Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-12 / 8. szám

XIII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1981. JANUÁR 12., HÉTFŐ Közlekedési nehézségek Ezrek a Blikkben 9 A gyermekáldásért ősidők óta meg kell szenvedniük a nőknek. Oe fájdalmukat csil­lapítani, csaknem az ember­rel egyidős törekvés. A leg­hatásosabb érzéstelenitök ko­rában viszont még ma is a legtöbb kismama álma: fái - dalommentesen életet odni. Kazincbarcikán viszont több ezer anyuka vallja, hogy a vajúdás perceiről, óráiról mit sem tud az itt látható, álmot osztó gép, no meg az itt dol­gozó orvosok jóvoltából, akik vették a bátorságot a mód­szer bevezetésére, illetve tíz­éves gyakorlására. De nem­csak fájdalomcsillapitási mód­szerük emeli őket az ország sikeies szülészetei közé. Hogy egyre több ilyen csodaszép, az életet folytatni tudó gyer­meket segítenek a világra, ennek az egészségügyi együt­tesnek köszönhető. Erről szól Írásunk az 5. oldalon. (Kerényi László felvételei) Az utóbbi napokban a rendkívül hideg időjárás mellett napsütés volt, így nem csoda, hogy ezrek kel­tek útra a hét vegén is. hogy a Bükk lejtőin hódoljanak a téli sportoknak, a friss leve­gőn regenerálódjanak. Vasárrfap már kora reggel autókaravánok húztak a Bükk felé. Voltak, akik csak a Csa- nyikig merészkedtek, ugyanis a rádió Útközben című adá­sában már elhangzott a fi­gyelmeztetés: a Bánkúira igyekvőktől igen óvatos ve­zetést kérnek, mert a borov- nyáki út csúszós, jeges! Lil­lafürednél ismét megosztó­dott a forgalom, az autósok egy része innen Bükkszent­kereszt felé vette az irányt, míg mások Örnassa felé igye­keztek Bánkúira. Ómassától nem messze találkoztunk a KPM Miskolci Közúti Igaz­gatóságának szórókocsijával, ami megnyugtatólag hatott a gépjárművezetőkre. hiszen láthatták, hogy az igazgató­ság kezelésében levő út ér­desítése, síktalanítása meg­történt. A borovnyáki elága­zástól • már nem volt ilyen egyértelmű a helyzet. Sajnos, több helyütt jégpáncél borí­totta az utat, s bizony sokszor vezetői bravúrok árán sike­rült egy-egy csúszást kivéde­ni az egyre tömörebb sor­ban felfelé húzóknak. Enyhébb idő várható Ma reggelre a hőmérő hi­ganyszála már csak mínusz 7 fokig süllyedt, napközben mínusz 1 fok körüli hőmér­séklet várható. A felhőzet időnként megnövekszik, szór­ványos, gyenge havazásra le­(Folytatás a 8. oldalon) hét számítani. Magyar—finn pártközi tárgyalások A IX. kongresszus elé terjesztik Lengyel gazdasági reform Varsóban közzétették a gaz­dasági reform aiapelveiről szóló dokumentumot. Ezt a LEMP PB és a kormány ál­tal létrehozott, több mint öt­száztagú bizottság dolgozta ki. A tervezet olyan állásfog­lalások, javaslatok gyűjtemé­nye, amelyet a LEMP IX. kongresszusa elé terjesztenek majd, később pedig — ha a szejm jóváhagyja — a kor­mányhoz továbbítanak vég­rehajtásra. A dokumentum részletesen elemzi Lengyelország mai társadalmi-gazdasági helyze­tét, s hangsúlyozza, hogy a mai gondok megoldásához el­engedhetetlenül szükséges a komplex gazdasági reform végrehajtása. Mivel az ország képzett szakembergárdával, fejlett iparral, jelentős nyers­anyagkészletekkel rendelke­zik, „megvan az esély a vál­ság leküzdésére”. A reform fő célja olyan gazdasági mechanizmus lét­rehozása, aniely lehetővé te­szi a lakosság szükségletei­nek jobb kielégítését az élet minden területén. A legfon­tosabb feladatok közé tarto­zik a hatékonyság növelése, a más országokkal — külö­nösen a KGST országaival — való együttműködés élénkí­tése. A reform nyomán a válla­latok nagyobb önállósághoz jutnak. Magától a reformtól azonban — hangsúlyozzák a tervezet készítői — nem vár­ható a problémák automati­kus rendeződése; annak „ele­mi feltétele a munka normá­lis ritmusa, a szérvezettség és a fegyelem fokozása”. Cél az, hogy 1983-ig helyreálljon az ország gazdasági egyensúlya.1 A tervezet megállapítja,1 hogy az idén olyan árrefor­mot kell előkészíteni, amely helyesen tükrözi az önköltsé­get, a kereslet és kínálat vi­szonyát, s állandó figyelem­mel kell követni az életszín­vonal alakulását, különös te-j kintettel az alacsony jövedel­műekre. A dokumentum készítői ja­vasolják, hogy a ráfizetéses vállalatokat szervezzék át, szükség esetén szűntessék meg, s a vállalatok irányítá­sába széles körben vonják be a dolgozókat. A Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására január 5. és 11. kö­zött látogatást tett Finnor­szágban az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége, Gyenes Andrásnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának vezetésével. A delegáció tag­jai voltak Veszprémi István, a KB tagja, a Tatabányai Szénbányák Vállalat vájára, Zimborás Károly, a KB mun­katársa. A küldöttséget fogadta Aarne Saarinen, a Finn Kommunista Párt elnöke, a finn párt tárgyaló delegáció­jának vezetője. A magyar párt képviselői találkoztak és megbeszéléseket folytattak Olavi Poikolainennel, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjával, a KB nemzetközi titkárával, vala­mint a finn párt több más vezetőjével is. Látogatást tet­tek Oulu és Uusimaa me­gyékben. ahol találkoztak a Finn Kommunista Párt helyi szervezeteinek vezetőivel és tagjaival. Az MSZMP és a Finn KP vezetői a megbeszélések so­rán kifejezték aggodalmukat a nemzetköá helyzet súlyos­bodása, a feszültség növeke­dése, a világbékét fenyegető veszélyek fokozódása miatt. Hangsúlyozták, hogy az álla­mok közötti tárgyalások, a nemzetközi együttműködés és az enyhülési folyamat előbb­re vitele az egész emberiség jövőjét, a világbéke biztosí­tását szolgálja. Az európai földrész béké­je és a népek közötti együtt­működés erősítése szempont­jából fontosnak tartották, hogy eredményesen záruljon a helsinki záróokmány alap­ján az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi értekezlet. Mindkét részről méltatták a magyar és a finn nép ha­gyományos barátságát, a két ország között ennek alapján fejlődő sokoldalú kapcsolato­kat. Az MSZMP és a Finn KP képviselői véleményt cserél­tek a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom hely­zetéről. Egyetértettek abban, hogy a kommunista és mun­káspártok egysége, két- és többoldalú találkozóik, ta­nácskozásaik jbí szolgálják a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom közös tö­rekvéseit és céljait. Megállapodtak abban, hogy az internacionalista szolida­ritás szellemében tovább erő­sítik a két párt közötti elv-' társi viszonyt és a baráti együttműködést, és elősegítik a magyar—finn politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatok további fejlődését. * Gyenes András, a Központi Bizottság titkára január 9-én a Finn Szociáldemokrata Párt székhazában találkozott és eszmecserét folytatott Johan­nes Koikkalainennel, a finn SZDP párttanácsának elnöké­vel és Pentti Väänänenne], a finn SZDP nemzetközi kap­csolatok titkárával. A magyar pártdelegáció ja­nuár 11-én a Svéd Baloldali Párt — Kommunisták Köz­ponti Bizottsága — meghívá­sára Helsinkiből néhány na­pos látogatásra Stockholmba utazott. Zenei a somogyi erdő Holnap: Agrárki ub A TIT megyei székházé­nak első emeleti helyiségé­ben holnap este fél 6-kor tart­ja ez évi első rendezvényét a megyei Agrárklub. Ez­úttal a megyei tanács el­nökhelyettese. Fejes Lász­ló a klub vendége, aki a kistermelőkről tart tájékoz­tatót. Ezenkívül szó lesz a klub idei rendezvényeiről, s a Búza téri Kertész Áruház szaktanácsadást tart. Az idei kemény tél érdekes ter­mészeti jelenséget produkál: ,.ze­nél” a Balaton és a somogyi csereserdő. A hajnalonként mí­nusz 20 fok alá süllyedő hőmér­séklet, valamint a napsütés ha­tására a helyenként 25 centimé­ter vastagságúra meghízott bala­toni jégpáncél több száz méteres hosszúságban meghasad, és az acélos jég érdekes zenei hangot hallat. Ezért a balatoni vízren­dészet külön is fölhívja a kor­csolyázók, fakutyázók figyelmét a veszélyre: csak a part közelé­ben, ahol sekély a víz, űzzék szenvedélyüket, nehogy a csipo­gó. vakító jégpáncélon keletke­zett nagy hasadásokba rohanja­nak. Hasonló jelenségre figyel­tek fel azok a somogyi erdészek is, akiknek kerületében nagyobb csereserdő-állomány van, ugyanis ez az a fa, amelyik a legtöbb vizet képes magába fogadni, s nem véletlen az sem, hogy a cserfa nedvesen, vizesen is leg­jobban ég a kályhákban. A hir­telen beköszöntött kemény tél­ben a fában megfagyó víz, majd a napsütés hatására a fa törzse már nem bírja a nagy feszítő­erőt. Erős csattogással — sok­szor géppuskaropogásra emlékez­tetőén — jPöfe'epedezifc. —11 ■" ...... IMI Északi vendégek a Tiszán Szövetkezed dalosok és pávakörök találkozója Az idei Bartók- és a jövő évi Kodály-eentenárium al­kalmából a termelőszövetke­zetek, a fogyasztási szövet­kezetek kórusai számára 1981-ben újabb lehetőség adódik a zenei hagyományok ápolására, továbbfejlesztésé­re. a szövetkezeti dalosok ta­pasztalatcseréjére. A Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa, a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsa és a Kórusok Országos Tanácsa a szövetkezeti da­losoknak és a pávaköröknek országos találkozót hirdetett. Az országos szövetkezeti dalostalálkozó területi bemu­tatóira március 7—8-án Ta­másiban, március 21—22-én Debrecenben, április 11—12- én Kecskeméten és április 25—26-án Tatán kerül sor. A VIII. országos szövetkezeti dalostalálkozó június 13—14-i szolnoki fináléjára a területi bemutatók legjobbjai kapnak meghívást. A szövetkezeti pávakörök második országos találkozó­jának minősítéssel egybekö­tött területi vetélkedőit már­cius 28—29-én Gyöngyösön, április 5-én Püspökladány­ban. május 2—3-án Baján, május 16—17-én Kaposvárott és május 23—24-én Ajkán rendezik meg. Az országos bemutató színhelye: június 1 20—21, Eger. Mind a két ta­lálkozó győztesei nívódíjban j részesülnek. A zord időjárás jégpáncél­lal vonta be a természetvé­delmi területek vadvizeit, ta­vait, a kontinens északi tá­jairól érkezett sirályok ked­velt szálláshelyét. A hideg évszakot itt vészelik át a szárnyas vendégek, mivel biztonságos menedéket talál­nak a pusztaszeri, a szeged­fehértói természetvédelmi körzetekben. A befagyott ta­vak azonban már nem nyúj­tanak táplálékot, ezért a si­rályok élelemszerzésre bejár­nak a Tiszára. Inváziójukat már a kora reggeli órákban megkezdik, amikor valóság­gal megszállják a folyó sze­gedi szakaszát, és szürkület­kor térnek vissza a nádasok­ba. A tengerek madarai a zajló Tiszán a jégtáblákat le­pik el. Az úszó jégszigetek­ről időnként felröppennek, majd bukórepülésben csap­nak le a víz felszínére ke­rült zsákmányra. * Nehéz körülmények között építi jövőjét Laosz népe, de arra mindenképpen jut ereje, hogy iskoláztassa a holnap nemzedékét. Ma 936 000 fiú és leány jár iskolába, s ez a la­kosság 26,7 százaléka. Az idei tanévben kétszer annyi elemi iskola van, mint hpt évvel ezelőtt. (Képünkön: ötödik osztá­lyosok a Noong Lan-i középiskolában.)

Next

/
Thumbnails
Contents