Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1981-02-07 / 31. szám

Miskolcon is, mint máshol Bartók­centenáríum Az elmúlt évnek még vége sem volt, amikor már tud­tuk. hogy az idei, az 1981-es a Bartók-centenárium esz­tendeje lesz; a századik szü­letésnapokra különösen fi­gyelünk, és megkülönbözte­tett módon figyelünk a 20. századi magyar muzsika olyan óriására, mint Bartók Béla. Az elmúlt hetekben jó néhány műsort szentelt már­is ennek a televízió (a leg­utóbbi pár nappal ezelőtt a Bartók özvegyével, Pásztory Dittával folytatott beszélge­tés volt), és az esztendő vé­géig minden bizonnyal sok­sok olyan rádiós-téves mű­sorral, rendezvénnyel talál­kozunk, amely az évforduló jegyében születik. Remélhe­tőleg szerencsés programok lesznek ezek, sokasagukkal nem fedik el, hanem éppen felmutatják a zeneszerző nagyságát, az újat, amit Bar­tók muzsikája jelentett, es jelent. VETÉLKEDŐK GYEREKEKNEK Tévedés azt hinni, hogy a bartóki zene annyira közis­mert, de legalábbis nem árt utánajárni, hogy mennyire az. A zene ismerete, szere- tete, vagy megszerettetése ugyanis éppen úgy, mint minden más művészeté, a gyermekkorra vezethető visz- sza. es elmélyült ismerete­ket legfeljebb a zeneiskolá­sok szereznek. Folyik persze enek- es zenetanítás az ál­talános iskolákban is. es a gyerek fogékony. A Bartók- ev egyik miskolci eseménye éppen azt lesz hivatva ki­deríteni, hogy mennyire. Két­fordulós vetélkedőt rendez­nek ugyanis általános isko­lásoknak. amelyben a város minden kisdiákja részt vesz, es szintén kétfordulós veiél­kedőn mondhatják el a kö­zépiskolások. hogy mit tud­nak a zeneszerzőről és mun­kásságáról. Ennek az utób­binak a döntője egyébként október elsején, a zene vi­lágnapján lesz. KAMARAZENEI FESZTIVÁL Bartók Béla nevét zenemű­vészeti szakközépiskola vise­li Miskolcon; az ide járók biztos hogy sokat tudnak a művészről és műveiről. Illik tehát, hogy most megmutas­sak, es indokolt, hogy éppen itt rendezzék az ország va­lamennyi zeneművészeti szakközépiskolájának kama­razenei találkozóját. A tesz- tivál április 8. és 11. között lesz. és amellett, hogy lehe­tőséget ad a fiataloknak a közös muzsikálásra, az egy­más teljesítménye közötti különbségek megmérésére, a város zenebarátainak is ese­ményt jelent. Nemcsak a Bartók-teremben. máshol is lesznek kamarakoncertek, és a programot a tervei, sze­rint egy nagy, közérdeklődés­re számot tartó hangverseny zárja. Valószínűleg a Vasas Művelődési Központban (a helyszínt annak idején pon­tosan közöljük) Kocsis Zol­tán és Ránki üczsö ad Bar­tók-mű veket- megszólaltató közös hangversenyt. A KÖNYVTÁRAKTÓL A SZÍNHÁZIG A születésnap március 25- én van, ezen a napon avatják fel Borsodszirákon — ab­ban a községben, ahová Bar­tókot régi családi szálak kö­tik — a zeneszerző mellszob­rát, Varga Éva szobrászmű­vész alkotását. Miskolcon pe­dig március 28-ra tervezik azt az énekkari hangver­senyt, ahol a felnőtt ének­kar, a Bartók-kórus meliett a szakiskola lánykára es a két zeneiskola gyermekkara mutat be Bartók-műveket. A Filharmónia bérletes hang­versenyeinek idei program­ját is úgy állították össze, hogy kapcsolódjon a Bartók- évhez (legközelebb a hónap második felében, a színház­ban lesz az emlékezést, a megismerést szolgáló hang­verseny), aki pedig nem rend­szeres koncertlátogató, vagy az ismereteit felnőtt tővel kívánja elmélyíteni, annak a többi között a városi könyv­tár rendezvényei sietnek a segítségére. A Művészklubbal közösen, hat részből álló ze­nés ismeretterjesztő sorozatot rendeznek, a február köze­pén esedékes gyermekkönyv­tári heteknek pedig a zene és a könyv kapcsolata a té­mája. A gyermekkönyv tárak még külön részletes progra­mokkal is várják az iskolá­sokat. Az év hosszú, és nyilván azért tervezték őszre a szín­házban rendezendő Bartók- estet, hogy akkorra is jusson hangsúlyos, a zeneszerző és művei előtt méltón tisztelgő nagy rendezvény. A bartóki életműnek a más művésze­tekben is tükröződő érteke­it, es természetesen a mü­veket megmutató műsorra annak idején visszatérünk, mint ahogy figyelemmel kí­sérjük az esztendő esemé­nyeit. A többi között azt, hogy az emlékév lehetőségei­vel hogyan élnek az intéz­mények, az iskolák, a vál­lalatok, üzemek kulturális bizottsága,. Miskolc zenész- társadalmának, az egyes is­koláknak gazdag repertoárja, sok jó, kész Bartók-műsora van. Az idén is. M­Egészséges életmódra nevelni A Pedagógusok Szakszer­vezetének fontos feladata, hogy sajátos eszközeivel se­gítse a tanulóifjúság rend­szeres testnevelési és sport- tevékenységét, szellemi, fi­zikai állóképességének fej­lesztését — hangoztatták a szakszervezet központi veze­tőségének legutóbbi ülésén. A résztvevők megállapítot­ták. hogy az utóbbi években javultak az egészséges élet­módra neveles feltételei, az újonnan épült tanintézetek­ben korszerű tornatermeket is birtokukba vehettek a di­ákok, számos sportpálya lé­tesült. a pedagógusok és a tanulók testedzését egyaránt szolgáló sporteszközökkel gyarapodtak az iskolák. Mindehhez hozzájárultak a szakszervezet munkahelyi bi­zottságainak pályaépítési ak­ciói —, amelyek eredménye­ként társadalmi összefogással hoztak létre új létesítménye­ket —, s az „Egy üzem — egy iskola'’ mozgalom eredményei. A mostani ötéves tervben je­lentős összegeket szánnak a testnevelés tárgyi feltételei­nek további javítására. A munkahelyi bizottságok kezdeményezik majd, hogy a testnevelő tanárok mellett mind több pedagógus vállal­jon részt a tervek megvaló­sításával kapcsolatos tenni­valókból, fordítsanak na­gyobb figyelmet az általános iskolák alsó tagozatában és a napközi otthonokban is a rendszeres mozgásra. A szakmunkásképző intézetek­ben különösen fontos, hogy a diákokat megfelelően felké­szítsék a választott pályájuk­kal összefüggő fizikai igény­be vételié. s ehhez nagy se­gítséget adhat az iskolai sportmozgalom kibontakozta­tása. Mescdélelőtt Mesedélelőttre várják a gyerekeket az Űtlörőházban vasárnap. A rajzfilmvelités fel ll-kor kezdődik. ik A miskolci Pedagógus Képzőművészeti Stúdió alkotóinak müvei iránt nagy az érdeklődés a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola aulájában ... Hely is van rá. közönség is — nem lehetne gyakoribbá tenni az ehhez hasonló kiállításokat az oktatási intézményekben? (Kiás felv.) kérdezz-íelelfik Alaksza Tamás újságíró, a Magyarország című hetilap munkatársa tart tájékoztatót időszerű külpolitikai kérdé­sekről két miskolci vállalat­nál és a Gárdonyi Művelő­dési Házban. Mindhárom előadás hétfőn lesz; a Tej­ipari Vállalat tanácstermé­ben délután 2 órakor, a Kel- tészeti Vállalat tanácstermé­ben háromnegyed 4-kor, a Gárdonyiban este 6 órakor kezdődik a külpolitikai fó­rum. Előadás a/ úttörő- mozgalomról Á 35 éves az úttörőmozga­lom című elöadassorozat má­sodik programja kedden reg­gel 9 órakor kezdődik, szín­helye az Üttörőház 12. szá­mú terme. Üttörő csapattit­károknak szól az Együtt a KISZ-szel című előadás. ' Egy sikertelen évűd után... Filmgyártásunk kérdőjelei Nemrég osztották ki a magyar fiimkritiKusok szokásos évi di­jait. Azaz, hogy idén éppen nem adtak ki dijai, mert nem talál­tak arra érdemes filmet, s csak egy forgatókönyvírót és két szí­nészt jutalmaztak. A napokban lesz (február 8—13. között) a ma­gyar játékfilmek szemléje Buda­pesten. A két esemény eléggé a filmművészet felé irányítja a közvélemény figyelmét. Talán nem túlzás azt állítani: a ha- ragvó közvéleményét. Mert a filmkritikusok legfeljebb meg­erősítették a közönség vélemé­nyéi, hogy az elmúlt esztendő különösen gyenge térmését hozta a magyar filmművészeinek. Fel kell hát tenni a kérdést: miért?. Egyértelmű válaszok azonban nincsenek. legfeljebb újabb kér­dések. amelyeket azért érdemes mégis megfogalmazni, mert ezek nélkül keresni sem lehet a jó válaszokat. Kezdjük hát az újabb kérdé­seket ezzel: vajon a magyar filmművészet gyengén áll-e te­hetségek dolgában; vajon nem azért készül-e sok érdektelen film. mert valójában kevés a te­hetség? Minden nemzeti elfo­gultság nélkül, egyértelmű nem­mel kell erre válaszolni. Ebből Szeszélyes az időjárás Nagykabát kiskabát A télikabátok átalakulóban vannak. A réteges öltözködés, az alapanyagok, valamint az ízlésbeli igények szinte forra­dalmasították a megszokott té likabátokkal szemben támasz­tott elvárásokat. Az időjárás szeszélyes vol­ta is megkövetelte a divat- tervezőktől. hogy alapos vál­toztatásokat hajtsanak vég­re. így jött létre először a réteges öltözködési forma, amely eleve arra irányul, hogy az egyes ruhadarabok könnyűek legyenek, miután több. apróbb ruhadarabot ve­szünk fel egymás fölé. Az a kabát, amely legfelül van — tehat jelen időszakban —. a „télikabáf’, nem lehet sú­lyos, csak könnyű, de jó me­leg, illetve melegtartó. A fia­talok sokszor egészen lemon­danak a hagyományos téli- kabatról és szoknyához, vagy nadrághoz egyaránt bélelt lemberdzseket vagy rövid kis bundát hordanak. A 30— 40 év közötti fiatalok mér •óvatosabbak, és az utcán térd alatt végződő kabátot hordanak; alkalmi ruha fe­lett pedig a ruha saját anya­* Fiúk kedvence a lemberdzsek (bal oldali kép). A bélése melegít... (jobb oldali kép). gából készült kis kabátkát is viselnek, míg az egészen fia­talok a mélyebb és nagyobb „dekoltázs” hívei, minden meleget tartó ruhadarab nél­kül öltözködnek gyakorta. a szempontból — és csakis ebből a szempontból — erücmes a ma­gyar Iliinek külföldi vissznang- jara hivatkozni, ahol még ma is egy (ilmnagyiiatalomnak kijáró elismeréssel foglalkoznak rentie- zuina munkáival. Ha tehát a rendezők tehetsége változatlan — mert miért veszett volna el az elmúlt tíz-tizenót év­ben, ami mar megvon, sót gya­rapodott —, akkor a körűimé-' nyék változtak meg, és a vál­tozó körülményekhez talán nem alkalmazkodtak eléggé a magyar filmművészek? Alig lehet vitatni, hogy a hetvenes evekben kibonta­kozott uokumentarista-játék- íilmstílus egyfajta válasz volt a valóság változó körül­ményeire. Ezzel a módszer­rel olyan részleteket, mai életünk olyan izgalmas, ak­tuális ellentmondásait pró­bálták meg bemutatni, mint például a káderki választási módszereink fogyatékosságai (Jutalomutazás), a lakáshely­zet visszahatása az emberi kapcsolatokra (Családi tűzfé­szek), a fiatalok beilleszke­dési nehézségei (Filmregény), a társadalmi érdekkel való manipuláció (Harcmodor, Bé­keidő). Alig vitatható e fil­mek igazságtartalma, és az a hitelesség, ahogy ezeket meg­jelenítették a mozivásznon. Mégis felmerül a kérdés: jogos-e, indokolt-e erre mód­szerre oly mértékben tá­maszkodni, hogy a közel­múltban még külön stúdiót is hoztak létre, hogy .megfe­lelő műhelye legyen az ilyen típusú filmeknek? E mondat után bizony nagyon Indokolt a kérdőjel.. Végül is ,a mód­szer születése óta több mint tizj ev télt el. azokkal az in­formációkkal, amelyeket ezek a filmek nyújtanak, ma mór naponta találkozunk- a lo- . mégkommunikációs eszteözök segítségével, de a mozgalmi élet különböző fórumain is. Felfedezés értéke tehát meg­csappant, ugyanakkor ez a módszer nem nagyon tud a művészi általánosítás szintjén többet mondani, mint magát a tényfeltárást, a közönség pedig e stílus lazasága, hosz- szadalmassága miatt soha nem látogatta tömegesen ezeket a filmeket. A legjob­bakat sem. E műfaj mindig is egyik oka volt annak, hogy a közönség legszélesebb ré­tegei távol maradtak a ma­gyar filmektől. Válaszolt persze más módon is a magyar film a megváltozott valóság kihívására. Ez a válasz elvont. absztrakt, szimbolikus türténeivezeíésü, különleges film­nyelvi eszközökkel készült mü­vekben jelentkezett. Olyan Hl- mek születtek ebben a stílus­ban, mint a „Szabadíts meg a gonosztól”, vagy éppen ebben az évben a „Csontváry” és a „Psyché”. Vitathatatlanul nagy igényű munkák ezek, amelyek­ben az emberi és művészi lét izgalmas kémeken e, a személyi­ség es a történelem minuig koni!- 1 ír tusokat hordozó változásaira kereslek a választ megejtő, gyakran szemet gyönyörködtető látványelnienyeket is biztosítva a nézőnek. Ügy tetszik azonban, hogy az e stílusoan alkotó mű­vészek gondolatai még nem elég­gé letisztullak, és ezt a zavaros­ságot a formaelemek tobzódásá­vá! próbálják eíkódösíteni. Mind­ez meg a jóindulatú, nyitott né­ző szamára is olyan rejtvény- lejtési feladatokat ad, amiért a gondolati végeredmény nem ad elég kárpótlást, ilyenformán, ha a (iokumentarizmus mar nem na­gyon lehet e korszak filmje, ex a szürrealiszlikus stílus még nem lehet az. A valóság változásaira persze úgy is lehetett felelni, hogy a hagyományos filmes eszközrendszert próbálják meg a tartalmi elemekkel megújítani. Ehhez azonban valóban uj tartalom es kifi­nomult íilmdramaíurgia, filmtecbnika szükségeltetik. Nem véletlen, hogy az e stílusban alkotok szidják legtöbbet — rendszerint jog­talanul — ni amerikai film­művészet hozzánk kerülő legjobb produkcióit. Ezeknek a filmeknek ugyanis az a legjellemzőbb tulajdonságuk, hogy a hollywoodi iskola leghagyományosabb, a közön­ség érzelmi reakcióit meste­rien bekalkuláló módszereit megpróbálták új tartalom­mal megtölteni. (Hair, Apo­kalipszis, most.) Sajnos a mi filmeseink, akik nagyon is képesek az új tartalom felmutatására, nem eléggé járatosak ezekben a cseppet sem lebecsülendő íilmdrama- turgiai, technikai módszerek­ben. Marad még persze a ha­gyományos szórakoztató film néhány alapvető műfaja, mint a krimi, a kalandfiim és a vígjáték. A kalandfiim szinte teljesen hiányzik, a krimik legfeljebb a tisztes középszert érik el (Az áldo­zat), vígjáték pedig szinte alig születik. Aki ilyennel próbálkozik, mindjárt a sza­tíra felé tolja el a művet, ami pedig néhány ponton tö­kéletesen ellenkező érzelmi töltésű műfaj. (Az évad egyetlen kellemes meglepe­tése a műfajt színvonalasan felvállaló Vámmentes házas­ság volt.) lit állunk hát a kérdőjelekkel egy gyenge évad után. Ha vala­mi biztatót mondhatunk, taian éppen a magyar filmművészek vitathatatlan tehetsége, s az a körülmény, hogy most talán ra- kényszerülnek őszintébben szem­benézni azzal a valós helyzettel, ami a magyar film és a néző kapcsolatát jellemzi. BERNÁIH LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents