Déli Hírlap, 1980. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

aje A laposkötélnek már legendája van IhokkeiTsoben a dróíffTárban * Siker és szerencse Sxabiilitalan beszélgetés dr. Imre Ferenccel Nagy cikk jelent meg nem­rég a Pravdában a diótgyár­rol. Az igazgatót fél napig faggatta két újságíró. Nem kellett tolmács: dr. Imre Fe­renc, a December 4. Drótmü­vek Igazgatója kiválóan beszél oroszul. — Nem sokkal a felszaba­dulás után szovjet kezelésbe került a gyár. Én már akkor itt dolgoztam. Tudtam vala­micskét oroszul, de nemcsak a tovarisok miatt kellett el­sajátítanom a nyelvet... Ab­ban az időben - a fémek hi­degalakításával kapcsolatos szakirodalom csak Tolsztoj nyelvén volt hozzáférhető. Harminckét éve igazgató. Élete: a gyár története is. Impulzív ember. Jó riport­alany. Mégis, iszonyúan ne­héz ez a riport. Évek, milliók Most is, ki tudja hányad­szor már. titokkeresőben jár­tam a drótgyárban. Mi a titka annak, hogy egy alig jegyzett kisüzem Így felnőtt, s híre, rangja túl­nőtt a határokon? Miért büszkélkedhetnek itt olyas­mivel, amiről máshol sze­mérmesen hallgatnak? Miből táplálkozik az a virtus, amely sikert sikerre halmoz? Mi élteti a drótgyári indu­latokat? Éz a riport, előre megfon­tolt szándékkal, csak az igaz­gatóról szól. Ez a riport, az igazgató miatt, a, gyárról szól.. Dr. Imre Ferenc csak többes számban hajlandó fogalmazni. — Az ötvenes évek végén egv esztendő alatt körülbe­lül ötvenmillió forintot pro­dukált a gyár. Tíz év múl­va, félmilliárdot. A hetvenes évek elejere elértük az. egy- milliárd forintot. Az idén a termelési érték meghaladja a kétmilliárd forintot, A drótgyár egy tonnányi terméke -ma mintegy7 kilenc- száz dollárt ér. Ez többszö­röse az ipari átlagnak. A drótgyár az idén csaknem 16 millió dollárt kap porté­káiért a nyugati piacon. A közel-keleti események mi­att. veszélybe került az iráni megrendelés teljesítése . .. Rögtön kapcsoltak. Egv hó­nap alatt kéthónapnvi mun­kát végeztek. Idő előtt tel­jesítették és kasszíroztak. '5 Mi a gyár titka? Mi az igazgató titka? Fekele emberek Az öröm. a siker kevés szavú. A gond beszéde­sebb . . . Tankönyvből nem tanulható tanulnivalók hü- velyezhetök ki a monológból. — Szerencsés és boldog ember vagyok. Együtt nőt-. tem fel a gyárral. Van en­nél a világon korszerűbb is, cifrább is. de én büszke va­gyok rá. • Jártam Japánban, Angliában, a Szovjetunió­ban ... Tudják, kik vagyunk és mit csinálunk. Szerencsés Kaderják és az igazgató... Itt mindig szünet után tartjuk az ünnepséget. (vagy szerencsésen kiválasz­tott?) kollektíva ez. A for­dulópont az ötvenes evek vegén volt. Fiataleynbereket kellett a mélyvízbe dobni. Jól választottunk? Vagy jó közösségbe kerültek a fiatal műszakiak és megtáltosod­tak? Tíz évvel ezelőtt mély­ponton volt a gyár. A nye­reség egy korsó sörre is alig futotta. Manufakturális mód­szerrel dolgoztunk, a fej­lesztésre nem kaptunk pénzt, de bíztattuk, idegesítettük egymást. Az elégedetlenek, az újat akarók, a szakmai szempontból tekintélyt nem tisztelők, az átlagnál idege­sebb „fekete emberek" ke­rültek túlsúlyba. Kaderják. Matura. Ginovszki... a váratlanul elhunyt E rdödi Gyuri, meg az aranykezű mesterek; Veres Albertak, Barcsókék. Bóláék ... Hagy­tuk az embereket álmodozni, s uniformis helyett méretre szabott feladatokat adtunk. A laposkötel-gvártás meg­szervezésének története ma már legenda. Most itt van a Korai-kábel. Az ötlet új öt­letet szül. K ét ezer-egv né- nányszáz ember tudott part­ner tenni . .. Kockáztattunk, s biztattuk azokat, akikben mocorog valami. Szakmailag, emberileg is közel kerültünk egymáshoz: úgy. hogy az „idegesekkel’-, a türelmetle­nekkel. a „fekete fiúkkal"r szemben türelmesek vol­tunk-. Nem