Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1981-02-19 / 41. szám
a miskolciaké a szó Rovatvezető: Radványi Éva — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501. Pf.: 39.— Telefon: 18-231 Nem értjük! „1980. június 5-én a Déli Hírlapban cikk jelent meg Angéla. a pincér címmel. A cikk szerint a Tiszavirág elnevezésű üzletünkben az egyik felszolgáló a fogyasztásért a megengedettnél 100 Ft-tal többet számolt. Az ügyben a vállalat fegyelmi eljárást folytatott le, és ennek keretében kihallgattuk Gedeon Ferenc felszolgálót és meghallgattuk a panaszost is. Az ellentétes állítások miatt kettőjüket szembesítettük egymással és ezek után keletkezett az a meggyőződésünk, hogy Gedeon Ferenc bizonyítottan elkövette a hamis számolást. A dolgozó az 1980. évi nyereségrészesedés teljes megvonása fegyelmi büntetésben részesült. Gedeon Ferenc a fegyelmi határozat ellen kérelmet terjesztett elő és ennek tárgyában végső soron a Miskolci Munkaügyi Bíróság hozott ítéletet II. M—174! 1980—2. szám alatt. A biróság a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte. Az ítélet indoklása szerint a vétség megnyugtatóan nem bizonyítható, mivel a sértett személy nem őrizte meg a számolócédulát, de a hamis számolást a helyszínen, az üzletben sem kifogásolta. A fegyelmi eljárás tehát nem járt eredménnyel, jóllehet a bizonyítékok vállalati értékelése elegendőnek mutatkozott a fegyelmi büntetés kiszabásához. A biróság saját hatáskörében másképpen is mérlegelhet és az adott esetben így is tett. A napilapban megjelent cikk ettől függetlenül alkalmas volt arra, hogy vendéglátóipari tevékenységünkért a lakosság bennünket elmarasztaljon, vállalatunkról kedvezőtlen véleményt formáljon. Álláspontunk szerint ilyen méltánytalan állapot elkerülése érdekében célszerűnek mutatkozna, ha a jövőben Önök csak jogerősen elbírált határozatok alapján adnának helyet bíráló cikkeknek, írásnak. Készséggel rendelkezésükre állunk a megfelelő tájékoztatás adásában, s ezzel megelőzhető minden érdeksérelem keletkezése. Dr. Sugár János igazgató Köszönet a segítségért A3 Ady-hid környékén közúti balesetet szenvedtem február 12- en 7 óra 15 perckor. A2 ijedtség hatására magatehetetlenné váltam. Az arra járó két hölgy cs egy Wartburg gépkocsi vezetője segített rajtam. A MÁV Rendelőintézetbe szállítottak. ahonnan a mentők 6 baleseti sebészetre vittek. A kábultság miatt meg sem tudtam köszönni azt az emberi magatartást, amit segítőim irántam tanúsítottak. A nyilvánosság előtt szeretném pótolni mulasztásom. Köszönöm as ismeretleneknek., hogy a baleset után tíz perccel már orvosi ellátásban részesülhettem. Bodolai István Miskolc, Vándor S. u. 13. ÍNem értjük, hogy mit is vetnek a szemünkre. Azt, hogy nem fél évvel később közöltünk egy panaszt, amelyet pedig a vállalat is jogosnak tartott, amikor kivizsgálta? [Végül is valamifajta bizonyítékra csak alapozták a fegyelmi büntetést!] Vagy, hogy a panaszt mint panaszt közöltük? Hogy nem vártuk meg a bírósági végzést, amely ugyan nem azt mondja ki — a levél tanúsága szerint —, hogy a vétséget nem követte el a vállalati dolgozó, hanem azt: „megnyugtatóan nem bizonyítható”. Legkivált pedig nem értjük, hogy is van ez: a bíróság hatálytalanította a fegyelmit, akkor te- hat a vállalatot hoztuk olyan méltánytalan helyzetbe, amely alkalmas a lakosság körében kedvezőtlen vélemény kialakítására. Csakhogy a panasz nem a vállalat egészének ténykedéséről szólt, hanem egyik dolgozójának „tévedését” kifogásolta. Ha tehát a biróság ezt egyértelműen jogosnak találta volna, a vállalat nyilván elhatárolja magát vétkezőt?) dolgozójának személyétől. De így?! Természetesen, azonosítja magát vele. Furcsa kettősség ez! A szerk.) Új helyen a gyermekrendelő R. K.-né és brigádtársai, Miskolc: Nem mi találtuk ki: az íz- lésekről nem lehel vitatkozni . . . Egyébként sajnáljuk, hogy nem írta alá a levelet, s nem közölte lakcímet. „Szívbeteg” jeligére: Koronária-áthidaló műtétet már évek óta végeznek hazánkban r?.. Konzultálján bizalommal kezelőorvosával. C. J., Miskolc, Kilián: Városunkban álcsoportosítottak a körzeti felnőtt- és- gyermekorvosi rendeléseket. A központi rendelőintézetből a Vörösmarty utca egyik bér- hazában családi otlhonboJ kialakított rendelőbe került a gyermekorvosi körzet. Azok a szülők, akik gyermekeik révén e körzethez tartoznak', vagyis jóindulattal próbálják megérteni az átcsoportosítás lényegét, szükségességét. Tudomásul veszik, hogy — konkrét példa — a Mikes Kelemen utca legtetejéről a Vörösmarty utca keleti végére kell ölben vagy gyermekkocsiban vinni a rendelésre beteg gyermeküket úgy, hogy közben semmiféle tömegközlekedési eszköz nem vehető igénybe. Ráadásul arra sincs biztosíték, hogy ha a bérház előtt hagyja a gyermekkocsit a szülő, azt esetleg nem viszik-e el. A korábbi tágas rendelőt — ha csak szükségszer-den is — egy szűk lakásban zsúfoltak össze, ahol a legelemibb higiéniai feltételeket sem biztosítják. Így például, ha valaki kezet akar mosni vagy gyermeke kezét akarja megmosni, égy lavórban teheti ezt meg. Olyan egészségügyi szempontokról már nem is beszélve, hogy egy szűk előszoba helyettesíti a várótermet, ahol a gyermekek egymással összezárva meg egészséges társaikat is megfertőzhetik, beteggé tehetik. Jó lenne, ha az illetékes egészségügyi szervek az átcsoportosítás szükségszerűségével együtt figyelembe vennék azokat a szempontokat is, amelyek miatt most a szülők aggódva kérdik: megéri ez?! Tudjuk, a Szentpéteri kapui központi rendelőintézetbe már nem vihető vissza a körzeti gyermekrendelés. Ám addig is, amíg végső megoldást találnak — s erről fcztató információk hangza- Mfcí —, legalább az ideiglenes helyen kellene olyan állapotokat kialakítani, hogy a szülők ne aggódva vigyék el gyermekeiket az orvoshoz. M. O.-né Miskolc, Mikes Kelemen u. 34. sz. Ajánljuk szives figyelmébe a Népszabadsag február 11-i számúban megjelent cikket, melynek szerzője Eötvös Pál. címe; A pénz ésszel jó! Gondolataival találkozik benne. Ebben is az ország pénzéről van szó. ajne- lyet ízlésesen, mértéktartóan és praktikusan illik elkölteni a Bükk fejlesztésénél is. ,/az ízléstelen, gigantornán és unpraktikus megoldásokkal szemben". Szerencsére nem mindennapi volt a helyzet: ültünk a haverommal — szemközt a lépcsőházi bejárattal — a nemrégiben fölfedezett kis- széken. (Valaki kint felejtette, netán bízott benne, hogy másnap is ott találja eme ülőalkalmatosságot? S nem is hiába!) Csöndes beszélgetésbe mélyedtünk, amit nem zavarta se a diszkó, se a televízió hangja. (Ez volt leginkább a nem mindennapi!) Elmélkedésünket — végül is mi, fiatalok is szeretünk filozofálgatni! — valamifajta állati üvöltéshez hasonló hang zavarta meg. Elképedésünknél csak ijedelmünk volt nagyobb, amikor a szemközti kapu alól három-négy borospalack röpült felénk. Egymás után. Olyasféleképpen, mint az a bizonyos játék, amely így kezdődik: Röpül a... röpül a... Tudja a csuda. Az ilyen „játék” felnőtt fejjel már nem ugyanaz... Csak- ne tudnám, hogy melyik ,,szomszéd bácsi” csinálja a felhajtást a házunkban. S bár ne lennénk vele szemben olyan bátor nyuszik! T. Attila Miskolc, Pereces Nemcsak vasutasgondok Százhúsz évvel ezelőtt nem a város akkori vezetői döntötték el, hogy hová építsék a Tiszai pályaudvart, hanem a vasútépítő társaság. Nyilván nem számoltak azzal, hogy nyolc-kilenc évtizeddel később Miskolc tulajdonképpen déli irányban is kiépül — több kilométer hosszúságban. Miért is álmodtak volna az avasi lakótelepről... Ma viszont már adott helyzet, hogy a tervek szerint 40 ezer embernek otthont adó Avas előtt megállás nélkül halad el a vonat, s a Tiszairól áramlanak vissza a közúti tömegközlekedés eszközeivel. Minden valamirevaló községnek van alsó vagy felső vasúti megállóhelye, sok esetben mindkettő. Nem kell tehát valamifajta dodonai jósnak lenni ahhoz, hogy előre elképzeljük: előbb- utóbb bekövetkezik majd az is. hogy a cementgyár közelében létesít a város ilyen „elővárosi” megállóhelyet, ahonnan tömegközlekedési eszközök segítségével rövi- debb úton érik el lakóhelyüket. munkahelyüket az emberek. Talán jobb lenne, ha ez mihamarabb megvalósulna. Mert ez nemcsak vasutasgond. Ami viszont kifejezetten vasutasgond, az sem mai keltezésű. A centenáriumát az is túlhaladta. Ugyanis ezelőtt 105 évvel kezdte meg a munkás- és tisztviselőlakások építését ugyanaz a vasúttársaság, amely a Tiszai pályaudvarét. A fokozatos kiépítés során eljutott ez a telep a mai állapotáig. De milyen is ez? Csatornázása nincs, az ivóvízellátást az utcai köz- kutak adják, az illemhelyekkel közös falú toldaléképítmények — amelyek korábban állatistállóként szolgáltak — ma konyhák, étkezőhelyek... \ Érthető, ha kevéssé vagyunk büszkék, ha ezekre a kolóniákra gondolunk. Tudom, hogy a Tiszai pályaudvar s környéke, valamint az Y-híd tervezésével együtt az úgynevezett MÁV-telep megszüntetésére is gondoltak az eddig elkészült számtalan tervben a tervezők. Ám tartunk attól, hogy ott, ahol ezek a tervek vannak, mái' a megvalósítás is feledésbe merült... A hatodik ötéves — nyitott — tervben talán kaphatna valamit ez a kolónia is. Pál István MÁV Járműjavító Üzem Lesz dolguk!...1 Valaha virágos, árnyas liget volt a Népkert Miskolcon. Az utóbbi években azonban egyre szegényedik szépsége. Ha csapadékos az időjárás — úgy mondják a környékbeliek —, a kutyát is ölben kell kivinni sétálni. Persze nemcsak a „sárdagasz- tás” rontja a valaha jó hírű park hangulatát. „Berendezése” is a pusztulásról árulkodik. Lesz dolguk a tavaszi nagytakarításkor kertészeinknek, parképítőinknek. Népkertünk látogatói nem túlságosan tartják becsben az esztendőről esztendőre íeli- ben-harmadában rendbe tett parkunkat. Szerény javaslatom: netán társadalmi munka szervezésével, hirdetésével lehetne segíteni a véglegesebb kép kialakításán is, no meg azon is, hogy jobban becsüljék meg esztétikai értékeit. Magam szívesen vállalkoznék egy ilyen akcióra ! Jakubik László Miskolc Ki kaphat rendszeres szociális segélyt? A rendszeres szociális segély megállapításakor értékhatárnak a munkaviszonyon alapuló özvegyi nyugdíj (az elhalt házastárs saját jogú nyugdíjának 50 százaléka) mindenkori legkisebb összegét tekintik. Ez 1980-ban 1360 forint volt és eltekintve a rendkívüli központi intézkedéstől, évenként 70 forinttal emelkedik. Rendszeres szociális segélyben az a 18. életévét betöltött munkaképtelen vagy rokkant személy részesülhet, akinek keresete vagy bármely forrásból származó jövedelme ezt nem éri el és lét- fenntartását biztosítá vagyona nincs, valamint nincs tartásra köteles és képes házastársa vagy rokona, illetőleg aki tartási, életjáradéki vagy öröklési szei'zödes alapjan erre köteles lenne. A segélyre csak az a személy jogosult, akinél a felsorolt feltételek együttesen fennállnak. Munkaképtelennek, tehát a felsorolt feltételek fennállása mellett rendszeres szociális Szelepsapka Néhány órás napsütés, és azonnal a tavasz első jelei mutatkoznak. Szárnyra kél a sok-sok apró szelepsapka a kocsik kerekétől. Nem fázik már a keze a ráérő Primitívnek, és csavargatja, mert ott van a szelepsapka és nem tud védekezni. Tulajdonképpen filléres dolgokról van szó, csak hát sapka nélkül hamarabb eltömődik a szelep. A magam részéről a rozsdás, csúnya, nagyon használt szelepsapkákat szeretem, mert azért nem hajol le Gyűjtőkém. Nem hajlongana akkor Sem, ha tudná, hogy a szép, fekete, műanyag borítású,is két forint körüli értéket képvisel. Bár lehet, hogy ezek a fiúk nem a pénzért csinálják, hanem elhivatottságból, lelki kényszertől indíttatva vagy azért, hogy létezésük értelmet nyerjen. Szerencsére a jelenség nem általános, mert az én gépemnek is csak két kerekéről csavarták le a szelepsapkát. A Trabant-embléma is r.ajta van még (a második, mert az elsőt már fölfeszegették). Tulajdonképpen szót sem érdemel az egész, hiszen az ártatlan csavargatás még mindig jobb, mintha a gumit szúrnák ki. Csak magam miatt említem meg, mert amilyen kis ideges vagyok, ha véletlenül éppen akkor csavargat az illető, amikor odaérek, akkor abban a lehajolt testtartásban én is megcsavarom a fülét. Természetesen csak akkor, ha erősen felindult leszek. Ha nem akkor tartok egy rövid, de velős ismeretterjesztő 'előadást a szabad idő tartalmasabb eltöltéséről, ugyanis, ha nem erősen felindult állapotban rúgok bele, akkor engem büntetnek meg. É. N. Miskolc segélyre jogosultnak kell tekinteni azt, akit, az Orvosszakértői Intézet területileg illetékes I. fokú orvosi bizottsága • munkaképtelennek minősít. A rokkantság feltetele a legalább 67 százalékos munkaképesség-csökkenés. melynek megállapítása ugyanennek a bizottságnál* a hatáskörébe tartozik. Egészségi állapotától függetlenül illeti meg rendszeres szociális segély azt a nőt, aki 65. és azt a férfit, aki 70. életévét betöltötte. Ebben az esetben csak a jogosultság egyéb feltételeit kell bizonyítani, az orvosi bizottság javaslata nem szükséges. A .szociális segély megállapítását mindig az állandó lakóhely szerint területileg illetékes tanács szakigazgatási szervétől kell kérni. Kérheti maga az érdekelt személy, vagy állami-társadalmi szerv képviselőié, de javasolhatja minden állampolgár, akinek ilyen igényről tudomása van.
