Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1981-02-12 / 35. szám
Miénk-e a város, vagy csak lakunk benne ? ' ej Mindenki megálmodj a a házát, utcáját... + A lakásokat, házakat, utcákat, tereket, az egész várost lakluk. használjuk, dicsérjük vagy szidjuk, ha szó esik róla. De hogy mennyire érezzük magunkénak, arról a beszédnél többet árul el maga a varos arculatával, hangulatával. A legtöbb emberben egy építész veszett el — tartják a szakemberek, s nem ok nélkül. Mindenki elképzeli, építgeti gondolataiban azt a házat, utcát, városrészt, ahol egyszer szeretne majd élni. Ahhoz, hogy az eljövendő város valamelyest a vagyainkban élő képhez hasonlatossá válva épülhessen föl, többek közt a beleszólás fórumait kell megteremteni, vagy újjá formálni. Ilyen fórum maga az újság is, az urbanisztikával, városépítéssel foglalkozó cikkéivé}, vitáival. Erről és ehhez hasonló .kérdésekről esett szó Dóczi Imrének. az újságírószövetség urbanisztikai tagozata titkárának — aki a Városépítés című folyóirat szerkesztője is — az MTESZ-ben tartott előadásán. Létkérdés a párbeszéd Egy érdekes adat az ott elhangzottakból : szeles körű felmerés készült a tanácsi szervek ügyiratforgalmáról. s azt tapasztalták, hogy három ügyirat közül legalább kettő építéssel, epítkezessel kapc o- latos. Ennél ékesebb bizonyíték aligha kínálkozik arra, hogy mindenkinek központi gond ja, hol és hogyan fog lakni, élni. Egy másik felmérés viszont arról árulkodik, hogy a város- építés-tervezes körében mozgó újságcikkek túlnyomó része csak az építéssel foglalkozik. s kevesebb hely jut a város arculatával, hangulatával, a városlakó közérzetével és környezetével behatóbban megismertető munkáknak. Pedig az ilyesfajta kérdésekről folyó párbeszéd létkérdés egy város számára. Különösen Miskolcnak az, ahol is 210 000 lakosból 120 000 a bevándorolt: a nem „tősgyökeres” városi polgár. A sokat emlegetett lokálpatriotizmus többet nyomhatna sokszor a latban, mint a befektetett beruházásmilliók. Ügy is mondhatnánk, divatos kifejezéssel élve: a pénz hatékonyabb fel- használását segíthetné elő, ha kicsit elfogultak lennénk saját városunkkal szemben ... Vannak biztatp kezdemé- nye/.esek: hiszen a mintalakó- térületről szóló legutóbbi ismertető is 200 embert vonzott az MTESZ-be. De az „átlag" városlakó ma még mindig tájékozatlan sok alapvető kérdésben. hiába jelenik meg ismertetés róluk az újság hasábjain — tette hozzá városunk főépítésze, az ügyfélfogadás tapasztalataira hivatkozva. Kisiklik félúton A Városépítés szerkesztője elmondta: hisz a pozitív példák erejében. Nemcsak a leleplező. hiányosságokat feltáró riport segíthet, hanem a jobb megoldásokat kínáló is. Mindenkit foglalkoztató példával élve. a panelos építkezés nyilvánvaló hiányosságai mellett azért is megfontolandó. hogy ugyanilyen házgyárakból a Szovjetunióban sokkal emberibb épületeket építenek. nagy tömegekben ... Hol siklik ki a megvalósulásig tartó úton a jo elképzelés? Ez ma egyre többünket foglalkoztat, építésztől a városlakóig. A Városépítés című lap is ezt az irányt követi: az elmúlt években egyre kevésbé a szűk szakmának szól. a tervezőirodák lapjából a városok. főleg a középszintű vezetők olvasott lapja lett. A Városépítés ez évi