Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-14 / 10. szám

Szeresse, ha vállalta Miért nem ideges a párttitkár Pecsenye Miklós, az Észak- magyaxországi Állami Épí­tőipari Vállalat pártbizottsá­gának titkára meghazudtol­ni latszik azt a hiedelmet, hogy a vezető beosztás, a pártfunkció néhány évtized alatt felórii viselőjét. Jó ke­délyű, nyugodt, egy kis tréfá­ra mindig kész ember. — Született adottság ez, vagy van valami különleges mód­szere'.“ — Még soha nem gondol­koztam rajta, de ha muszáj, megpróbálom ujjamra szed­ni. mi kell ahhoz, hogy az ember ne éljen nyugtátokkal, ne váljon az én koromra — 57 éves vagyok — orvosi rendelőket bújó, képzelt vagy valódi beteggé. Közhely, de vállalom: szeresse az ember a munkahelyét, es ezen be­lül azt a feladatot, amit vál­lalt. Ha így van, a sok mun­ka sem válik terhessé. Ez­zel egyenrangú szempont a családi élet. Kevés olyan ember van, aki teljesén füg­getleníteni tudja magát az otthoni gondoktól. En azzal dicsekedhetek, hogy stabil a „háttér”. — Csakhogy annak, aki idestova két évtizede pártfuttik- cionárius. nem elég legyűrni a saját konfliktusait. Emberek százainak, ezreinek gond.iával- bajavai foeialkozott ez alatt a két évtized alatt. .. — Abból, hogy nem élek gyógyszerrel, meg ne követ­keztessen arra, hogy csupa derű minden napom. Én is rászorulok a nyugtatora. De erre a célra kitűnően meg­felel a hangulatos baráti tár­saság, vagy ha egyedül va­gyok, egy Beethoven-szim- fónia, esetleg jó könyv. A verseket különösen szeretem, van is belőlük vagy 80 kö­ret. Hogy melyikéi legjob­ban? Tálán Váci Mihály munkáit. Egy taja'ói szárma­zunk. es azzal hízedgek ma- gamnak. bennem is van egy jó adag abból a bizonyos „még nem elég .. .’’-mentali­tásból. A pártmunkás — ha A korszerű élettan megfo­galmazásában az öltözködés eélja az, hogy a környezet változó hőmérséklete köze­pette segítse megőrizni szer­vezetünk belsejének állandó, egyenletes melegéi. Az élő szervezet sejtjeinek működése állandó hőterme­léssel jár. A fölösleget a szervezet — mint valami élő radiátor — folyamatosan, egyidejűleg többféle módon is leadja, ilyen például a közvetlen hővezetés. A ben­nünket körülvevő levegő rossz hövezető, de ha tes­tünk hideg fémmel vagy kő­vel érintkezik, gyorsan hűl és sok hőt vesztünk. De ve­szíthetünk hőt áramlással és sugárzássá! is. Amikor a környezet hő­mérséklete 20 Celsius-fok alá száll, akkor a helyesen meg­választott ruházatnak kell megteremtenie testünk egész­séges mikroklímáját! Az esz­ményien jó ruházatnak a hi­degben meg kell őriznie a test hőmérsékletét, melyben pedig nem szabad megza­varni a hóleadást, az izzad­ság elpárolgását. komolyan vette hivatását — mindig is ezzel a többet, jobbat akarással tette dol­gát. Am ha igaz ez az el­múlt negyedszázadra, meg- inkabb igaz napjainkra vo­natkoztatva. Lépnünk kell, de megfontoltan, okosan! Jó volt hallani a beszámoló taggyűlésen, hogy a kommu­nistákban él is az igény er­re. Dolgozók, vezetők egy­aránt arról beszéltek legtöb­bet. hogy legyen, mint le­gyen az idén és a követke­ző években. — \z ÉAÉV-nél a lenésvál- tás korszakát élik. Ezután egy kicsit „aprózni” kelj. — Valóban. Az elmúlt években körülbelül húsz nagy ipari beruházáson vet­tünk részit, az LKM durva- hengerművétől a Bocsi Sör­gyár építésén át, a befeje­zés előtt álló kombinált acél­műig. Alkalmazkodnunk kell az új helyzethez, hiszen a következő években aligha kapunk sona-rendre milliár­dos megrendeléseket. Kivé­ve, ami már megvan: a VI. ötéves tervben egymilliárd forint értékű munkát vég­zünk a Ganz-MÁVAG-ban, Budapesten. — Hogyan tud alkalmazkod­ni egy nagy ipari beruházá­sokra specializálódott vállalat azokhoz az „apró” munkákhoz, melyeket kénytelen lesz végez­ni a következő években, ba ki akarja tölteni a kapacitását? — Nem mondom, hogy könnyű lesz. de én nem ag­gódom. Jól felszerelt, szinte mindenféle építési feladatra alkalmas vállalat a miénk. Jelentős támogatást kaptunk műszaki fejlesztésre az V. ötévé* terv ben: - -Szakembe­rekben sincs hiányunk, es csak jót mondhatok a kö­zép-. illetve felső vezetők­ről is. Az alkalmazkodás egyébként nemcsak a gazda­sági területre érvényes köve­telmény. Könnyebb meg­szervezni az aktív pártéletet egy olyan munkahelyen, ahol Egy kutató 10 fok hőmér­sékleten megmerte az egyes ruharetegek között található levegő hőmérsékletét, hogy megállapítsa: e rétegek mennyire őrzik meg a test melegét. Úgy találta, hogy a bőr és a gyapjúing között 32,7 Celsius-fokos a levegő. Ha föléje egy leninget húz, az még tart 25,7 Celsius-fo- kot. A lening és a mellény között 24,4, a meileny és a zakó között 23,1. közvetlenül a zakó fölött 21.8 Celsius- fokos a hőmérséklet. A mé­rések azt is megállapították, hogy az a ruhaanyag őrzi meg legjobban a test mele­gét, amelyben legtöbb a rossz hővezető levegő. Ilyen például a gyapjúilanell. Az élettani ismeretek bir­tokában a korszerű textil­es műanyagipar a hagyomá­nyos gyapjú-, gyapot- és len­szálak, valamint a szinteti­kus szálak kombinációiból minden évszakra igyekszik megteremteni a célnak leg­inkább megfelelő, könnyű, tartós, könnyen tisztítható, egészséges ruházatot. Külö­nösen fontos igény ez a sza­badban végzett fizikai mun­ka esetén. több száz dolgozó éveken keresztül együtt tevékenyke­dik. új irányt szab a szer­vezőmunkának a mai hely­zet. Egy példa: van olyan alapszervezetünk, melynek tagsága Miskolcon kívül Hollóházán, Bábonyban és Barcikán is dolgozik. Töb­bet utaznak az emberek, ke­vesebb az idejük, ám ennek nem láthatja kárát a párt­munka. Ebben a helyzetben különösen szükség var. rá, hogy a pártalapszervezetek összehangolják a feladato­kat és egységes állásponto­kat alakítsanak ki a legfon­tosabb kérdésekben. Máris látható, hogy nem megy minden konfliktus nélkül az átállás. Összeszokott kollek­tívákat kell szétbontani, és nem könnyű megértetni mindenkivel, hogy az egyé­ni. illetve kiscsoport-érdeket alá kell rendelni a vállala­tinak. Mégis többet foglal­kozik a párttagság nálunk az olyan gazdasági kérdésekkel, mint például a nagy értékű termelési berendezések jó, az eddiginél is jobb kihasz­nálása. A pártszervezetek kezdeményezésére alakítot­tuk ki például a géplánco­kat. ' — Szült-e létbizonytalanságot a dolgozók körében mindaz, amiről „lépésváltás’’ címen be­szélt? — Nem szülhetett, hiszen mindenkinek tudunk munkát adni. Legfeljebb nem a meg­szokott helyén és a megszo­kott munkatársai között. Persze