Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)
1980-11-15 / 268. szám
Műszakiaknak való művek A tavalyinál nagyobb siker Az évenkénti műszaki könyv- napok (az idén oktöbei 7-től 31-ig tartották) feladata kettős. A kereskedő nyilyúnvalóan a forgalmat szeretné növelni, de van ennél fontosabb szempont is: a műszaki kultúra emelése. Városunkban ' — amelyet szeretünk az „ipar fellegvárának” nevezni — különösen oda kell figyelni, hogy ez a bizonyos műszaki kultúra milyen szintet ér el. Ha versenyben akarunk maradni a világpiacon, akkor nem elég valamit csak megcsinálni, így-úgy termelgetni. hanem jól, egyre jobban kell tennünk a dolgunkat. Minden szakmának van egv tapasztalatilag, a gyakorlatban elsajátítható része, s egy elméleti, amelyet csak a szakkönyvekből lehet megismerni. Ha meggondoljuk, hogy városunkban mernoK- . és szakmunkásképzés is folyik, akkor a legelemibb pedagógiai érdek, hogy a szakkönyvet kellő időben es nagy tömegben eljuttassuk a leendő szakemberekhez is. Csak dicsérni lehet, hogy az idén az 1. sz. Ipari Szak- középiskolában nyitották meg a műszaki napokat, ugyanakkor kicsit furcsának tartjuk, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetem oktatói, hallgatói kevésbé vettek részt ebben a kampányban. De ía- lán nem is kérték fel őket erre... Pedig ha meggondoljuk. olyan lehetőségeket szalasztottunk el, amelyeket irigyelnének más, egyetemmel nem rendelkező városok. Félreértés ne essék, a műszaki kultúra is része a kultúrának. A kultúrán természetesen ez esetben nem csupán a szűkebben vett szak- y tudást értelmezzük, hanem azt a nyitottságot, innovációs készséget, amely képes arra, hogy az ismereteket megújítsa, vagy akár ki is cserélje. Az idei műszaki könyvhetek plakátján egy szerszámosládát láthatuntk, amelyben fogók, kalapácsok stb. helyett könyvek voltak. A helyes szemlélet azonban nem a vagv-vagy. hanem az is is, tehát a könyv és a szerszám. A kereskedők elmondották, hogy elégedettek. A 11 miskolci boltban 1 344 000 forint értékű könyv fagyott. Ha 35 forintos átlaggal számoljuk, akkor ez 38 ezer darab könyvet jelent, tehát minden hatodik miskolci vásárolt egy műszaki könj’vet. Jónak mondható — noha alig reklámozták — a feláron adott könyvek forgalma is: 163 ezer forint értékben. A legnagyobb forgalmat a Műszaki és idegen nyelvű könyvesbolt érte el. 802 ezer forint árú könyvet adott el. ami imponáló teljesítmény. Meg kell dicsérnünk az üzemellátó könyvesboltot is (Korvin Ottó utcai), amely mintegy 200 ezer forintos forgalmat bonyolított le. A siker titka az. hogy a Műszaki Könyvkiadó az idén közelebb ment” a közönséghez. és a gyakorlatban sokkal hasznosít.hatóbb könyveket dobott a piacra: de feltehetően mativált-a ezt a forgalmat a Könyv és ifjúság akció is. Könyvespolc Bagdadi utazás Kjy ősi, máig is Hö, ható normák szerint elő nép hétköznapjaiba pillanthatunk he Ekrem Eljiszíi noteiiajat olvasva. amely a földrajzi távolság, a miénktől sajátosan eltérő történelme ellenére is oly ismerős gonituekai. nenez»ege.,- kel küzd. Miről szoltiaK Ejliszii történetei? Az életforma-váltásról, amely elsorenden a faluból varosöa került embereket gyötri meg, hogy halálukig olthalatlan nosztalgiával vágyódjanak vissza Bu/.bulag- ba. szülőfalujukba. A múlt század és századunk nagy elbeszélőire emlékeztet ez. Mikszáthra. Mórára, Tömörkényre, Szabó Falra. Mintegy igazolandó, hogy a hasonló környezet hasonló történéseket es embereket „terem”. De míg a magyar novella eitetó eleme az anekdota, addig Ejliszli tudva és bevallottan a sommásán csak „keletinek” nevezett mese elemeiből építkezik. Csaknem minden történetében szerepe van például az álomnak mint a cselekményt is előbbre vivő, máskor hátráltató motívumnak (lásd a címadó novellát), vagy mint a lélek olyan tartományának, ahová -a hős mindenkor elmenekülhet a valóság szorítása elől. Márpedig erre sokszor szükségük van. mert gyengének, tehetetlennek, kicsinek, elesettnek érzik magukat az idegen nagyvárosban: Bakuban. Ez is analóg a mi paraszt-, illetve városábrázolásunkkal. A falu: Buzbulag leírása mindig pontos, eleven, színes, érzékletes, míg Baku legtöbbször mint negatívum (meleg. zaj. piszok, zsúfoltság stb.) jelenik meg a hősök tudatában és monológjaiban. Nos, ez utóbbi: a monológ talán az az írói eszköz, amely a legélesebben megkülönbözteti Ejliszlit az idegesebb, a konfliktusokat markánsabban ábrázoló európai társaitól. A dialógusok, ban ugyanis nem csupán a konfliktus fogalmazódik meg plasztikusabban, de a hősök akarata, elszántsága is a cse. lekvésre. Ejliszli hőseinek monológjai viszont nem csupán a konfliktus éleit tompítják le, de a cselekvést is elodázzák, mintegy pótolják. A Bagdadi utazás főhőse, Curbet Azizov új lakást kap, egy hajdani „főemberét”, aki a történet idején már börtönben ül. Am ennek az oka, s Gurbet Azizov nagy erkölcsi dilemmája csak a kicsit körülményesen bonyolított cselekmény végére világosodik rneg az olvasó előtt. A lakás ajtaja elé műiden reggel különféle „ajándékokat-’ (halat, húst, bort) helyeznek rejtélyes látogatók. Amikor Gurbet Azizov rájön, hogy ez lényegében az előtte olt lakó névrokonának juttatott baksis ki tudja milyen szolgálatokért. akkor előbb felháborodik, majd „megbolondul”. Felesege ugyanis természetesnek tartja a rájuk köszöntött jólétet, s eszébe sincs visszautasítani, fel nem élni a kéretlenül kapott ajándékokat. Az „élhetetlen” férjét tartja ..bolondnak”, akinek az erkölcsi érzéke tiltakozik mindenféle tisztességtelenség ellen. Márpedig az ilyen „bolondok” egyedül maradnak — mondja Ejliszli, hiába rokonszenvezik velük az olvasó is. Tisztább, de nem zavartalanabb idill a falu világa sem. A falu azonban niég eb. ben az állapotában is jól funkcionáló közösség, amely számon tartja az egyes emberek sorsát, tetteit, s hol korlátozóan (például a Kúra menti meleg erdőknél című novellában), hol meg segítőén, gyámolítóan közbe is avatkozik (például Ősz füge nélkül. A kék tenger). Szólni kell még Ejliszli lírájáról. amely rejtőzködőén, de minden történetében jelen van. Példaként A kék tengert említenénk. Nijaz tanító felesége gyermeket vár, amikor a férfi elmegy a háborúba. A Fekete-tenger partjáról levelet ír. és van a levelének egy mondata, amely az egész falut meghatja (hisz a levelet elolvassák az otthonmaradt asszonyoknak), s ez a leendő anyának szóló tanács: ..Igyekezz szépre nézni, ha csak egy perced is van, szépre nézz.. A fordítás (oroszból) Hering Margit, Katona Magda és Vándor Anna munkája. (horpacsi) Politikai fi •i * i / • in A politikai könyvterjesztőkei' köszöntötték legnap délután- a megyei pártbizottságon. Or. Miklós Imre. a megyei pártbizottság munkatársa üdvözölte a vendégeket, majd Derne László, a megyei pártbizottság titkára adta át a jutalmakat. A politikai irodalom népszerűsítéséért ezüstplakettet kapott Kovács Gyula, (az LKM pártbizottságának munkatársa); bronzot Horváth Ferenc (Borsodi Szénbányák Vállalat). Kiváló terjesztő emlékjelvényt kapott Tanyi Ferencné (MÁV Járműjavító), Száraz Sándor (Posta, Távközlési Üzem), Pete József (December 4. Drótmüvek), Sáfrányt Mária (Sajószentpéteri Üveggyár) és Miksztai Pál (Ózd). A díjátadást baráti beszélgetés követte, amelyen szó esettt a politikai kiadványok terejsztésének módszeréről, a terjesztők megbecsüléséről. Puha pepiták Kockás a divat A puha, lágy esésű szövetek a férfiak divatjában is hódítanak. Az anyagok közül a sportos elegancia legelőkelőbb képviselői az apró kockás szövetek. Az ..erősebb-’ mintazatúak. azaz a nagykockás, harso- gobb színűek ideje leiárt, mert az erősebb nem képvi- lői még erősebbnek tünlek bennük. Az apró mintázat néha egyszínű hatást kelt. így köny- nyebb hozzájuk kiegészítőket. — inget, nyakkendőt, pulóvert — választani. Első modellünk puha. pepitából készült öltönyt visel. Sportosságát még hangsúlyozza a legombolt szivarzseb. Mintázata megengedi, hogy hűvösebb napokon csíkos pulóvert is hordhassanak alatta. Vastagabb sz.övetből készült a kétsoros gombolású rövid sportkabát. Sálgallérjának felső részét é.s a váll peremét kordbársonnyal díszítették. De készülhet ugyanez düftinből vagy velúrból is. Kompletté teszi a saját anyagából készült sildes sapka. Fórum a miskolci rádióban Borsod megye fejlesztése a VI. ötéves tervben A Magyar Rádió Miskolc- körzeti Stúdiója november 24-én, hétfőn este 17 óra ő perctől Fórum-műsort sugároz Borsod megye. VI. ötéves tervével kapcsolatban. Az adásban egyebek mellett szó lesz a területfejlesztés irányelveiről. Miskolc megyei város városfejlesztésének feltételéről, a megye- székhely és agglomerációs övezetének együttes tervezéséről, az agglomerációhoz tartozó jelentősebb nagyközségek alapellátó intézményhálózatáról. a megye egyes ellátóágazatainak fejlesztéséről. valamint a lakásellatas javítását szolgáló komplex lakásgazdálkodási tevékenységről. Ehhez ' hasonló témákban kérdezhetnek hall- I gatóink, szem előtt tartva a megyei tanács tervezési irányelveinek VI. ötéves tervi tanácsi feladatait. Kérdezhetnek -továbbá az imént említett témakörökön felül az egészségügyet, a kulturális szolgáltatásokat, a helyi közlekedést és a kereskedelmi tevékenységet érintő témakörökben is. Kérjük hallgatóinkat, hogy a Borsod megye VI. ötéves tervének tanácsi fa! adatai rá vonatkozó kérdéseket november 21-ig juttassák el címünkre (Magyar Rádió Miskolc-körzeti Stúdiója. 3530 Miskolc, Korvin Ottó utca 1.), az adás ideje alatt pedig a korábbi szokásoknak: megfelelően, a 35-510-es telefonon lehet újabb kérdéseket feltenni, a stúdióban helyet foglaló vendégeknek. Kérdezzen — az illetékesek válaszolnak! A Magyar Rádió Miskolc-körzeti Stúdiója Iparmű vészek a Szűnyi-teremben Szabó Verona textilművész. Szedleczky Rudolf és felesége, Sz. Leszl Mária belsőépítészek kiállítása nyílt meg Miskolcon, a Szönyi-terem- ben. A kiállítást Kapuvári Gábor, újságíró nyitotta meg. Nem kell sóiba álla! Üdvözletét dísztáviratlapon már az esedékesség előtt 15 nappal H JELZÉSSEL FELADHATJA! Az esedékesség előtt legalább 3 nappai feladott dísztávirat díja KEDVEZMÉNYES! Miskolci művészek muzsikáltak «» Ünnep után A szovjet kultúra napjai miskolci rendezvényeinek sorát gálahangverseny nyitotta meg, melyről részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. Nem esett szó azonban azokról az eseményekről, melyeken helyi szólisták, együttesek adtak elő orosz —szovjet müveket. November 4-én a Miskolci Pedagógus Pártbizottság, a Magyar Zeneművészek Szövetsége észak-magyarországi helyi csoportja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozata és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola közös ünnepi hangversenyére került sor a Bartók-teremben. Közreműködtek: Iván Klára (gordonka). Kincses Margit. Torma Gabriella. Papp Gábor. Rö- czey Ferenc (zongora). Nemes Ferenc (fagott). Tőzsér Dániel (fuvola). Műsoron: Prokofjev. Csalejev, Cincadze. Mirosnyikov és Hacsa- turján művei szerepeltek. Ugyancsak a Bartók-te- rem volt a színhelye egy zenés irodalmi estnek, melv- neu rendezői a Magyar Zeneművészek Szövetsége északmagyarországi helyi csoportja és a Színházművészeti Szövetség miskolci csoportja volt. Grabovszkij, Stogaren- ko, Kallós, Boriszov ukrán zeneszerzők műveiből adott elő a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjaiból alakult kamaraegyüttes, Hollerung Gábor vezényletével. Közreműködtek: Banyák János (hegedű) és Apró László (fuvola). Ezen az esten a Miskolci Nemzeti Színház művészei: Péva Ibolya, Kanalas László és Kulcsár Imre ukrán és kárpát-ukrajnai alkotók verseiből. prózájából idéztek. A sort — a TIT művészeti szakosztályának zenei szakcsoportja rendezésében — kamarahangverseny zárta a Kazinczy-klubban. Itt a Miskolci Fúvósötös (Apró László — fuvola. Bakonyi Tamas — oboa, Novak József — klarinét. Halász István — fagott, Sándor János — kürt) és az Új Miskolci Vonósnégyes (Kiss Ernő I. hegedű, N. Füzes Mária II. hegedű. Nagy László brácsa, Iván Klára gordonka) játszott Aljabjev. Vlaszov es Sosztakovics műveiből. A szovjet nép kultúrájának ismerete ma már élő. eleven gyakorlat. Ezeken az élményt adó koncerteken miskolci előadóművészek vallottak arról. miként vált művészetük élményanyagává az oroszszovjet zene. költészet, irodalom. BARTA PÉTER
