Déli Hírlap, 1980. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-22 / 299. szám

Bemutató a színházban Csárdáskirálynő + Stázi grófnő Igó Éva. A háttérben Körtvélyessy Zsolt (Miksa Oberkellner). (Jármay felv.) Az ember legszebb joga a szaoad véleménynyilvánítás, amellyel Csárdás királynő ügy­ben bőven éltünk is az elmúlt nehány hétben. Nem voltak aggályaink, bátran mondom te­hát a premier után, hogy a nagyoperett annyit emlego.ett Jancsó Miklós—Hernádi Gyu­la-tele változata úgy jo, anogy van. Megértésre csak akkor találok, ha elíogulatian nézők ülnek be a Miskolci Nemzeti i Színház nézőterére, o.y„nok, akik a hajdani iibrettis iáknak, Steinnek és oenbachnak is el­hiszik, nogy isll'-ben, a világ­háború első évéoen v olt joguk operettszövegkönyvet írni. El­hiszik Kálmán Imrének, hogy ágyúszó közben is születhet felejtető muzsika. Akik tudják, hogy egy sosem volt nagy pri­madonna, Honthy Hanna ked­véért írta 1954-ben Békeffy István és Kellér Dezső a „min­den idők” Csárdáskirálynőjé­nek szövegkönyvét, és elhiszik a mostani bemutató szerzőpá­rosának: művésznek joga van hozzá, hogy a maga nemében egyszer nagyszerűhöz hozzá­nyúljon. Különösen akkor, ha esze ágában sincs hozzányúlni; a miskolci Csárdáskirálynő mégcsak nem is Hernádi Gyu­la híres mítoszrombolása. Egy­szerűen más. A Stein—Jemtach-féle ere­deti nyomán írta Hernádi Gyula a szövegkönyvet. Az után, amelynek első címe Él­jen a szerelem! volt, és ame­lyet 1915-ben Bécsben Die Tschardasfürstin, a pesti Ki­rály Színházban 191ti-ban Csárdáskirálynő címmel ját­szottak. Tartott a világhábo­rú, és főként voltak a világ­háborúnak előzményei. Her­nádi erre építkezik; ezt a néhány évtizedes korszakot (múlt század vége, századelő), egy korszaknak a jellemzőit helyezi nagyító alá. Máskép­pen így is mondhatjuk: szö­vege és megvalósítása alap­ján a klasszikus nagyoperett helyett revüoperettet látunk. 'A mindig kedves, mert szel­lemes, andalító mese helyett szellemes, de korántsem an­dalító, sőt történetnek sem nevezhető szöveget hallunk. Történelemnek már inkább nevezhetnénk, és ha jól fi­gyeltünk a szövegkönyvíróról a televízióban a közelmúlt­ban sugárzott portréfilmre, akkor megállapíthatjuk, högy Hernádi most is azt csinálta amit már annyiszor: törté­nelmi blődlit. Egyszerűbben: Jancsó Miklóssal együtt azt tették, mint mindig. Meg­újítva, egyfajta (mondaniva- lónak, a saját mondanivaló­juknak a szolgálatába állítva mutatják fel az ismertet, a történelemnek, egy korszak­ban a volt idők emberének jellemzőit. e 9 Még a Kellér—Békeffy változat szövege is a század­elő világát mutatja, Bécs és Pest, az arisztokrácia, a mu­latók, a régi „rongyos, bo­londos. édes” élet andalította a nézőt. A sokszínű dualista Magyarországról, a végét já­ró Habsburg Monarchiáról mostx nem akarja senki új- , fent lerángatni a már any- nyiszor fellebbentett leplet. Éppen ellenkezőleg. A ven­dég díszlettervező Banovich Tamás színpadán annyi a so­kat sejtető tüllfüggöny. hogy az ember tényleg az operett világában érezheti magát. Mondjuk, azon a színpadon, ahol a világ történelmének egyik legparádésabb. leg­szebben kiállított tragikomé­diáját játszották el, Akkor az volt a baj, hogy a hajdan­volt blőd butaságokban („Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam”: „Mi­re a levelek lehullanak, ha­zatérnek a katonák ..