Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-15 / 11. szám
Baleseti Hóban, fagyban is helytállnak je'entés, kártalanítás, másképpen A lehullott hó és a hideg ellenére is dolgoznak a KÉV Metró Vállalat munkásai: most azok a teendők kerülnek sorra, melyeket kevésbé zavar a kedvezőtlen időjárás. Jelenleg a 3. számú fő közlekedési út Szilágyi Dezső utcai szakaszán alakítják ki a kapubehajtókat. A salakkal feltöltött bejárók nemcsak a lakóknak kedveznek, hanem lehetővé teszik tt szénszállító teherautók számára a házak megközelítését. iVem lesz gond a tűzi fával A hóborílotta Bükk-fenn- sík felejthetetlen látvány a turistáknak. kirándulóknak, de azok is sokáig emlékeznek majd az idei kemény télre, akiknek munkahelye ez a vadregényes táj. Nehéz lenne kiszámítani, hány köbméter hó hullott ezen a télen az erdőborította hegyekre. Arról viszont pontos adat áll rendelkezésre. hogyan álljak helyt az erdőben dolgozó emberek: a Lillafüredi Erdészet fakitermelői hóban, fagyban is tartják a tempót, naponta 200 köbméternyi faanyagot termelnek ki Hatvannégy löt számlálnak azok a brigádok, amelyek ezt az amúgy is igen nehéz munkát most rhéa nehezebb körülmények között végzik. A nagy hó nemcsak a mozgást nehezíti meg. de jócskán ad többletmunkát is. hiszen a fák kidöntése előtt körben el kel] lapátolni a havat. Nemcsak a munkavédelmi előírások miatt, hanem vállalási is köti a szocialista brigádokat: minél kevesebb legyen a kitermelési veszteség, minél alacsonyabb legyen a tuskó. Nem könnyű kitermelni a napi 200 köbméternyi faanyagot, de elszállítani sem: az erős szél gyakran teszi járhatatlanná az erdei utakat. A korán és váratlanul érkezett télben sok munkája akadt á nóeltakarító gépeknek. A múlt év végén a legrosszabbkor jött a decemberi nagy tél: a tűzifaprogram finisében. A Lillafüredi Erdészet fakitermelő brigádjainak tízezer köbméter tűzifát kellett kitermelniük a második fél évben. Ez kedvező időjárás mellett sem lett volna kis feladat, hiszen két és fél ezer köbméterrel többet vállaltak a megszokott mennyiségnél. A tervet sikerrel teljesítették, szerencsére segítség is akadt: a szállításban honvédségi járművek segítettek. Nemcsak a kitermelt faanyag elszállítása jelent gondot az erdőgazdaság számára. hanem a munkásszállítás is. A rendelkezésre álló gépkocsik száma ugyan elegendő lenné, de ezek részben régiek, másrészt pedig nem erre a célra éoített jármüvek. Új megfelelő jármüvek beszerzése nem elhatározás. vagy pénz kérdése: mindkettő megvan. csak igen nehéz hozzájutni ezekhez a típusokhoz, például terepjáró Roburhoz. Máshol a régi járművek is ió szolgalatot tehetnek: kiselejtezett autóbuszokból vontatható, fűthető melegedőket alakítottak ki. melvek együtt vándorolnak a brigádokkal. A vadetetés a vadásztársaságok feladata, de ezzel is akad gond az erdészetnél: gyakran lánctalpas traktornak kell előbb utat torai a hófúvásban, hogy eljusson a takarmány a vadetetőkhöz. K. J. Igaz társak, jó munka „Főnök, mérnök9 melős együtt indultunk...” Harminc év körülinek néztem: tempós beszédű, nyílt tekintetű, szikár, izmos termetű ember. Pedig lassan közelebb lesz az ötvenhez, mint a negyvenhez, s ebből huszonhét évet a gyárban töltött el. Két és fél évtized után egy reggelen új helyre indult munkába a hajnali szürkeségben, új. ismeretlen gépek, emberek, falak közé. Szorongott, vegyes érzelmekkel küzdve lépdelt a Kombinált Acélmű felé . . . • • Garad Sándor mint a tenyerét, úgy ismerte a nagy- kovácsműbelyt. Lakatosként javította, szerelte szinte minden ízét. porcikáját a gépeknek. Megtanulta a gyárat, s megtanulta az embereket is. Csoportvezető volt: kisfőnök, ahogy szokták mondani. — Szerettem csinálni — mondja —. pedig nem volt mindig öröm. Jó cimborákkal is csak ..bakoltunk" egymásnak messziről néha hónapokig. Haragudtak valami fegyelmi ügy miatt. .. Nem tűrtem soha a laza csavarokat. hanyagságot, lógást. Aztán persze kiegyeztünk, meg nehéz is lett volna másképp: együtt kellett dolgoznunk, s ez bizalom nélkül nem megy. Nehéz elhatározás volt. de mégis eljöttem! Annyi év után végre szerettem volna egy munkarendben dolgozni a feleségemmel. Kellett ez már nagyon, mégis éjszakákat nem aludtam, hogy jól. teszem-e. milyen lesz majd az acélműben ... A vezetőből beosztott lett újra, s az ördöngös kezű lakatos bizonyított. Volt min próbálni szaktudását: land- zsakocsi. fenékberakó, falazókocsi, megannyi hidraulika, amihez a legjobban értett. — Furcsa volt — meséli —. csupa idegen arc. környezet. Aztán gyorsan megmelegedtem. összehoztak minket a próbaüzem nehéz napjai. órái. Ma már... Valamelyik nap ajánlották: menjek el máshová, újra csoport- vezetőnek. nyolcvan fillérért több órabérért. Nem hagynám én ott a többieket két forintért sem ... Nagyon jó gárda- Főnök, mérnök, melós együtt indultunk, mindenkinek egyformán új volt minden. Senki sem verhette a mellét, hogy mennyire ismeri. meg hogy régebben ott van már ... • • " Garad Sándort elfogadták egy kicsit vezetőjüknek társai: pedig hivatalosan nem nevezte ki senki se csoport- vezetőnek. se másnak. Csak tisztelték benne a tapasztalatot. a konok, szívós munkaszeretetét. Talán nem is tudják róla: ruháért. ösztöndíjért ment el lakatostanulónak. Sokan voltak testvérek a családban, otthon Sály- ban. .. — Amikor még csak oszlopok álltak az új acélműbő' — mondja —. már akkor is jártak az emberek kíváncsiskodni. érezte mindenki, óriási dolog ez! Ránk is átragadt, feszültek, idegesek voltunk az utolsó hetekben. Nyomasztott a felelősség. Mondtam otthon: most egy ideig ne számítsatok rám. akkor érek haza, ha végeztünk a munkával. Ha mégis hazaértem időben, akkor be a kocsiba, és ki az erdőbe, sétálni, levegőzni. Nagyon szeretünk menni a családdal... Az acélműben innen-onnan odakerült emberekből álltak össze a műszakok: legtöbbje nem is ismerte egymást. De mire összemelegedtek, az ország is megismerte nagyszerű eredményeiket. Garad Sándor szerint nem egyszerű munka volt ez. Virtus, magukat, erejüket mutatni akarás. — Reggel szóltak — meséli —. öltözzek át, menjek a vendégházba. Mire odaértem, mar' voltunk ott egy páran, ismerősök, munkatársak az üzemből, meg más építő, kivitelező vállalatoktól. Nem tudtuk, hogy mi lesz ... A kis reggeli ünnepélyen meleg szavakkal köszönték meg a legkiválóbbaknak a Kombinált Acélmű első szakaszának építésekor végzett munkáját. Oklevelet csak jóval később kaptak: kinn akkor ítéletidő tombolt, az oklevél elakadt valahol a méteres hótorlaszok között az úton ‘ De ki törődött akkor azzal! örültek. Az üzemóriásnak az új acélnak Garad Sándor pedig annak is, hogy igaz társakra, jó munkára talált. KISS LÁSZLÓ A Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében mintegy HÓD társadalom- biztosítási tanácselnök, szb- munkavédelmi felügyelő. SZTK-ügyihtéző és vállalati munkavédelmi vezető részére lartott tegnap továbbképző tanácskozást az SZMT munkavédelmi osztálya és a Társadalombiztosítási Főigazgatóság Borsod megyei Igazgatósága. Csengeri Zoltán, az SZMT munkavédelmi osztályának vezetője az 1981. január 1-től érvényes baleset- bejelentés és kivizsgálás új módszereiről. Matulai Gábor, Hol szorít ? Ősszel, a Skálákban az igazgatóság munkatársa pedig a baleseti sérültek kártalanításával kapcsolatos új tudnivalókról tartott előadási A résztvevők végül négy csoportban ismerkedtek új feladataikkal. például az új baleseti jegyzőkönyv kitöltésének módjával. S if-A Cementipari Gépjavító Vállalatnál a teli hónapok a nagy munkák ideje. A cementgyárak ilyenkor termelik a legkevesebb cementet, a gépsorok csökkentett kapacitással üzemelnek. A nagyjavítások ideje ez a mostani. A gépjavítások az ország mind a kilenc cementgyárában dolgoznak. Lábatlanban a forgókemencét reparálják. Vácott a szokásos tmk- munkák mellett a cementmalomhoz kapcsolódó elevátort javítják. Bélapátfalván a cement- siló lebontására kerül majd .sor. A kinti munkák mellett a tapolcai út mentén levő telephelyen is nagy feladatok varnak a dolgozókra; a lábatlant gyár forgókemencéjéhez köpenyszakaszokat gyárt a Kazal Istimn vezette brigád, ez előreláthatóan egész évre eltart. hoz nyújt segítséget a szakembereknek. Az udvarias hangú kérdőív első oldalán a látogatónak tel kell sorolnia a bemutatott termékekkel kapcsolatos észrevételeit. s be kell írnia annak a lábbelinek a 'sorszámát'," amely tetszését elsőként, másodikként. illetve harmadikként elnyerte a bébi. a gyermek, a lányka, a fiú. a női és a férfi divatcipők, illetve a sportcipők es munkavédelmi lábbelik sorából. A tesz- telök között párizsi jutalom- utazás es egyéb nyereményen találnak gazdara a február 5-i sorsoláson. De folytassa mondandóját a főkönyvelő:- — Kiértékelve a kérdőíveket, elsősorban azokat a .gyártmánycsoportokat fejlesztjük majd intenzíven, amelyekre a legnagyobb az igény. Szem előtt tartjuk azt is, hogy január végén, február elején rendezzük meg a j szokásos cipőbörzét a keres- j kedelem szakemberei száma- j ra. s segíteni kívánunk nekik : is a választáshoz ... £ fyy tetszetős női szandál a sok közül Mint említettük, a bemutatón 1138 modell látható.. Szinte hihetetlen, de a hazai kereskedelemben ebből eddig mindössze 35u l!) került forgalomba. Pedig Martfűn évente 12 millió pár cipőt készít a 6000 dolgozó, 2,5 milliárd forint értékben. Ebből 2 millió a szocialista piacokra kerül 10 millió rubelért. 2.5 millió pár pedig nyugati exportra. 12 millió dollár értékben. Gyártanak 2 millió sportcipőt, s csaknem hasonló nagyságrendben munkavédelmi lábbelit. S hogy rendkívüli sikere van a bemutatónak. erre bizonyságra január 16-áig nyitva tartó kiállítást január 10-étől tegnapig. több mint 25 ezren tekintették meg. Ami pedig a vásárlókat is érdekelheti: a Tisza Cipőgyár megegyezett a Skálával, s a tesztelés során legtöbo szavazatot kapott 20 modellt már ősztől megvásárolhatjuk a Skála áruházakban. T. Z. Az utóbbi időben cipőiparunkról csak az elmarasztalás hangján szólhattunk. Ezért tűnt merész ötletnek a legnagyobb honi gyártó vállalat. a Tisza Cipőgyár egyhetes bemutatkozása a fővárosban, a Hotél Duha Intercontinentalban. ib en még item volt A nagyszálló bálterme nyitástól zárásig zsúfolt látogatókkal. Nem véletlenül; széles e hazában meg soha. egyetlen cipőgyár sem jelent meg a nagyközönség előtt teljes termékválasztékával. A martfűiek viszont elhozták mind az 1158 gyártott modelljüket, nem titkolva el az érdeklődő tekintetek elől a korábban csak szocialista vagy tőkés piacra gyártott lábbeliket sem. A kiállítás rendezésének miértjére Makó Gábor, a Tisza Cipőgyár főkönyvelője valnszplt: — Nemcsak a mundér — azaz az iparág —, de gyárunk becsülete is megknánre a cipőipart a maga eredményeivel, eredménytelenségével, gondjaival együtt. Ezért vágtunk bele merészen ebbe a kiállításba, s tárjuk nemcsak a kereskedelem, de az egész ország közönsége elé te I j es termékválasztékunkat. No meg azért is tesszük ezt. mert. állítjuk: az általunk gyártott cipők semmivel sem rosszabbak, mint bármely más európai országban készült társaik. Ugyanakkor más céljaink is vannak e bemutatkozással. Megmutatván, hogy mire vagyunk képesek, egyben szeretnénk is megtudni — természetesen a fogyasztóktól —. melyek azok a gyártmányok, .amelyek leginkább elnyerik tetszésüket... Párizsi át a tesztért Erre jó hát az. össznépijá- ték. Aki ugyanis belép a Tisza Cipőgyári kiállítására, az Országos Piackutató Intézet kérdőívét kapja kezébe, amely a Tisza Cipőgyár térflz erdő munkásai Tisza cipő az Interben