nem megy vita — esetenként háborgás — nél­kül az új követelményhez való igazodás, a belső át­szervezés. De ettől sem ije­dünk' meg. * — - Azért előfordulhat, hogy gyakrabbaAi teszi fel „ideg­nyugtatónak” a Beethoven- s/imfóniát a párttitkár, mint eddig? — Előfordulhat... (békés) Lengyel és angol kutatókból álló tudóscsoport néhány évvel ezelőtt az emberi ütőér sejtjei­ben olyan hormont fedezett fel, amelynek alvadásgátló és egyéb gyógy hatása van. R* szard Gryg- lewski professzor, a krakkói far­makológiái intézet vezetője ké­sőbb ezt a — prostacykiinának elnevezett — hormont a tüdőben is észlelte. A krakkói érsebész-specialisták ez év eleje óta az érelme^ze e- désben szenvedő betegek kezelé­sénél hasznosítják az új hor­mont, a meszesedés egyik válfa­jánál, a lábban fellépő érelme­szesedésnél. A kezelés eddigi eredményei jól bizonyítják a prostacyklina gyógyhatását. Öt betegnél, akiknél elkerülhetetlen­nek látszott a láb amputálása, a hormonkúra oly annyira használt, hogy nem vált szükségessé a műtét. Három páciensnél a ke­letkező sebek mindegyike be­gyógyult a gyógykezelés során, de valamennyi, prostacyklina- kúrában részesült beteg megsza­badult kínzó lábfájdalmaitól. Már a kezdeti eredmények is arra mutatnak, hogy a hormon felfedezése és alkalmazása új fejezetet nyit az érelmeszesedés kezelésében. A krakkói orvostudományi egyetem érrendszeri megbetege­désekkel foglalkozó klinikáján külön farmakológiai osztályt hoznak létre, amelynek munka­társai másfajta meszesedések, sőt a későbbiekben az infarktus ke­zelésének a problémáit is lauatia. Fokok és rétegek Hogyan őrzi a ruha a lest melegét? yc A hatalmas vasszerkezetek csak az udvaron készülhetnek... Lakatosnak jobban örültek volna..» Kifogták a nagy halat A vasipari szövetkezet jó éve A bejáratnál tábla. „Fel­vételt hirdetünk: lakatos, t.mk-lakatos. vasszerkezeti lakatos, szerszámlakatos. esz­tergályos, hegesztő szakmá­ban.” A Miskolci Vasipari Szövetkezet munkaerőgon­dokkal küzd. Meglepő... Ez a cikk már december­ben elkészült volna. Az el­nök akkor azt mondotta: — Tárgyalunk. Japán és NSZK- beli partnereink vannak most itt, nincs egy szabad percünk. Majd talán január­ban ... Ügy légyen. Az év elején mindig akad szabad nap, sza­bad óra. Bár jobban örültek volna a szövetkezetnél, ha lakatos jön, és nem újságíró.. A HIDEGBEN ÉGET A VAS Az elnök, Fehér Miklós negyedik éve irányít. Tavaly, jó évet zárták. Az idén még jobbat terveznek.­— Először a tábláról né­hány szót... — Nagy üzletre van kilá­tás 81-ben. Már három éve őrlődik az iráni piac. azóta folynak a tárgyalások. Egy szovjet—lengyel—magyar kö­zös vállalkozás lenne úgy­nevezett Heller—Forgó szá­raz hűtőtornyokat építenénk Iránban. Az ottani belpoliti­kai események késleltették az üzlet beindulását, az idén, s előreláthatóan már most januárban azonban kezdünk. Jó 2—2,5 eves munka lesz ez, 144 millió forint értékű dollárt hozunk ezzel az or­szágnak. Kifogtuk a nagy halat... Ezért is kelj most a munkás, s főleg a jó szak­munkás. Ha lenne, tíz-tizen­öt lakatost is el tudnánk he­lyezni, egyik napról a má­sikra. (A lakatos szakma soha nem tartozott a sláger szak­mák körébe a fiatalok kö­zött. Amikor még kötelező volt a munkáéi 6-k.özvstítés, akkor naponta és átlagosan mintegy 200—300 lakatost kereslek a különböző cégek. Bizonyára most sincs más­képp. A fiatalok pedig külö­nösképpen meggondolják, hogy ide jönnek-e? A szabad ég alatt dolgozni, mikor a hidegben éget a vas, nem leányálom.) — Tudjuk, hogy milyen mostoha körülmények között kell dolgozniuk, de ezeket a nagy darab acélszerkezeteket nem lehet csarnokba vinni. Meg kel! fizetni az embere­ket. Az éves átlagkereset 43 ezer forint nálunk, de akadt olyan festőnk, aki több mint 100 ezer forintot hozott ösz- sze egy év alatt. PATKÁNYFOGÓ HELYETT Nem volt olyan rég. mi­kor még a vasipari szövet­kezet egérfogókat és pat­kányfogókat gyártott. Azóta szelektáltak. Most a kis szö­vetkezet , nagy dolgokat csi­nál : egyedi vázszerkezeteket, festékesedényeket, komplett vasipari kisüzemeket. — Nem vagyunk mi olyan kis szövetkezet — mondja az elnök. — Több. mint félez­ren dolgoznak itt. ebből 220 —230 ember a szövetkezeti tag. Ök tulajdonosai is a cégnek, a részesedés mellett osztalékot is kapnak. Ami pedig a nagy eredményeket illeti; lehetnének nagyobbak is. És ez rajtunk múlik. Ta­valy terveztünk 105 millió forintot, csináltunk majd’ 106-ot. Ám lehetett volna 110 is... (Az elnök önkritikus. A munkások is azok. Lehetne jobban hegeszteni, lehetne simábbra kalapálni a vasat. Mint mindenhol, itt is nő­nek a minőségi követelmé­nyek. Az átvevők jobban megnézik, hogy mit kapnak pénzükért. Az üzemben — és a főnökségen is — vi­szont az önkontroll nem elég szigorú. — A néhány millió forint — amitől elestek — a szövetkezetnek sokat számí­tott volna.) + Egy tanzániai és egy ma­gyar. Tanulni ide járnak, a vasiparisok oda járnák sze­relni ... (Sólymos László felvételei) — Mi lett a patkányfogók- kal? — Nigéria vásárolt belőle sokat. Az évi 1,5 mii hóból 1 milliót nekik szállítottunk. Később egy kisüzemet kér­tek; tőlüna. Megcsináltuk el­szállítottuk. felszereltük. Mi abbahagytuk a gyártását... GYÖKERET VERTEK Azért mégis csak nagydol­gokat produkálnak itt. Azt mondja Fehér Miklós, hogy a nagy vasipari vállalatok, a DIGÉP, a kohászat és a kö­zépcégek mellett nekik meg kellett kapaszkodniuk. Nem­csak megkapaszkodtak, ha­nem gyökeret, is vertek. — A termelési érték negy­ven százaléka exportból jön össze. Tavaly 42,5 millió fo­rintot kasszíroztunk be kül­földi megrendelőinktől: eb­ből 30 milliót szocialista or­szágbeli partnereinktől. Me­zőgazdasági gépalkatrésze­ket az NDK-ba szállítunk, míg a Kelet-szlovákiai Acél­műbe kohászati berendezése­ket gyártunk. Idén fordul az arány. Többet viszünk nyu­gatra ., . (A műhelyben tanzániai fiatalemberek dolgoznak. Re­szelnek illesztenek. A leg­utóbbi kisüzem amelyben zsanérokat, tolózárakat ké­szítenek Tanzániába került. Nemcsak oda mennek ma­gyar szakemberek, hanem onnan is jönnek ide tanul­ni. Szellemi exportjuk is je­le ős. Pénzt csinálnak eb­ből is.) — A belföldi piac véges — mondja az elnök. — Kül­földre kell kitörnünk. Míg korábban 60—70 forintért termeltünk ki egy dollárt, addig mostanság a hivatali.-» 38 forintos árfolyam alatt vagyunk. <illésy) * Lángvágás géppel... Tavaly 42,5 millió forint értékben szállítottak külföldre.

Next

/
Thumbnails
Contents