és így tovább) mindenki hitt, most az a fontos, hogy egy­szerűen higgyük el: a szó­rakozást nem rontja, ha az ember mást kap, mint amit megszokásból (esetleg előíté-' letektől eltelve) vár. • 4» Az előadás alcíme die Tschardasfürstin von Miskolc. A szerzőpáros a város kö­zönségének nyújtja át, és nemcsak a gesztus színház- történeti esemény. Ez a két részes új darab a humorra, a «okszoros áttételekkel dolgo­zó jelképekre, a szellemes öt­letesre fogékony nézőnek so­káig emlékezetes marad. És a figyelmes nézőnek, mert Jancsó Miklós színpadán nemcsak a szónak, dalnak, minden gesztusnak értelme van (ha fenyegeti veszély a produkciót, akkor az az, hogy túljátsszék); feszes dra­maturgia tartja össze, vikzi előre az előadást. Mondjuk, 1900-tól 1914-ig. így van he­lye benne Ferenc Józsefnek, Ferenc Ferdinándnak, Gav- rilo Principnek, és termé­szetesen az operett hagyo­mányos szerepköreinek. Pri­madonna, hős- és egyeb te­nor. fáncoskomikus vagy epizodista nélkül azon a haj­danvolt valós színpadon sem ment. Viszont akkor sem a klasszikus operett szabályai diktálták, hogy mikor kell belépő, betétszám és finálé. A dal és Gábor Andor, G. Dénes György versei nyilván most is a történelmi drama­turgiát szolgálják. A versek a mondandó szerves részévé válnak, a dalok ott szólalnak meg, ahol gondolatot közöl­hetnek, és nincs happy end. Finálé viszont van. A kedvenc slágerek újra felidézik az előadást, amelyben lehet, hogy semmi mással nem bánnak „kellő tisztelettel”, de a zenével igen. Hiszik, hogy Kálmán Imre mindig ott van, ha a muzsikája meg­szólal. Az sem érdekli, hogy a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, a Cigányprímás, vagy egyéb válogatott cigánylegény apropója kapcsán szólal meg. Csak szóljon, csak örüljenek neki az emberek. Csak ért-- sék. Ennyit kíván a Csárdáski­rálynő, és még kicsi önis­meretet. Hogy amikor a „Haj- mási Péter...” himnikusan hangzik fel, akkor tudjuk: ez nem egyszerűen azért van, mert jön a császár, hanem magunknak köszönhetjük, össznépi nótánk ez a bűbá­josán buta dal, és ha mi egy­szer eldöntöttük, hogy „Túl az Óperencián, boldogok le­szünk ...”, akkor „Húzattuk kivilágos virradatig ...”, úgyis „beugrottunk a nagybőgő­be...” és így tovább. . Sajnos, nincs tovább; az előadás nem hosszú. Sokkal rövidebb. mint a századelő „történelmi’ revüje volt, vagy­is gondosan ügyel rá, hogy a hangsúlyok a helyükön legye­nek. Erre ügyel- a színpad, a Selmeczi György által diri­gált zenekar páratlanul ta­pintatos, de mindig egyenle­tes, és mindig együtt játszó muzsikálása. Erre Szakács Györgyi szép ruhái, Somoss Zsuzsa és a vendég Móger Ildikó koreográfiája, a ven­dég mozgásmester Ferdinán- di Gábor dinamikus beállí­tásai. Ezt szplgálja a szintén nagyon tapintatosan vetkőz- tetett híres „Jancsó-féle” meztelen hölgy, aki ott van (például mert az orfeumok világában mindenki tudia, hogy mi a meztelen igazság), de ott vannak, mások is. Tardy Balázs és Galkó Ba- lázs kamaszos jelenlétében ott vannak a szerzők (a régi­ek és mostaniak is), Zsolnay Júlia személyében ott a fü­gét mutató kommentátor, és ami nagyon fontos, mindenki a helyén van. Elsődlegesen az arisztok­rácia, amelyet Fehér Tibor érdemes művész (lappért Weylersheim hercege) és Várhegyi Márta (Anhilte, az ő felesége) vezet elő. Szép humorral, jó játékkal, és szép nótákkal. Várhegyi Már­tát nem zavarja, hogy nem Cecília, a nagy primadonna; mulatós jókedvvel játszik alá- a többieknek, mint ezen a színpadon mindenki. Az idé­zőjelbe tett mondandót rop­ja. dalolja, játssza a tánckar, a kórus, és legeslegjobban Mihályi Győző es Igó Éva. Stázi és Bóni az előadás két fénypontja, két nagyszerű fiatal színész van jelen a színpadon. Szó nélkül is (nem Igó Éva betegség mi­att kíméletre szoruló hang­jára gondolunk), de minde­nekelőtt játékban. Kifejezőt játszik Körtvélyessy Zsolt (Miksa Oberkellner), hármas szerepében mindig stílusosat (a császár. Feri bácsi, és az előző kettőhöz hasonló nagy­hatalomként egy hírlapszer­kesztő) Ábrahám István, és nagyot, szépet énekel a két fiatal, Csonka Zsuzsa (Sylva, a primadonna) és Perencz Béla (Edvin). Üde, bájos je­lenség a lány, rokonszenves a fiú, fiatalságuk fontos ré­sze a harmóniának. Annak az összhangnak, amely Da- riday Róbert hamisítatlan k. u. k. tisztjével, Hídvégi Elek besúgójával, minden színpadra lépőnek a jelenlé­tével teljes. A bemutató közönsége sajnálta, hogy Jancsó Miklós és Hernádi Gyula a legszor­gosabb taps hívására sem léptek színpadra. MAKAI MARTA Daniel Druskat Tévé nem él meg sorozat nélkül. Olyan közhely ez, mint a másik (szintén sokat emle­getett), hogy nincs túl nagy választék a világ tévé- és film- piacán. Elmondta ezt Nagy Richárd, a Magyar Televízió elnöke is a pénteki sajtótájé­koztatón (ennek ismertetésére visszatérünk). A kérdés csu­pán az, hogy mindig jól szol­gálják-e ezek a sorozatok a néző tájékoztatását, szórakoz­tatását. Még jól emlékszünk a derék Miss Wodehouse-ra, aki — hála a magyar szinkronnak — az alkotók (feltételezett) szándéka ellenére fergetegesen komikus hatást váltott ki a magyar képernyőn. Csak gyanítjuk (bizonyí­tani az ilyesmit nem lehet), hogy egészen más szemmei nézik az elkészítés helyén az immár, negyedik hete futó Daniel Druskat című tévé­sorozatot. Nem kell itt most rögtön valami ördöngös do­logra gondolni. A magyar olvasó és néző bizonyos mér­tékig „el van kényeztetve”. A falu, annak átalakulása (az ötvenes években) talán a leg­sokoldalúbban feldolgozott, legjobban átvilágított terepe a magyar társadalomnak. Sánta Ferenc Húsz órája, Kunszabó Ferenc szociográ­fiái. amelyekben éppen a tsz-demokráciát vizsgálta, Galgóczi Erzsébet nem egy dokumentumértékű riportja és regénye, Darvas József drámái stb.. ha nem is a teljesség igényével, de él- ményszerűen, sokszínűén tár­ják fel ezt a világot. Na­gyon érdekes és tanulságos is ezzel, a hazai képpel össze­vetni az NDK tévéfilmsoro­zatot. Annál is- inkább, mi­vel a magyar olvasó és néző viszonylag keveset tud a leg­frissebb német irodalomról. Helmut Sakowski, a for­gatókönyv írója egy eléggé romantikus szerelmi három­szög (olykor négyszög) köré bonyolítja a cselekményt. Ez: a romantika mindig eredmé­nyes hatásélem. Ugyanakkor nagyon jól tudjuk, hogy a romantika bizonyos sablo­nokkal dolgozik. Kedveli a fekete-fehér, a jó és a go­nosz stb. kontrasztját, nem mindig bízik meg az olvasó, illetve néző ítélőképességé­ben, olykor didaktikus, más­kor meg éppen dagályos. Mindezek elmondhatók a Daniel Druskat eddig látott részleteiről is. Azért -tartjuk i ezt hibának, mert a didakti­ka mindenkor gyengíti ma­gát a kathartikus élményt. Sokszor éppen a kívánt ha­tás ellenkezőjét éri el. A péntek esti részletből mon­dunk példát. Az eléggé hosz- szadalmasan előadott törté­net, a tehén (fekete) vágása és a vacsora súrolta a komi­kum és a melodráma hatá­rát. Nehezen hihető el ugyanis, hogy a parasztok így viselkedtek az először látott elnökkel. Előbb hety­ke kihívással, majd szinte átmenet nélküli „bűnbánat­tal”. A paraszti tulajdon- tudat és ..jószágszeretet” is másként „működik”. Az egész jelenet mintha azért íródott volna, hogy a főhős jellem- szilárdságát bizonyítsa. Mindezek ellenére sem ér­dektelen ez a sorozat. A do­log paradoxona az. hogy a részletek (például az asszo­nyok pletykaéhságe) sokkal érdekesebbek, mint maga az egész. A jövő héten megtud­juk azt is. hogyan fordul a derék Daniel sorsa jobbra, happy andre. (horpácsi) r rí w kk. .... 1 1 1 r Fenyőfaünnepély az úttörőházban Vidám műsorral, ajándé­kokkal várja a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház a vá­rosi fenyőfaünnepélyre a meghívott kisdobosokat és úttörőket. A két műsor hol­nap délelőtt 11, illetve dél­után 3 órakor kezdődik. Távcsöves bemutató Távcsöves bemutatót tarta­nak ma este 6 órától az Uránia csillagvizsgálóban. A bemutatót előadás egészíti ki, melyből az érdeklődők megismerkedhetnek a téli napforduló jelentőségével a különböző történelmi korsza­kokban. József Attila szobra az OiszáÉáz előtt Ma délelőtt avatták fel József Attila szobrát Buda­pesten, a Kossuth Lajos té­ren, az’ Országház déli ka­puja előtti parkban. HÉTFŐ Kossuth radio: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? - 12.35: válaszolunk hallgatóinknak. — 12.50: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.27: Egy pénzkirály és egy cipő. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Kóruspo- dium. — 15.30: Kepek és jelké­pek. — 16.00: Útközben. — 16.05: Fúvószene az NDK Rádió műso­rából. — 16.28: Kadosa Pál mű­veiből. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.10: Színes népi muzsika. — 18.00: Rend(szer) a lelke min­dennek. — 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.30 : Esti Ma­gazin. — 19.15: Jeanette Mac­Donald és Nelson Eddy filmda­lokat énekel. — 19.30: A—B—C—D. A Szórakoztató antikvárium kü­lönkiadása. — 20.30: Reflex-klub. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthí­rek. — 22.20: Tíz perc külpoliti­ka. — 22.30: Alfred Brendel zon­gorahangversenye a salzburgi ünnepi játékokon. — 23.33: Né­meth Mária operaáriákat énekel. — 24.00: Hírek. Pető« rádió: 12.00: Nyári László népi zenekara játszik, Máthé Jo­lán nótákat énekel. — 12.30: Hí­rek. — 12.33: Kis magyar nép­rajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Bende Zsolt operettdalo­kat énekel. — 14.00: Kettőtől ötig — a Rádió kívánságműsora. — 17.00: Kreativitás. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.18: Beszélni nehéz. — 19.30: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 20.30: Hírek. — 20.33: Senki többet? Harmadszor! Szellemi árverés a 20-as stdúióban. — 21.50: Dani Rudolf népi zenekara játszik. Boross Jolán és Hollay Bertalan nótákat énekel. — 22.30: A Ma­gyar Rádió és Televízió énekkara operettkórusokat énekel. — 23.00: Hírek. — 23.15: A dzsessz a 70-es években. Jóé Pass felvételei. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.29: Szimfonikus zene. — 13.00: Hírek. — 13.06: Beszélő székek. Weimar — Goe- the-szék. — 14.07: Régi vokális muzsika. — 14 35: Charles Münch vezényli a Bostoni Szimfonikus Zenekart és a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát, — 16.05: Láttuk, hallottuk. — 16.30: Harminc perc beat. — 17.02: Romantikus szerzők müvei­ből. — 19.00: Hírek. — 19.05: Händel és Gluck operáiból. — 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar Mozart-hangver- senye. — Kb. 21.40: Salvatore Accardo Paganini-caprice-okat hegedül. — 22.00: A hét zene­müve. — 22.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hetión este. A stúdió zenés ma­gazinja. A műsort szerkeszti: Antal magda. — 17.50: El szeret­ném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — 18.00: Eszak-magyar- örszági krónika. (A Nyékladha/a —Leninváros korszerűsített vasút­vonal átadási ünnepségén.) — 18.25—18.30: Lap- es műsorelőze­tes. Miskolci Nemzeti Szinház (3): Dr. Dolittle és az állatok (7): Csárdáskirálynő. Kiállítások: Mini Galéria (M— 18): Feledy Gyula és Lenkey Zol­tán grafikái. — József Attila Könyvtár (12—20) : Gyulai Líviusi grafikái es filmtervei. Filmszínházak: Béke (f4) : Az árnyékbokszoló (mb. szí, NSZK film). — (hn6, 8): Luxusbordély Párizsban (mb. ^í. francia film, 16 éven felülieknek, in. hely- ár!) — Béke kamaramozi (4): A dzsungel könyve (mb. szí. ame­rikai film). — (6): Kísértet Lub- lón (szí. magyar film). — Kos­suth (f3, hn5, 7): Hölgyem, isten áldja (mb. szí. amerikai film. II. helyar!). — Kossuth, éjszakai vetítés (9): Hölgyem, isten áldja (mb. szí. amerikai film, II. hely­ar!) — Hevesy Iván Filmklub (fa, f7): A bíró és a gyilkos (mb. szí. francia film, 16 éven felüli­eknek!) — Táncsics (5): Csilla­gok háborúja I—II. (szí. ameri­kai film. dupla és nr. helyár!) — Táncsics kamaramozi (6) : Ca­sanova I—II. (szí. olasz film, 18 éven felülieknek, dupla helyár!) — Szikra (3, 5. 7) : Csendestárs (mb. szí. kanadai film, 16 éven felülieknek. III. helyirl) — Fák­lya (14, f6. f8): Stadion-akció (mb. szí. jugoszláv film). — Fák­lya Filmklub (8): Stalker I—II. (szovjet film. 16 éven felüliek­nek!) — Petőfi (f5. 17): A két­dimenziós gyilkos (mb. szí. olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Görömböly, Krúdy (6) : Circus Maximus (szí. ma­gyar film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Tapolca, Ady (7) : Tűzharc (szí. angol film. 14 éven aluliaknak nem aiánl- juk, III. helyár!) — Tokaj vendéglátoház (6): Magvar rap­szódia (szí. magyar film. 14 even aluliaknak nem ajánljuk!) — Szirma (f6): Az acélváros tit­ka (mb. csehszlovák film). — Hámor (6): Az acélváros titka (mb. csehszlovák film). — Pere­ces (6): Lavina (mb. kanadai film. 14 éven aluliaknak nem gjanljuk, II. helyár!). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: .A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Tudomány es gyakorlat. — 8.57:, Népdalok, néptáncok. — 9.43: Ami a nyári mesékből • kimaradt.. . — íooi)- Hírek. - ío.OS: MR 10-14. ' — 10.35: Beszélni nehéz. — 10.47: Schubert: C-dúr vonósötös. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Mai dalok. — 8.20: Ti/ perc külpolitika. — 8.30: Híreit. —. 8.33: Társalgó. — 10.30: Hírek. — 3. műsor: 9.00: Kurtág György: Bornemisza Péter mondásai. 9.39: Monteverdi: Odusszeusz ha­zatérése. Televízió, 1. műsor: 9.00: Tévé­torna. — 9.05: Szünidei matiné. — 9.30: A schildai. polgárok. Báb- filmsorozat. — 9.45: A tüzszer- szám. Meseí#hn. Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, kegy 1980. december 30-án, 31-én és 1981. január 4-én leltározás miatt ügylélfogadást nem tartunk GÉPJÁRMŰVEZETŐI VIZSGABIZOTTSÁG MISKOLC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents