Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)

1981-03-23 / 68. szám

Joyőre mar Tisza-vizet iszik Miskolc Kell-e az idén vízkorlátozás? Amikor pénteken délelőtt a megyei tanács vb-termében az asztal két oldalán helyet foglaltak a megye és az Or­szágos Vízügyi Hivatal veze­tői, Kovács Antal államtit- kár, az MSZMP KB tagja, az OVH elnöke, némi meglepe­téssel nyugtázta, hogy öttagú „csapatával” szemben a me­gyeiek 13 tagú „együttese” ül. Látva a meglepetést, Grósz Károlv, az MSZMP KB tagja, a rtieg.vei pártbizottság első titkára meg is jegyezte: „Leg­jobb játékosainkkal jöt­tünk...” Nem véletlen az, hogy ilyep nagy volt az arányta­lanság e tervtárgyaláson a két * együttes között. Égető gondjaink vanhak ugyanis a vízgazdálkodás terén. Ez de­rült ki a „csapatkapitány”, dr. Ladányi József, majd az írásos tárgyalási anyagot ki­egészítő szakemberek és vá­rosi vezetők szavaiból is. Kezdjük mindjárt Miskolc- cal. Már Báthori Gábor, a megyei tanács osztályvezető­je is hangoztatta. Drótos László, a városi pártbizott­ság első titkára és Székely László tanácselnök-helyettes pedig megerősítette: mind az ivó-, mind a szennyvízzel rendkívüli nehézségei van­nak az ország második váro­sának. Ha száraz az időjá­rás, a karsztforrások vízho­zamával megtámogatott csúcsvízműi ivóvíz nem ele­gendő, s bizony ebben az év­ben még vízkorlátozás is elő­fordulhat, ‘ ha nem lesz ele­gendő csapadék. Ezért is szorgalmazták a jelenlevők, hogy lehetőleg még az idén készüljön el a Tisza , vizét Miskolcra vezető csőrend­szer, s lépjen be a sajóládi vízmű, amely egyszersmind kilenc Miskolc környéki te­lepülés vízellátását is meg­oldja. Továbbra sem megfe­lelő az ütem a városi szenny­víztisztító építésénél, amely­nek első, 70 ezer köbméteres mechanikai egységét még mindig nem adták át. Az OVH vezetői láthatóan segí­tő szándékkal jegyezték meg: a sajóládi vízmű legjobb esetben 198? nyarán kezdhe­ti meg az ivóvíztermelést: a szennyvíztisztító telepnél vi­szont igyekeznek rábírni a kivitelezőket a még gyorsabb munkákra. Többször is szóba került: mi lesz a közegészségügyileg súlyosan veszélyeztetett vizű települések sorsa. A korábbi felmérésben kimutatott kilenc ilyen községben megoldják a problémát, ám a legújabb vizsgálatok újabb tíz község­nél mutatták ki a veszélyes nitrátosodást. S jóllehet, a csecsemők jó ivóvízzel való ellátásához beszerezték 20 millió Ft értékben a fóliás csomagológépet, nem megol­dott a fóliás ivóvíz szállítása. Miként ivóvízgondok jelent­keznek Ózdon és Kazincbar­cikán is. A továbbiakban ar­ról hallhattunk, hogy árvíz­védelmi szempontból is van-' nak újabb gondok Borsodban. Egy évtized alatt ugyanis a Bodrog vízszintje 84 centimé­tert emelkedett, s ez okozza hogy árhullám levonulása esetén a jobb parti Sárospa­tak és Tokaj egyes területei időről időre víz alá kerülnek. Égetően szükséges hát a gát­építés. amelyhez a megyei ta­nács már a millió forintot biztosított. Az OVH elnöke és két fő­osztályvezetője reagálva ■ a felvetődött kérdésekre, egye­bek között arról szólt: Bor­sod a VI. ötéves terv idő­szakában 4,1 milliárd forin­tot kap vízgazdálkodási gond­jai rendezésére, s emellett még jelentős meliorációra is számíthatnak a megyeiek. Te­kintélyes pénz ez — hangoz­tatta Kovács Antal —, ame­lyet okosan, racionálisan fel­használva. akár meg is lehet belőle valamicskét takarítani, hogy a nem elsődleges felada­tok megoldására is jusson. Az OVH vezetése érzi és érti az itteni gondokat, amelyek létezését nem kívánja vitat­ni. Támogatásáról is biztosí­totta megyénk vezetését, amelynek eredményeként minden bizonnyal sok gond megoldódik majd ebben a tervidőszakban Borsodban. Dicsérték azt a tevékenysé­get, amelyet az iparfejlesztés kapcsán a szennyvíztisztítás területén a megyében elértek, s azt országosan is követen­dőnek ítélte meg. (Tisztább vizet engednek vissza a fo­lyókba a borsodi vállalatok, mint amilyet abból vételez­nek — jegyezte meg Vezse Sándor, az ÉVIZIG igazgató­ja. A tárgyalás végén úgy áll­hatták fel az asztaltól, hogy valamennyi kérdést úgy tisz­tázták, hogy az itt élők javát / szolgálja... „ TÓTH ZOLTÁN Megpályázzák a Kiváló címet Tanácskoztak a miskolci vendéglátók brigád- és boltvezetői A Tokaj étteremben ta­nácskoztak a múlt héten a Miskolci Vendéglátó Vállalat szocialista brigádvezetői. Az egyik fontos napirendi pont volt a brigádok 1980. évi munkájának értékelése. A Szakma Kiváló Brigádja kitüntetésre az Ady Endre brigádot terjesztették fel, míg A Vállalat Kiváló Bri­gádja kitüntetést a Szeles ut­cai cukrászüzem Petőfi Sán­dor brigádja nyerte el. Arany brigádéremmel t3, ezüsttel 12, bronzzal pedig 18 kollek­tívát jutalmaztak. A szocia­lista brigádzászlót 8, a szo­cialista brigád oklevelet 6, a kiváló munkabrigád elisme­rést 8 kollektíva érdemelte ki. A konyhafőnökök verse­nyében első helyezett lett a Tokaj és a Vár étterem, má­sodik helyezett az Expressz étterem, harmadik pedig az ifjúság étterem. A Kiváló Bolt kitüntetést a Tokaj és az Expressz étte­rem, a Vár vendéglő, a 402. sz.' büfé, valamint a 907. sz. cukrászüzem kollektívája .nyerte el. A „Kultúrált, tiszta kör­nyezettel- a vendégért” elisme­rést 7 egységnek ítélték oda. A Szakma Ifjú Mestere címet 16, a Kiváló Ifjú Szakmun­kás címet 10 fiatal kapta meg. vállalati Kiváló Dol­gozó kitüntetéssel 87 dolgo­zót jutalmaztak. A tanácskozáson úgy dön­töttek, hogy a Miskolci Ven­déglátó Vállalat —, amely tavaly Kiváló Vállalat ki­tüntetést nyert, s az idén is egyik esélyes erre a címre — az 1981-es esztendőre előpá- lyázatot nyújt be a Kiváló ■Vállalat kitüntetésre. A vál­lalat gazdasági és politikai vezetői mind a szocialista brigádvezetők tanácskozásán, mind az azt követő boltve­zetői értekezleten hangsú­lyozták, mit kell a cím elnye­rése, a nyereség és a bérfej­lesztés érdekében tenniük az idén. Az 1981. évi szocialista munkaversenyt a miskolci vendéglátók az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére hir­detik meg. Hadd említsünk csak két fontos adatot a sok közül, amelyek elérése szük­séges ahhoz, hogy a vendég­látók 1981-ben is jól szere­peljenek a szocialista mun­ka versenyben. Így például az össztevékenységből szármáz.! árbevételnek 462 millió fo­rintról 512 millióra, a nyere­ségnek 10,3 millióról 16,7 millióra kell növekednie. Csak ezek teljesítése esetén tekinthet a vállalat nyugod­tan azoknak a magas köve­telményeknek a teljesítése elé, amelyekről dr. Sugár Já­nos igazgató, illetve Balázs Bertalan kereskedelmi igaz­gatóhelyettes az üzletvezetők tanácskozásán részletesen szóltak. A miskolci vendéglátók fel­adata — mondotta a vállalat igazgatója a tegnapi tanács­kozáson — kettős: ki kell használniuk a meglevő belső tartalékokat, s meg kell kez­deniük az V. ötéves tervidő­szakban felvett hitelek tör­lesztését. A kettő egymással összefügg, hiszen a hiteltör­lesztés, a növekvő követel­mények teljesítése csak az első feltétel — a minőség javítása, a hatékonyság nö­velése — teljesítésével elé­gíthető ki. Elmarad... A Gárdonyi Géza Művelő­dési Házban mára meghirde­tett estet, melynek vendége Szabó László, a Kék fény mű­sorvezetője lett volna, közbe­jött akadályok miatt későbbi időpontban tartják meg. * Nyírségi „csürdöngölőző bált” táncol a 11. számú iskola csa­pata (Kiss József felvétele) Gyerekek a színpadon Az úttörőház színpada nem­igen maradt üresen néhány percnél hosszabb időre a hét végén: itt zajlott az immár hagyományos, évenként meg­rendezett kisdobos és úttörő kulturális szemle. A március 15-én megkezdődött, május elejéig tartó szemlét a csapa­toknál történő válogatás előz­te meg. az itt legjobbnak bi­zonyultak jutottak el végül az úttörőházba, eldöntendő: kik a legjobbak a város iskolái között. Szombaton az irodal­mi színpadok produkciói mé­rettek meg; az idén alapított vándorsevleget a 3. számú Ál­talános Iskola kisdobosai es a 4. sz. Általános Iskola úttörő­csapata vihette haza. Hama­rosan sorra kerülnek a bábo­sok és formációs tánccsopor- tok is: minél sokszínűbb a se­regszemle, annál nagyobb a lehetőség megmutatni tudá­suk legjavát. Tegnap 19 isko­lából több mint 300, szinpom- pás népviseletbe öltözött gye­rek mutatta be műsorát a né­pi játék, néptánc kategóriá­ban: a vándorserleget a 2. számú Általános Iskola csa­pata nyerte el. Szolgáltató KISZ-fiatalok küldöttértekezlete Közérzetünk rajtuk is múlik A Miskolci Mélyépítő Vál­lalat kultúrtermében 17 mis­kolci—borsodi szolgáltatóvál­lalat 59 KlSZ-alapszerveze- tének 1788 fős tagsága nevé­ben ült össze szombaton dél­előtt a Miskolci Szolgáltató­ipari KlSZ-bizottság küldött- értekezlete. A KISZ-bizottság írásos beszámolójához Barat György titkár adott szóbeli kiegé­szítést, majd- értékelte a KISZ KB kongresszusi le­vele vitájának tapasztalatait A vita során — mondotta — az 59 alapszervezetnél mint­egy háromszázan szóltak hoz­zá a levélben foglaltakhoz. Különösen sokan vetették fel, hogy a fiatalok, a KISZ- tagság kapjon nagyobb tá­mogatást a vállalatoktól és a tanácstól, lakáshelyzete meg­oldásához. E témával foglalkozott a beszámoló is, amely részlete­sen elemezte a KlSZ-bizott- ság első, 1978. május 6-i kül­döttértekezlete óta megtett utat, az elért eredményeket. A lakossági szolgáltatási tevékenység végzése során az itt dolgozók nap mint nap kapcsolatba kerülnek a mis­kolciakkal, jó vagy rossz munkájukkal, magatartásuk­kal befolyásolhatják a várc* dolgozóinak hangulatát. Az elmúlt évek során a lakos­sági szolgáltatások színvonala javult, s ebben nagy szere­pet játszott a fiatalok mun­kája is. Az 1788 KISZ-fia- tal és a 17 vállalatnál dolgo­zó, több mint 4000 fiatal so­kat tett azért, hogy a vál­lalatok eredményesen teljesí­tették, illetve túlteljesítették V. ötéves terveiket, feladatai­kat. Ám kiemelkedő munkát Az akarat nagy űr A sorstársak ügye az övék is A kellemest a hasznossal összekötni, ez lehetne a mot­tója annak a Szombat esti összejövetelnek, amit a Moz­gáskorlátozottak Borsod me­gyei Egyesülete rendezett. Az MSZMP KB és a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának határozata értelmében meg keli alakítani a Mozgáskorlá­tozottak Egyesületeinek Or­szágos Szövetséget. Május 30-án össze is ül az első kongresszus, s most válasz­tották meg megyénk hat kül­döttjét. Borsodban már 1979-ben életre hívták ezt az érdekvé­delmi szervezetet, mert közös ügyeikért' így jobban tudják hallatni hangjukat. Igaz, a ve­zetőség ülései Dodek György elnök lakásán zajlanak helyi­ség hiányában, s ,az az iroda és raktár is egyben. Az ő évük alkalmából ahány helyen jár­tam már, nem hallgatták el: nem volt ez mindig így, nem álltak ők ennyire az érdeklő­dés középpontjában. Elhelyez­kedni, kis fizetésből vagy nyugdíjból otthont teremte­ni. közlekedni, 'esetleg egy Hycomatot fenntartani nem könnyű. De nem segélyekre áhítoznak. Sokkal inkább ér­telmes munkára, olyanra, amit szívből szeretnek csinál­ni. Az országos szövetség ta­lán segít majd abban is, hogy több szakma kapuja álljon nyitva előttük, lehetőség le­gyen akár menetközben pá­lyakorrekcióra, továbbtanu­lásra, továbbképzésre. Mecénásokból azért nincs hiány. Országos és helyi vál­lalatok pénzzel, és anyagiak­kal segítik őket, ha valami­lyen rendezvény ükre jutal­mat szeretnének. A képző­művészeti pályamunkákat is így díjazták. A Bükkvidéki és a Miskolci Vendéglátó Vállalat, az Unió Áfész, a megyéi Zöldért, a Borsodi Szénbányák Vállalat, a bor- sodsziráki Bartók Tsz a leg- segítökészebbek közé tarto­zik. Bartha Imrét és feleségét küldöttnek választották. Mint ifjú házasok, ők is otthonteremtési gondokkal küzdenek. Három család la­kik egy fedél alatt az egy plusz két fél szobás lakás­ban. A sógornő babát vár, s vele együtt már nyolcán lennének. Albérletet fizetni, a kocsit fenntartani — nél­küle | közlekedni, munkába járni nem tudnak — a sze­rény fizetésből nem lenne könnyű. Az asszonyka a MÁV menetjegyirodájában dolgozik. Szereti a munkáját, a munkatársait, s 200 forint többletért nem menne más­hová. Férje órabérben dolgo­zik a Gelkánál. Próbált már szerencsét másutt is, telefo­non még biztatták is, de ami­kor személyesen érdeklődött, már „elhappolták” előle a helyet. Akik az esti műsor zene­részét szolgáltatták: a Nep­tun együttes. Vezetőjük, Kmetz Imre a résztvevők sorstársa. Dobol. Amikor csak mondta, kérdőn néztem rá, de amikor hallgattam, már csodálattal adóztam neki. Csak akarat kérdése — mondta. Csak legalább így akarná valaki felkarolni őket. Egy ideig az LKM ifjúsági házában gyakoroltak, de az­tán kellett másnak a hely. A szomszédok bizony nem na­gyon örülnek a házi próbák­nak. De zenélni kell, a szép­ségéért is. no meg egy kis mellékesért. A fiatalember es a felesége könyvkötő az LKM-ben. Fizetésük az or­szágos átlagot sem éri el. Két gyermekük van. A szülőkkel együtt építkeztek. Az est vendégei közül min­denki ismert mindenkit Ba­rátok valamennyien, a szó legigazibb értelmében, hi­szen egy a sorsuk, hasonló a gondjuk. A Bartha házas­páron kívül dr. Berecz Ist­ván, Hegyest István, Kiss Dezső és Dodek György kép­viseli majd a májusi orszá­gos találkozóin a borsodi ba­rátaik ügyét o. e. végeztek társadalmi murtka- akciók sor áh városunkén is. A miskolci úttörő-váltótábor építéséhez a szolgáltatóvál­lalatok KISZ-fiataljai több mint 1,1 millió forinttal já­rultak hozzá. Minden KISZ- tag ott volt a kongresszusi kommunista műszakokon is (a küldöttértekezlettel egy- időben tartott kommunista műszakot az Avas Bútor­gyár, s dolgozott Miskolc- Tapolca szépítésén társadal­mi munkában a Miskolci Kertészeti Vállalat 300 dol­gozója), amelyek során 1980- han a 17 vállalat dolgozói, köztük az ifjúkommunisták is 58 ezer órát dolgoztak Miskolcért, vállalatukért, s 854 397 forintot utaltak át városunk gyermekintézmé­nyeinek fejlesztésére. A szóbeli kiegészítés után Jászay Katalin adott számot a pénzügyi ellenőrző bizott­ság tevékenységéről, majd megkezdődött a vita az elő­terjesztések és a szóbeli ki­egészítések fölött. A KISZ KB nevében Ko­molya Gizella, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára ad­ta át a Szolgáltatói pari KISZ-bizottságnak, a Mis­kolci Közlekedési Vállalat KlSZ-bizottságának. vala­mint a Borsod megyei Víz­művek KlSZ-alapszervezeté- nek a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet, a Borsod megyei Távhőszolgáltató Vál­lalat és a Miskolci Sütőipari Vállalat KISZ-bizottságának pedig a KISZ KB Dicsérő Oklevele kitüntetést. A for­radalmi ifjúsági napok al­kalmából hat fiatal kapott egyéni KISZ-ki tüntetést. Délután megválasztották a Miskolci Szolgáltatóipari KISZ-bizottságot, amelynek titkára ismét Barát György lett. Ugyancsak ő képviseli az 1788 KISZ-tagot a KISZ X. kongresszusán. Ny. I. A cserépkályha reneszánsza A Zalaegerszegi Kerámiá­ét. Cserépkályhagyár igyek­szik lépést tartani a növekvő kereslettel, a tava­lyinál'300 ezer darabbal több, összesen 1 500 000 csempét készít az idén. Ebből mint­egy 11 000 kályhát lehet fel­rakni. Az idén már hét szín közül választhatnak az ér­deklődők, mert az év elejétől fehér és mattzöld szíitű csempét is gyártanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents