hungar Hotels szállodák sorát, a balatoniakat, majd a vidékieket, s természetes talán, hogy azonnal Miskolcot keresem. Meg is találón a Júnót, de az Avast meg a Pannóniát hiába is keresem, nem kapott helyet a prospektusban. Igaz. nincs mit büszkélkedni velük, de ha már fenntartja a Hungar Hotels, úgy ne restellje a világ előtt őket. A gyengén fejlett, fogyatékos gyermek is a családhoz tartozik, nem kell őket eldugni a sufniba a vendégek elől. Hirtelen megakad a szemem a füzet címlapján, azaz a prospektus címén: „Hotel führer”, — olvasom a színes betűket. Nocsak! Tudom, hogy a führer szó vezetőt is jelent, de ugyanakkor ezt a führer szót 1933 óta már kíséri valami nagyon- nagyon rossz mellékzönge, a führer szó mellé a második világháborút asszociáljuk, az embermilliókat pusztító nácizmust, az őrült vezért, a milliók gyilkosa Führert, Hitler Adolfot. Bizonyára akadnak, akiknek nem támad ilyen asszociációjuk, de ha egyáltalán valakinek eszébe juthat, már rossz ötlet volt egy prospektus címoldalára ezt nyomtatni: „Hotel führer”, mert esetleg nem arra gondolnak az emberek, hogy szállodaismeretekben eligazító vezető füzet, hanem, hogy a führerről elnevezett hotelről esik benne szó. Ez meg már lidérces rémálomnak is rossz. Miskolc éjszaka is épiil Alattunk a város, minden fényével. Kevés fényével. Azért szép Miskolc fentről. Általában minden szebb a magasból ... Ügy fejmagasságban a darus. Góré István kuporodik kicsiny fülkéjében. Csak sejtjük. hol lehet, a daru körvonalait azért ki lehet venni. Kiabál: — Lejt a talaj! Visszacsú- szok! Aztán megnyugtatják: — Tovább nem megyünk, most csak ezt a két lépcsőházat szereljük... Hétfő este van. kilenc óra. A műszak egy órával ezelőtt kezdődött. Eg? kannával a magasba Erre valamikor utca volt. Hatáfoióttán emlékszem rá.: (Vagy mégsem?) Árkok, földhányások, csővezetékek, és sötét. Egy a biztos: a Vörösmarty utca még megmaradt. De már (vagy még?) az sem utca. És egy öblös hang: — A daru hatósugarából azonnal menjünk el! Oda igyekszünk. Tréler kanyarog ezen a hepehupás talajon (szántáson). Csoda, hogy egyáltalán be tud jönni ide a panelekkel. És ereszkedik alá a daru kötele is. Az öblös hang tulajdonosa — mint később megtudtuk, Antal András darukötö- zó — beatyasztja a horgot, és int: — Menet... — Annyian járnak errefelé az éjszaka — magyarázza. — Ilyenkor sötétben jobban oda kell figyelnünk a munkánkra ... Kellemes az idő. Legalább tizenöt fok meleg és szél sincs. A hegesztőknek különösen melegük lehet ' A vízhordó Nagy Ferenc. Piros kannájával ő is megérkezik, tölt egyet Antalnak, aztán mondja: — ■ Egyébként villanyszerelő vagyok. Megyaszói ... Esténként bekapcsolom a világítást, majd ügyelek. De nincs baj. Víz meg kell. Egy kannával felküldök nekik — bök ujjával a magasban dolgozók felé. — Annyi elég. Nyugalmas az éjszaka ... Négyen a tetőn A BÁÉV-esek úgy mondják: 20—21-es épület. A belváros— Szinva—Népkert térségben épül, ez az első az idén. A tizedik emeletre kaptatunk föl. Az elemlámpa fénye, no meg egy-két kóbor villanykörte mutatja az' utat. Lift? Majd. Addig csak lépcső. Sok, nagyon sok lépcső. Fent most négyen dolgoznak: Antal Ist-i ván, Kiss István, Kovács István és Dervarics Sándor. Ök azok, akik éjszaka is építik a várost. Persze, a lentiekkel együtt. És nagyon gyorsan épül a város. Ez a négy lépcsőházi* épület is pillanatok alatt nőtt ki a földből. — Naponta három lakással megvagyunk — mondja Kökényes! István művezető. — Ha nincs semmi baj — teszi hozzá. A baj itt majdnem mindig egyenlő a rossz idővel. Ha erősebben fúj a szél, a daru már nem dolgozhat. Most nincs baj. Egymás után jönnek a panelt szállító kocsik, megállás sincs. — Csak éjféltájban — magyarázza az építésvezető. Szabó Lajos. — Akkor van szünet. akkor ebédelnek az emberek. Mert ebéd ez nekik... Nyertek fél hónapot A lakáselosztási névsorban szereplők közűi százhuszonegyen ide köiötznek majd be. Hogy mikor is? Szabó Lajos: — December 31-re kell átadni ezt az épületet. Most már a tizedik emeletnél tartanak. Kívülről csaknem késznek látszik. Erkélyek még nincsenek, de as ablakokon már üveg feszül. Így jön a házgyárból. — Mi február 6-án kezdtük szerelni ezt, április 6-ra be is fejezzük. Fél hónappal hamarabb. A többi már a belső szerelők dolga ... Az éjszaka egyébként csendes. Messze a lakótelep, a sötétség meg ellepi a hangot. Hetente 22 lakás épül fel, a fele este, reflektorfény mellett. Hajnal öt órakor már virrad. A villamos csörömpölését azért idehallani... — Miért nem indul mozgalom — más városokhoz hasonlóan — a tisztaság, rend, kulturáltság megteremtése érdekében? Először közöljük a tanács-, tói kapott választ: „Városunkban is hagyományai vannak a tisztaság, rend, kulturáltság megteremtése érdekében tett kezdeményezéseknek. A minden évben megszervezett tavaszi nagy- takarítási akcióban részt vesznek a tanács, a* népfront és a KISZ mozgósításában, a szakvállalatokon kívül a lakótelepeken élők, a vállalati, Intézményi kollektívák fiataljai. A szervezésnek a sajtón keresztül is hangot adunk, ezenkívül hirdetményeken is tájékoztatjuk városunk lakosságát, kérve a mozgalomhoz való csatlakozást. A parkok megvédésére is komoly erőfeszítéseket te- ; szünk. A jogszabályi lehetőségeket megerősíti az 1981. február 1-ével éleibe lépett, 6/1980. számú, ’A köztisztaság fenntartásáról, a közcélú zöldterületek használatáról és közterületi burkolatbontásokról’ szóló tanácsrendelet és a helyszíni bírságolási jog kiterjesztése”. A rövid nyilatkozatot — anélkül, hogy vitába szánnánk vele — érdemes kiegészíteni néhány gondolattal. Napjainkban zajlik a város VI. ötéves tervének, illetve tervkoncepciójának széles körű társadalmi vitája. E fórumokon is szóba kerülnek a város üzemeltetésének problémái. ILLÉSY SÁNDOR Rémálemnak is rossz Lassan végére érünk a Sajtókonferencia című rádióműsorhoz érkezett, és idő hiányában válasz nélkül maradt kérdéseknek. No de a végén csattan az ostor: mai számunkban a város rendjével, köztisztaságával kapcsolatos kérdésekre adunk feleletet, a városi tanács illetékes osztályainak segítségével. Valószínűleg senki sem csodálkozott azon, hogy számos miskolci illette kritikával ez alkalommal is az utcák, terek tisztaságát, a parkok állapotát. Többen egybehangzóan kérdezték: Fa helyett fa Bármennyire is igyekszünk óvni, megőrizni városunk fáit, néha mégis muszáj a fűrészért nyúlni. Az útépítés vagy más beruházás esetenként néhány öreg fa halálát okozza. Helyette ültetnek — muszáj ültetni — másikat. De hogy pótolhat egv embernyi facsemete fél évszázados óriást? Sehogy. Az érvényben levő ÉVM-rendelet szerint sok facsemetét — annyit, amennyinek törzsei kiadják újra az öreg fa körméretét — kell a kivágott fa helyére, vagy környékére telepíteni. Ha nagyon vékonykák a pótcsemeték, akkor bizony egész kis erdőt, ha korosabbak, kevesebb is elég. De hogy egy fa helyett egyet ültetni — esetleg néhány satnya, vékonyka fácskát —, mint ahogy azt legtöbbször szokták itt, Miskolcon is, nem elegendő. Árnyat adó lombkorona helyett ugyanannyit várunk vissza! A fák lassan nőnek!... Székely Lászlótól, a városi tanács általános elnökhelyettesétől hallottuk a minap, hogy az előttünk álló öt évben „érezhetően” javítani kívánják mindazoknak a vállalatoknak, szervezeteknek a munkáját, melyek a város üzemeltetésében szerepet játszanak. Köztük természetesen a köztisztasági vállalatét is, melynek tevékenységét mind a lakosság, mind az irányító szervek részéről sok és jogos kritika érte az elmúlt években. (Egyetlen adalék ehhez: a kukáskocsik személyzete véletlenül sem takarít maga után. A khkák, konténerek kiürítésekor a hulladék egy része a földre kerül, a kocsi pedig valóságos csatateret hagyva maga után, továbbáll.) Eddig falra hányt borsónak bizonyult minden paMegérkezett a panel, mehet a magasba, szerelésre (Sólymos László felvételei) Éjfélkor ebédéinek a szerelők Reflektorfényben Mozgalom a város 09 J • r r r ijc Hegesztés a tizediken. Naponta három lakás elkészül.,, (bm)
