Déli Hírlap, 1980. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

» Miért hallgatnak, ha szólni kell? Együtt élünk A munkahelyi demokrácia fogalmához akaratlanul is egy gyár, egy nagyüzem képét kapcsolja az ember. Olyan helyszínét, ahol a technológiai folyamatok végeredménye nem lehet esetleges, tehát az ezért dolgozók közötti kapcsolat is csak az optimális végered­ményt szolgáltathatja. . Nem baj, ha erre asszociálunk, mert az üzemtől még olyan messze álló munkahelyen, mint az is- kola is, végső soron erről van szó. Amit a pedagógus a ke­zéből kiad, a végzős diáknak is a lehető legjobb matériá­nak kell lennie, itt is a lehe­tő legjobbat kell produkálni. De ebben az esetben is éppen ügy igaz, mint bármelyik üzemnél: a jó minőségért em­berek dolgoznak, és lehet, hogy az adott ember nem az optimális minőség hordozója. Az iskolában is sok ember él együtt, és nem biztos, hogy jól megfér egymással. Egészen biztos, hogy egy negyven-hatvan fős tantes­tület nincs meg súrlódások nélkül, és ez nem is baj. Ritka, hogy két embernek egészen egyforma, egészen megegyező véleménye legyen, és ha így van, az csak rit­ka jóbafátság eredményeként fordulhat elő. A harmadik meggyőződés mar motiválja ezt, a negyedik módosíthat­ja, a negyvenedik az el­lenkezőjét igazolhatja. Még akkor is, ha egy korosztály­ról van szó, a tantestületek­ben pedig a jobbik esetben is két, gyakrabban három korosztály él együtt. Vala­miféle rendben nyilván, mert egyébként baj lenne, de az iskolák életét szabályozó rendtartás még nem mun­kahelyi demokrácia, az uta­sítás elsősorban végrehaj­tandó. Az iskoláinkban is annyit emlegetett munkahelyi de­mokrácia pedig éppen a gon­dolkodást, a közös ügy szol. gálatába állított gondolatokat kéri számon. Erre figyelt a város Pedagógus Pártbizott­ságának az elmúlt hónapok­ban végzett vizsgálata, de vizsgálat nélkül is nyilván­való: ahol emberek dolgoz­nak emberekkel, ott van baj bőven. És van kiút.is, a vé­lemények találkozásának és ütköztetésének megvannak a maguk formái. Ha ismerjük őket, ha ismerni akarjuk őket. Az iskola nagyon szorosan együtt élő közösség, meleg­ágya tehát a barátságoknak, percenként adódó fóruma a vélemények kinyilvánításá­nak, és itt lehetnek a leg­nagyobbak a távolságok. Ép­pen azért, mert az arcunk­Tanulmányi szerződés A Miskolci Építőipari Vál­lalatnál évről évre gondot je­lent a szakmunkásutanpót- lás; különösen a hagyomá­nyos építőipari szakmákban. Ezért gondot fordítanak ar­ra. hogy a szakmunkásbizo­nyítványt szerzett fiatalok a MIÉP-nél maradjanak. Eb­ben az évben például nyolc másodéves és két elsőéves köművestanulóval kötöttek tanulmányi szerződést. A tíz köművesjelöltnek már a ta­nulóéveiben több pénze van, mint a többinek viszont a vállalatnak kőműves-után­pótlási gondja ezzel megol­dódik. ra írt véleményt itt régi is­merős olvashatja le, és mert mi 11 fő változata lehet ennek ß.z „olvasási gyakorlatnak’’. Kézenfekvő tehát, hogy ami nem tetszik, azt elleplezni igyekszik az ember, viszont a ki nem mondott sérelem, baj újabb bajokat és sérel­meket szül, amit mindenki apróra megbeszél, és így to­vább, míg illedelmes hallga­tás kíséri például a tantes­tületi értekezletek igazgatói kinyilatkoztatásait. Aki ismeri ezt a munkát, felelőssége teljes tudatában nem biztos hogy elvállalná; jó iskolaigazgatóból kevés van. Ebben az esetben pél­dául ismernie kell a ve­zető és a vezetett közötti kapcsolat minden hajtórugó­ját és buktatóját. Tudnia kell hogy a rendtartás ál­tal előírt jogokkal tisztában van-e a tantestület. Fel keli ismernie, hogy most a be­osztottjai azért hallgatnak, mert egyetértenek, vagy azért, mert nem mernek megszólalni. Ha egy éppen mast végzett kollégának el­lenvetése van, nem szabad letorkolni, ha az évtizedek óta ott tanítónak elkéozelé- se van, nem biztos, hogy el kell fogadni. Ezzel szemben, ha nem tudnák, mindenkit tel kell világosítani az egyes fórumok, a pért, a szakszer­vezeti csoportok belesaó­lalási jogáról, az üttörőszer- vezet, a KISZ lehetőségeiről, és folytathatnánk vég nél­kül. Nem egy ember dolga ez. és nem is egy újságcikké, hogy kiderítse: értelmes szó helyett miért hallgatnak, ha szólni kell, miért óvatosak az emberek. Csak két mo­mentumot említenék az is­kolák , párttitkárainak arról az értekezletéről, ahol ez a kérdés legutóbb szóba ke­rült. Idős pedagógus fogal­mazta meg: a vezetői munka is szolgálat, és nemcsak eg­zisztenciális kérdés. A dolgon nyilván régen bosszankodó tanárnő kérdezte meg: miért ünnepek előtt veszik ki a mamák a kisgyerek után já­ró évi szabadságot, iskola- igazgató mondta, hogy efőt­te a húsvét. a karácsony ne­vét kiejtsék: ilyenkor a nagy­részt nőkből álló tantestület­ben valami különös beteg­ség pusztít, ami az ünnepet követő napon elmúlik. Évti­zedek óta gondolkodik rajta, hogy mi lehet ez a nyava­lya. Erről is, másról is mindig együtt kellene gondolkodni. Ha már együtt kell élni. Mert ugyanez az iskolaigaz­gató mondta: érdekes, mun­kahelyet senki nem akar vál­toztatni. Még az sem, akit szívesen elbúcsúztatnának. M— ■Jf. Az én labdám... (Kiss József felvétele) HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 12.50: Zenei érdekessé­gek az elmúlt hét műsorából. — 14.34: Új krajcár. Elbeszélés. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — A házhoz túrja a szerencsét... Újévi népszokások Az év kezdetét jelölő nap minden népnél szimbolikus je­lentésű. Egy sor szerencse- varázsló, jósló és gonoszűző hiedelemmel jár együtt, ame­lyeknek egy része még a mai szilveszteréji szokásokban is to­vább él, bár eredeti jelentése, szerepe már elhomályosult. Már a pogány Róma la­kói is kicsapongásokkal ün­nepelték meg az év kezde­tét, és jókívánságokkal, bő­séges ajándékozással vélték biztosítani maguknak az el­következendő esztendő sike­rét. Magyarországon a kö­zépkori oklevelek tanúsága szerint szokásban volt az újévi ajándékozás, varosa­ink kötelesek voltak aján­dékot adni a királynak. Má­tyás király korától ismere­tes a kastélyos uradalmak „sztrénázása”, mikor is a bel­ső cselédek, alkalmazottak, bérlők foglalkozásuk szer­számaival felvonultak uruk köszöntésére. aki aztán ajándékokkal viszonozta a köszöntést. Országszerte elterjedt szo­kás volt a „kongózás”, „cser- getés", „nyájfordítás”, vagy „szűzgulyahajtás”. vidé­kenként különböző elneve­zéssel illetett szokás célja nagyjából azonos volt: el­űzni a jószágról a gonosz hatalmakat — illetve a pásztorok megajándékozása. Szilveszter napján sötéte­déskor összegyűlik a falu­beli béresek, pásztorok, le­gények. s ostorpattintgatás- sal, kolompokkal, csengők­kel, dudákkal, ócska edé­nyekkel éktelen lármát csaptak. Estéig tartott ez a füleket próbára tevő zaj, majd elindultak házról ház­ra újévet köszönteni, kán- tálni. A köszöntőket almá­val, dióval, pénzzel, kaláes- csal ajándékozták meg. Új­év reggelén a legények sor­ra vették a lányos házakat, a gazdák a rokonokat, is­merősöket, helyenként regő­sök is jártak, hogy egész­séget, gazdagságot, jo ter­mést, a lányoknak pedig jó férjet kívánjanak. Sok he­lyütt maskarákba beöltöz­ve. dramatizált formában adták elő jókívánságaikat. yfc Szilveszteri alakoskodó játék kecskeszereplövel Egyházas- kozáron, 1951-ben. A néphit szerint, ami az év első napján történik, az is­métlődik meg a jövendő év során. Ezért az emberek igyekeztek az egész napot kellemesen eltölteni, vidá­man, bőségesen enni, inni, es a kellemetlenségeket el­kerülni. Azt tartották sze­rencsésnek, ha újév napján a ház első látogatója férfi volt, az asszony viszont sze­rencsétlenséget hozott. Me- zőcsáton az a hiedelem élt. hogy amilyen nemű látoga­tó tér be elsőnek a házba, olyan nemű borjút íog el­leni a tehén. Általában mo­sott ruha nem lóghatott új év napián a házban vagy az udvaron, mert az a jószág elhullását vagy a család egy tagjának halálát jelentette. A teregetett ruha a népi képzeletben talán a jószág kiterített bőrére asszociált... A hagyományok szabták meg az újévi étrendet is. Szárnyas állatot nem ettek, mert az „elröpíti”, vagy „el­kaparja” a szerencsét. An­nál bőségesebben fogyasz­tották a malacot és a disz­nóhúst — igaz, közeli még az András-napi disznóvágás —, mert a sertés szapora jószág és „a házhoz túrja a szerencsét”. Sok helyen, például Túrán, a disznóhús­hoz édeskáposzta járt, hogy „édes” legyen az új év. Á kocsonya mellett hagyomá­nyos étel a lencse és a bab, amelyek a néphit szerint a pénzt szimbolizálják. Több helyen máig is szo­kásban vannak a jövő ki- fürkészését szolgáló prakti­kák. A jóslások az időjá­rásra, a természetre, egész­ségre, halálra, de leginkább az eladó lány férjhezmene- telére vonatkoznak. Az utóbbiak közül a legismer­tebbek: ólomöntés, galuska­vagy gombócfőzés, kerítés- karó-számlálás, papírcsillag- vágás, szöszrázás, disznóól - rugdosás. A múlt században a Bereg megyei Lónyán úgy vélték, ha az újévi kocso­nyában főtt csontokat az ud­varról a kutvá elviszi, a csontot kitevő lány még ab­ban az évben férjhez megy. Ormánsági szokás, hogy dió­héjba. égő gyertyát' helyez­nek, és az _ ingatag alkot­mányt vízen 'úsztatják. Ha a láng kialszik, vagy a gyer­tya felborul, a készítőié meg fog halni. Ha két dióhéj- „csónak” találkozik — s az egyiket lány, a másikat fiú készítette — házasság lesz belőle ... L, K. 15.00: Hírek. — 15.10: Kórus pó­dium. — 15.28; Hétszínvirág. — lö.oü: Útközben. — 16.05: Bar­tók-művek. '— 16.30: Világablak. 17.00: Hírek. Útközben. — 17.10: Por és Hamu. — 17.58: Készletek Young—Nash Eper és vér, és Legrand Cherbourg-i esernyők című filmzenéjéből.' — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Színes népi muzsika. — 20.00: Csali, arra vagyok kíváncsi. . . — 20.59: Aranylemezek. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — '22.20: Tíz pérc ' külpolitika. — 22.30: Halló, itt vagyok! — 23.30: Zenaida Pally és David Oha- nesian operaariákat enfckel. — 24.00; Hírek. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.00: Kürthy Éva népdalokat énekel, ,a Bu­dapest Táncegyüttes zenekara játszik. — 12.50: Hírek. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Tan- könyvszagú világ. — 14.00: Ket­tőiéi ötig. — 17.00; Kettős köny­velés. — 17.30: Ifjúság — poli­tika — kultúra. — 18.50: Hírek. — 18.35: Zeneközeiben. — 19.18: Beszélni nehéz. — 19.30: Eszmék faggatása. — 20.00: Iloaiaivy Ro­bert operettdalokat énekel. — 20.50: Hírek. — 20.33; Társalgó. — 22.30: Böbe Gáspár Ernő népi zenekart játszik, Máthé Jolán nótákat énekel. — 23.00: Hírek. — 23.15: A dzsessz a 7Q-.es évek­ben. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.39; A Gächingi Ivat n a r a k ő r us ßraiims-müv ek e t énekel. — 13.00; Hírei:. — 13.07: Magyar irodalmi arcképcsarnok. — 13.2<: Kamarazene. — 15.10: D/ s esszf elv ételekből. — 15/50: Operahármasok. — 16.05: Láttuk, hallottuk. — 16.30: Harminc perc beat. — 17.00: Bemutatjuk új kó r usiél vé t elein k et. — 17724,': Manier; A fiú csodakürtje. — Dalciklus. — 18.18: Kettősök Verdi operáiból. — 19.00: Hírek. — 19.05: A hét zeneműve. — L9.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangversenye. — Kb. 21.25: Operaáriák. — 21.44; Új lemezeinkből. — 22.30: Hí­rek. Miskolci rádió: 17.00: * Hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre, héttőn este. A stúdió zenés ma­gazinja. A műsort szerkeszti: Nagy István. — 17.50: El szeret­ném mondani. Gyárfás Imre , jegyzete. — 18.00: Észak-ma­gyarországi Krónika. (Év vége előtt az LKM nemesacél-hen­gerművében ... — Év végi számvetés Borsod megye mező­gazdaságáról. — Csúcs a mis­kolci postahivatalban.) — 18.15: Sport. — 18.£5—18.30: Hírössze­foglaló. Szemle az Észak-Ma- gyarorsZág, a Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság keddi számából. Televízió, 1. műsor: 16.30: Hí­rek. — 16.35: Nyugalmunk érde- • kében. — 17.25: Képes Sport Kupa teremlabdarúgó-torna. — 19.05: Ürkróníka — 1980. — 19.55: Esti niese. — 20.00: Hírek. — 20.05: Harcmodor. A MAFILM Dialóg Stúdió és a Televízió filmje. — 22.50: Hírek. Szlovák televízió; 15.10: Hírek. — 15.15: Bábfilmsorozat. — 15.40: Rajzfilm. — 16.00: Kicsinyek műsora. — 16.25: Dokumentum- film. — 16.55: Orvosi tanácsok. — 17.10: Katonák műsora. — 18.00: Autósok, motorosok ma­gazinja. — 18.30: Esti me­se. — 18.40: Vetélkedő. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00; Várat­lan látogató. — 21.00: Doku­A Fáklya j új számából A Fáklya december 24~én megjelent száma több cikk­ben is foglalkozik napjaink egyik legfontosabb kérdésé­vel: az energetikával. Milyen a Szovjetunió energiaellátott­sága? Milyen, új tartalékok várnak felhasználásra? Ho­gyan aknázzák ki a meglevő készleteket? A Szovjetunió Kommunista Pártja 1981 februárjában tartja XXVI. kongresszusát. A lap képet ad a pártnak arról a hatalmas munkájá­ról, amelyet a kongresszusi munkasikerek elérése érde­kében tett a gazdasági élet különböző területein. Vlagyimir Iljics Lenint mint a GOELRO-terv meg­alkotóját mutatja be a lap — születésének 111. évfor­dulójához közeledve. Kusztogyijev festőművész világát színes felvételek is­mertetik. Cikket olvashatunk a közelmúltban megrendezett APN-napokról, valamint a magyar internacionalistákról. A lap ezúttal is közöl orosz nyelvű irodalmi olvasmányt, Fáklya-totót, rejtvényt, film­programot és ismerteti a Szovjet Tudomány és Kultú­ra Házának műsorát. mentumműsor. — 21.50: A rend­őrség nyomoz. — 22.00: Tv-hír­adó. — 23.20: Hírek. Miskolci Nemzeti Színház (7): Csárdás királynő. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18); Feíedy Gyula és Lenkey Zoltán grafikái. — József Attila Könyvtár (12—20) : Gyulai Livi- usz grafikái és filmtervei. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8) : Psyché és Nárcisz (szí. ma­gyar film. 16 éven felülieknek, II. helyár!) — Béke kamara­mozi (4): VetéJytársak (mb. szí. NDK film). — (6): Az állatok válaszolnak (szí. magyar film). — Kossuth (f3, hn5): Egy ku indián (mb. szí. amerikai film). — (7) : Ékszerrablás fényes nap­pal (mb. szí. szovjet film). — Kossuth, éjszakai vetítés (9): Psyché és Nárcisz (szí. magyar film, 16 éven felülieknek. II. helyár!) — Hevesy Iván Film­klub (f5. f7): Túlélők (szí. kubai film, 16 éven felülieknek!) — Táncsics (£4. f6. f8) : Csendes- társ (mb. szí. kanadai film, 18 éven felülieknek. III. helyár!) — Táncsics kamaramozi (8): Ze­nekari próba (szí. olasz film, 14 éven aluliaknak nem ajánl­juk!) — Szikra (3, 5, 7): Luxus­bordély Párizsban (mb. szí. francia film. 16 éven felüliek­nek, III. helyár!) — Fáklya (f4, f‘6): A szökött fegyenc (mb. szí. szovjet film). — Fáklya Film­klub (f8) : Túlélők (szí. kubai film. ltí éven félülieknek!) — Petőfi (£5, f7); Picasso kaland­jai (szí. svéd film. 14 éven alu­liaknak nem ajánljuk!) — Gö- römböly, Krúdy (6) : Mondd, hogy mindent megteszei értem! (mb. szí. olasz film. 14 even aluliaknak nem ajánljuk. II. líelyár!) — Tapolca, Ady (7): Ezüstnyereg (szí. olasz film, II. helyár!) — Tokaj vendéglátó­ház (7) : Félénk vagyok, de hó­dítani akarok (szí. francia film, 14 éven aluliaknak nem ajánl­juk:) — Szirma (16): Mackó Mi­si a világűrben (mb. szí. len­gyel-francia film). — Hámor (6): Mackó Misi a világűrben (rab. lengyel—francia film). — Pereces (6) : Ékszerrablás fé­nyes nappal (mb. szovjet film). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Eszmék faggatása. — 8.57: Nótacsokor. — 9.44: A kenguru bankbetétje. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35; Szerb Antal: Utas és holdvilág. — 10.45* Behár György dalaiból. — 11.00: Dvorzsák mű­veiből. — 11.40: Szép remények. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Énekszóval, muzsikával. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — .8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. — 10.30: Hírek. — 10.33: ZenedéJ- t előtt. 3. műsor: 9.00: A kamarazene kedvelőinek. — 10.05; Operafi­naiék. — u.oo: Hírek. — 11.05: Az apostol. Petőfi költeményé­nek rádióváltozata. Televízió, 1. műsor: 9.00: Té­vétorna. — 9.05: Szünidei mati­né. — 9.25: Idesüss! — 9.50: A schildai polgárok. Babfilmsoro­zat. — 10.05: Vitya. Mása és a tengerészgyalogsag. — 11.10: A hazáért, a népért, a szabad­ságért. f

Next

/
Thumbnails
Contents