Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1981-02-09 / 32. szám
Mellékszereplő-e a szerelő? Várják a lakosság észrevételeit jf: A szerelő gyorsasága, ügyessége is pénzt hozhat (Kiss jelv.) Volánosok vállalták Már évek óta bele-bele- hallgatok a Volán 3-as számú Vállalat brigádvezetőinek a társadalmi és gazdasági vezetőkkel folytatott év eleji párbeszédébe. Ahogy sokan fogadalmat tesznek újévkor egy új életre, tulajdonképpen egy vállalatnál is így kell fogadkoz- ni. Az idén már nem lesznek elegendőek a múlt évi sikerek. Ahogy szigorodnak az üzemanyagnormák, a pilótáknak úgy kell finomítani vezetési technikájukat. Örök vita. tárgya minden hasonló vállalatnál, hogy mellékszereplők-e a szerelők? Mert az igaz, a gépkocsivezető hozza, keresi meg a pénzt. De a porlasztót már a szerelő állítja be, s az ő érdeme is lehet, ha a pilóta nem kerül a túlfogyasztók feketelistájára. Minden magára valamit is adó pilóta ettől fél az idén a legjobban. Mondták is: szerelők és gépkocsivezetők összefogására sosem volt még ekkora szükség. • • Dr. Juhász György igazgató ezen a tanácskozáson ismertette azt is, hogy a fejlesztési alapból mi mindenre futja az idén. Az első fél évben át szeretnék adni a miskolci oktatási központot, az év végéig állami támogatással szennyvíztisztítót kell építeni a miskolci komplextelepen. Befejezésre vár a sátoraljaújhelyi telep bővítése, de Leninvárosban is folytatni kell a munkát, hogy az 1982-es végső határidőt be tudják tartani. Zörgöj János a miskolci műszaki üzem dolgozóinak nevében szólt. Egészségtelen körülmények között dolgoznak, s a tizennégy szocialista brigád arra is hajlandó lenne, hogy társadalmi munkában megépít egy elszívd berendezést. Kovács István az ózdiak nevében kérte a vállalat vezetőinek segítségét, hogy a lehetőségekhez képest javítsák munkakörülményeiket. Kispál Albert, a Gömöri pályaudvar darabárus kirendeltségének gépkocsivezetője is hasonló óhajjal állt elő. Lovas kocsik méretéhez épült raktárakban keli dolgozniuk. A konténerek már az út mellett állnak, mert a kijelölt helyen nem férnek el. Kamiontól targoncáig mindenféle jármű forgolódik igen kis területen. Csoda, hogy balesetmentesen tudnak dolgozni. S minden bizonnyal lenne még egy sor jogos óhaj. Az igazgató válaszában csak egyetlen példát említett. Űj üzemanyagkutakat kellene építeni, a végösszeg 30 millióra tehető. A vezetők tudják, hol kellene sürgetően javítani a munkakörülményeken. Nem vigaszképpen jegyezte meg, hogy az ózdiak még rosszabb körülmények között dolgoznak, mint a miskolciak. Egyébként az elszívó berendezés terveit meg_ rendelték, mert a rendszer nem olyan egyszerű, hogy házon belül is elkészíthetnék a mérnökök. Ebben az évben sem futja tehát mindenre. Mint egy családban, úgy be kell osztani a pénzt nagyban is. Mert valószínű, hogy a család minden tagjának nem jut egyszerre új kabát... Menet közben, ahogy a vállalat pénzügyi lehetőségei alakulnak, kell majd leleményesnek lenni, hogy még az égetően szükséges kiadásokra jusson. • • A vállalat igazgatója egyébként éppen ezért szorgalmazza: a brigádok munkaversenyének értékelése során figyelemb'e kellene venni, ki milyen körülmények között éri el eredményeit. Mert látványos sikereket produkálni ott, ahol gombnyomásra mozgatják a tonnákat, sokkal könnyebb. Reméljük, a Volán 3-asnál ennek szellemében zsűrizik a brigádok munkáját. - Legalábbis addig, míg egyformán ideálissá nem válnak az üzemek munkakörülményei. O. E. Színe és Ha fogadós lehetnék Régi szakácskönyveket lapozgatok, és hitelért ostromlom rokonaimat, ismerőseimet ... Ha csak ennyit árulnék el, talán akkor is kitalálnák, mire készülök: igen, arra, hogy megpályázzam valamelyik miskolci étterem üzemeltetését. Híre jár, hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat is bérbe adja néhány üzletét. Ha jól tudom, március de^ rekán lesz az „árverés”. Akkor derül majd ki, hogy „ki ad többet érte”. Mert az nyeri el az üzemeltetési jogot. aki több pénzt, nagyobb jövedelmet kínál a vállalatnak. Ha holtverseny alakul ki két vagy több aspiráns között, akkor az dönt. menynyit hajlandók megváltani a forgóeszközökből, azaz a tőkeerősebb egyén, vagy társaság nyer. Mert lehet pályázni együtteseknek is. Ez esetben elegendő, ha a társaság egyik tagja szakképzett, a többi lehet olyan civil, mint amilyen én is vagyok. Lelkesen készülök a nagy napra, és közben fő a fejem. Nem tudom ugyanis, hogy kit szemeljek ki társul a profi vendéglátósok közül. Számba vettem már mindkét nembéli pincérismeröseimet, majd osztályoztam magamban a szakácsokat a különböző éttermekben fogyasztott kosztok minősége alapján. Töredelmesen be kell vallanom, hogy igen kevésnek lennék szívesen az üzlettársa. De az is lehet, hogy rosz- szpl mérlegelek. A minap nyilatkozott a televízióban néhány olyan ember, aki — hasonló feltételekkel — gazdája lett egy-egy budapesti vendéglőnek. Sok tapasztalatot még nem szerezhettek az uj viszonyok között, annyit azonban máris megtanultak, hogy egészen másként kell viszonyulniuk a vendégekhez, mint korábban, különben a gatyájukat is ráfizetik a boltra. Könnyen előfordulhat tehát, hogy — sikeres pályázat esetén — valósággal megtáltosodik az a vendéglátóipari dolgozó, aki ízetlen menüt kotyvasztó szakácsnak, flegmatikus felszolgálónak ismertem idáigDe én sem akarok készületlenül belevágni a dolgokba, ezért böngészem a szakácskönyveket. Nem különleges, ilyen-olyan módra készült, tájjellegű, avagy külföldi eredetű ételek receptjét Olvasgatom, hanem a csülkös bablevesét, a pörköltét, a töltött káposztáét és a többi régi, hétköznapi falni- valóét. Mielőtt megmosolyognának, ajánlom, hogy olvassák el egyszer a leírásokat. Megdöbbenve tapasztalják majd, hogy amit ilyen címen elénk szoktak tálalni, annyira áll az eredetitől, mint Makó vitéz Jeruzsálemtől. De egyelőre nem árulok el többet a konkurenciának. Különben is ezer a dolgom: új tömés kell a bal szemfogamba, s ha majd ez is meglesz, visszaülök a tükör elé gyakorolni a mosolygást. Attól tartok ugyanis, hogy szakképzett társam helyett mosolyogni mindig nekem kell majd, mert soksok évig nem használt ne- vetőizmai oly mértékben megmacskásodhattak, hogy megmozdításuk esetleg orvosi segédlettel sem sikerül. (békés) ' Irányelvek Miskolc fejlesztésére A közelmúltban a városi párt-végrehajtóbizottság — alapos vita után — irányelveket fogadott el Miskolc VI. ötéves fejlesztési tervéről. Az irányelvek — a szó is erre utal — nem teljes es nem végleges feladatokat tartalmaznak; csupán elgondolásokat a legszükségesebbekről. Az elképzelésekről a döntés előtt városszerte viIákat szerveznek, tovább munkálják a témát a szak- émberek, s lesz még egy együttes tanácskozás a párt-vb és a tanács végrehajtó bizottsága között. (Lapunk is kötelességszervien — részt vállal a vélemények publikálásából, a vitából. Szívesen várjuk az olvasók leveleit!) Közismert, hogy Miskolc az elmúlt ötéves terv idején az országos átlagot meghaladóan fejlődött. Öt év alatt a lakosságnak mintegy egyötöde költözött új lakásba. A városszerkezet formálódását megfelelően követte a nagyon költséges közműépítés és a közlekedés fejlesztése. A kulturális és egészségügyi ellátás gyorsabb javítására a tervezettet meghaladó összeget költöttünk. Tovább fejlődött a kereskedelem és a szolgáltatás. (Lapunknak sokszor volt módja rá, hogy bemutassunk egy-egy új objektumot.) Az eredményeket» hosszan és nem kevés örömmel sorolhatnánk. HOSSZABB TÁVÚ GONDOK Tény, hogy bármennyire igyekeztünk, s bármilyen jól éltünk is az adott lehetőséggel, több vonatkozásban nem tudtunk megszüntetni bizonyos feszültségeket és ellátási differenciákat. Ezeknek egy része már hosszabb ideje létezik; nyilvánvaló hát, hogy ezekre — a lehetőség keretein belül! — tekintettel kell lenni —, ha nem is a teljesség igényével — a VI. ötéves városfejlesztési terv kimunkálásánál. Melyek a régbenyúló gondjaink? íme néhány példa. Az elmúlt évtizedekben rendkívül gyors ütemű volt a népességnövekedés; ezzel a városfejlesztés, az ellátás sok vonatkozásában, nem tudott lépést tartani. (Gondoljunk csak a lakásigénylők nem csökkenő számára!) A népességen belül komoly feszültség forrása lett az egyes korcsoportok (fiatalok és idősebbek) részarányának növekedése és az ebből sajátosan adódó igények fokozódása. Ellentmondások találhatók az egyes ágazatok között is (pl. városfejlesztés és városüzemeltetés). A város régi és új területei között nem csökkentek a szükséges mértékben az ellátási különbségek. Gondoljunk továbbá a felgyorsult agglomerálódási folyamatra, a környezetvédelem fokozott követelményeire. Az említett — és a nem említett — gondokkal a város párt- és állati testületéi több alkalommal foglalkoztak, s átfogó, hosszabb távra szóló tennivalókat határoztak meg. A végrehajtás folyamatos, de időigényes, s nem kevésbé befolyásolják az anyagiak. Az anyagiak, amelyek a korábbinál szerényebb ütemű fejlődést tesznek csak lehetővé,' s a körülmények ami késztetnek, hogy a döntésekben nagyobb szerepet kapjon a társadalmi mérlegelés, a megvalósításban pedig a hatékonyság fokozása. A végrehajtó bizottság hangsúlyozta: ..A fejlődés üteme, nem pediglen a fejlődés lassul le!” Az eddiginél is jobban kell törekedni a rendelkezésre álló eszközök, adottságok kihasználására, a vállalatok se- gítőkészségére, a lakosság értékteremtő és -megőrző munkájára. A leírtak mérlegelése után foglalt állást a végrehajtó bizottság a városfejlesztés irányelveiben, amelynek lényegét az alábbiakban ismertetjük. A fejlesztés összegének elosztásakor az legyen a fő elv, hogy az alapvető feszültségek —. amelyekre fentá>b utaltunk — enyhüljenek és újabbak ne keletkezzenek,- Ennek érdekében az alapellátás fejlesztésére koncentráló, ágazatilag arányosabb terv készüljön. TOVÁBBRA IS: A LAKÁS A lakásellátást tovább kell javítani. Evégből szülessenek kellő intézkedések a lakásépítést, -fönntartást és -felújítást illetően, úgyszintén a lakásgazdálkodásra vonatkozóan. Mint közismert, állami erőből kevesebb lakás épül. Ennek ellensúlyozására — területfeltárással, telekalakítással, előközművesítéssel — szorgalmazzuk a magánerős lakásépítést. A megyei tanács segítségével használjuk ki még jobban az agglomerációs övezetben a családi ház építési lehetőségeit. Rugalmasabb lakásgazdálkodással, az átlagosnál nagyobb alapterületű lakások építésével, lakáscserékkel és így tovább — fordítsunk nagyobb gondot a lakásállomány és a családnagyság összetételének összehangolására. Az elkövetkezendő években is megkülönböztetett figyelmet fordítsunk a kulturális • és oktatási szolgáltatásra. A demográfiai hullámmal arányosan — továbbá szervezési intézkedésekkel — fejlesszük a tantermek számát, s törekedjünk kielégíteni minden jogos óvodai igényt. E két kiemelt területen túl: a köz- művelődés, a kultúráiódás és a sport érdekében jobban használjuk ki az adott lehetőségeket. A kévés ráfordítható anyagiak mellett ez a fő teendőnk. Az egészségügyi ellátás elmúlt öt évben megkezdett javulása folytatódjon tovább. Kiemelt feladat: a fekvőbeteg-ellátás jobbá tételét szolgáló intézményhálózat fejlesztése, rekonstrukciója; és elsősorban a lakótelepekhez kapcsolódóan bővüljön a bölcsődék befogadóképessége. A körzeti orvosi ellátás tartson lépést a népességnövekedés ütemével, javuljanak a tárgyi feltételek. A szociális ellátás bővülésével fel kell készülni a számában és arányában növekvő nyugdíjasok, hátrányos helyzetű időskorúak mind szélesebb körű gondozására. A városfejlesztés egyik fő követelménye, hogy gyorsabban bővüljön a közműellátás. A lakótelepek kiszolgálását biztosító hálózaton túl, folytatni kell a nagy költségigényű alapközművek, ezen belül a szennyvíztisztítómű építését. További fejlesztések azokon a területeken legyenek, ahol legkedvezőbbek a feltételei — tanácsi pénzeszközökre alapozva — a lakossági társadalmi munkának. Az előbbihez hasonlóan, kiemelten fontos a közlekedési ágazat fejlesztése is. A lakótelepi úthálózat időben épüljön meg, továbbá fő cél, hogy a város fő közlekedési irányait megváltoztató utak, útszakaszok alakuljanak ki. A tömegközlekedés korszerűsítése végett további autóbuszokra, járatváltoztatásokra, új járatok indítására van szükség: a villamospálya rekonstrukcióját is el kell végezni. A kereskedelmi és szolgáltató hálózatban törekedjünk a területi differenciák csökkentésére, különös tekintette! az alapellátási gondokkal küzdő peremterületekre. Törődjünk többet a parkosítással, a szemételhelyezéssel, s egyáltalán, a város tisztántartására tárgyi és szervezési teltételeink javításával. LEGFONTOSABB: AZ ALAPELLÁTÁS A végrehajtó bizottság az irányelvekben megjelölte a legfontosabb költségvetési feladatokat is. Súlyponti feladatként kell kezelni a lakosság nagy többségét érintő, az életkörülményeket döntőé n befolyásoló alapellátási kört. A kommunális feladatok közül a köztisztaságé az elsőbbség; az egészségügyi és szociális célok közül a járóbeteg-ellátásé és a szociális gondoskodásé; a kulturális szolgáltatásban az óvodákon és az általános iskolákon a hangsúly. A fő cél: ezeket illetőjét a pénzügyi feltételek adjanak lehetőséget a színvonal javítására. A többi esetben a színvonal megtartására van szükség, de: számolni kell azzal, hogy némely esetben (sport, üdültetés, igazgatás stb.) differenciált színvonalcsökkenés követke. zik be. (A tartalékokat kell feltárni és kihasználni.) Az új fejlesztésekkel egyenrangú feladatokat jelent n meglevő létesítmények állagvédelme, karbantartása, felújítása. Ezek pénzügyi feltételeit folyamatosan biztosítani kell. És még valami: javítani a felújítás szervezettségét, csökkenteni az átfutási időt és okos megoldások révén takarékoskodni a költséggel. Az út-, hídfelújítás célja a belvárosi úthálózat rekonstrukciója; ott legyen az elsőbbség, ahol ezt a növekvő forgalom leginkább indokolja. A városfejlesztés nem kizárólag tárgyi feltételeket jelent. Ezért a végrehajtó bizottság az irányelvben megfogalmazta a várospolitika és az államigazgatás kiemelt feladatait is. Többek között*, fejlődjön tovább s gazdagodjon új formákkal és tartalommal a lakosság és a tanács kapcsolata. „A nyílt várospolitika megköveteli, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítsunk a város- fejlesztés és üzemeltetés élért eredményeinek ismertété- sére. A lakosság minél nagyobb körét be kell vonni a város politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális előrehaladásának tervezésébe és megvalósításába. Kérjék ki a lakosság észrevételeit, javaslatait és véleményét, ugyanakkor bátran és őszintén informáljanak és politizáljanak. Fokozni kell a lakosság realitásérzékét, növelni a tanácsi munkáról és törekvésekről való tájékozottságot,’’ ISMERJÜK MEG ÉS TEGYÜNK ERTE! Arról van szó; ismerjük meg a napi és a távlati feladatokat. A törekvés egyik célja: szűnjenek meg a lakosság közérzetét károsan befolyásoló tényezők. Javuljon a biztonságérzet, amelynek — többek között — feltételei: az állampolgári fegyelem, a szocialista közösségi normák betartása, a környezet tisztasága, a közrend és közbiztonság, az ügyek gyors és lelkiismeretes intézése, a közéleti aktivitás és a kezdeményezőkészség. Az irányelvekben hangsúlyozottan szerepel, hogy a párt tagjai mindenben mutassanak példát, legyenek vonzerői a célok végrehajtásának, hogy a város egész lakossága kövesse őket — a városért. Megismételjük, amit e tudósítás elején leírtunk. Az irányelvek — elképzelések. Ezek még — a döntésig — változnak, kiegészülnek. A város politikai és állami vezetése várja a bölcs, reális tanácsokat, észrevételeket.