programja sok izgalmas témát ígér. Kerekasztal-beszélgetést Központi döntések és helyi megvalósulásuk címmel, egy másik számban pedig a vá- rosrekonstrukciórol. annak főleg emberi oldalait feszegető nézőpontból. Találkozhat majd az olvasó a falvak fejlesztésének sok vihart kavart témájával, és a környezet problémáival is. A Jegerdeke- sebbnek az. államigazgatás korszerűsítésével, gondjaival foglalkozó szám ígérkezik, ahol a megyék és városok sokat vitatott kapcsolatairól is szó esik majd .. . Az előadás vitává, beszélgetéssé alakult nagyon gyorsan. Nem csoda, hiszen időszerű. feszítő kérdésekről esett szó. Az ilyen és hasonló alkalmakkor tapasztalható egészséges vitaszellemre, a vélemények, érvek a felvetett probléma megoldására koncentráló és egyenrangú csatájára van szükség mindenütt azokon a szakmai fórumokon is, ahol eldől egy város sorsa. A keitek s a lehetőségek adottak, csak élni kell velük... (k— ó) ★ Az acélgyártáshoz elengedhetetlen hulladékból ilyenkor év elején, amikor akadozik a szállítás, a legkisebb küldemény is aranyat ér... Érc, koksz, ócskavas Gondok az alapanyaggal A Lenin Kohászati Művek közelmúltban megtartott műszaki-gazdasági konferenciáján az írásos beszámolóban, s a hozzászólások során is érintették a kohászatiak: alapanyagellátási gondok is nehezítették az elmúlt évben feladataik teljesítését. Az. írásos beszámoló egyebek között a következő megállapításokat teszi: „Nyers- vastermelési lehetőségeinket erősen csökkentette a BÉM zsu- gorítvány Fe-tartalmának tervezettnél alacsonyabb értéke, portartaimának növekedése, a koksz minőségének ingadozása. A nyersvas termelésének visz- szaesése, valamint az import acélnyersvas és a beszerzett hulladék elmaradása, illetve ütemtelen beérkezése az acél- termelésnél okozott problémát.*’ E gondok hatterét kutatva jutottunk el a Kohászati Alapanyag-előkészítő Közös Vállalat miskolci gyáregységének vezetőjéhez, Valkó Miklóshoz, akitől arra kértünk választ: mi okozta a koksz minőségének ingadozását, a zsugorítványok vastartalmának csökkenését s a vashulladék szállításának ütemlelensegét? — Telepünkre többféle koksz érkezik. A tőkés import Japánból, Hollandiából, Jugoszláviából és az NSZKA Magyar Jogász Szövetség, a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei szervezetei, valamint a TIT : megyei szervezetének jogi- es közgazdasági szakosztálya immár hagyományosan rendezi meg Miskolcon a jo- gasznapokot. A megyei tanács dísztermében holnap délelőtt dr. Szíjártó Karoly, a Magyar Népköztársaság legfelsőbb ügyésze tart előadást. Gazdaságpolitikai kérdések jogi vonatkozásait elemzi az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak függvényében. Jlélután. két előadás hangzik még el. Vállalati szervezeti formák címmel, valamint Az életveszélyt okozó testi sértés eli'i és gyakorlati problémát ról. Február 14-én délelőtt dr. Fodor László, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági főosztályának vezetőhelvet. tese A VI. ötéves terv koncepciója címmel tart előadást. Jöttek Miskolcról. Debrecenből, Pestről... Cipővásár Rakamazon Rakamaz kis település Tokajtól alig néhány kilométerre, a Tisza túlsó oldalán, már Szabolcsban. Nevét országszerte ismert cipőről, amelyeket itt készítenek ügyes munkások, s amelyeket itt hoz forgalomba a helyi áfész. Tegnap cipővásár volt Rakamazon: megnyílt az áfesz új cipőboltja. • o — Tíz évvel ezelőtt kötöttünk megállapodást a helyi cipőipari szövetkezettel, hogy a szabványtól eltérő cipőiket, valamint az export biztonsági tartalékát forgalomba hozzuk — mondja Jaczina András áíész-elnök. — Akkor egy kis boltban adtuk el a cipőket, olcsó áron, többnyire a tagságnak. Az új bolt, amely ma nyílik, már minden tekintetben megfelel a megnövekedett igényeknek. Mert tíz év alatt országos hírre tettünk szert cipöboltunkkal. Nap mint nap jönnek hozzánk vásárolni Debrecentől Miskol- cig. a fővárosból, de még például Győrből is. Mi sem tétlenkedtünk. Kilenc cipógyártóval kötöttünk megállapodást, hogy a szabványon kívüli cipókéi, valamint az export biztonsági tartalékát mi adhatjuk el Mind a kilenc termelőnél elsődleges vevők vagyunk. A bolt előtt szerény becslésünk szerint 601)—700 érdeklődő várakozik a nyilasra. Még több mint egy óra van hátra, ám a tömeg egyre no. Volt. aki mar reggel 0 órakor ide állt. Hogy miért? Még a Népszabadsagban is hirdette az aíesz: 70 forintért is kapható női vagy fiú- cipő .. Ismerős arc Miskolcról. Kéri, ne írjam ki a nevét. Törzsvevő Rakamazon. A bőrcsizma — mondja —. ami másutt 1200—1400 forint, itt félaron megvásárolható. S tud olyat is venni, ami egyetlen boltban sincs. Szin Zoltán boltvezető hat- 'tagú csapattal fogadja majd a vevőket: — Évente 15—20 millió forint értékű cipőt adunk el. pedig eddig viszonylag mostoha körülmények között árultunk. Most az áfész több mint 1,3 millió forintos költséggel kialakította ezt a csodaszép. tágas boltot, s így az idén minden bizonnyal 20 millió lóle kerülünk. Tudja, hányán járnak ide Miskolcról vásárolni?! Hallottuk, néhány borsodi termelőszövetkezet mara autóbuszos kirándulást is szervezett Ra- karnazra tagságának. Természetesen a programban szerepel cipővásarlás is. Ma sokan vannak, a sor végén állók várhatják, amíg rájuk kerül a sor. • • Délután két óra, nyit a ra- kamazi áfész új cipőboltja. Nem könnyű a rendet tartani, mindenki elsőnek akar bejutni. — A hatalmas raktárban van elegendő árunk —mondja Jaczina András. — Amíg a készlet tart — s ez több mint 2 millió forintot ér —, adunk árengedményt is az amügyis olcsó cipőknél. Ny. L. bői — ez utóbbi helyről kétféle is — származik, de kapunk Csehszlovákiából, a Szovjetunióból és Lengyelországból is. A nyugati koksz a diósgyőri kohok igényeit messzemenően kielégíti, ám a csehszlovákot elsősorban a kiskohókban ajánlatos felhasználni. Mi a vagonokba megjelöltén rakjuk a kokszot, am a kohászatban a koksz- rézsű szállítószalagja elsősorban a megnövelt térfogatú 111. sz. kohóra dolgozik, így többször előfordul, hogy úgynevezett vegyes koksz kerül a Ill-ás kohóba, az a koksz pedig, amit ide szántunk, a kiskohókba jut. Miután az ügyben leginkább a Lenin Kohászati Művek vehetői érdekeltek, minden részkérdésnél kikértük az ő véleményüket is. Herendi Rezső műszaki igazgató: — Egy-egy alkalommal 12 —15 vagon koksz érkezik hozzánk, amely 4—6 fajtát reprezentál. Miután megszűnt a rendezőpályaudvarunk — a kombinált acélmű épült e területen —, a kokszrézsűre .csak úgy tudjuk beállítani a kocsikat, ahogy azok egymás után következnek. így elő- íoi d.ul a keveredés, s ebből adódóan sokszor nem tudják, hogy milyen koksz megy a szállítószalagra. A két kisko- hó kevesbe érzékeny, de a III-as kohónál gondot okoz, ha nem ismerjük a koksz minőségét. Nincs megfelelő tároló sem a KOKÜV-nél. sem nálunk, azt hiszem, ez a gondok eredője. Válkó Miklós a továbbiakban röviden magyarázatot adott arra. hogy miért is volt gond az érc vastartalmának csökkenésével: — Köztudott, hogy a hozzánk érkező ércek dúsításra szorulnak. Ehhez érckoncent- rátumra van szükségünk. Az elmúlt, évben ebből 270 ezer tonnát nem kaptunk meg, s ez, vezetett oda. hogy éves átlagban 20 százalékkal csökkent a vas tartalom .... Herendi Rezső: — A koncenti atum hiányáról mi is tudunk. Ennek is oka, hogy a kovasavtarta- lom rendkívül ingadozó volt, s a vastartalom alatta maradt a szükségesnek. De hozzá tartozik még az is, hogy az érctömöritvény nem volt rendesen kiégetve. A három részvényes — a Dunai Vasmű. az Ózdi Jíohászati Üzemek es a Lenin Kohászati Művek — műszaki szakemberekből egy brigádot hoz össze. Azt vizsgálják majd, mit lehetne tenni a javítás érdekében. Felvetődött, hogy esetleg Svédországból, Indiából vagy Brazíliából magasabb vastartalmú ércet szerezzünk be. A Dunai Vasműben már próbagyártás is történt ilyen érccel, s a tapasztalat azt mutatja: megérne a befektetést. Ilyenkor ugyanis ércet, s nem salakot kell olvasztani... A KOKÖV telepvezetőjével. Valkó Miklóssal végül a hulladékgondokról ejtettünk swótr — A kohászat a nyersvas- és az acélgyártás fejlesztésére jelentős összegeket tordít, ám nem gondolnak hasonló módón a vashulladék gyűjtésének és előkészítésének javítására. A dunaújvárosiak megvásároltak konverteres acélművükhöz egy úgynevezett Kopex-ollót, amely a hulladék darabolása után azt bálázza is. Javaslatunk az volt, hogy a diósgyőri kombinált acélmű építésével egv- időben Miskolcra is szerezzünk be hasonlót. Kezdetben a kohászattól nem kaptuk meg az ehhez szükséges pénz egy részét, később viszont, amikor a kohászat mar adta volna a telepítéshez szükséges összeget, a bank nem járult hozzá a beruházáshoz. A régi gépeink pedig már nem tudják kielégíteni az itt mutatkozó hulladékigenyeket, márcsak azért sem, mert a gyűjtés is egyre nehezebb A hulladékkeszlet állandóan csökkenő tendenciát mutat, s ez a folyamatos termelés gátja is. Több zavaró körülmény is hátráltatta munkánkat, mert darupályánk háromszor megroggyant, toöb mint egy hónapig nem üzemelt a CNS-olló, s voltak hulladékbeszerzési nehézségeink is. Herendi Rezső: — Amikor a kombinált acélmű megvalósítása felvetődött, gondoltunk arra, hogy a folyamatos hultadékellá- táshoz bizonyos beruházást eszközöljünk. Am az eredeti beruházási okmányba ez nem került bele. Amikor később mutatkoztak a gondok, e a KOKÖV-vel tárgyaltunk a hidraulikus olló beszerzésének szükségességéről, megegyeztünk abban is, hogy a kohászat anyagilag mennyivel járul hozzá a beruházáshoz. A pénzt adtuk volna, am előre nem látott akadályok miatt erre egyelőre nem kerülhetett sor. Tovább keressük azonban a megoldás- lehetőségét, mert a vashulladék-ellátás a kombinált acélmű folyamatos termelésének kulcskérdése . TÓTH ZOLTÁN
