Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1981-02-10 / 33. szám
M ü vészbejáró Igó Éva Könyvespolc Sebész voltam Etiópiában (Jdrmay György felvétele) Közönség és színészkollégák, rendezői, es kritikusok elragadtatottan szolnak Igo Éváról. A „legenyhébb” kifejezések ilyenek: csodálatos, zseniális. mindent tud. A főiskola után szerződött Miskolcra, első szerepe a Lila akác Xötb Mancije. A Csárdáskirálynü- ben o a szubrett. Most pedig a Lear királyban Cordelia és a Bolond szerepeit próbálja. Kepes riport mutatta be a Film. Színház, Muzsikában, az IJj Tükör címlapfotót közölt róla. Beszélgetésünk során többször rákérdeztem — leginkább ez izgatott —. milyen érzés* tudni azt. hogy nagyon tehetségesnek tartja mindenki, ám a választ mindannyiszor megkerülte. Illetve, olyasmit mondott, hogy igyekszik jól végezni a dolgát, örül a szerepeknek. — Ferencvárosi gyerek vagyok Hatalmas bérházba születtem bele, főleg arról szólt a gyerekkorom, hogy a fiukkal egesz nap fociztam. Tulajdonkeppen a nagymamám nevelt. Azonkívül, hogy állandóan röhögtettem a családot — íogaimam sem volt, hogy min nevetnek —, ez ment az iskolákban is. Korán felfedezték, hogy érzékem van a nyelvekhez, nagymamám nemetre. apám, aki közgazdász volt, és .en- geteg nyelvet tudott, angolra tanított. — Milyen tanuló volt? — Hol kitűnő voltam, hol nem is készültem fel igazán. Harmadszor aztán azt mondlos — akinél bölcsebb művésszel még nem találkozTalán (ez esetben) szabad szubjektív „vallomással” kéz- deni a recenziót, Kaiuaszkorow elmúltán nem szívesen olvasok útleírást, vadászkalamiot. Valahogy egyformának érzeni őket, bárki is írta, bármely távoli, egzotikus országról. De nehéz U ma mar konkurrálni a tévéhíradóval, vagy éppen a nagyszerű Kísfilmek a nagyvilágból sorozattal Az ember ül a ké-v szülék előtt, s mégis távoli vidékek, emberek, szokások „jönnek be a szobába”. Ugyanakkor az útleírás mindig lezárt múlt, tehát tegnap és más élménye, amit ráadásul nem hivatott tollforgató ír le, így az eredmény is esetleges, gyarló sokszor. Poczik Miklós könyvével azei i tettem kivételt, mert ismerem a szerzőt, tehát közöm van hozzá. S köze van hozzá Miskolcnak is. hiszen négy évig a Földes Ferenc Gimnázium padjait koptatta ö is. így már rögtön izgalmassá válik a dolog: hogyan jutott el - egy Földesdiák Afrikába, mit látott, élt meg ott? Nos, Poczik doktornak ritka szerencséje volt. mert nem mindennap ismétlődő történelmi esemény részese lehetett. Hároméves kiküldetése idején buktatták meg Hailé Sze- lasszié császárt, döntötték meg egy magát Salamon királytól és Sába királynőtől eredeztető dinasztia trónját. Nos, ha volt valami, amiről a gimnázium padjaiban álmodoztunk kamasztejjel, akkor éppen erről: részt venni a történelemben. Ma már tudjuk — felnőttként —. hogy minden kor, tehát a miénk is, itthon is történelmi. de — szerencsére — nem olyan látványos, nem kínál annyi drámai fordulatot, mint Etiópia 1972-től 1975 nyaráig. Szerzőnknek, aki egy közepesen fejlett európai országból érkezik Afrikába, mar az a felismerés is meglepetést okoz. hogy az emberek bizony nem mindenütt egyformán élnek. Mást esznek — például kenyeret nem búzalisztből sütnek, a vadban gazdag országban alig esznek húst. Már persze a szegények, tehát a lakosság döntő * többsége. Külön „szerencséje" az is. hogy egy kis város kórházába helyezik, ahol ő az egyetlen sebész egy — a mi fogalmaink szerint — országrésznyi területen. Márpedig egy országot igazán csak a vidéken lehet igazán megismerni. A városokat, különösen a metropoliszokat kicsit uniformizálja is a civilizáció. Nos, Dessié, ahol Poczik Miklós és a családja három évet tölt. még csaknem „érintetlen” terület. A kórház viszonylag jól felszerelt ugyan, de amint azt a könyv végén levő statisztikákból megtudjuk, Vollo tartományban (itt fekszik Dessie) a hárommillió lakosra három kórház, nyolc rendelő. 211 kórházi ágy, hat orvos és 116 ápoló jut. Ami egy klinikai gyakorlatból érkező orvos számára egyszerűen ijesztő állapot. A könyv nagyobbik fele ezeket az „ázsiai" állapotokat taglalja, ami természetes is, hiszen ez hozzá tartozott a munkájához. Azt gondolná az ember. hogy az orvosnak minden beteg egyforma. Ez igaz is, de maga a beteg benne él egy társadalomban, amely meghatározza a körülményeit, sőt a betegségeit is. A szerző átélhette azt a fordulatot, amikor az etióp tömegek elveszítették a türelmüket. látta a forradalmat. Látott persze mást is: a csodálatos afrikai tájat, amelyet be is mutat a könyvben, a maga készítette színes felvételeken. Az igazi élmény — az olvasónak is — azonban soha nem a táj önmagában. hanem a tér és az idő egysége, a jelenlété. Nos. ebből ad ízelítőt ez a jó útleírás. (horpácsi) ugyanabból a tárgyból, amiből azelőtt jelest kaptam, majdnem megbuktam. Tökéletesen szétszórt kisegér voltam. — Gondolom, már középiskolában. vagy meg korábban elhatározta, hogy színésznő lesz. — Szó sincs róla. A gimnáziumból az ELTE-re jelentkeztem, magyar—angol szakra. Jól sikerült a felvételim, de a gimiböl hozott pontok lehúzták az átlagot. Addig egyáltalán nem gondoltam arra. hogy színész legyek. így utólag azt hiszem. hogy ha soha nem jártam volna színházba, elóbb-utóbb akkor is színésszé .válók valamiképpen. Különben nem is voltam valami nagy színházbajáró. Az egyetemmel párhuzamosan jelentkeztem a Színművészetire is, egyik helyre sem vettek fel. Érettségi után voltam bankhivatalnok. laborasszisztens és munkanélküli. A Pinceszínházban játszottam, megpróbáltam másodszor is a Színművészetit, megint nem sikerült. — Hoey-hogv nem ismerték fel x tehetségét? — Rettenetesen be voltam gyulladva a felvételiken. tam, hogy márpedig én megmutatom. Nyugodt voltam, végre sikerült magamat adnom. És felvettek. Kerényi Imre és Huszti Péter voltak a tanáraim. Gyerekem született, most másfél éves a kislányom. — A főiskolán hamar kitűnt? — Mi tagadás, sikeresek voltak a vizsga-iöadások, Simon Zsuzsa, Kerényi Imre, Major Tamás és Versényi Ida rendezett. — Hogy került Miskolcra? — Szirtes Gábort és Sándor Erzsit jött megnézni Csiszár Imre, aztán velük együtt engem is szerződtetett. Annyit tudtam, hogy a Lila ákácban. Hegyi Árpád Jutocsa rendezésében, benne leszek. — Ez a főszerep aztán hozta a többit. — A Lila ákácot úgy csináltam. mint egy hályogkovács. A Csárdáskirálynő Sta- sija az én egyéniségemre szabott feladat vitt, a nagy próbatétel Cordelia és a Bolond két szerepe lesz a Learben. Boldog vagyok, hogy olyanok rendeztek, mint Hegyi Árpád Jutocsa, Major Tamás — ő a nagy szerelmem —, Jancsó Miktam —, és most Csiszár Imre. Nem tudom, hogy mindig ilyen jó lesz-e a közérzetem, de most... Egy .ilyen sorozatot kifogni. ' — Babonás, hogy lekopogta? — Igen, nagyon babonás vagyok. A 4-es a szerencseszámom, negyedikén, 4 órakor, negyedikként kerültem a bizottság elé, amikot sikerült a felvételim. És negyedikén születtem. A nyakláncomon hordok egy 4-est, amit a fiúk az egyik székről szerelték le. A-múltkor ki-- esett a köpenyem zsebéből, sírva kerestem, szerencsére meglett. Mindig bal lábbal lépek fel a forgószínpadra. — Mit csinál szabad idejében? — Ha van. az a gyereké. És olvasok, mint egy őrült. Szeretek lustálkodni, imádok aludni. És — mivel látja, hoffy kifogytam a kérdésekből, illene folyton azt isméllcm, milyen érzés tudni, hoe.v óriási tehetségnek tartják —. még hozzáteszi, nem kevés iróniával: — Továbbá: nagyon szeretem a paradicsomlevest és a mákos tésztát. SZABADOS GABOR A múzeumok munkájának egyik legfontosabb része a gondjaikra bízott műtárgyak védelme, restaurálása, hogy az idők során megrongálódott alkotásokat az ismert legkorszerűbb eszközökkel, módszerekkel és technológiával megmentsék, megőrizzék. A közelmúltban több értékes műtárgy nyerte vissza így eredői állapotát, s kerülhetett a múzeumlátogatók elé. A Magyar Nemzeti Galériában több mint féléves munka után beíejeződött az úgynevezett Tüskevári Madonna restaurálása. Az 1450 1460. körüli évekből származó, ismét eredeti szépségét visszanyert faszobor a középkori művészetet bemutató állandó kiállításba került. A Néprajzi Múzeum nemrég megnyílt állandó kiállításához hat darab, Üj-Gui- neából származó szobrot kellett restaurálni. A Közlekedési Múzeumban egy úgynevezett vésett-táblás — fonást utánzó mintákkal díszített — hintót újítottak fel. Az aprólékos, műgondot igénylő munkát teljes egészében kézműves módszerekkel végezték. Gumilabda A varrógép nálunk mindig a családi tabuk, jelkepe, megfejthetetlen titkok őrzője volt. Meghajtani nem tudtuk, es nem is volt tanácsos, mert már a közelítőt figyelmeztette jó anyám a várható veszélyek legnagyobbikára: — Eltöröd a tűt! Eltörik a tű, és akkor mivel varrunk, ez volt a legnagyobb gondja, nekem pedig apró karomban az, hogyan lehet a jobb oldali fiókját kinyitni. Nem értem fel, de ha felértem is, minek. Vagy kulcsra volt zárva, vagy szorult, de nem nyílt, és minden próbálkozásom eleve kudarcra ítéltetett. Mire alaposan megrángathattam volna, észrevették, és elküldték. a közeléből. Visszamentem, megint elküldték, újra visszamentem, akkor elraktak, de nem is ezen keseregtem, hanem a kísérő magyarázaton. Azt ugyanis mindig megkaptam, a fiókba zárt gumilabdát már jóval ritkábban. — Elgurítod megint — mondta anyám, és ezzel a súlyos érvvel nem tudtam vitatkozni. v Három-négyévesen még nem tud vitatkozni az ember, és nem tudtam azt sem. hogy azért baj. ha a kicsi, tömör piros labda elgurul, mert szívem kedvenc játéka inflációs játék volt. Akkor vették, amikor a háború után először játékot leheteti kapni, és nem volt biztos, kapunk-e egyhamar ilyen apró, apró marokba simuló, nagyot ugró, tömör csodát. Nem volt biztos, hogy lesz rá pénz, ßz akkori nehes toökben eieg figyelem a gyermeki vágyak kielégítésére. Az viszont biztos volt, hogy ha ezt a — nyilván még „békebeli időkből” valamelyik raktár mélyén megmaradt, tehát tényleg jó minőségű anyagból készült — lab- dácskát messzire elpattantom, akkor megrágja a kakas. Nem tévedés, valóban a kakas, amelyik velem együtt bóklászott a falusi udvar elkerített másik felében, és mintha csak arra várt volna, hogy a gumilabda az ő birodalmába röppenjen. Hamis jószág volt. nehezen adta vissza, amit megszerzett. Nehéz volt elcsípni. addig ö sokat csíphetett a baromfiudvarban uralkodó akaratnak is fittyet hányó, tovagörgö valamin. Az idők során alig kétcentisre zsugorodott, agyoncsípdelve is gondosan megőrzött kislabdám nem jutott mindjárt eszembe, de az apró gumilabda hajdanvolt varázsa ma is erősebb, mint az akarat kontrollja. Amúgy nagykabátban, bevásárlószatyorral az egyik kezemben dobtam, pattintottam egyet azon a lab- dácskán, amivel a folyosón lakó fiúcskák a téli délután unalmát űzték el. Sokkai ügyesebben, mint én hajdan és most, mert alighogy elgurítottam, azonnal hozták: csodáljam hát meg. Csodálkoztak ugyan, hogy mi bámulnivaló van ezen a foci módra rovátkolt játékszeren, de kérdéseimre készségesen válaszoltak: trafikban lehet kapni, öt forint az ára, vagyis, ahogy apróra megbeszéltük, nem nagy ügy a megszerzése. Nagy ügy nekem az a gumilabda, sokkal nagyobb fejtörést okoz, mint a réges- régi töprengés: hogy imádkozzam ki szigorú anyámtól a varrógép jobb oldali fiókjába zárt jogos tulajdonomat, Mert ezt, ezt az azóta is a táskámban hordott labdácskat azonnal megkaptam. Egészen pontosan a folyosói megbeszélés után tíz perccel csengettek, és a két kisfiú ott állt az ajtóban. — Találtunk otthon még egyet — mondták keresetlen egyszerűséggel, a kezembe nyomták a kutatás eredményét, a sárga színű gumilabdát és már majdnem elmentek, amikor szóhoz tudtam jutni: — De hát ez ... ez a tiétek ...! — Van még egy — került a szemem elé a másik maszatos marok —, ez a zöld megmaradt. Kaptam már gyerektől ajándékot, adta már nekem kislány a kedvenc babáját, most vagyok olyan tanácstalan, mint akkor. Sokra vágyó, ha kell, a teljesei, szépet akár erőszakkal is megszerezni igyekvő felnőtt gondolkodásom a babával éppen ofyan nehezen tudott mit kezdeni, mint most a labdácskával. Az ember kezéből nemcsak a gumilabda gurul ki. Anyám régi figyelmeztetése ma is rám férne. Hogy ne legyen üres a markom. ha adni kell. Remélem, megköszöntem. Remélem, hogy meg tudom köszönni. MAKAI MARTA ■ fr műsor KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.zu: Ki nyer ma? — 12.oá: Törvénykönyv. — 12.50: A sóhajok hídja. Operett. — 14.11: Verbunkosok, kaionadalok. — 14.40: iiilo világirodalom. Finnország. — 15.00: Hírek. — 15.10: Eiszt: A bölcsőtől a sírig. — Szimfonikus • költemény. — 15.28: Nyitiúkek. — 16.00: Útközben. — 16.05: „Megixídúl a föld . . — lü.45: i/dganini-eapnce-ok Schumann feldolgozásában, — 17.00; Hírek. Útközben. — 17.07: Különös almok. — 17.32: Ge- sualdo-maürigaiok. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: HOl volt. hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 10.15: Paul schöi'i- ler Wagner operaiból énekel. — 19.33: A környező világ. — 20.03: Nepdalest. — 20.50; Tudomány es gyakorlat. — 21.20: Ferenczy György Ciiopln-muveket zongorázik. — 21.49: A táplálkozás kockázatai. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Óceánok. hajók, matrózok. — 22.30: Hangverseny. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.25: Gyermekek könyvespolca. — 12.3U: Hírek. — 12.35: Melodiakoktéi. 13.28: Bogár István: A halászról, meg a kis halról. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: A Jumbo együttes felvételeiből. — 18.30: Hírek. — 18.35: Beszelni nehéz. — 18.45: Nóták. — L9.20: Környezetünk tudománya. — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Mindenki könyvtára. — 21.01; Klasszikus ope- rettrészletek. — 22.00: Zeneközeiben a hallgató. — 24.00: Hi- rsfr. 3. műsor: 12.36: Reneszánsz kórusmuzsika. — 13.00: Hírek. — 13.07: Zenekari muzsika. — 14.11: A magyar ellenállás sajtója. — 14.31: A K oda 1 y - v on ósn ég y es felvételeiből. — 15.00: Iskolará- üió. — 13.50: Operarészletek. — 16.40: Mi a veieményé.d? — 17.00: A Chicagói Szimfonikus Zenekar játszik. — 18.10: Száz éve halt meg Mogyeszt Muszorgszkij. — 19.00: Hírek. — 19.03: Iskolarádió. — 19.33: Edda Moser daiesíje. — Kb. 21.20: Dzsesszfelvéteieinkböl. — 21.40: Modern írók portréi. — 22.00: A Berlini Fiiharmonikus Zenekar Mozart-felvételeiből. — 22.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.03: Zencdoboz. A stúdió zenés kivansagműsora. Szerkesztő: Zakar János és Regős Zsolt. — 17.45: Egészségünk védelmében. A vitaminhiányról. Dr. Pénzes Géza előadása. — 18.00: Eszak-magyarországi Krónika. (Borsod es Heves megye takarékbet ét-állományáról tárgyainak. — Tanácskozás a Borsodi Szénbányáknál.) — 18.25— 18.30: Lap- és musorelözetes. Televízió, l. műsor: 16.00: Mindenki iskolája. — 17.05; Hírek. — 17.10: Tévébörze. — 17.20: A néma dosszié. — 18.45: Kertünk — udvarunk. — 19.15: Tévétorna. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Játék három percben. — 20.05: A nukleáris forradalom. — 20.45: A rajzfilmek kedvelőinek. — 21.00: Stúdió ’81. — 22.00- Fischer Annie zongorázik. — 2&ü0: Tv- híradó 3. Televízió, Z. műsor: 20.01: Hifi-est. — Közben, kb. 21.00; Tv- húrado 2. Szlovák televízió: 16.15: A tudomány és a technika világa. — 17.20: Közép-szlovakiai magazin. — 17.50: Iskolatévé. — 18.50: Esti mese. — 18.40: Publicisztikai magazin. — 19.30: Tv- híradó. — 20.uü; A. halai árnyékában. — 21.45: Huszonnégy óra a világban. — 22.00: Zenes műsor. — 22.45: Dokumentumiilm. 23.05: Hírek. Miskolci Nemzeti Színház (7j: Csárdáskirálynő. — Zsebszmpad (7) : Csapodar madárka. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (iü—18) ; Ember e.s munka. — Barlangkutatás Magyar- országon. — Miskolci Képtár (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Borsod—miskolci Múzeum (10—18): Műtáigy védelem a néprajzi muzeologiaban. — József Attiia Könyvtár (12— 20): Hó imán György tipográfus és könyvtervező kiállítása. — Szőnyi-terem (9.30—17.00): Mety- kó Gyula festményei. — Vasas Galéria (14—19) : Tóth Béla Színek Csepelről és Nádor Tlona Női szemmel című iotokialli- tása. Filmszínházak: Béke (f4): A halál magnószalagon érkezik (mb. szí. roman film, 14 éve« aluliaknak nem ajánljuk!) — (hn6, 8); A papa mozija (szí. amerikai film). — Béke kamaramozi (4): A kis katona es a fehér ló (szovjet film). — (6) : Volt egyszer egy vadnyugat 1— II. (szí. amerikai film, 14 even aluliaknak nem ajánljuk, dupla es II. helyár!). — Kossuth <í3, hnó, 7): S. O. S. Concorde! (szí. olasz film, III. helyári) — He- vesy Iván Filmklub (f5. f?): Woyzek (szí. NSZK film, 16 éven felülieknek!) — Táncsics (fő, f7): Az árnyékbokszoló (mb. szí. NDK film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Szikra (4. 6): Psyché II. (szí. magyar film, 16 éven felülieknek. IT. helyár!) — i ákiya (fő. f7): A nyolcadik utas: a Italai (szí. angol film. 18 éven felülieknek! Ili, helyár!) — Petőfi (6): Szibériád« I—II. (szí. szovjet film). — Tokaj vendéglátőház (7) : Hair (szí. amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27: Világablak. — 8.56: Beszélni nehéz... — 9.08: Brahms: A-dur szerenád. — 9.41: Kis magyar néprajz. — 9.46: Tarka mese, kis mese. — 10.00: Hírek. — 10.05: Diákiéi* óra. — 10.35: Válaszolunk hall* gatóinknek. — 10.30- Gidon Kleiner hegedül. — 11.30: Andor Éva és Palcsó Sándor operettdalokat énekel. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. -*? 8.05: Operettegyüttesek. — 8.2«: Óceánok, hajók, matrózok. — 8.30: Hírek. — 8.33: rdosebbek hullámhosszán. — 9.28: Harminc perc alatt a Föld körül. — 10.00: Zent délelőtt. — 11.30: A Szabó család. 3. műsor: 9.00: Egyszerűség és igazmondás. — 9.30: Operaegyüttesek. — 10.09: Alfréd Brendel zongorázik. — 10.30: Képek és versek. — u.oo: Hírek; — 11.05: Kanadai dzsesszfelvételekből. — 11.30: Zenekari muzsika. Televízió, l. műsor: 8.W: Tévétoma. — 8.05: iskolatévé. — 10.55; Óvodások film műsor a.