ígértünk oktala­nul. Nálunk mindig szüret után volt az ünnepség. A vállalatot hússzor tün­tették ki. Az igazgató 59 éves. Megtisztelő, s megszol­gált. elismert méltóságát büszkén viseli. Hogyan to­vább? Ilyenek vagyunk — A gyár az ötödik ötéves tervben előírt minden fel­adatának eleget tett már hó­napokkal korábban. A kol­lektíva a következő öt évet álmodja. Az. új termékek, az új fejlesztési '» célok listája hosszú. Meghökkentően dinamikus a prognózis ebben az önmér­sékletre intő, csak apró lé­péseket sejtető gazdálkodási időszakban. — Ha a Taurussal terve­zett üziet bejön, akkor új fejezetet lehet nyitni a gyár történetében. Ezer tonnákról, milliókról ‘ van szó. És persze új ötle­tekről, meg nagyobb tervek­ről. Á technikai fejlődés, a korszerűsítésre szánt milliók nagysága mindig hajtóereje lehet a boldogulásnak. De a drótgyárban, csakúgy, mint a keserves években, most is szívesebben hivatkoznak az emberre, a szaktudásra, a rátermettségre, a virtusra. Mert ők a világpiacon nem­csak drótot árulnak; jó ha­szonnal a magyar munkát és szakértelmet ad.iák el. Nem­csak új üzemeket építenék, de építkeznek, oelülről is. Nemcsak- a technológiai ha­ladásra büszkék. Annak job- .ban örülnek, hogy a munka- (kultúrJ [is gyarapodott. Nem­csak a régi szakmunkás ke­rült új gépre . . Az. új gé­pen már egy: másfajta em­ber dolgozik... Rendhagvó ez a riport. A korábban feltett kérdést meg kell ; ismételni. Hogyan tó­ik vább? De a válasz most Kmárj egyes szám első sze­mélyben kéretik. — Amíg úgy érzem, hogy használni. segíteni tudok. í addig itt maradok, ötvenki­lenc éves vagyok. Engem nem foglalkoztat az,- hogy a rendelkezések szerint hat­vanéves koromban megillet a nvugdí.i. Ez egv adminiszt­ratív szabály. Népi foglal­koztat a dolog. Nem érde­kel .. Van bennem annyi önkontroll és annyi önfegve- lem, hogy vegyem a kala­pom, ha már úgy érzem, hogy nem vagyok elég friss és fogékony ... Persze, nem vagyok csalhatatlan. Kollé­gáim. barátaim tartoznak nekem annyival, hogv szól - íanak. ha már nem haszná­lok ... Mi ilyenek vagyunk. Ilyenné formáltuk egymást. BRACüÓ ISTVÁN Országos munkavédelmi értekezlet Az. üzemi balesetek és ezen belül a halalo-i üzemi balese-_ tek az utóbbi öl évben 12— 13 százalékkal mérséklődtek az 1971—75-ös évek állagá­hoz viszonyítva. Az elmúlt öt esztendőben, az előző kö- zeotávu időszakhoz viszo­nyítva mintegy 80 ezerrel kevesebb üzemi baleset kö­vetkezett be. és 350-nel ke­vesebb emberélet esett áldo­zatul. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a beruhá­zások, rekonstrukciók, • fej­lesztések nyomán javultak a dolgozók munkakörülményei, korszerűbb munkafeltételek teremtődtek meg az egészsé­ges és biztonságos munka­végzéshez — hangsúlyozta Főcze Lajos, a SZOT munka- védelmi osztályának vezetője tegnap, az országos munka- védelmi aktívaértekezleten. A SZOT Társadalombiztosítá­si Főigazgatóságának székha­zában megtartott tanácskozá­son értékelték az 1980-as esz­tendő munkavédelmi hely­zetét. Városi tanácstagok loganiótát December 4. Gáspár Sándor. Erdei Terméke­ket Feldolgozó Vállalat. Szentpé- teri kapu 5—7., 18 órától. December 8. Bodnár János. Balázs diák ut­cai óvoda. 17 órától; Halász And­rás. Ili 5. sz. partalapszervezet, Gorkij telep 1.. 17 órától: Ta­más Andrásné. IV 4. sz. párt- alapszervezet, Kuruc u. 47., 18 órától. December 9. Nagyné Tóth Margit, 14. sz. pártalapszervezet, Széchenyi út 105.. 18 órátój. December 10. Dr. Berkö Péter. Győri kapui szolgáltatóház. párthelyiség. 18 órától: Szolnoki László, Avas­dél Lakásszövetkezet, Engels u. 33—35.. 17.30 órától. December 11. Boldizsár Éva és Uram Zoltán. H. sz. Alt. Iskola, Szeles u. 65.. x8 órától. December 12. Garami Károly. 1/3. partalap- szervezet, Tízes honvéd u. 21., 17 órától. December 13. Gyúró Józs^fné, Középszer u. 15.. 18 órától. Ma a/ \ranvcsillagban: Iiát a! cukrászok vetélkedője Évekre visszamenő hagyo­mány a Miskolci Vendéglátó­ipari Vállalatnál, hogy váro­sunk felszabadulása évfor­dulójának tiszteletére meg­rendezik a cukrász jelöltek ve­télkedőjét. Ezen általában az elsőéves tanulók vesznek részt, azzal a szándékkal és céllal, hogy bizonyítsák rá­termettségüket. Ma délelőtt az Aranycsillag vendéglátó­házban kezdődött meg a KISZ-bizottság által szerve­zett vetélkedő és bemutató, amelynek első három helye­zettjét értékes jutalomban ré­szesítik. a kiállított munká­kat pedig (torták, napi ké­szítmények) a közönség vásá­rolhatja meg. Holnap ugyanitt cukrászati és hidegkonyhai bemutató nyílik, amelyen viszont a fel­nőtt generáció neves mester-j cukrászai és mester.szakácsai bizonyítják képességeiket vá­rosunk közönsége előtt. így például felvonulnak készít­ményeikkel a Széchenyi úti két cukrászüzem legnevesebb mesterei, s a központi hideg- konyhai üzem mesterszaká­csa, Kandik Ferenc is. Ennek a „tárlatnak" az anyaga is megvásárolható az Arany- csüiáő vendégháaban. A város útja Irta: hollát It Sándor, az MSZMI* Miskolc ráront liizoitfiá*»anali titkára Vajon melyik lehel az a megkülönböztetett, jelentős út vagy útszakasz, amelyik kiérdemelte, hogy így nevezzük? Hiszen városunkat átszövik az egyenes és ívelt utak, bekap­csolnak bennünket az ország, a világ vérkeringésébe; gazda­ság: és mindennapos társadalmi életünk eseményeinek sor­sok ilyen közvetítő csatornája található nálunk. A vasutasok bizonyosan a jó öreg Tiszai pályaudvaron át­vezeti) vaspályára, a kereskedők a lüktető ütemű Széchenyi útra gondolnak. Vagy tálán a régóta hiányolt északi teher­mentesítő. avagy a befejezés előtt álló 3. sz. út városon: átvezető szakasza lenne az általam — gondolatban — ki­emelt. út? Sem az egyik, sem a másik, meri ezek csak rövid távolsági határokat hidalnak át. Én arra a nagy történel­mi távolságokat társadalmi változásokat átívelő útra gondo­lok. amely a múltat a jelennel és‘a jövővel kapcsolja össze, amelynek kezdetét 1944. december 3-a jelenti, és amelyen járva, harcolva, építve, városunk dolgozó társadalma a szo­cializmus útján halad. Harminchatodik évfordulóját ünnepeljük ma városunk fel­szabadulásának. Milyen messze van már — mondhatnánk. Valóban messze magunk mögött hagytuk a múltat, az elnyo­mást. a jogfosztottságot, a nvomort és a tudatlanságot. Am ezt látva, erősödik bennünk az a lel ismerés, amit Gabon- An­dor vall a Tanácsköztársaságról: „időben, tőle egyre távolabb, lélekben hozzá egyre közelebb, emléke bennünk nőttön nő" — reánk, miskolciakra nézve is igaz. egyre igazabb. A számszerű es a kifejezhetetlen érzelmi változások forrása a felszabadulás. Egy nép önmagára eszmálesének. a bilincs­be vert teremtő energia szabaddá válásának születésnapja­ként emlékezünk ma ei-re a napra. S emlékezünk azokra, akiknek köszönhetjük szabadságunkat, új életlehetőségeinket. Munkás osztálytestvéreink iszonyatos véráldozata, a szov­jet nép hősies, önmagát, bennünket, egész Európát megmen­tő harca nyitott új kapui a szabadság, a rend birodalmába. Okét várták a füstös gyárak, hogy uj, méltó gazdái legye­men: a mezőn, hogy termésük azokat táplálja, akik megmű­velik; az iskolák, hogy bennük igaz eszmék tanításával le­gyen erősebb, tudatosabb, felkészültebb az ember. Vártak eket a kommunisták, a MOKAN-komité bátor harcosai — nem ölhetett kézzel, hanem küzdelemmel az elnyomás eilen. Várták a háború szenvedéseit hordó milliók, akik bíztak, re­ménykedtek abban, hogy azok után csak egy jobb kor jöhet. A napokban 19 egészséges, boldogságra termett emberpa­lánta névadó ünnepsége döbbentett rá újra: meddig is jutot­tunk ezen az úton. Hiszen már szüieik is új korunk, a szocia­lista Magyarország szülöttei. Életük minden lépése mai való­ságunkhoz kapcsolódik. Családi örömük kifejeződésének olyan jeleit láthattuk, amelyek egyben egy nép felemelkedését is jelzik. Gépkocsikaraván hozta jólóltözött szülök, hozzátarto­zód, az ünnepségnek helyet adó. korszerű közösségi létesít­mény. az ember jogait biztosító, személyiségéinek szabad ér­vényesülését megteremtő állami-társadalmi szervezetek kép­viselőinek közreműködése, mai életünk valóságának hordozói külön és együtt tanúsították a változásokat, eloe-ehaladasun- kát. Eltűnt az elmúlt években a Vörösmarty utca környéke, a nyomorra, a betegségekre, a múltra emlékeztető apró hazad sora, hogy helyet adjon a Tanácsköztársaság városrésznek. Ügy eltűnt, hogy képek is alig maradtak róla. csak az em­lékezés őrzi' egy ideig létét. Megszűnt gyárainkban a testet gömyesztő és lelket fásitó nehéz fizikai munka korábban ál­talános jellege, hogy helyet adjon az újnak, a korszerűnek. Ki fog emlékezni majd a Lenin Kohászati Művök régi acél­mű gyáregységére, hiszen már most is az új kombinált acél­mű léte. ténye fémjelzi e nagy gyáróriást es dolgozóit. Jo, hogy a tudatlanságot, az önzést, a mának élest társadalmi méretedben már elhagytuk, és a jogait, felelősségét érző nép tudatos, akttv cselekvése gazdagítja a várost, az országot. Nem lehet azonban egyetlen ünnep sem olyan, amely di­csekvést válthat ki belőlünk. A józanság, a higgadt mérle­gelés és reális gondjainkat számbavevő tervezés, a pontos feladatmeghatározás ma mindennél fontosabb. Ez évben mar eddig is számos fórumon lemértük a legutóbbi évek munká­jának eredményeit, gondjait. Az MSZMP XII. kongresszusa, a tanácstagok és az országgyűlési képviselőválasztások mérle­ge összességében kedvező. A szocialista országok közösségé­nek erejére támaszkodva, sa iát lehetőségeink jobb felhasz­nálására nemcsak törekedtünk, hanem minden külső és bel­ső nehézség ellenére eredménnyel is tettük azt. Városunk dol-gozoi. a termelőüzemeik, az intézményed úgy adnak napjainkban számot a befejeződő ötödik ötéves terv­céljainak eredményes végrehajtásáról, hogy figyelmük, törek­vésük már a jövőre irányul. A jövő pontos terveit formálják megalapozott igényeik. központilag és helyileg megfogalma­zott feladataik. Nincs is okunk kételkedni abban, hogy a mind szélesebb körben kibontakozó cselekvő aktivitás önmagunk, a város, az ország sorsának jobbrafordításáért újabb ered­ményeket hoz. Ehhez azonban világosan kell látnunk, hogy bar a varos útja nyílegyenesen előre, a szocializmusba mutat, ezen is. de a mellékutakon még mindig sok a gond. az akadály. Csak úgy haladhatunk előre ezen az úton. ha gondosabban alapoz­zuk meg a célokat, ha módszereinkben bátrabban, kezdemé­nyezőbben tudunk váltani, ha tömegessé, mindenkit átfogóvá válik a városért érzett tenniakarás és a feladatokból kieress­zük a csakis egyedül ránk háruló kötelezettségeket. A VI. ötéves terv a város szerényebb mértékű, de kétség­bevonhatatlan fejlődését ígéri számunkra. Gazdálkodásunkat hatékonyabbá, eszközeink felhasználását célszerűbbé, s mind­ehhez lehetőségeinket világosabbá, céljainkat, módszereinket még közérthetőbbé kell tennünk. S ha sikerül mindezt meg­valósítanunk. akkor bátran, büszkén küldhetünk egy újabb miskolci képeslapot Váci Mihály igaz, őszinte szavai szerint: ..Tudatom mindenkivel nyílt lapon: boldog vagyok! — jó szívvel írhatom, Mindenkivel közlöm, akit csak illet: adjatok át jó ismerőseimnek, ahol csak emberekkel találkoztok, mondjátok el: — jelölem jó hírt hoztok/”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents