Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1981-02-06 / 30. szám

Ismét nyitva a barlang­fürdő A tervezettnél tíz nappal korábban, tegnap ismét meg­nyílt a miskolc-tapolcai bar­langfürdő. A csaknem egy­hónapos felújítás során ki­cserélték többek között a központi fűtést, a nyílászáró szerkezeteket, a vízvezeték­rendszert, felújították az elektromos világítást, ma­gasnyomású vízzel lemosták a természetes sziklaüreg fa­lait. Ki kellett tisztítani a fürdőt tápláló forrást ts. 4*L CO/L f 7^, in XIII. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1981. FEBRUAR 6„ PÉNTEK l ÁRA: 1,40 FORINT Tesztelik a kombinált acélművet Kiemelkedő eredmények Diósgyőrött A beruházók és kivitele­zők, s természetesen az acél­gyártók kiemelkedően jó munkájának köszönhetően januárban csúcseredménye­ket produkáltak a Lenin Kohászati Müvek acélgyár­tói. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy a kombinált acélműnél tervszerűek vol­tak a munkafolyamatok, s a tervezett 10 ezer tonnával szemben 10 078 tonna acélt csapoltak le. Többször értek el napi csúcseredményeket, s ma már az az általános, hogy a két műszak alatt 14 adagot csapolnak le, ami igen jó eredménynek tekint­hető. Külön is örvendetes­nek tartják a szakemberek azt, hogy ma már nemcsak alacsony karbontartalmú, de az úgynevezett C 45-ös mi­nőséget és sínacélt is pro­dukálnak a kombinált acél­mű berendezéseivel. Január­ban üzembe helyezték az ASEA üstmetallurgiai beren­dezését is, amely kiválóan üzemel. Segítségével a gép­ipar speciális acélfajtáinak kielégítése hosszú távon is lehetővé válik. A korábbihoz képest ért­hetően szerényebb eredmé­nyek születtek a martinacél­műben. Jóllehet, éppen a kombinált acélmű próbaüze­me miatt kevesebb volt a folyékony nyersvas, ugyan­akkor sok, egyetemi és fő­iskolai végzettségű dolgozó került át az új egységbe, az ide irányított, s Itt maradt dolgozók is remek eredmé­nyeket produkáltak, bizonyít­va. hogy már beletanultak a nem egykönnyen elsajátít­ható munkafolyamatokba. A mindenkori programszerű­ség tartása mellett 4500 ton­nával szárnyalták túl terve­zett eredményeiket. Hason­lóan jól dolgoztak az elekt­roacélműiek, akik a terve­zett eredményeket hozták az év első hónapjában. E ki­váló munkának köszönhetően januárban a Lenin Kohásza­ti Művekben összességében 89 370 tonna acélt gyártottak, amire még nem volt példa a gyár történetében. Feszített munkatempót kí­ván az acélgyártóktól a feb­ruári feladatok megvalósítá­sa is. A hónap közepén megkezdődik a kombinált acélmű garanciális tesztelése. Ez azt jelenti, hogy a beren­dezéseket maximálisan ter­helik majd, s ugyanakkor „végigzongorázzák” a gyárt­ható valamennyi minőséget, főként az ötvözött acélok gyárthatóságára figyelem­mel. Ez döntő állomása lesz az új beruházásnak, hiszen a sikeres vizsga után a külföl­diek hazatérnek, s ettől kezd­ve az acélgyártóknak ma­guknak kell a különböző ada­gokat készíteni. A jelenlegi két műszak már jól begya­korolta magát, a második két műszak most igyekszik „ellesni” a szakma fortélyait, s márciustól várhatóan már folyamatos, négy műszakos munkarendre térnek át a kombinált acélműnél. Egy ilyen festékesedény elkészültéhez még fél perc sem szükséges. A nyolcórás műszak alatt 1100—1200-at csinálnak belőle az ügyes kezű asszonyok a Miskolci Vasipari Szö­vetkezet mártabányal telepén. A telep, mint ahogy neve is mutatja, egykor bányaként üzemelt. Ma, évente 50 millió forintot hoz a szövetkezetnek. (Cikk a 3. oldalon) (Kerényi László felvétele) Dr. Russzay István, a Mi- neralimpex és J. Baranovsz- kij, a Szojuzgazexport ve­zérigazgatója írta alá tegnapi Moszkvában az 1981. é*l szovjet. földgázszállítások*! rögzítő szerződést. A megá!» lapodás értelmében a Szov­jetunió az idén 3,8 milliárd köbméter gázt szállít Ma­gyarországra. A szállítások — a Testvériség-vezetéken — január elseje óta folya­matosan zajlanak. A szovjet földgáz mintegy 40 százalé­kát adja a magyarországi fogyasztásnak. Reagan később dönt a gabona-embargóról Reagan amerikai elnök tegnap újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy még nem döntött a gabona-embargó­ról, meghosszabbítsa-e vagy beszüntesse. Hozzátette, a kormány szerdán tárgyalta az embargó ügyét, de a dön­tést elhalasztotta mindaddig, amíg Reagan a farmerek vezetőivel nem tárgyal erről, és erre február 17-én kerül sor, ahogy megígérte. Ugyan­Derült idő Derült reggelre ébredt Miskolc. Több órás napsü­tésre, enyhe időre számítha­tunk. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 8 fok kö- Ml alakul. 3k Szokatlan módon maga Giscard d’Estaing francia ehiök nyilatkozott az újságíróknak a Schmidt nyugatnémet kancel­lárral tartott első csütörtöki megbeszélés után. Kijelentette, hogy „tekintettel a jelenlegi nagy problémákra, Nyugat- Európa nemzetközi szerepének megerősítésén dolgozunk". Az elnök szerint ezt megkönnyíti egyes bizonytalansági tényezők megszűnése, nevezetesen a túszügy megoldódása és Reagan hivatalba lépése, viszont nagyobbak a feszültségek a kelet— nyugati viszonyban. Jacques Blot, az Elysée-palota helyettes szóvivője közölte, hogy az első megbeszélésen a két állam­férfi a nemzetközi helyzetet tekintette dt, kifejtette saját elemzését a különböző feszültségi gócokról, külön figyelmet szentelt Afganisztán kérdésének (amellyel kapcsolatban Pá­rizs nemzetközi értekezletet javasolt) és a lengyelországi helyzetnek. Megvizsgálták azokat a bizton, gi kérdéseket, amelyek a szóvivő fogalmazása szerint a helyzetből követ­keznek. (Képünkön: a párizsi Sorbonne egyetemen díszdok­torrá avatták Helmut Schmidtet a francia—német megbéké­lés terén szerzett érdemeiért.) akkor a Fehéz Ház szóvivő­je cáfolta a Washington Post jelentését, amely nem fedte teljesen a valóságot, mivel azt állította, hogy az elnök Haig külügyminiszter érvének hatása alatt döntött az embergó fenntartása mel­lett. Haig érve az volt, hogy az idő nem alkalmas enged­ményekre a Szovjetunióval szemben. Az. AP amerikai hírügynökség emlékeztet Brady külügyi szóvivő szer­dai bejelentésére, amely sze­rint az a tény, hogy febru­ár 17-ig elhalasztották a döntést, nem jelenti az em­bargó meghosszabbítását. VI. ötéves tervéről A népgazdaság VI. ötéves tervéről címmel könyvalak­ban megjelent a Kossuth Könyvkiadónál az Ország- gyűlés 1980. december 17— 18-i ülésszakának anyaga. A könyv tartalmazza Falu végi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Or­szágos Tervhivatal elnöké­nek előadói beszédét; Hava­si Ferencnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának felszólalását; Bog­nár József akadémikusnak, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága el­nökének előadói beszédét, valamint a magyar népgaz­daság VI. ötéves tervét, amelyet az országgyűlés tör­vényerőre emelt. Összehangolni a ni ásza ki áltással A tömegétkeztetést vizsgálták Milyen a koszt az iskolák­ban, a munkahelyeken, ízle­tes-e, elegendö-c az étel, ér­vényesítik-e a menü össze­állításában az egészséges táp­lálkozás kívánalmait? — en­nek néztek utána Budapest és 16 megye népi ellenőrei a közelmúltban. Az összefoglaló jelentésből kitűnik, hogy a gyermekét­keztetés fejlődött. A konyhá­kon egyre inkább figyelem­be veszik az életkori sajátos­ságokat, de gond azért akad. Az természetes, hogy más­ként főznek az óvodásnak, az egyetemi hallgatónak, de például az általános iskolá­ban ugyanazt a kosztot eszi az aprócska kisdiák és a ka­maszodé ifjú, előfordul, hogy a gyomrot terhelő nehéz, túl­ságosan zsíros étkeket kap a gyerek. Elmarad a várakozástól a dolgozók szervezett étkezte­tése. Természetesen vannak vállalatok, ahol elsőrendű az ellátás, másutt viszont az átlag alatt marad. Üzemi ét­keztetésben a dolgozók 40 százaléka részesül, de az ol­csóbb — hiszen szociális kedvezménnyel nyújtott — munkahelyi ebédelés lehető­ségével többen is élnének, ha például a több műszak­ban termelő gyárak össze­hangolnák a műszakváltás­sal, a munkásszállítás me­netrendjével az étkezes idő­pontját. A vizsgált vállala­toknál, intézményeknél a dolgozók háromnegyed része a vendéglátóipar főztjét eszi üzemi ebédként — 1100 ét­teremben áll a tömegétkez­tetés szolgálatában —, egy­negyede vállalati étteremben étkezik. A népi ellenőrök megítélése szerint még töb­ben étkezhetnének a ven­déglátóhelyeken, s indokolt az olcsóbb ételek arányának növelése, a diák- és nyugdí­jasmenü bevezetése, árked­vezmény nyújtása. Mindeh­hez az kellene, hogy, a vál­lalatok, a fogyasztási szövet­kezetek felismerjék: ha ala­csony is a tömegétkeztetés haszonkulcsa, á 20 százalé­kos állami támogatást is számítva, mégiscsak jól jár­nak, hiszen jobban kihasz­nálhatják a konyhai kapaci­tást, növelhetik forgalmu­kat. Előfordul viszont az is, hogy az iskolák idegenked­nek attól, hogy diákjaik ét­termekben ebédeljenek. A népi ellenőrök szóvá tették: számos vállalatnál nem veszik figyelembe, hogy a különböző megterheléssel járó munkát végzők más­más kalóriaértékű táplálé­kot kívánnak. A higiéniai helyzetet vizsgálva, azt ál­lapították meg, hogy a Kö- J ÁL szigorának köszönhe­tően, csaknem mindenütt ügyelnek a tisztaságra, az élelmezésben dolgozók egész­ségügyi alkalmasságára. Elő­fordult ugyan, hogy üzemi, iskolai étkezdékben, étter­mekben hanyagságot, sza­bálytalanságot tapasztaltak, ezeket az eseteket azonban rögvest jelezték az illetékes hatóságoknak, s az intézke­dés és a pénzbírság nem maradt el. A KNEB egyebek között javasolta: a vállalatok mű­ködjenek együtt dolgo­zóik étkeztetésében, ne for­dulhasson elő, hogy egyik intézményben „félgőzzel főz a konyha”, a szomszédos üzemben pedig éppen most tervezik bővíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents