Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1981-02-28 / 49. szám
Manchesterben és Miskolcon /Mit olvasunk? Egy elgondolkodtató szociológiai vizsgálat A vékonyka könyvet — de he^yeseob, ha füzetet mon- iiUiiiv , nem a nagyközönségnek szarnák. iVtar a cím is najztó lehei: Bryan Luckhiatu —Karaaras István: Olvasmány- válaazvás Manchesterben es Miskolcon (Szociológiai vizsgálat angol és magyar könyvtárhasználók körönén). Hogy mégis szólunk róla, annak kct oka van. A lokálpatriotizmus, elvégre — ha közvetve is — városunkról van szó, es az általánosítható tanulságok. . Cgaz • ugyan, hogy ezek a tanulságok is elsosoroan a gyakorló könyvtáros szakembert fogják érdekelni, de valahol érinti ez a széleseob publikumot is. A kutatókat az érdekelte, hogy milyen motívumok alapján választjuk ki mi könyvtárhasználók az olvasmányainkat, továbbá az, hogy mit kezdünk az olvasmányélményeinkkel. Az olvasást műveltségfogaftnunk szerves részének tekintjük. Azaz még az is fontosnak tartja, aki maga nem (gyakran) műveli. Ezt a (köz) felfogást feltétlenül pozitívan kell értékelnünk még akkor is, ha kegyes csalást vagy sznobizmust is' felfedezhetünk benne. Nem mernénk állítani ugyanis, hogy a könyv és a művelődés mindennapi kenyerünk. Kint az életben, a mindennapokban meg éppen azt tapasztalhatjuk, hogy zavarok vannak a viselkedéskultúránkban. az egymással való érintkezésben es kommunikációban. Ezt a hallgatólagos és sitiid- „ízlésterrort” tehát, amely — a kérdőívek válaszaiban — már fontosnak tartja az olvasást, tekintsük amolyan előlegnek, vagy bianco csekknek, amelyet ezután keli kitöltenünk tartalommal. Különösen akkor válik ez izgalmassá, ha megszívleljük azokat a gondolatokat, amelyeket Kamarás István a középiskolásokról mond. Az egyik elgondolkodtató tény az, hogy a fiatalok még mindig csak — finoman fogalmazva — külső ráhatásra olvasnak. A másik tény legalább .ennyire izgalmas és burkolt kritikát is tartalmaz: érezhetően megnőtt az érdeklődés a történelmi olvasmányok iránt. Aligha kell itt taglalni, hogy a kritika a száraz és unalmas tankönyveknek szól. • • A szerzők természetesen több táblázatban is elemzik nemek és képzettség szerint az olvasási szokásokat. Fontosnak tartunk itt kiemelni még egy tényezőt, mégpedig azt, ■ hogy milyen motívumok késztetik az embereket olvasásra. Meghatározó például az illető viszonya a közélethez. A passzivitás — általában — az ér-I dekiődés beszűkülését is jelenti. Ez ma közművelődésünk egyik legnagyobb gondja és dilemmája is. Panaszkodnak a közművelők, a könyvtárosok — írja Kamarás István. ..Azt tapasztalták ugyanis, hogy ugyanabban a faluban található a jó könyvtáros, . a jól ellátott könyvtár és a jó eredmény, és a legtöbb esetben egy helyre került a gyengén eleresztett könyvtár, a gyatra könyvtáros és a gyenge eredmény.” A jó könyvtár azonban csak az egyik feltétel. tényező. Az esetek többségében ugyanis (Miskolcon is. Manchesterben is) fontosabbak az införmális kapcsolatok. Arra a kérdésre, hogy honnan szereztek értesülést az elolvasott könyvről , (százalékosan csökkenő arányban), a következő forrásokat nevezték meg: barátok, rokonok, könyvismertetések, televízió, könyvtárosok, munkatársak, rádió, könyvek, más ízemélvek. Innentől éltéi* az angol és a magyar statisztika, mert a magyar válaszokból hiányzik: a munkahelyi vezetők, a tanárok és a könyvesbolti eladók említése. Ezen is érdemes eltöprengenünk. A közművelődés szakembereinek a figyelmébe ajánljuk Nagy Attila vizsgálatának eredményeit is. (Kamarás idézi.) .,... A művelődési házat is látogatók irodalmi és filmízlése, a televízióval való kapcsolatának színvonala határozottan jobb. mint azoké, akik csak a könyvtárat látogatják. Már az a tény, hogy az olvasók jelentős része más olvasóktól szerez tudomást könyvekről, az olvasás és a társas kapcsolatok pozitív ösz- szefüggését sejteti.” Ez a felismerés cáfolni latszik azt a közhiedelmet, miszerint az olvasás (s egyáltalán a művelődés) a passzív, befeléforduló, visszahúzódó életformát „kedveli”. A könyv igenis feltételezi, sőt igényli a másik embert, a társaságot is, amelyben megvitathatok, kicserélhelők az információk. A dolog egyik — látszólagos — paradoxona az, hogy a miskolci munkások válaszaik- szerint gyakrabban megbeszélik az olvasmányélményeiket. mint az értelmiségiek. Ez kimutathatóan a brigádmozgalom hatása, amelynek egyik követelménye a művelődés, az olvasás is. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a magyar értelmiség tarsasélete miért kevésbé intenzív, mint az angol kollégáké, illetve, hogy a témák között miért ritkább a könyv, az olvasmányélmények megvitatása? (horpácsi) Piros és selyemből való Blúzból legyen bőven A téli pulóverek utón lassan előrébb rukkolnak a ruhásszekrényben az ingek, a blúzok. A tavasz legpraktikusabb viseletéi. Könnyebben kezelhetők a ruháknál. Egy-egy új, modern fazonú ing .vagy blúz mindig frisseséget hoz a ruhatárba, hiszen felélénkítheti az előző szezonból való nadrágokat, szoknyákat. Első modellünk finom mintázatú, selyemből készült blúz. Bőségét a vállrész ráncai adják. Babagallér díszíti, de ünnepélyesebb alkalmakra igen mutatós a saját anyagából készült masnival. A hozzávaló szoknya egyenesvonalú, bevágott zsebekkel készült, a maneken széles antilop övét visel hozzá. Ez az az örök fazon, amely minden korosztálynak jól illik. A fiatalok sajátja lehet viszont a második képünkön látható élénkpiros, fényes selyemből készült ingblúz. A vállrésze széles hajtásokkal hangsúlyozott. Kicsit sportossá’ a két nagyméretű zseb teszi. Kiegészítője a szűk kord pantalló. A blúzt a réteges öltözködés jegyeben, hűvösebb napokon sárga pa- mutyrikó egészítheti ki. Az első modellt Gembár Olga, a másodikat Vörös Irén. a.'Magyar Divat Intézet tervezői készítették. Operetfest Ehűcszfáiyosok Könyvespolc Miért vesztettünk? b&íratása A sport világát mindig Körit iiengték a hiteles és hihetetlen történeteit. Különösképpen vonatkozik ez a labdarúgásra. Amióta a sportág hazai hanyatlása megkezdődött, egyre halasabb célpontot kínál a publicistáknak. Am Yegh Antal sikerkönyvét kivéve, mindmáig csak a külső szemlélő benyomásairól olvashattunk. Merőben más szemlélettel találkozunk L. Réti Anna Miért vesztettünk? című, most megjelent könyvében. A kitűnő sportriporter ugyanis nem hagyatkozik mendemondákra: azokat szólaltatja meg, akik közvetlen szerepet játszottak a „nemzet gyászában”, a berni, a mar- seille-i és az argentínai kudarcban. Az újságírónő kérdéseire nem kisebb egyéniségektől vár választ, mint Sebes Gusztáv, az „aranycsapat” legendás szakvezetője, Lantos Mihály, az akkori idők csodacsapatanak hátvédje, s a sokak által abban az időben \ mellőzött Sándor Károly. Csupán érdekességként: Sebes Gusztáv Puskás meg nem adott góljában látja az okát, hogy elvesztettük a világbajnoki döntőt, ám erről természetesen másként vélekedik Lantos és Sándor Csikar. A marseille-i kudarcról — amikor először kapott vészjelzést a magyar labdarúgás vezérkara arról, hogy az ellenfelek szerelvénye visszavonhatatlanul elrobogott do- pogo vicinálisunk mellett — Albert Flórián és Göröcs János nyilatkozik. Ám az ő elmondásuknál is elgondoi- koztatóbb, ahogyan a siker csúcsáról, az NDK-ból hazatért szakember, Sós Károly a klubok hátrahúzó szerepéről, beszél. Azután Argentína, amelyről végül csak egyetlen szemtanú, a nagy vesztes, Baróti Lajos nyilatkozik. A Magyar Labdarúgó Szövetség akkori elnöke — akiről Barátinak az a véleménye: ... nagy hiba, hogy az elnök- menedzser akart lenni! Nem sikerült éz neki, mert nem sikerülhetett.'.. ugyan készségesen állt a kollegína rendelkezésére, ám a könyv nyomdába kerülése előtt visszavonta tőle a rögzített beszélgetés megjelentetésének jogát. Három játékossal is igyekezett eszmét cserélni a könyv szerzője sikertelenül. így helyettük maga vállalkozott arra, hogy a szó szerinti idézés helyett az ő elmondásukra hagyatkozva lavírozzon a kényes vizeken. Labdarúgásunk csaknem három évtizedes múltjának e három gyászos fejezete mindenképpen tanulságos olvasmány a labdarúgást szeretők népes tábora számára. L. Réti Anna szókimondó, bátor stílusú, a Sport Kiadónál megjelent könyve méltán számíthat rendkívüli érdeklődésre. (tóth) Éneklő rajok Az éneklő rajok városi ver. senyét március 4—5—íí-án rendezik meg a Molnár Béla Ifjúsági és Űttöroházban. A versenyek délután fel 3-kor kezdődnek. Joseph Haydn életművének végén, két nagy óriás áll: A Teremtés és Az Évszakok. Ez nem véletlen. Az idős mester Angliában ismerkedett meg Händel oratóriumaival és azok rendkívül mély hatást gyakoroltak rá. Haydn eddig is írt ebben a műfajban, de ezek a művek az olasz típust képviselték, mely áriák sorozata. Händel néporatóriumai új világot jelentettek számára, így örömmel nyúlt van Swieten báró szövegkönyveihez, s rövidesen elkészült A Teremtés, majd 1801-ben Az Évszakok. Az Évszakok szoprán, tenor és basszus szólóra, énekkarra és zenekarra íródott. A tavasz, nyár, ősz, tél váltakozása örök témája az emberiségnek, művészi "ábrázolásában Vivaldi hegedűverseny-ciklusa és Haydn-ora- tóriuma a mérce. Hétfőn este a Miskolci Nemzeti Színházban Zempléni Mária (szoprán), Koronái György (tenor), Vághelyi Gábor (basszus), a Miskolci Bartók Kórus és a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában kelt életre a mű. Vezényelt Reményi János. A szólisták között a Hanna parasztlány szerepét éneklő Zempléni Mária igen jó benyomást keltett. Tisztán csengő szopránja, bájos egyénisége élővé tette alakíFarsang van címmel operettműsor lesz hétfőn, a Vasas Művelődési Központban. Az előadások délután fél 6 és este 8 órakor kezdődnek. Közreműködnek: .Nerneth Marika, Marik Péter, Zentai Anna. Kincses Veronika, Rózsa Sándor, Németh Gábor, Pfeiffer Marika, Böröczky József. Kísér a Bíró-trió. tását. Ugyancsak dicséret illeti a Simon gazdát megszemélyesítő Vághelyi' Gábort. Szép- basszuS hangján kívül muzikalitásával, érthető szövegmondásával aratott sikert. A Bartók' Kórus —• mint az már hagyomány az oratóriumok előadására — szép számmal megnövekedett. Am változatlanul gond egy igazi férfikar hiánya. Az oratórium egyik legismertebb számában, a népi hangvételű szüreti kórusban ez különösen szembetűnő volt. Sajnos, az akusztika sem kedvező (ezt évről évre leírjuk), így a kórus létszámához képest nem alakult ki reális hangzás. Reményi János jól kézben tartotta az előadást, a légkör azonban! csak a mű második felére ■ forrósodott fel. Az %elsö részben tapasztalható ritmikai pontatlanságok az Űsz és a Tél tablóiban kiküszöbölődtek. A Miskolci Szimfonikus Zenekar felfelé ívelő teljesítménye, a zenéből következő • jó tempók. érzékletesen megrajzolt karakterek végül is kedvező összbenyomást keltettek. BARTA PÉTER A művelődésügyi miniszter 11'1970. (VI. 25.) MM sz. rendeleté 15. § l. pontja érteimében az i9öl. év szeptember 1-től tanköteles korba lépő gyermekek 1. osztályba történő beíratásának időpontjául 1981. év március 13- át és március 14-ét jelöltük meg Miskolc városban. Március 13-án 12—18 óráig. 14- én 8—14 óráig a lakóhely szerint körzetileg illetékes általános iskolába köteles beíratni az 1. osztályba lépő gyermeket. A beiratás a szülő (gondviselő) személyi igazolványa, vagy a gyermek születési anyakönyvi kivonata alapján - történik. A tanköteles korba lépő gyermekek beiskolázás előtti kötelező orvosi vizsgálatára — ami a miskolci helyi adottságoknak megfelelően az 5 éves kon státuszvizsgálat — .a körzeti gyermekszakrendelőkben és az óvodákban terül sor.v Kérjük a szülőket, hogy a beiskolázáshoz szükséges orvosi igazolást kérjék el a körzeti gyermekorvostól, és ezzel az igazolással lelemkezzenek a területileg illetékes iskolában gyermekük beíratasa céljából. A2 1981. szeptember 1-en' beinduló két új iskola — a 7. sz. szinva — népkerti és a 33 sz. Avas Ili. ütemű — körzetébe tartozó tanköteles korú gyermekek be- íraiásának időpontja ugyancsak március 13. és 14. A 33. sz. iskolába kell beíratni az Avas Hl. ütemben átadásra kerülő lakásokba költözö. es a Med.nyánszkv. Klapka és az Ifjúság útján lakó. tanköteles korba lépő gyermekeket. Beira- tásuk helye a 20. sz. Általános iskola (Elek T. u. 41. sz.), A 7. sz. Általános iskcia körzetébe tartozó . gyermekedet ^ U. sz. Általános Iskolában 'Krausz Gy. u. 2. sz.) kell beíratni, ahoi =»z ú.i skoia körzete március első hetétől lesz kifüggesztve. Miskolc megyei város Tanácsa művelődésügyi osztály © CSŐSZERELŐ, © HEGESZTŐ, © KÖZPONTIrÜTÉS-SZERELŐ, © SZIGETELŐ, ® SZiGEi ELŐ BÁDOGOS SZAKMUNKÁSOKAT, ® BETANÍTOTT ÉS © SEGÉDMUNKÁSOKAT. Milden szombat szabad Jelentkezés: a vállalat központjában Miskolc, Báthori sor 63. A 19-es városi autóbusz-járattal megközelíthető. Koncert a színházban Haydn Az Évszakok
