Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-21 / 16. szám
Akik visszanyerték az ajándék árát Kereskedők kísérlete *■ A DH várospolitikai fóruma Kiket ajándékozott meg kozmetikumokkal Fortuna'.’ A sorsolást tegnap délelőtt tartották meg a 'Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatnál. Elöljáróban elmondjuk az előzményeket. A kereskedők a tudói, milyen nagy gond a karácsonyi ajándékozás. Ugv gondolták, ha kis csomagokat állítanak össze, megkönnyítik a vásárlók dolgát. Körülbelül 25-féle, különböző fantázianevű összeállítást javasoltak az üzleteknek. Testápoló és für- dőszerekből. bébikozmeti- kumokbol állt a lista, de autósokra, pipásokra is gondoltak. sőt a Bánfi-hajszesz- szel azokra is, akiknek gyérül a hajuk. Az ajándékcsomag-vásárlásban az jelentette a játékot. hogy benne foglaltatott egy sorsjegy. Körülbelül 4500—5000 ajándékcsomagot adtak el. a vásárlók közül 28Uü-an bíztak szerencséjükben. Kísérletnek szánták ezt az akciót, melynek tapasztalatait össze is gyűjtik, s nagy ajándékozási szezonok idején majd kamatoztatják is. Egyben a magyar kozmetikumokat. illetve háztartási és vegyipari termékeket is propagálták ezzel. Az igazsághoz tartozik a hazai gyümölcsillatú piperéknek nem is kellene nagy reklámot csapni: nincs belőlük any- nyi az üzletekben, amennyi el ne fogyna. Arpíg viszont ekkora irántuk a kereslet, kell még egy kis idő. hogy íiorsódban és Miskolcon is Megszűnőben az influenzajárvány Az elmúlt héten tovább csökkent az influenzás es iníluenzaszeru megbetegedések száma Borsod megyében és városunkban is. Ez derül ki a megyei KÖJAé járványügyi főosztályának legutóbbi jelentéséből. Ur. Munkácsy Magdolna járványügyi főorvostól megtudtuk. hogy a járvány hatodik heteben, január 19—25. között a megyében összesen 636 megbetegedést regisztráltak. Miskolcon már csak 75 új influenzásról tudnak. Táppénzes állományba a megyében 221 beteget vettek, kórházban négy influenzást ápolnak, míg különböző szövődményeket 24-en kaptak. Ezúttal is már inkább csak az idősebbeket támadta a vírus. Egy év alatti csecsemőknél 17 új megbetegedésről tudnak, míg az 1—14 éves korosztályban 177-en kapták meg az influenzát. 113 beteget regisztráltak a 15—24 éves korosztályban, míg a 25—34 évesek körében 142 betegről tudnak. A 35—59 éves korosztály tagjai közül 143-an, míg a 60 év felettiek közül 44-en betegedtek meg influenzában. A megyei KÖJÁL még ekeri a héten fenntartja az influenzafigyelö szolgálatot, ám ha tovább csökken a megbetegedések száma, ezt is megszüntetik. Jól pénzeltek a hulladékból Az Északmagyarországi Vegyiművek minden esztendőben jelentős mennyiséget gyárt lágy polijuretán habból. A feldolgozásnál azonban sok hulladék is keletkezik. A sa- jóbábonyiak ennek hasznosítását is megoldották, s az elmúlt esztendőben csaknem 50 millió forint árbevételt értek el ily módon. Ennek egy részét heterogénhabbá dolgozzák fel, de jelentős az a mennyiség is, amelyet sportszőnyeg formájában — a győri Graboplast borítójával ellátva — exportálnak. Tavaly a tőkés piacokra több mint ezer tonna hulladékot szállítottak ilyen formában, 17 millió forint értékben. Több százezer forint értékben készíttetett a város esztétikai képét szépítő falreklámokat 1980-ban az Állami Biztosító Borsod megyei Igazgatósága Miskolcon. Ez a hatalmas rek-' fcuu az egyik Szemere utcai csúnya tűzfalat „tüntette el’... Kék tő, tiszta tó • Sport- és üdülőközpont lehet • A Csorba telep lövője • Társadalmi összefogás kellene + Nyári hangulat a taron. .4 városi tanácson rendezett megbeszélésen a kajak-kenu sport képviselői kifejtették: lehetségesnek tartják az evezőspálya szélességének 165-röl■ 120 méterre való csökkentését, ha ezt szükségessé teszi a mederrendezés, illetve a partvonal kiigazítása. Jégpáncélba öltözött a tó, kihaltak a csónakházak, csak a kavicsbánya vállalat jármüveinek keréknyoma töri meg a hómező fehérségét. Aki mostanában jár a Csorba telepi tó környékén, és nem ismeri nyári arcát, el sem tudja képzelni, milyen mozgalmas élet zajlik itt kora tavasztól késő őszig. A város kajak-kenu sportjának központja ez a tó, ennek ellenére mindmáig a kihasználatlan üdülési lehetőségek között tartjuk számon. Kégóta dédelgetett, de eddig be nem váltott terv, hogy versenyek rendezésére alkalmas — előírt mérető — evezőspályát alakítanak ki. a partot pedig úgy rendezik, hogy klubházak, vállalati üdülök települhessenek a kivételesen tiszta vizű tó mellé. utolérje magát az ipar és a kereskedelem. Az ÉLVEGY vezetői azt mondják: a Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Vállalat eszküszik rá, hogy lesz ezekből elegendő. Annyi már bizonyos, hogy a szerencsés nyerteseknek néhány finom illatú piperéből már lesz a fürdőszobájukban. Húsz kisebb és öt értékesebb kozmetikai csomagot bocsátott a KHV a Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat rendelkezésére. cége és e játék reklámjaként. A miskolci nyertesek a következők: Somodi Bertalanná, Győri István, Balogh Imréné. Molnár Petemé. Sreiber Györgyné, Nagy Anikó és Bányai Gyu- láné. Vasárnapi műszak * a borsodi bányákban A meglehetősen szokatlan és hosszan tartó hideg ugyancsak megnövelte a lakosság és az erőművek szénigényét. Ezért' a Borsodi Szénbányák Vállalatnál — a dolgozókkal egyetértésben — egyműsza- kos termelést tartottak vasárnap. Mintegy 1400 bányász szállt le ez alkalommal a föld alá. Dolgoztak többek között a milliomos lyukói bánya pajzsos biztosítású, nagy termelékenységű munkahelyein, az ormosi bányaüzem aknáiban, s a farkaslyuki bányaüzem frontfejtésein is. A vasárnap délelőtti termelésben dolgozó bányászok egy műszak alatt csaknem 6000 tonna szenet küldtek felszínre. E terv megvalósításának eddig az volt a fő akadalya. hogy ütközött a kavicsbánya vállalat gazdasági érdekével. Amíg dolgoztak a kotrók, földgyaluk, nem nagyon lehetett gondolni tereprendezésre. fásításra, még kevésbé közművesítésre, üdülőtelkek kijelölésére. Sok éve folyik a kötélhúzás a tó barátai és a vállalat között amiatt is. hogy a kitermelt meddőt ne töltsék vissza a tóba, mert a sok szerves anyagot tartalmazó föld szennyezi a vizet és meredek lejtésű, sáros. iszapos partszegélyt képez. A vállalat ellenérvei ismét csak gazdaságossági természetűek voltak: a kitermelés költségét növeli, ha a kényszerű tájrombolás folyamatosan rekultivációval, azaz helyreállítással párosul. Ez alól a kötelezettség alól azonban semmiképpen sem bújhatnak ki a kavicskotrók, hiszen a rekultiváció törvény ■ szabta kötelességük. 9 9 Amiről eddig beszéltem, az már a múlté. Legalábbis számos biztató jei mutat arra, hogy végre egy nevezőre jutott a kavicsbánya vállalat mindazokkal, akik a Csorba telepi soort- és üdülőközpont terveit legalább egv évtizede formálják, dédelgetik. A közelmúltban a városi tanácson gyűltek össze mindazok. akik közvetlen módon beleszólhatnak a Csorba telepi tó jövőjébe. Dr. Horváth Béla. városi főépítész irányításával zajlott le a tárgyalás és ki {ejthették véleményüket a kavicsbánya, az érdekelt sportegyesületek, a sportfelügyelőség. az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság és természetesen a városi tanács illetékes osztályainak . képviselői. Jelen volt a tanácskozáson az MSZMP városi bizottságának munkatársa is. Azért részletezem a protokolí-listát, mert bízol nyitja, mennyire teljes körű volt a tanácskozás. Utólag . senki sem mondhatja, hogy a közösen kialakított álláspont az általa képviselt vállalat vagy intézmény hozzájárulása nélkül született. A fentebb elmondottak után bizonyára felvetődik az olvasóban a kérdés: ha sok évig nem tudták összeegyeztetni a vállalat gazdasági érdekeit az üdülőközpont Kialakítását célzó törekvésekké;!, hogyan sikerült most egyetlen tanácskozáson? • • A magyarázat egyszerű: a Csc . ba telep — mint kavicslelőhely — kimerült, a továbbiakban nem lenne gazdaságos itt a kotrás. Előreláthatólag, a jövő év végért el is vonul a vállalat. Mielőtt azonban búcsút mondana a tónak és környékének. el kell végeznie a rekultivációs munkát. Tartozását kiegyenlíthetné pénzben is. de mindkét fél számára célszerűbbnek látszik, ha gépet, munkaerőt és — nem utolsósorban — szakértelmet kölcsönöz a városnak a tópart rendezese- hez. Becslések szerint 7.5—8 millió forint értékű földmunkát kellene élvégezni 1981- ben és ebből 3.5—4 millió forint értéket magukra vállai, nának a kavicskotrók. És a többi ? Társadalmi munkaakciókat kellene szervezni. Az utóbbihoz jó alapot te-' remtettek az említett tanácskozáson elhangzott felajánlások. Felkínálta segítségét egyebek között a horgász- egyesület.. a Borsodi Bányász Sportegyesület. az MVSC, az ÉPFU, és szóba került az. is, hogy a tó rendezését, majd később a kezelését átvesz; az ÉVIZ1G. • • A városi tanács rövidesen megtárgyalja a társadalmi munka szervezésének, irányításának középtávú programját. Kívánatos, hogy — legalább pótlólag — szerepeljen a testület ele kerülő anyagban a Csorba telepi tó ügye is. Tipikusan elvan munka lesz ez. mely nem kíván különösebb szakértelmet, azaz életkorra, kéozetíségre való tekintet nélkül mindenki hozzájárulhat, aki szívesen látná ha a város központjától alig fél órányira, tömeg- közlekedési eszközökkel is megközelíthető helyen, hódolhatna a jó levegő, a napfény és a víz örömeinek. 1982-ben már a fásításhoz is hozzá lehetne látni, és néhány éven belül a Csorba telep vetekedhetne Mályival,- Nyékkel. (bekes) Variációk a pazarlásr Továbbgondolkodásra késztet a televízió legutóbbi. A Hét cinm műsorában látott riportfilm. A gyulai húskombinát ötvenmillió forintért épített, s kihasználatlan tisztítóművéről van szó. Utólag derült ki. illetve bizonyosodott be. hogy a világhírű kolbászgyár leve kitűnően megszűrhető nyárfákkal beültetett, szikkasztó, apasztó, úgynevezett bakhátas mezőkkel is. A természet adta vízregeneráló eljárás felébe-harma- dába kerül, mint a lényegesen korszerűbb, nagyüzemi technológia. A riportban többen hivatkoztak a gyulaiak tapasztalatlanságára, a nyárfás víztisztítás előzménynélküliségére. Pedig a szakirodalom bőven kínál példát, s Bőcsött inár jó tíz éve fát nevel a sörgyár előtisztított szennyvize. Aztán az is eszembe jutott hogy a kollektív ügyetlenség és a kétszeres befektetés oka nemcsak a tanácstalanság volt. Az okok beruházási konstrukciónk ellentmondásaihoz is visszanyúlnak. A mű építése idején a költségkeretbe és az építőipari kapacitásba is befért az ötvenmillió forint, noha a tisztítómű szükségessége, használhatósága vitatott volt. Biztos, ami biztos alapon elkészítése, s az. ötvenmillió forint felhasználása niellett voksoltak az illetékesek. Most aztán a szegény gyulaiakat két szennyvíztisztító és — a televízió jóvoltából — országos rosszallás terheli. Az előbbiből az egyiket szívesen átvállalnánk, hiszen a miskolci húsüzem szennyvize, a városi csatornahálózaton át, tisztítatlanul kerül az ország legszeny- nyezettebb folyójába, a Sajóba. Nem titok, hogy a környezetkímélő eszközök és berendezések költségei egyre nagyobb hányadot (olykor tíz százalékot is!) „visznek el" a beruházási összegből. Ez azonban nem haszontalan kiadás, noha közvetlen, statisztikailag is kimutatható hozama látszólag nincs. Környezetvédelemből, önvédelemből nem tekinthetünk el ezektől a tisztítómüvekre, porszűrőkre, csatornákra szánt, súlyos millióktól. A gazdálkodás általános szigora aligha enyhít majd az új beruházások kötelező környezetkímélő normáin. Am a pazarlásra, bármelyik költséghelyen merüljön is fel: nincs mentség. Sem Gyulán, sem Miskolcon. Mert ki tudná eldönteni: melyik a nagyobb mulasztás?! A luxusnak számító két szennyvíztisztító fölös költsége, vagy pedig a tisztítómű hiányában a Sajó völgyében keletkezett természetrombolás kára... (brackó) A Borsod megyei Tanács Számvizsgáló Bizottsága holnap délelőtt 10 órától tartja soros ülését az Edelényi járási Hivatalban. A bizottság tagjai jóváhagyják idei munkatér vüket, majd a Borsod megye 1981. évi tanácsi költJ ségvetési és tejlesztési alapjának megállapítására készült javaslatot vitatják meg. Végezetül értékelik az edelényi járási hivatal költségvetési, gazdálkodási tevékenységét.