Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1981-02-26 / 47. szám
a miskolciaké a szó ini ww)w»iiww»iiwwaMwsswawasMawMwwa Rovatvezető: Radványi Éva— Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-221 Vendégünk volt az Egyesült Izzóból Rovatunkban a közelmúltban közöltük egyik olvasónk panaszát arról, hogy úgy tapasztalja: az utóbbi hónapokban „változott” a villamos izzók minősége. S persze nem előnyükre. Háztartásukban nem győzi pótolni a rövidéletű vil- lanyégöket. Őszintén szólva úgy véltük: valamiféle pusztába kiáltott szó marad a panasz, hiszen az ipari vállalatok képviselői vajmi kevéssé kényeztetnek el bennünket figyelmükkel. Kellemesen lepődtünk meg. amikor a napokban szerkesztőségünkben találkozót kért a panaszossal az Egyesült Izzó Gyár képviselője, Hirmann László, a vevőszolgálati és retourosztály vezetőhelyettese. A találkozót természetesen készséggel lérte- h óztuk, s örömünkre szolgált végighallgatni a szívélyes és kétoldalú tájékoztatást. Olvasónk ugyanis részletezte tapasztalatait, az Izzó osztályvezető-helyettese viszont elmondta mindazt, amit igencsak jó tudni az égők szavatosságával, s használatával kapcsolatban. „Nyolc éve panaszlom” ... a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnál, hogy lakásom kéménye rossz, a füst visszaáramlik, csináljanak valamit. 1972-ben azt a választ kaptam, hogy a Kéményseprő Vállalat szakemberei megállapították: kéményem huzata megfelelő. Ezt azonban a füst nem respektálta. továbbra is visz- szaáramlott. Négy évvel ezelőtt bírósághoz fordultam, ahol szakértői vélemény született: kéményemben a füstjáratok rosszul lettek kialakítva, s a lehetetlen állapot megszüntetésére kétféle móNagyvárosi madárijesztó A beszélgetés sommázataként kiderült, hogy tulajdonképpen a vásárlók tájékozatlansága játszik közre sok esetben abban, hogy a gyár terméke nem teljesíti az előirt 1000 órás „üzemidőt”. Vannak ugyanis lakóterületek, ahol erős az áram- ingadozás, Egy-egy kivizsgálás alkalmával mértek már 190— 240 Volt közötti hálózati feszültséget. Az ilyen területen természetesen alaposan megcsappan a villamos égők élettartama. A 230—240 voltos áramerősséget ugyanis rosszul tűri a 220 voltos izzó. Ilyen lakóterületre is gondolt azonban a gyár. Az ott élők számára készítik a 230, illetve 240 voltos égőket. Tapasztalataink szerint ugyanis ötszörösére nő az izzó élettartama, ha a terhelési határ alatt üzemel. S miután ezzel már sokfelé tisztában vannak a lakosság körében, nem lehet jellemzőnek nevezni az olyan nagyarányú „izzófogyasztást”, amilyenről olvasónk panaszkodott. Még valamit jó tudni a vásárlóknak: a Tungsram égökre is van garaneia. Ha az izzó 700 óránál kevesebbet üzemelt, azt a szaküzletben kötelesek kicserélni. Jó volt hallani azt is a gyár képviselőjétől, hogy milyen nagy figyelemmel kísérik a vásárlóközönség igényeit. Amikor divatba jött a csavart gyertyaizzó hazánkban is, az igénynek megfelelően azt is legyártották és legyártják. Újabban a pöttyös égőket keresik, most tehát azt is készítik, noha tetemes kézimunkát fordítanak rá. Energiatakarékos korszakunkban azonban szívük szerint a fénycső használatára beszélnék rá a vásárlókat. A hagyományos izzóknál ugyanis az energiának a 95 százaléka hőenergiává változik, s csupán 5 százaléka a fény. A fénycsőnél azonban ez az arány 25—30 százalékkal a fény javára billen. Megérne egy misét Lehet, hPgy nem új a téma, de úgy vélem, mindaddig ismételten „megér egy , misét”, míg az illetékesek intézkedése végre megszületik. Az új lakótelepek utcáinak számozásáról van szó. Hogy milyen logikai sorrendet lehetne ráfogni például az Elek Tamás utca számolására, azt elképzelni sem tudom. Tapasztalatom szerint, az ott lakók is alig-alig igazodnak el benne. Hasonló a helyzet a Hegyalja utcánál — a felső-majláthi lakótelepen —, ahol például hiába kerestem a számsor elejét: egyes számú épülettel nem találkoztam ott sem. Ha emlékezetem nem csal, az ötössel kezdődik a sor. A belvárosi lakótelepen — például a Vándor Sándor utcában — a számtáblák hiánya hozza zavarba az embert. Végié jó lenne rendet teremteni e (téren is. Egyszer, de akkor végérvényesen! L. T. Miskolc afr Igencsak lerongyolódott a Búza téren ez a hirdetőoszlop. Az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés: minek költeni ilyesmire, ha nincs, aki figyeljen hasznosításukra? Ebben a formában ugyanis ..dekorációnak'’ sem alkalmas, hogy a célszerűségéről ne is szóljunk. Persze, ne legyünk igazságtalanok: ha csupán ez lenne az egyetlen ilyen hirdetöoszlop városunkban, talán annyit sem érdemelne, hogy ejnye, ejnye. De sokfelé árulkodik az elhanyagoltságról hasonló. Mintha gazdátlanok lennének ... _ — f. Miskolc itt mondja a jogszabály A HÁZASTÁRSAK VAGYONKÖZÖSSÉGÉRŐL dot is ajánlottak. A MIK azonban egyiket sem fogadta el, s azóta sem történt semmiféle intézkedés. Költségeim lassan túljutottak a másfél ezer forinton, kéményünk azonban még mindig befelé füstöl. Kevés nyugdíjamból a bírósági eljárás folytatását sem vállalhatom már, ezért a pert kérésemre megszüntették. Tanácstalan vagyok és beteg, magam sem tudom, hova forduljak panaszommal, hogy végre meghallgassák. Lengyel Julianna Miskolc, Szendrei u. 9. Olvasónk végre nyitott kapukat dönget. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat műszaki osztálya ugyanis december 11-én megrendelte a Kéményseprő és Tüzelés- technikai Vállalattól a bérlemény kéményének kijavítását. Miután azonban ott úgynevezett gyors hibaelhárításra nincsenek berendezÜdülőfalu lehetne Tornakápolna lassanként lakatlanná váló kisközség a Domica—Aggtelek környéki üdülőkörzetben. Alig 8—12 kilométerre van Aggtelektől és Jósvafőtől. Környezete vadregényesen szép a csodálatos karszthegyek között. Nem esik túl nagy távolságra a Kakacai-fó sem, ha tehát valaki a nyári időszakban a vízhez ragaszkodik, az is megtalálná a kedvére való pihenési lehetőséget ezen a tájon. Ügy gondolom, az ország más tájain már szép számmal található példa alapján ebből a kisközségből is ki lehetne alakítani egy nagyon szép üdülőfalut. A hozSok embert érdekel az a kérdés, hogyan alakulnak a házasságkötés időtartama alatt a házasfelek vagyoni viszonyai. Nos, a legalapvetőbb szabály az, hogy a házasság megkötésével az együttélés idejére a férj és a feleség között úgynevezett házastársi vagyonközösség keletkezik. Ez lényegében azt jelenti, hogy a férfi és a nő keresete, jövedelme egyformán kerül a közös „kalapba”. Vagyis a házastársak osztatlan közös tulajdonává válik mindaz — mégpedig feíe-fele arányban —, amit az együttélés alatt közösen, vagy külön-külön szereztek. ez az összeg nem a menyasszony különvagyona lesz, hanem ez is a házastársi közös vagyonba kerül. Mar csak azért is, mert a rokonok, ismerősök a pénzt a fiatal párnak adják az új életben való indulás- megkönnyítésére. Mi marad meg hát különvagyonnak? Azok a vagyontárgyak, amelyek az egyik vagy a másik házas társnak; , már a házasság megkötése előtt megvoltak. Ezekből tehát a házasságkötéssel nem lesz közös vagyon. Ugyan,-.-,., csak a férj, vagy a feieség különvagyonának számít a házasság fennállása alatt kikedve, munkáik közé besorolták. Az ingatlankezelő sem sürgette a megrendelés teljesítését — noha azonnal- ra kérték —, ezért csak. miután a panaszt továbbítottuk a két vállalathoz, most került sor a javítás elrendelésére. Bízunk benne, hogy a KÉTUSZ szakemberei —ígéretüknek megfelelően — ezekben a napokban megoldják a panaszra okot adó kemény ügyét. zá vezető út is alkalmassá tenné rá, hiszen télen-nyá- ron járható. A megüresedett házakat nyilván . kedvező áron vásárolhatnák meg a szerényebb jövedelmű családok is. Némi tatarozással hangulatos hétvégi házakat lehetne kialakítani a megüresedett falusi otthonokból. Medve Sándor Leninváros, Gagarin u. 28. Rendezvény Szerény külsejű, ám annál gondosabban szerkesztett meghívó invitált egyik művelődési házunk rendezvényére. Kétszer álldogáltam emiatt a hideg folyoson. Először, amikor bementem és nagy nehezen találtam egy nyitott ajtót, ahol: „Tessék átfáradni a másik szobába” volt a szíves információ, majd 'a másikban.: „Tessék kint várakozni!”. Így hát újra kikerültem a hidegbe, s ami a lényeg, nem egyedül... Négyen nagy csatát vívnak az asztali focival Az asztal két végién sör. Felváltva húzzák meg az üvegeket, s nemcsak a játékosok. Távolabb nyolcan-üzen ultiztak. Most éppen piros ulti megy. nyilván több kontrával. Papírpénzek cserélnek gazdát. Egy harmadik — négytagú — társaság tanakodik, hogy mit csináljon. Egyikük nagyosan ráncolva majd’ tizenhat éves homlokát, komótosan rágja a cigaretta filterét. Még nem gyújt rá. Másikuk sörén megy. majd megszületik a döntés. Kártyáznak. „Sóért.” Valaki megszólít. „Te jöttél a Világgazdaságtól?” Félreértés. Talán azért, mert az előtérben csak rajtam van zakó és nyakkendő. Zavaromban elsétálok a büfé felé. Ablakán nagy tábla; ,,Társasjátékok kölcsönzése.” Mellette árlap: kóla, traubi, tea, betétes zsemlye, zsíroskenyér — s árlapon kívül sör. Tizenhat-tizenhét éves lányok érkeznek rendezett sorban. Az előadásra jöttek. A „törzsközönség” kajánul vigyorog. — Üttörőgyűlés lesz? — kérdezi egyikük. A lányok szótlanok. A rendezvényen is. Nekik még „magas” a téma. A hangulat fagyos. A teremben is hideg van. Az előadó oldódik. Ketten-hárman kérdezgetnek, a 'lányok hallgatnak, én hazamegyek. Távozóban veszem észre a színes tévét. Az sem működik. Ez akkor is így van, ha például csak a férj keres, a felesége pedig a háztartást látja el, á gyermekeket gondozza. neveli. Fontos hangsúlyozni tehát hogy nemcsak a közösen szerzett telek, családi ház, öröklakás, gépkocsi válik közös vagyonná, hanem a házastársak keresete, munkabére is. Érdekes esetként fordult elő a bírósági gyakorlatban, hogy az egyik házastárs a másik tudta nélkül lottózóit és több mint másfél millió forintot nyert. Utólag természetesen kiderült a dolog, és a másik házastárs is követelte belőle a részét. A vagyonmegosztásnál a bíróság helyt adott a kérésnek, mondván, hogy ez az összeg is részévé válik a házastársi közös vagyonnak. Köztudott, hogy egyes vidékeken nagy divat a menyasszonytánc, amelynek során a vendégek a menyasszonynak pénzt adnak. Általában zárólag az egyikük által örökölt vagy ajándékba kapott pénz, vagyontárgy. A különvagyon jövedelme azonban már ismét közös vagyon lesz. Tehát például a különvagyonként takarékbetétben elhelyezett pénz kamata már mindkét házas társat fele-íe:e arányban illeti meg. De ugyanezt mondhatjuk az állat szaporulatára, a szőiő, gyümölcs termésére stb. Alapvető és természetes, magától értetődő szabály, hogy a házastársak a közös háztartás költségeit a közös vagyonból kötelesek fedezni. A házastársak egymás iránti támogatási kötelezettségéből következik, hogy a feles: — ha szükséges —. különvagyonukból (így például az örökölt, vagy ajándékba kapott stb. pénzükből) is kötelesek hozzájárulni a háztartás. a gyermekgondozás költségeihez. Ez még akkor is így van, ha csak az egyik hózastársnak van különvagyona. Nem kenyérért sorakoznak... Fekete Péter Miskolc ★ ... persze, nem is vasért, vagy vasáruért. Jelmezért várakoznak ilyen türelmesen a Zsolcai kapuban levő kölcsönző előtt a farsangolók. Hát ezt is megértük!... j j Miskolc %
