Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)
1981-03-21 / 67. szám
Építenének itthon is Patrióta fafaragók Kezdhetnénk úgy is, mint egy mesét. Hol volt, hot nem volt egy telkes amatőr csoport, amelyet — híre támadván — meghívtak székesfővárosunkba, hogy a XII. kerületi Tanács napközis táborában játékokat faragjanak a gyerekeknek. Ja- so Mihálynak hívják a kerület párttitkárát, aki „látatlanban", a hírük alapján is megbízott a 14 miskolci fafaragóban, bogy táborba szánván, két bétig csak fúrjanak, faragjanak a felnőtt nézők gyönyörűségére, a játékot birtokba vevő gyerekek örömére. A 14 fafaragó — miután szerződést kötöttek — nyáron is útra kel, bogy részben kijavítsa a meghibásodott játékokat, másreszt újakkal gyarapítsa azokat. Az asztalon nagy halom (színes) fénykép, amelyek a munka fázisait, az elkészült játékokat ábrázolják. Ezeket nézegetjük, Márton Jánosaiéval. a szakkör vezetőjével és Péterfy Lászlóval, a művészeti vezetővel, míg a tagokra várunk a Molnár Béla Üttörőházban. Szemmel láthatóan élvezettel veszik kézbe ők is a már sokszor látott képeket. Büszkék rá. KÖZELEBB A TERMÉSZETHEZ — Mit tudnak ezek a játékok? Hogyan tamadt az ötlet, hogy miskolci fafaragók Jjc Minden foglalkozás egyben egy-egy házi kiállítás is, amelyen a csoport tagjai szigorúan megbírálják egymás munkáit (Kiss József felvétele) A 100. sz. Szakmunkásképző sokszorosan kiváló' Vörös Vándorzászló Kerékpáros emléktúra Ma délelőtt a város több pontján tűntek fel kerékpáros úttörőgárdisták. A Stromfeld Aurél nevét viselő városi úttörőgárda újszerű módon, kerékpáros emléktúrával emlé-. kezik a Tanácsköztársaság év- . fordulójára. A 130 pajtás reggel 9-kor az MHSZ-székhá.zban gyülekezett, majd felkereste a Tanácsköztársaság emlékhelyei. ahol egy-egy őrs várta őket, s elmondta, milyen esemény emléke fűződik az illető lie.y- hez. Az útirány: Szabadság tér — Tanácsköztársaság lakótelep — Tiszai pályaudvar, páncélvonat — Felsőzsolca, az 1919-es csata emlékműve, majd á Végcél az MHSZ-szék- ház. A túra végén szellemi totót töltöttek ki a pajtások, amelyben számot adtak az egyes állomásokon hallottakról. Oltás, szemzés, dugványozás A Vasas Művelődési Központban Oltás, szemzés, dugványozás címmel Tomasovsz- ky András mezőgazdasági mérnök tart előadást holnap délelőtt 9 órakor. Az előadásra a Kertszövetkezeti Akadémia keretében kerül sor. A forradalmi ifjúsági napok alkalmából tegnap ünnepélyes ifjúsági nagygyűlést tartottak a 100. szánni Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Az eseménynek rangot adott, begy jó tanulmányi és kiváló KISZ-munkájukért átvehették a KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándor- zászlaját. Az ünneplők között ott volt dr. Kovács László, a városi pártbizottság titkára, Szabó Pál, a KISZ megyei bizottságának első titkára, dr. Kundrák János, a KISZ városi bizottságának első titkára és Kovács Lajosné, a városi pedagógus-pártbizottság titkára. A vendégeket és d;ák- társait Falum bt Erika, harmadik osztályos szakközépiskolai tanuló, a KlSZ-bizott- ság szervező titkára köszöntötte, majd Lövei József, az ■ iskolai KISZ-bizottság titkára ünnepi megemlékezést tartott. Ezután Szabó Pál szólt elismerően az itt tanuló diákok tanulmányi és munkasikereiről. a tartalmas és szerteágazó KISZ-életről. A szocialista munkaversennyel már itt megismerkednek a tanulók, s a politikai képzést is igyekeznek mind magasabb színvonalra emelni. Az iskola klubját már kétszer tüntették ki arany oklevéllel. Élen járnak apportban, és a társadalmi munkában. E szavait jegyeoen adta at a legmagasabb ifjúsági kitüntetést az iskola kollektívájának. Gépszerelők lesznek a szak- középiskolai osztály 3;c osztályos tanulói, akik, mint a legjobb KISZ-alapszervezet tagjai, a KISZ KB Dicsérő Oklevelében részesültek. Szarka Miklóst, az iskola pedagógus KlSZ-aiapszerveze- lének titkárát aranykoszorús KISZ-jelvénnyel jutalmazták. A szakma kiváló tanulóinak is itt gratuláltak. Az esztergályosok országos versenyében első helyezett Gyarmati Attila és a 3. helyezett Gajdos Miklós is itt vette át a jutalmat. A hegesztők országos vetélkedőjén hatodik lett, s így kiváló eredménnyel szakmunkás-bizonyítványt szerzett Bodó Béla. Dr. Kovács László a személyes és kollektív sikerekhez gratulált az iskola pedagógusainak és diákjainak. Az ünnepség következő részében a Vörös Vándorzászló előtt fogadalmat lettek azok az elsőévesek, akik a KISZ Ki- lián-körének tagjai. Az iskola, fennállása óta 56 ezer tanulóval ismertette meg egy- egy szakma fortélyait. A legjobb diákok most is példás szakmunkások, s az ő nyomdokaikon szeretnének járni a mostani elsőévesek. Budapesten csináljanak játszóteret? — kérdezzük Péterfy Lászlót. — Lakótelepeink, parkjaink, játszótereink sivárak. Figyelje meg. hogy csak egykét gyerek bóklászik a vasbetonból készült játszótereken. Ezek az anyagok ridegek és balesetveszélyesek. A mi játékaink viszont mozognak és élő anyagból, fából készültek, közelebb viszik a gyereket a természethez. Hajdan a falusi ember, gyerek maga készítette a játékait. Praktikusak voltak, célszerűek, mint minden használati eszközük, ugyanakkor tele fantáziával, mert mindenen rajta hagyta az ember díszítő kedve is a nyomát. Ez a lei- ismerés vezethette a XII. kerületieket is. Az első játszóteret a Fiatal Népművészek Stúdiója faragta 1975-ben Csepelen, majd 1977-ben a Vasi Fafaragó Stúdió csinált egyet Sárváron, s ezután minden évben épült valahol. 1978-ban Budapesten, a Nagyréten, 1979-ben Viseg- rádon, majd 198U-ban a miénk. BÁRKI BELEVÁGHAT A terveket Peterfy László készíti — veszi át a szót Márton Jánosné. — 1973 óta működik a csoportunk itt, a Molnár Béla Úttörőházban. Bárki bejöhet az utcáról, s néhány hét alatt elsajátíthatja a szakma alapfogásait. A népművészet mindenkor közösségi volt, közösséget teremtett. A tagok itt is egymástól tanulnak, egymást nevelik. A csoport célja a népművészeti hagyományok megismerése, ápolása, s maga az alkotás — természetesen. De erről hallgassa meg őket inkább. Az érkező tagok (Sl-en vannak) mind hoznak valamit, hogy megmutassák egymásnak és Péterfy Lászlónak, akinek az észrevételeit, olykor kemény kritikáját nagy tisztelettel hallgatják. Megható látvány, ahogyan ezek a javakorabeii férfiak lelkesednek egymásért, a csoportért, a munkáért. Elsőként Laboda László szól, hogy elmondja a szakkör történetét. — Először csak használati tárgyakat készítettünk. Később a csoport túlnőtt eaen. Nagy vállalkozásunk volt az udvaron levő' emlékoszlop. Ezen mindenki faragott valamit. Több kiállításunk is volt már. s büszkék vagyunk arra. hogy itt rendezték meg a két országos fafaragó-kongresszust, az első országos kiállítást, elértük a Kiváló Együttes címet. A játszótér gondolata lassan formálódott, igen, itthon szerettük volna és szeretnénk is megcsinálni, de Budapest hamarabb felfigyelt ránk, ők adtak megbízást, anyagot, szerveztek tábort. Ez nekünk is fáj, mert többször is szóvá tették. Szeretnénk itthon is bizonyítani! Már tárgyaltunk is a KISZ-szel, de még nincs megállapodás. Azaz, nem jelölték ki a helyet — a Népkert lenne a legalkalmasabb —, nincs pénz, anyag. KAPJANAK HELYET, ANYAGOT — Mennyibe kerülhet egy játszótér, amely társadalmi munkában készülne? A kérdésről kis vita kerekedik. — A budapesti játszótér a 14 ember kéthetes szállásával, étkezésével együtt mintegy 104 ezer forintba került. Egy köbméter tölgyfa 12 ezer forint. De mi már régóta készülünk, a vasszerelvények egy része már meg is van. Itthon nyilván olcsóbban is meg lehetne csinálni. Óriási az érdeklődés országszerte — veszi át a szót Péterfy László. — Sokfelé hívnák a csoportot a megyében is, hogy csináljunk játszóteret. Húsz fafaragótábor fog játszóteret építeni az idén. A Népművelési Intézet ötletekkel, rajzokkal segít. Ha megalakul a Tárgy alkotó Népművészek Országos Egyesülete, az már vállalkozóként is felléphet. A népművészet, a játékkészítés üzletnek, befektetésnek sem lesz rossz. Bútorokat, játékokat is készíthet, talán nagy tömegben is. Óriási ennek a jelentősége a vizuális kultúránkban, a népművészet hagyományainak ápolásában, a környezetünk emberibbé formálásában. Ez a közösség úgy él együtt, mint egy nagy család, alig várják, hogy idejöhessenek. De eljárnak egymáshoz is. Az egyik tagunknak, aki házat épített — kérés nélkül — megcsinálták társadalmi munkában a tetőszerkezetet. A Városnak is a rendelkezésére állunk. JeA Miskolci Szimfonikusok és Percnyi Miklós Ludovic Bács vezényelt lölje ki a tanács a helyet, adjon anyagot, gépet, s mi megcsináljuk itt is a játszóteret. Hiszem, hogy büszke lesz rá majd a .város. (horpácsi) Enescu-, Dvorzsák- és Braiims-müvekkel lepett fel hétfőn este a város közön- . $ége előtt a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Karnagyuk Romániából érkezett: Ludovic Bács. A szólista Percnyi Miklós gordonkaművész volt. Aránylag ritkán hallunk Enescu-művet, pedig amint ezt az I. rapszódia is igazolta. népszerű mondanivalóStmonyi Zoltán regénye ___•____Panel-halom Csak egy kis időre és fegyveres erőszak hatására néptelenedik el az a halászparadi- csom. 1705. július 1-én II. Rákóczi Ferenc országgyűlést hívott össze Rákos mezejére, s ekkor a környék lakóit kitelepítik a kurucok, hogy a bevehetetlen Pest városát, az ellátatlan lakosságot kiéheztessék. De azután a hadak elvonultával, a portyázások megszűnésével több mint száz éven át ismét háborítatlan a félig-meddig törvényen kívüli halászok, hajósok, vásározók élete. Az 1838. március 15-i nagy árvíz után elkezdődik a vidék, lassú átalakulása. Betemetik a Pestet körülfogó Rákos-árkot, megkezdik a gátak építését, s a lecsapolt földeken ismét megindul a majdnem százötven éve szünetelő mezőgazdasag. Kertészetek, homoki szőlőtermesztés, a feiső Bikaréten pompás legelők, szarvasmarhatartás. Közben a vizek lecsapolása elhomokositja a talajt, így 1877-ben már a homok megkötésére egyes területeket fásítani kell. Ekkor keletkezik az úgynevezett Erdőtelek. Pest északi irányba való terjeszkedésével lassan Angyalföldet is birtokba veszi: a telekárak emelkedésével a gyártelepen es ipari vállalatok a Váci útra és környékére húzódnak. Az 1870-es években már itt működik az Unió, az Árpád, a Pannónia, az Erzsébet és a Viktória Gőzmalom; a Királyi Serfőzde, az Első Szeszfinomító, az Első Magyar Gépgyár és az Első Juhmosoda. Úgyhogy 1871-ben bizonyos területrendezésre kényszerül itt a főváros. Angyalföld első téglaépületeit az Osztrák—Magyar Vasúttársaság építette a Váci út és a Lehel utca mentén. Kiszélesítik az egyre forgalmasabbá és fontosabbá váló Váci utat. Ezért vágják ki Erdőtelek utolsó fáit is, és helyére, az Első Magyar Gépgyárral szemben, még ez év végén felépül Angyalföld első iskolája. A kiszélesített és mind hosszabban elnyúló Váci út mentén pedig 1880-ig újabb és korszerűbb gyárak is épülnek: a Láng Gépgyár, a Gyufagyár, a Danubius Hajógyár és a Cikóriagyár. Tehát valószínűleg’ezt a folyamatot jelöli az Új Magyar Lexikon szűkszavú megállapítása emígyen: ,.A századforduló után rohamos ipari fejlődés színhelye volt.” — De láthatjuk, hogy a rohamos ipari fejlődés már a múlt század utolsó harmadát is jellemezte. „A felszabadulás előtt hírhedt volt nyomorúságos lakásviszonyairól...” — összegez tovább a lexikon olyan tényeket, amelyeken érdemes lenne néhány percig még elgondolkozni. Mert persze, ezek a hírhedt lakásviszonyok is a múlt század hetvenes éveitől kezdve alakulnak ki a rohamos ipari fejlődés eredményeként. És nyilván ezek izgatták fel romantikus íróink borzongó képzeletét annyira, hogy sutét titkokat és bűn- bariangokat véltek azokban a viskókban és sikátorokban, amelyeket paraszti környezetben éppen hogy idillikusra festettek. De azt hiszem, hogy a jóravaló Tolnai Lajosnak és Nagy Ignácnak, vagy az aranyos Jó- kai bácsinak és a bonviván Bródy Sándornak az lett volna a legrejtélyesebb titok, ha egyszer kiutaznak Angyalföldre, és azt látják, hogy az ott éiö emberek ugyanúgy élnek és laknak, mint faiun, mint odahaza. Hol? Odahaza?! — Lehetséges, hogy ebben az elszólásban rejlik a „titok” kulcsa is. Az a néhány száz földművelő-, halászvagy hajósesaiád, akik Angyalföld őslakóinak számítanak, nemigen tudja biztosítani a Duna-parton és a Váci úton sorakozó ipari vállalkozások munkásigényét. De talán meg egyetlen gyáx-ét sem! így aztán az állandó munkalehetőség és a biztos kereset tömegesen csábítja Angyalföld gyáraiba a falusi szegényeket. Itt telepednek le a munkahelyek közelében, és ez a hely kétszeresen is kedvező számukra. Először is, mert nem kell sokat gyalogolniuk a gyárakba, gőzmalmokba vagy a vasúttársasághoz; másodszor pedig éz a falusias környezet, a földszintes házak, erdők, rétek, patak közelsége enyhítette az otthontól való elszakadás fájdalmát. Ez a vidék még jobbára beépítetlen; a telepesek maguk húzzák fel a falakat vályogtéglából, éppen úgy, mint odahaza. Virágos kiskert van a ház előtt, mögötte konyhákért, felfutó petúniák díszítik a kerítést, az ablakokat. Az üres telkeket bevethetik krumplival, kukoricával, nevelhetnek baromfit, hizlalhatnak disznót, sőt tarthatnak kecskét és tehenet is. (Folytatjuk) juk közel áll a hallgatósághoz. A zeneszerző roman népi dallamokat dolgoz fel benne variációs formában, s ezek a zenei gondolatok az érzelmek különböző hangulatait fogalmazzák meg. Bács érdekes karmester- egyéniség. Külsőségesnek mondhatnánk, hogy pálca nélkül dirigál, de ez nála tartalmi kérdés. Elsősorban a zene dallamhordozó elemeire helyezi a hangsúlyt, inkább élvezi, mint értelmezi a zenét. Brahms I. (c-moll) szimfóniájánál még inkább szembetűnő volt ez a magatartáskettősség. Igen sokat feltárt a mű szépségeiből, ám Brahms szimfóniáiban köny- nyű a részletekben elveszni. Temperamentumos egyéniségével hatásos csúcsokat épített. Ezzel egyidejűleg irányító mozdulatai nem pregr nánsak, igazi avizót tán egyet sem ad, lényeges formai határokat nem jelöl. Az előadás egyre inkább meggyőzött arról, hogy nincs elég eszköze a muzsika értelmezésére, így tulajdonképpen igazi koncertélmény nem jöhetett létre. Perényi Miklóst joggal tekintjük egyik legnagyobb előadóművészünknek. Bár a karmester kíséretbeli pontatlansága miatt Dvorzsák h- moll gordonkaversenyében sok izgalmat éltünk át, Perényi muzikalitása, áradó zeneisége magával ragadott. Hangulatteremtő erejével szenvedélyt. lírát, táncosságot formált, olyan magától értetődően, amely csak a nagy művészek adottsága. BARTA PÉTER Elsősegélynyájtóversenv A Vöröskereszt Miskolc városi vezetősége a megyei kórház kultúrtermében elsősegélynyújtó-versenyt rendez: hétfőn délelőtt az általános iskolák csapatai, kedden pedig a középiskolások mérhetik össze tudásukat. A versenyt a centenáriumi év alkalmából rendezik meg.
