Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-26 / 20. szám
a miskolciaké a szó Radványi Sva — Déli Hírlap. Miskolc 3301. Pf.: 39. — Telefon: 18-221 Megértést és további bizalmat kérnek mmm Wmm. „Tatárok" a Petőfi utcán Talárjárás... Szomorú emlékű szó. mindenkiben a feleletet!, fektúlt tájak, rommá lett falvak, otthonok kepét ideái: pedig hát nem tegnap volt. A mai tatárok — mert vannak ilyenek — nem zömök levon, szőrös gúnyákba burkolózva járnak, hanem vakolókanállal és pufajkában. Nem rombolni jönnek, hanem építeni. s mégis, amikor elvonulnak csapataik az új épület mellől, a környező utcák lakóinak Dzsingisz kán csapatai jutnak eszükbe. Különösen áll ez akkor, ha csak felújítanak, újjáépítenek valamit, mint a volt Petőfi utcai gyermek- kórház esetében is. Az épület újjászületett — hogy ez előnyös volt-e külsejét tekintve, erről már szóltunk —, a környék pedig lerongyolódott. Vastag sártenger borított mindent, amíg folyt az őszi tatarozás, de most, hogy kész, ez már nincs. Nem vitték el, csak lefogyott, eltakarta a jótékony hó ... A járda kövei — a szomszédos utcában — sorra kifordultak a nehéz teherautók kerekei alatt. Most — talán helyre- állítási szándékból — betonozott rá valaki, vagy vagy valakik egy réteget. Rá, az összevissza billenő szegélykövekre... Azt már emlegetni sem kell, hogy az épület kertjéből sorra eltűntek a fák, bokrok: csak elöl maradt meg néhány, úgy látszik, ezek kiestek a csata fő vonulatából. Igazán nem piszkálódni kíván ez a néhány sor. Mindenki tudja, hogy az építőknek sem könnyű: szúk a hely, nehéz megszervezni a sietős munkát úgy, hogy minden apróságra tekintettel legyenek, az autó behúzza a kerekeit, ha a járda- ssegély kerül eléje. De... Azok is építők, akik a Húsáruházát építették, s azok is, akik az út felett átnyúló új épületen dolgoznak szemközt. Minimális területre beszorítva végzik nehéz és bonyolult munkájukat, s a palánkokon túlra szinte csak a látvány jut az építkezésből. Talán még az is meglehet, egy cégnél dolgoznak. Jó lenne, ha mindig — még ha nincs is szem előtt, főútvonalon a ház, s a kis utca mellette nem a Széchenyi — úgy vennék, hogy nagyon kevés a hely, s mindent óvni kell. Szinte közhelyszámba mennek már a történetek, külhoni példázatok talpalatnyi helyen megépülő toronyházakról, és » meglevő faóriás köré épülő lakóépületről. ppi nem vagyunk ilyen maximalisták: csak annyira. Hogy a tatárjárást feledni tudjuk, s ne rettegjünk, ha a szomszédunkban építkezni készül valamelyik intézmény. Elegendő, ha a férd eszem ü mokár.y nemzetre a róluk elnevezett bifsz- tafc az emlékeztető . — <k-o) MIÉRT ROMtOTT A BURGONYÁS KENYÉR MINŐSÉGE? Otúaaőmk közűi többen is panaszolták, hogy az utóbbi • időben, — véleményük szerint —. romlott a burgonyás kenyér minősége Miskolcon. Mi ennek az oka? — kérdezik. A választ a Sütőipari Vállalat technológusától, KűS2ű Ferenctól kaptuk: Nem lett rosszabb, legfeljebb masabb a burgonyás kenyér most, mint korábban volt. A megnövekedett igények miatt ugyanis át kellett térni a burgonyás kenyér gépi sütésére. Kézi erővel ugyanis nem győzik a napi 110—120 mázsás igényt kielégíteni. A gépi feldolgozás pedig természetesen más technológiát kíván, mint a kézi, ez azonban — a minőségvizsgálók szerint sem von le semmit a kenyér minőségéből. Köztudott, hogy nincs sütőipari szakmunkás-utánpótlás, s a vasgyári telepen — ahol régebben a burgonyás kenyér készült — most a Favorit, a rozsos lángolt és a kukoricás kenyeret sütik. ezekből a fajtákból kisebb az igény, s azt győzik is ezen a telephelyen. Ennél többre azonban nem futja a kézi kapacitásból ■— mondotta Kasza Ferenc technológus. HOVÁ TŰNT A KÖTÖFONAL? ..Korábban szinte roskadoztak a pultok a különféle pamutok. kötőfonalak alatt a szaküzletekben. Az új esztendőben viszont alig-alig találni belőlük. Választék szinte semmi. Vajon hova tűnt ez a sokak által keresett cikk?” — kérdezte S. I.-né miskolci olvasónk. A RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesének válasza: — Az év végén nagy volt a kereslet a kötőfonalak iránt. A raktárkészlet elfogyott Ugyanakkor a pamutipar későn kezdte szállítani az újabb tételeket. Csak a múlt hét elején érkezett meg az első szállítmány, amelyet azonnal továbbítottak is a boltokba. Az üzletek teljes feltöitésére természetesen még nem volt elegendő ez a mennyiség, a szállítás azonban az ipar részéről is folyamatos most már, s hamarosan biztosítani tudják a kívánt választékot is. Az erdészek védelmében! A rovat legutóbbi (csütörtöki) számában Sz. G. miskolci olvasó szóvá tette, hogy nehezen tudott fel- és lejutni a bánkúti síparadicsomból gépkocsijával. Igaz hozzáfűzte: „lehet, hogy lerágott csont a téma” .. . Így igaz. Gondolom, nem január 17-e után járt fent Bánkúton Mert azóta olyan jó út vezet fel Borovnyák felé. hogy ilyen jó azóta, amióta megépítették, még nem is volt. Az erdészek ugyanis remekül rendbetették. Persze, azért nem árt megszívlelni: a Bükkben való autósközlekedéshez kifogástalan futófelületű gumik kellenek. Havasjeges úton a lefutott kerékköpeny nem biztonságos. És még valamit: a vasárnapi ebéd után lehetőleg ne Bánkúira induljanak friss levegőt szippantani a „kirándulók”. Mert előfordulhat, hogy a nagy, szembejövő (lefelé tartó) autósforgalom miatt ki kell szállni a gépkocsiból, bokáig merülnek a hóba, s ráfáznak ... A szó valódi értelmében! Javasolja: Dr. M. A. • - a síktab ügyvezető elnöke Rovatunk január 19-i számában közöltük Molnár Károly (Miskolc, Csaba vezér u. 42. sz.) olvasónk levelét, amelyben kifogásolta, hogy az ÉMÁSZ illetékeseinek biztatása ellenére hiába hívogatta a 36-997-es telefonszámon az áramszolgáltató hiba- bejelentési részlegét, ott csak ígéretet kapott a gyors segítségre, ám az nem történt meg. „Szeretnék egyenes választ kapni arra, hogy érdemes-e időt, pénzt és fáradságot fordítani a közvilágitási panaszok telefonon való bejelentésére, ha így reagálnak ...” — írta a többi között. Olvasónk levelére az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Miskolci Üzemigazgatóságától példás gyorsasággal kaptunk választ. Az üzemviteli osztály .vezetője, Barfh László és tat igazgatási csoport vezetője, Bodnár Barnabás kivizsgáltatta a panaszt, g ennek Számvetés Évzáráskor, évnyitáskor mindenütt örömmel készítenek számvetést és újabb programot, ahol ténykednek. Így vagyunk ezzel a Bükki Nemzeti Park Baráti Körében is. Különösen jó érzéssel tekinthetjük végig a múlt esztendő „mérlegét”, hiszen csaknem 300 tagot számláló baráti körünk hasznosan vette ki részét programjainkból. Nyáron a Valakik szórakoznak? Lépcsőházunk alagsorában kaptak melegedő-pihenőhelyet az avas-déli végállomásra érkező autóbuszvezetők. A pihenő mellékhelyiségében van épületünk egyik fűtésszabályozó csapja. Ezt valakik időnként csukoge.tják. Nyilván ezzel szórakoznak. Amikor pedig elzárják, akkor a lépcsőházunk minden szintjén, az 1-es lakások kisszo- bája fűtés nélkül marad. Mind a tíz emeleten. Ez természetesen rendkívül érzékenyen érint bennünket, hiszen a kisszobában többnyire a gyerekek laknak. Eleinte nem tudtuk elképzelni. miért csak ott hidegek a radiátorok — míg a többi helyiségben jó volt a fűtés —, mígnem egy buzgó lakótársunk végigtapogatta az alagsori csöveket, s kiderítette a baj okát. Már a múlt télén elkez-. dődött ez a „csiki-csuki”. Kértük a Távhőszolgáltató Vállalat avasi kirendeltségét, hogy segítsenek, ha másként nem plombázzák le a csapot. Telefonáltunk az MKV- hoz is, ám segítséget onnan sem kaptunk..: Legutóbb este 10-kor szórakozott valaki a csappal. Honnan kérjünk segítséget? Vagy szervezzünk állandó ügy eletet a zárócsap mellé? Takács Sándorné Miskolc, Engels u. 19. sz. (Olvasónk panaszára mind a Távhőszolgáltató Vállalat avasi kirendeltségének, mind pedig az MKV illetékesének felhívtuk a figyelmét. A Táv- höszolgáltató fűtésszerelője, Vajze.r János ígérte: a helyszínen megvizsgálta a panaszra okot adó helyzetet. Egy valami biztos: a csap elzáró kerekét le nem szerelhetik, mert adott esetben — netán csőtörésnél — ennek hiányában nem tudják kizárni a hibás szakaszt. Mindenesetre megoldást keresnek. Az MKV forgalomirányítási osztályvezetője, István József viszont nem tartja valószínűnek, hogy felnőtt emberek — mint amilyenek a buszvezetők is — ilyen „csiki-csukival” szórakozzanak. Mindenesetre felhívják dolgozóik figyelmét olvasónk panaszára.) társadalmi erdei szolgálattal közösen vezetett természet- védelmi túrák, valamint a biológiai és földtani ismereteket gyarapító túrák voltak sikeresek. Egy kisebb csoport számára tapasztalatcserét szerveztünk a Hortobágyi Nemzeti Parkban, majd az esztramo- si barlangot tekintettük meg igen sokan — erről a találkozónkról készült a mellékelt fotó —, ahol. is a résztvevők tudományos előadást hallgathattak meg. Nagy érdeklődés kísérte a rudabá- nyai túránkat is, ahol ugyancsak szakelőadók segítettek feltárni a természet titkait. Hasznosnak bizonyultak a nyári hónapokban1 azok az ellenőrző túrák is, amelyeket a Bükk-íennsikon a rendőrséggel közösen folytattunk a nemzeti parkra vonatkozó szabályok és rendeletek betartásáért. Említést érdemeinek a téli hónapok programjai is, hiszen többször rendeztünk szakcsoporti gyűléseket, szakelőadók közreműködésével. Idei programunkat is szeretnénk úgy összeállítani, ifiogy vonzók legyenek a baráti körök tagjai számára. Így például mozgófilmes előadásra hívtuk meg a tv főszerkesztőjét. Rockenbauer Pált, s diafilmes előadásra Czebe Gyulát, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium főmunkatársát. Az előadásokra természetesen minden érdeklődőt szeretettel várunk, azok idejéről és helyéről á helyi sajtón és rádión keresztül időben hírt adunk. Czagányi József a Bükki Nemzeti Park Baráti Körének titkára alapján megállapították: Molnár Károly bejelentése jogos, türelmetlensége érthető. Azonnal intézkedtek, s a panaszos által megjelölt hibákat kijavíttatták. „A késedelmes javítás okát nem kívánjuk magyarázni, és saját magunkat igazolni, de szükségesnek tartjuk, hogy tájékoztatást adjunk az alábbiakról : Az elmúlt két-liárorn hónapban olyan jellegű munkát végeztünk a város részére, amely a közvilágítás javításával foglalkozó teljes apparátust lekötötte. A munka volumenére jellemző, hogy a három városi kirendeltség dolgozóinak 13 ezer közvilágítási lámpatestet kellett átalakítani a féléjjeles közvilágításra. Emellett természetesen a város 90 ezer fogyasztójának zavartalan energiaellátását is biztosítani kellett. Saeretnénk hangsúlyozni, hogy véroesaerte, sajnos, rendkfvül sok olyan esemény — rongálás, szándékos beavatkozás — van, amely befolyásolja a közvilágítás üzemeltetését. Csupán a múlt év folyamán 96 esetben volt olyan károkozás a berendezéseinken, amely miatt a közvilágítás üzemeltetéséből egész körzetek estek ki. A kár helyreállítása körülbelül egymillió forintba került. Mindezek alapján kérjük a lakosság szíves türelmét és megértését. Természetesen a bizalmát is! Továbbra is forduljanak bizalommal as ÉMÁSZ-hoz, s közöljék ész-- revételeiket a 36-997-es telefonon.” — írták válaszukban, (Kétségtelen, hogy nincs könnyű helyzetben áramszol-, gáltató vállalatunk: rovatunkban is számos esetben hívták fel olvasóink a rongálok vandalizmusára a figyelmet. Sajnos, nem ritka az összetört lámpatestek látványa Miskolcon. A szerk.) Lesz-e jégtáncoktatás Miskolcon? Nagyon szeretek korcsolyázni. Ha időm engedi, kimegyek a műjégpályára. Két éve gyakorolom, s mások szerint is elég jól tudok már korizni. Nagyon szeretném megtudni tehát, hogy lesz-e a következő esztendőkben Miskolcon jégtáncoktatás? Hiszem, hogy velem együtt, még sokakat érdekelne a válasz. Oláh Emese Miskolc Menyhért Lászlótól, a sport- csarnok igazgatójától kértünk választ a kérdésre. Elmon(Jármay György rajza) dotta: belátható időn belül csekély a remény arra, hogy jégtánctanfolyamot indítsanak a műjégpályán. Ennek legfőképpen az az oka, hogy városunknak nincs olyan szakoktatója, aki ennek véé zetését vállalhatná. Ha aa oktatóprobléma megoldódnék^ természetesen lesz tanfolyami A Testnevelési Főiskolát és a J égszövetséget már kérték3 próbáljanak jégsport-szakok- tatót irányítani Miskolcra. Ha tehát lesz jelentkező, a tanfolyamnak nem lesz akadálya.
