Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-14 / 10. szám
műsor Világnézet az iskolapadban Nemcsak a tanulók, de a világnézeti nevelés is iskolapadba iil naponta. Együtt nőnek fel; gyermekben a világnézet — világnézetben a gyermek. A kibontakozó személyiség számára az iskolai, az otthoni, valamint az őt körülvevő „kinti” környezet hatása alapozó jelentőségű lehet. Ezért fontos, hogy ezek a hatások — noha gyakran ellentétes természetűek — a tanulókban egységgé rendeződjenek. A sokféle, meg sokszínű tanítás és tapasztalás közt felismerjék a meghatározót: a törvényszerűséget. A családi otthon, valamint a lakóhelyi, városi, falusi közélet hatásai zömmel spontánul érik a gyerekeket. Az élet „tanításaként” érzékelik. Az iskola az egyetlen hely. ahol a gyermekek világnézete szakszerűen és szervezett körülmények között formálódik. A világnézeti nevelés az iskolában, mondhatni, gyermekcipőben jár. Az új nevelési és oktatási dokumentumok űj- szerű része az „alapelvek”, melyekben körvonalazódik, hogy a világnézeti nevelésnek az iskolai élet egészét át kell hatnia. Nevezetesen: a tanítási órákat, az iskolai közéletet. (Természetesen az iskolakapun túli eletet is.) Mindez alapkövetelmény. Am. hogy az iskola szava és „keze” elkíséri-e a tanóráról szabadult gyerekeket, és ha igen. milyen érzelmeket — magatartásokat vált ki belőlük? — az már a gyakorlat alapkérdésé. Az élet kérdez vissza. Köztudott, hogy a marxista—leninista világnézet egyszerre tudás, érzelem, meggyőződés és cselekvés egysége. Tehát olyan ismeretanyag, melynek katedráján két tanító áll: a pedagógus és az élet. A mindennapokban (iskolaiban, otthoniban, utcaiban) létezik a tanuló, s ez kötelező „tantárgy” számára, a gyermeki világszemléletre meggyőzően hat. Tehát nem elég a nagy elméleti kérdésekben egészséges szocialista szemleletet nyújtani, épp ilyen fontos (sőt általános iskolásoknál talán hatékonyabb) a mostani élet társadalmi, közösségi, emberi kérdéseire is reális, mérlegelő magyarázatot adni. Az osztályfőnöki óra tantervében korunk forradalmisá- gától a következő megállapítás szerepel: „A hazánkban folyó forradalmi, társadalmi átalakulás további célja a fejlett szocializmus felepítese. A fejlődés ellentmondásának, kritikus helyzeteinek megértése. Állandó törekvés ezek feloldására. megszüntetésére.” Nos. a világnézeti neveles mindezt azzal szolgálhatja, ha az ellentmondásokat feltárja és okait megérteti — nem pedig elhallgatja. Mert amennyiben az iskola elhallgatja a társadalmi gondokat, újfajta kettős nevelés alakulhat ki. Míg a világnézeti oktatás az új, szocialista élet örömeit zengi, addig a családi otthon a megélhetés nehézségeit panaszolja. A történelmi szemléletnek nemcsak a múltat meg a jövőt kell befognia — nélkülözhetetlen része a jelen dolgainak ismerete is. A kettős nevelés (családban, illetve iskolában) régi gondja — a vallásos meg a materialista szemlélet — mellett új tartalmú kettős neveles lép előtérbe. A mindennapi nehézségek családi ismételgetése a gyerek szeme elől elfedi a lényeges társadalmi mozgások irányát és törvényszerűségeit, ha az iskola mindezt nem magyarázza, nem érteti meg. A családból hozott szemléletet viszont komolyan kell venni, mert ezáltal válik személyessé a „tantárgy”. A világnézeti ismeret így kerül közel a tanuló benső en.jéhez, s válhat majd emberi magatartásának és tevékenységének szabályozójává. Ugyanis, ha a világnézet szubjektiválódása elmarad, akkor a világnézet sem szabályozni, sem motiválni nem képes a magatartást. A világnézeti nevelés az egész személyiséget formálja. A pedagógusnak minden szaktantárgyban, de minden cselekedeteben, megnyilvánulásában kifejezésre kell juttatnia a szocialista világnézeti tartalmat. Különösen ez utóbbi jeleni nehéz feladatot. Mert a személyes magatartás olyan „lecke", amit nem lehet könyvből felmondani. Azt csak élni lehet. BALOGH ÖDÖN Könyvespolc + Tragédia (Drozsnyik István rajza) Új tévéveiélkedő A tele sem igaz! Interjú Vágó Istvánnal Találkozás a rendezővel A Tokaj vendéglátxiházban holnap délután öt órai kezdettel vetítik A vörös pulóver című francia filmet, majd közönségtalálkozóra kerül sói’, melynek vendege a film rendezője, Michel Drach lesz. A film egy bűnügyről szól, mely politikai üggyé változik: leleplezi az ügy mögött álló erőket. A film vetítését a Dreyfus-ügyhöz hasonló botrány-sorozat kísérte Franciaországban: jobboldali csoportok, újfasiszták tüntettek ellene. Barátunk, az újság Rajkrónikások látogattak el tegnap délután a 2-es, 3-as, 8-as és 10-es iskolákból lapunk szerkesztőségébe, valamint a nyomda géptermeibe. A harmincnégy ifjú érdeklődő vendég nagy érdeklődéssel követte nyomon, hogyan készül az újság. A rádióból már ismert a műsor, ott Angyalost Lászlóval közösen vezette a vetélkedőt Vágó István. Péntektől kéthetenként a televízióban jelentkezik A fele sem igaz! című játék. Szerkesztője, műsorvezetője Vágó István. Öt kérdeztük az új tévés játékról. — Minden alkalommal három meghívott vendég — általában híres ember — szerepel a stúdióban ülő közönség, illetve a nézők előtt. Felteszünk egy kérdést a já tékosnak, árrá három választ ad valamelyik vendégünk. A válaszok közül kettő hamis, egy helyes, tehát a fele sem igaz. — Kik lesznek az első játék meghívottjai?■ — A játékosokat felhívással toboroztuk, a három híres ember: Kovács Kati, Kolozsvári Grandpierre Emil és Szuhay Balázs. — A kérdések velük kapcsolatosak? — Nem. A jutalmak viszont igen. — Például Kovács Kati dedikálja egy lemezét, Kolozsvári Grandpierre Emil egy könyvét? ... — Igen, pontosan. Mondanom sem kell, nem a forintban kifejezhető értékük, hanem különlegességük miatt érdekesek a díjak. tudni a helyes megoldást, éppen ezért nem is lehet „leégni". Azt szeretném, hogy amikor a megoldás kiderül, a tévénézőnek olyasmi érzése legyen, amit legtömörebben így tudok kifejezni: „Jé?!” — Hallhatnánk néhány példát erre a „Jé? !”-re? — Kérdés: Honnan kapta a nevét Párizs híres negyede, a Place Pigalle? A válaszok: XVI. Lajos Pigalle nevű szobrászáról; a Moulin Rouge első igazgatójáról: egy párizsi erénycsőszről, ő nyitotta meg az első bordélyházat. Vagy: Mit tud a kolibri, amit más madár nem tud. Az egyetlen madár, amely dallamot tud megjegyezni és visszaadni, illetve tovább él, mint szabadban, végül: visszafelé is tud repülni. — Tippelhetek? — Tessék! — A Place Pigalle a Moulin Rouge első igazgatójáról kapta a nevét, a kolibrinak pedig az a specialitása, hogy ,.ö” az egyetlen madár, amely dallamot tud megjegyezni és visszaadni. — Hát bizony ezek közül egyik sem igaz. — Sok kérdéssel és megfelelő valaszvariációkkal vagytok felszerelve? — Nem. Éppen ezért szívesen vesszük a nézők ötleÜtrahívás Vajon hízelgő vagy sértő egy antológiáról szólván, ha az utószót tartjuk benne a legértékesebb, legizgalmasabb írásnak? l-'ranciaorszagban, ahol nem rangsoroljak a műlajokat, ahol az értekező prózának, sőt, még a publicisztikának is van akkora becsület, mint a versnek, semmiképpen nem tartanák annak. Csakhogy az Üt- rahivás című antológia Magyarországon, a szomszédos Heves megyében sarjadt ki egy egyszerre szívderítőén és szívszoniorltoan szép önmeg- mutatási vagy bot. Elég. ha csak a hagyományaira, a várra, a templomokra, iskolákra. Gárdonyi Gézára utalunk itt. A távolabbi nnílt gazdagabbnak tűnik (innen...), mint az ifjabb, de időközben nagyobbra nőtt gyárváros megőrzésre érdemes emlékei. Mindennek — sajnos — nyoma sincs ebben a kiesd tarkának és hevenyészettnek tűnő karcsú füzetben. Az egriek a megmondhatói, hogy ennek mi az oka, mert oka van. bizonyosan. Az eset azért lehet tanulságos a mi vidékünkön is, mert egyszerre int szerénységre, ugyan- ákkor nagyobb önismeretre. Hiszett a hagyományok folyton osságáról éppen az emlékezet, az állandó es tudatos búvárkodás, a még olyan szerény értekek megbecsülése biztosíthat Egerben is, Miskolcon is. Mert nagy baj és szégyen az, ha egy város, megye kikopik az írástudókból, mert nem tudott- felnevelni, s ha igen, nem tudta megtartani azokat. Olyankor nem tehet mást, mint Gyur- kó Géza, az Ütrahívás szerkesztője: mindenkit elfogad és ..kinevezi'’ egrinek, aki ott született, vagy — bármilyen rövid időre (mint például Cseh Károly, Dobo _ Béla, megyénk szülöttei) is megfordult a tájon. Ez is lehet szükség esetén antológia- szer vező-szerkesztő elv. Ám ha már így van. furcsállnunk kell, hogy miért feledkeztek meg Eger élő klasszikusáról, Kálnoky Lászlóról? Ha többre nem is, egy szép előszóra biztosan vállalkozott volna. Túlságosan a szerkesztői elv nem csorbult volna, hiszen a két „befutott” költő. aki „eladja” a kötetet Utassy József, Oravecz Imre is csak jó indulattal nevezhető „fiatalnak”, ha ugyan nem sértő ez a jelző manapság több kötettel rendelkező írástudókról szólván. Elismerjük, hogy nemes gesztus volt, amikor verseiket és nevüket felkínálták az antológiának. de megvan ennek a veszélye is. Az ő mívesen megmunkált verseik mellett, még bántóbb a kezdők kó- cossága. gondolatszegénysége, a megformálás gyarlóságai. Túl sok helyet is vesznek így el a fiataloktól, holott éppen rájuk lennénk kiváncsiak. Tekintsük hát ezt az’antológiát is startkőnek, döntse el az idő. kinek a számára bizonyult annak, s ne nézzük, hogy a kő hogyan van kifaragva. Majd legközelebb. Mert fogunk még hallani róluk, ha nem lankad az alkotókedv és a szervező- szerkesztő erő. — Milyenek lesznek a kérdések? A néző intelligenciáját, találékonyságát teszik próbára? — Félig a tudás, félig a szerencse segíthet. Nem az általános műveltség köréből vettük elsősorban a feladványokat, általában nem illik teil, javaslatait. ☆ A fele sem igaz! első adása pénteken este 9 óra 20 perckor jelentkezik. (szabados) Könyvtártörténet . Tanulmányban dolgozta fel a megye és a város szak- szervezeti könyvtárainak történetét Magyar András, az SZMT Központi Könyvtárá- • nak igazgatója. A tanulmányt a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete megbízásából készítette a szerző, feltárva az 1948—1955 között eltelt időszak könyvtártörténeti eseményeit, melynek során az akkori első munkás iíörty v tárak bol kialakultak a mai szakszervezeti könyvtárak. (Korpácsi) SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.33: Házunk taja. — 12.50: Ope- raslagerek. — 13.20: Dzsess*/meióüiak. — 14.20: Bende ZsoJt enekel. — 14.30: Kagylozene. — 15.00: Hírek. - 15.10: Ravel: Nemes és érzelmes keringok. — 15.28: MR 10-14. — 16.00: Útközben. — 16.08: Muzeális nótafelve- teleinkból. — 16.23: Csendes Don. — 17.üu: Hírek. Útközben. —17.07: Bérverseny. — 17.32: Beethoven: Esz-dúr trió. Op. 70. ' — 18.05: Kritikusok fórurna. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Gondolat. 20.00: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 20.41: Puccini: Manón Lescaut. Opera. — 28.2«: Szimfonikus zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: A Közalkalmazottak Szakszervezete és a Könnyűipari Minisztérium Bartok-kórusa énekel. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: Miről tudjon a munkás? — 13.30: Színes szőttes. — 14.00: Kettőtől négyig .. Zenés délután. — 16.00: Mindenki iskolája. — 16.30: Hírek. — 16.33: Útközben. — 16.35: Néhány perc tudomány. — 16.40: Benetzkv és Nedbal operettjeiből. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. 18.33: Daloló, muzsikáló tájak. — 19.13: Egy férfi és egy nő. — 19.25: Teli aratás. — 19.45: A beat kedvelőinek. — 20.30: Hírek. — 20.33: A Rádió automata közönségszolgálata. — 22.30: Köny- nyűzene. — 23.00: Hírek. — 23.15» Eidherr és Rodgers zenés játékaiból. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 14.00: Kisfaludy Károly. Fenyő István előadása. — 14.19: Kamarazene. — 15.10: Aida. Operarészletek. — 16.10: Üj magyar zene a rádióban. — 16.53: öt földrész zenéje. — 17.00: Jelentős parányok. — 17.30: Magnóról magnóra. — 18.15: tJj kamarazene-felvételeinkből. — 19.00: Hírek. — 19.05: Operaáriák. — 19.37: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik. — 20.47: Békés nap. Belga költők versei. — 21.17: Andrej Korszakov (hegedű) és Mihail Muntyan (zongora) hangversenye a Prágai Tavaszon. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Index... A miskolci stúdió gazdaságpolitikai magazinja. (A tartalomból: Építők a télben. A állattenyésztésben nincs holtszezon.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Dobog Béla. — Dzsesszked velők negyedórája. Kenny Bell és együttesének műsorából. — 18.00: Eszakmagyar- or.szagi krónika. (Az SZMT elnöksége jélentést hallgatott meg a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ és az SZMT központi könyvtára tevékenységéről. — A MÉRUSZ terveiről.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelöze- tes. Televízió, 1. műsor: 16.15: Gólyavári esték. — 16.55: Hírek. — 17.00: Üdvözlet Pestnek. — 17.15: Tévébörze. — 17.25: A nyelv világa. — 18.15: Az idő (nálunk is) pénz. — 18.50: Staféta. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. — 21.05: Fele-köztársaság. Helyszíni útmutatások Koreáról. — 21.55: Pereli Zsuzsa gobelinmüvész. — 22.35: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: A búcsú. — 21.35: Tv-híradó 2. — 21.55: Tudósklub ’31. Miskolci Nemzeti .Színház (3): Dr. Dolitíle és az állatok. — (7): Csárdáskirálynő. — Zsebszínpad (7): Csapodár madárka. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Barlangkutatás Magyarországon. — Miskolci Képtái- (10—18) : Két évszázad magyar festészete. — Bo.rsod—miskolci Múzeum (10 —18): Műtárgyvédelem a néorai- zi muzeológiában. — Mini Galéria (10—18) : Feledy Gyula és Lenkey Zoltán grafikái. — József Attila Könyvtár (12—20): Gyulai Líviusz- grafikái és film- tervei. — Miskolci Galéria (10— 18): Szalay Lajos grafikai. Filmszínházak: Béke (C4. hn6. 8): Lav.ina ímb. színes kanadai film. 16 éven felülieknek. II. helyár!) — Béke, kaniaramozí (4): Ludas Matyi (magvar film). — (6) : Kalózok Jamaicában (angol film. IT. heivár!) — Kossuth (t'3. hn5. 7): Vámmentes házasság (színes magvar film. 14 éven aluliaknak nem aiánliuk!) — Gö**ömbölv. Krvidv (6): Modern Robinson é« családja (mb. szenes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem a^nliuk. II. helyér!) — Szirma (f6) : Volt egvszer egy vadnyugat íszínes amerikai eVin. dupla és TI. helvár») — Tokaj vendéglátóház í8) : Hálózat (színes amerikai film. 16 éven felülieknek!) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nao kulturális programjából. — 8.27: West Side-i történet. Zenésjátékrészietek. — 9.05: Pipás ügvek. — 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. Oláh Gábor. — 9.44: Zenevár. — 10.00: Hírek. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Kocsár Miklós: Tánckéoek. — 10.42: Rossini: A selyemlétra. — 11.39: Szép remények. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A Tuhamanov együttes felvételeiből. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33': Napközben. — 10.30: Hírek. — 10.33: Zenedéid««. 3. műsor: 9.00: Iskolarádió. — 9.30: Sosztakovics-müvek. —10.09: Szimfonikus zene. Mese az aranyalmáról A budapesti Meseszínpac holnap délután két órai kezdette] a 11. számú Általános Iskolában a Mese az aranyalmáról című mesejátékot mutatja be.