Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-12 / 8. szám
sfí Lengyel bányákba szállítják a most készülő laposkötelet A laposkötél változatlanul nagy üzlet Az első exportszállítmány, norvég rendelésre Ércben, energiában szegény országunknak nem mindegy, hogy a drágán, verítékkel előállított acélért mennyit fizetnek a nyugati piacon. A kohászati hengerelt áruk tonnájáért jelenleg 250 dollárt adnak, míg a drótgyár acélhuzaljai és sodratai körülbelül 850 dollárt érnek tonnánként. Persze, ezek átlagszámok. vannak olcsóbb és drágább termékek is. A lapos- kötél még mindig óriási üzlet; kétezer dollár körül mozog az ára. A December 4. Drótművek ebben az évben 8,7 százalékkal szeretné növelni a termelését. A múlt évben 2,1 milliárd forintot eredményezett a munkájuk, és túljutottak a 16 milliós dollárbevételen. A tőkésexport több mint 70 százaléka a többnyire végterméket előállító sod- rómű-gyáregységből kerül ki. A múlt év októberében fantasztikus teljesítményt produkáltak az üzem dolgozói. Hogy az iráni exporttétel minél előbb elhagyja a gyárat — a háború miatt félő volt, hogy kútba esik az üzlet —, egy hónap alatt dupla meny- nyiséget gyártottak. Jelenleg a gyár ez évi első exportszállítmánya készül, acélalumínium kábel norvég megrendelésre. A huzalmű II. gyáregységben új termék bevezetésére készülnek. Az autópályák építésénél nélkülözhetetlen, úgynevezett előfeszített betonpászma gyártására kell felszei’számozni az üzemet. A nagy teljesítményű svéd húzógép már dolgozik is, a sodrógép, amit Olaszországból várnak, sajnos decembertől késik. A mar elkészült gépalap várja, hogy mielőbb helyére kerüljön ez a gépsor is, és szeretnék, ha júniustól zavartalan lenne a termelés. Ez végleg megszüntetné ebből a kábelből a nyugati behozatalt. A drótgyár építőiparunk egyik háttéripara is lett. Síkhálógyártásból évi 30 ezer tonna kerül a házgyárakhoz, építkezésekhez. Kerényi Társasházi kazán — magyar szabadalommal, hazai szénnel Társasházak fűtésére alkalmas, hazai szenek jó hatásfokú elégetésére kifejlesztett, kényelmesen kezelhető kazán gyártását kezdték meg a mo- nori Mezőgép Vállalatnál. A Termonor 60/80 típusú xa- zán magyar szabadalom alapján készül, s korábbi társaival szemben nagy előnye, i hogy a tüzet sokkal ritkábban kell kezelni. Egyszerre 30—35 kiló szénnel tölthető fel. s 8—10 órán át,nem igényel felügyeletet. Azt követően is csak a rostélyt kell elfordítani a kazán további Üzemeltetéséhez. Tehát olyan házaknál is alkalmazhatják. ' ahol napközben nincs otthon senki, aki a tűzre vigyázon. A monori gyár szakembe- ! rei az elmúlt év decemberé- I ben láttak hozzá az új kazán j prototípusának kialakítású- * hoz, március végére már készen lesz a Termonor két különböző teljesítményű változatának az úgynevezett null- sorozata, s az őszi fűtési szezon kezdetéig pedig már gyártanak is belőlük mintegy 1500 darabot. Ezzel a vállalat mintegy 20 százalékkal növeli a kazángyártást, melynek nagyobb hányadát jelenleg is a kislakások vegyes tüzelésű kazánjai teszik ki. A KLU típusjelű fűtőberen-_ dezésekből tavaly több mint 11 ezret állítottak elő. Ez a nagyságrend 1981-ben is megmarad, de egy újabb „családtaggal” gyarapodik. A vállalat szakemberei kifejlesztették a „B” típusjelű burkolt kazánt, amely az előbbieknél jobb hatásfokkal fűt, tehát kevesebb tüzelőanyagfelhasználást igények Az egyik legeredményesebb szövetkezet Miskolcon a Háziipari. Csak tavaly az egy esztendővel korábbinál negyedmillióval több, ösz- szesen egymillió lánykaruhát készítettek és szállítottak a Szovjetunióba. Idén még többet akarnak: a nagyon keresett ruhákból az egymilliót még 150 ezerrel megtetézik. A dolgosók jogai Vll. A munka díjazása és a jubileumi jutalom A munkaviszonyban álló dolgozók egyik legfontosabb joga, hogy munkájukért vállalatuktól megfelelő díjazásban részesüljenek. A díjazás nemcsak munkabér, hanem például prémium és jutalék is lehet, ami a dolgozóval előzetesen közölt feltételek szerint jár. A munkabér megállapításának alapjául szolgáló bértételeket. bérpótlékokat, az alkalmazható bérrendszereket a munkaviszonyra vonatkozó szabályok határozzák meg. Alapvetően kétféle bérrendszer létezik: az egyik az időbér, a másik a teljesítménybér Mivel az ösztönzés szempontjából egyértelműen az utóbbi a kedvezőbb, jogszabály írja elő: ahol ennek feltételei megteremthetők, ott a bérezésnek a teljesítménnyel kapcsolatos követelményeken kell alapulnia. A dolgozó személyi alapbérét a munkaszerződésben meg kell határozni: ez olyan lényeges kelléke a szerződésnek, hogy nélküle az jogilag érvényesen létre sem jöhet. Alapvető jelentőségű szabály, hogy a munkaszerződésben megállapított személyi alapbér vagy egyéb díjazás1 csak közös megegyezéssel módosítható. Kivételesen lehetőség van az egyoldalú módosításra is, két esetben. Egyrészt akkor, ha fegyelmi határozattal csökkentik a dolgozó személyi alapbérét, másrészt pedig akkor, ha a vállalatnál alkalmazott bérrendszer vagy bérforma megváltozott. Sokszor előfordul, hogy a dolgozóknak átmenetileg kollegáikat, munkatársaikat helyettesíteniük kell. Ilyenkor gyakran vita adódik abból, hogy ezért őket megiileti-e, s ha igen, milyen mértékben díjazás. A módosított munkajogi szabályok szerint, ha a dolgozó ellátja a munkakörét, de egyúttal átmenetileg munkatársát is helyettesíti, s így az eredeti munkáján kívül számottevő többletmunkát végez, ezért őt általában helyettesítési díj is megilleti. Ennek összege a távol levő dolgozó időarányos alapbérének legfeljebb a fele lehet, ha azonban teljesítménybérben dolgozik, akkor az annak megfelelő összeg. Időbéres dolgozónak továbbra is csak akkor jár helyettesítési díj, ha egyfolytában harminc napnál hosszabb ideig helyettesít. Lehetőség van arra is, hogy a helyettesített dolgozónak egyébként járó prémium, év végi részesedés arányos részét is megkapja az a munkavállaló, aki őt helyettesítette. Egyre ritkábban, de sajnos, még mindig előfordul, hogy a dolgozók a nem meg: Nemcsak a hálót hegesztik itt, hanem hengerlik, rovát- olják a hozzá szükséges rudakat Meghatalmazás nélkül: ötezer forintot Január elsejével a postán több változás lépett, életbe. Az egyik legfontosabb: a pénz küldeményeket eddig kétezer forintos értékhatárig vehette át a családtag, illetve a megbízott meghatalmazás nélkül, de személyi igazolvánnyal. Ez az ösz- szeg megemelkedett, most már ötezer forintig lehet felvenni pénzt, és a házas- társak a nyugdíjat is átvehetik. Eigen összeg felett továbbra is szükséges a meghatalmazás. Nálunk már kapható a BNV-n bemutatott 1 kg-o autóporoltó készülék Fogy. ára ©98 Ft EEIzett mintabolt Miskolc, Augusztus 20. u. 10. Telefon; 14-586 felelő munkaszervezés, a nem folyamatos anyagellátás miatt, illetve rajtuk kívül eső más okból állásidőre kényszerülnek. Ha erre a kiesett időre munkabért nem ■ kapnak, a vállalat a kollektív szerződésben meghatározott mértékű térítést köteles nekik fizetni. Ez nem lehet kevesebb az érintett dolgozók bércsoportjára előírt alsó határnál. A tapasztalatok szerint igen sok vita, nézeteltérés forrása a vállalatok és a dolgozók között a jubileumi jutalom kifizetése. Annál is inkább érthetetlen ez, mert az előírások rendkívül egyszerűek. Jubileumi jutalomként egyhavi személyi alapbér jár annak a dolgozónak, aki huszonöt, negyven, illetve ötven évet munkaviszonyban töltött. A jubileumi jutalom fizeJ tését a jogszabályok szerint a dolgozónak külön kérnie nem kell, arról a vállalat köteles gondoskodni. A munkáltatónak tehát pontosan nyilván kell tartania, hogy dolgozói közül kinek, mikor esedékes a jubileumi juttatás, és kérés nélkül, haladéktalanul intézkednie kell a megfelelő kifizetésről. Sajnos, sok helyen figyelmetlenségből, hanyagságból ezt elmulasztják. Fontos szabály, hogy ha a jutalmat időben nem fizetik ki, később már az akkori személyi alapbért kell folyósítani a dolgozónak. Vagyis, ha időközben felemelték a fizetését, az ót megillető jubileumi jutalom is magasabb lesz az eredetileg járó összegnél. A dolgozó az előírt időtartamok — tehát a 25, a 40, illetve az 50 év — eltelte után bármikor kérheti a jubileumi jutalom kifizetését; ha azt a vállalat elmulasztotta. Ha tehát például időközben munkahelyet változtat, kérésével új vállalatához is fordulhat. ©yakori vitakérdés, hogy jár-e jubileumi jutalom a részfoglalkozású és a nyugdíjas korú dolgozónak? Itt abból kell kiindulni, hogy a munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, amelyek a többi, vele együtt azonos körülmények között munkát végző nem nyugdíjas dolgozót megilletik. Ebből következik, hogy jár neki a jubileumi jutalom is. A részmunkaidős alkalmazás esetén a tényleges napi munkaidő hosszától függően egy nap a jogok és kötelességek tekintetében egy teljes napnak felel meg. Említettük már, hogy a jogszabály a jubileumi jutalomra jogosultsághoz azt követeli meg. hogy a dolgozó 25, 40. ületve 50 évet töltsön munkaviszonyban. Viszonylag enyhébb előírások vonatkoznak a nyugdíjba menő dolgozókra. Nekik a jutalom kifizetéséhez elegendő. ha a 25 évet a nyugdíjazás évében töltik be. illetőleg, ha a 40 vagy 50 év helyett 35 vagy 45 évi munkaviszonyuk van. Fontos szabály, hogy a dolgozót — ha az előirt időt munkaviszonyban töltötte — a jubileumi jutalom minden körülmények között, feltétel nélkül megilleti. A vállalatnak tehát nincs joga mérlegelni, hogy arra egyébként érdemes vagy nem — fizetnie kell. A gyakorlatban többször felmerült már az a kérdés, , hogy mi a helyzet akkor, ha a dolgozó a jubileumi jutalomra való jogosultság megszerzése után meghal, s ezzel' természetesen a munkaviszonya is megszűnik anélkül, hogy az őt megillető járandóságot felvette volna. A jogszabályok úgv rendelkeznek. hogv ilyen esetben is ki kel] fizetni a jubileumi jutalmat — mégpedig a dolgozó örököseinek. DR. DEÁK ANDRÁS
