Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)

1980-11-13 / 266. szám

Kellene a világosság Manapság sokan vallják: ingázó munkások között nehéz terjeszteni a kultúrát. Kétségtelen tény: nehezen két esi a kenyerét az, aki napi 4—5, vagy még több órát utazik lakó­helyéről a munkát adó varosba es onnan vissza. Reggel még almos, esetleg szunyókál egy kicsit, az éjszakai rövid nyu­godalom pótlására, este pedig táradt, aiig várja, hogy haza­érjen. Kimarad tehát — mondják — a kulturalodasbol, a muveiódésbol. s minden mentsége megvan hozzá. Mégsem lehet egyszerűen belenyugodni ebbe. Hiszen sta­tisztikák bizonyítják, hogy az ingázok nagy többségé szak­képzetlen segédmunkás, iskolai végzettségű« pedig igen ala­csony. Sokan az általános iskola nyolc osztályát sem végez­tek el, s ami még nagyobb baj, nem is mutatnak hajlandó­ságot a továobtanulásra. tagadhatatlan, hogy naponta 30—40 kilométert vagy még töooet utazni munkaoa menet, s még annyit hazafelé — nagy megterhelés. Ilyenkor az emoernek természetszerűen szük­sége van kikapcsolódásra. Sajnos, ezt a túlnyomó töboség az italban keresi, könnyű zsákmányává lesz a vasúti „bütykös- csárdák” tulajdonosainak. Nem egy hétvégi házat, kacsalábon forgó üdülőt, luxusgepkocsit építettek-vásároltak már az in­gázok nehezen keresett forintjaiból a vasúti italárusok. Pálinka helyett könyv? A csere kitűnőnek látszik, csábító, jelszónak is szépén hangzik — de nem könnyű megvalósí­tani. Már csak azért sem, mert jelenleg a vasút — rosszul fel­fogott takarékosságból — félhomályosán közlekedteti a vasúti kocsikat, ez pedig zugivászatxa nagyon alkalmas, olvasásra annal kevesbe. Az ingázók pedig — különösen az év hide­gebb felében — sötelDen indulnak, sötétben mennek haza. Kellene a világosság — minden értelemben. Ritka kivétel egy-egy üzemben az az ingázó, aki az utazás órait mégis tanulásra, művelődésre használja fel. Ketsegieien, hogy ehnez elsősorban belső indíttatás, nagy es szívós akarat szükséges. Aki elhatározza, hogy néhány ev aiatt pótolja a gyermekkorában elmulasztottakat, elvégzi a hiányzó isaolai osztályokat, a leglöob munkahelyen «ap hozzá segítséget. Am ahhoz megint csak erős akarat keli, hogy az italozo- kartyázó környezetben elővegye a tankönyvet, vagy a«ar a szépirodalmi, ismeretterjesztő müvei, es olvasson, tanuljon, miközben körülötte egyre fokozódik az alkoholfogyasztok za­jongása. Nincs jobb helyzetben az sem, aki valamelyik meg­szüntetett vasútvonal pótlására beállított autóbuszon ingá­zik. Ott nagy szerencse keit ahhoz, hogy egyáltalán ülve te­hesse meg az utat. Féllábon állva pedig az sem szívesen ol­vas, akinek különben mindennapi szükséglete a könyv. a munkahelyeken többnyire egyszerűen tudomásul veszik, hogy a kulturális rendezvényeken az ingázok nem vesznek reszt, hiszen alkalmazkodniuk kell a vonat, autóDusz indu- lásához. Ritkán, de előfordul, hogy az ingázó maga mondja: van későbbi közlekedési eszköz is, szívesen marad meg egy előadás meghailgatasara. Másutt viszont érdekesebb labaa- rugo-merkozesen maradt ott először az ingázó, s kérdezős- ködesre derült ki, hogy „kulturális túlórázást” is tudna vál­lalni. Persze, csak akkor, ha úgy látja, hogy „megéri’. Ilyenkor aztan a kózműveioues szervezőin a sor. Olyan műsorokat kell összeállítaniuk, amelyeket az alacsony mű­veltségi színvonalon álló emberek is szívesen tógádnak. Le­het kezdeni vegyes műsorral, amelyben népdalok, költemé­nyek is szerepelnek az operett! eszlelek. magyarnóták mellett. Aztán legközelebb, vagy harmadik-negyedik alkalommal le­het emelni a mércét. Csak a ..magas kultúra” alarcaban mu­tatkozó unalmai ne engedjék becsempészni 1 Az eltaszítja azo­kat is, akiket mar-mar sikerül megnyerni a művelődés ügyé­nek. Még az is elképzelhető, hogy ha egy-egy községből sokan járnak ugyanabba az üzembe — összeiog a lakó- es a mun­kahely kozmuvelodesi íelelose. Például úgy, hogy a lakó­helyen szerveznek előadásokat, amelyek kezdési időpontját az ingázók hazaérkezéséhez igazítják. Vagy: az üzemben szer­vezett öntevékeny együttes ad műsort a sok ingázót küldő faluban — a falubeliek pedig az üzemi művelődési hazban. Ehhez már lehet egy-egy közérdekű előadást is hozzákap­csolni. S tálán az ilyen műsorok kedvel csinálnak egyik-má­sik ingázónak is ahhoz, hogy reszt vegyen a későooiekben hasonlókban. Mindez nem megy egyik napról a másikra. Mint ahogyan az sem. hogy a kulturális teveaenysegoe egyezer belekóstolt ingázó majd tanuljon is, az olvasásra is rászokjon. Rengeteg, valóban fennálló nehézséget kell addig legyűrni, kóztüK sok olyat is, amelynek megszunteleséhez alig keli töDb, mint egy kis jóindulat es odafigyelés. Nem néhány emberről, százezrekről van szó. Az ipari üze­mek elhelyezésén, a munkaalkalmak és a takóhelyek közti távolságokon aiigna lehet hamarosan változtatni. Azon sem, hogy nem Kaphat meg mindenki lakást ott, ahol dolgozik. De a mmelődési „teher foltok” egyik legmakacsabbjan. az ingázók „butykoscsarda-oentrikusságan" lehet és mihamarabb kell is változtatni. VÁRKONYlENDRE ik Jan Nowicki és Isabelle Huppert a film egyik zárójelenetében 99 Örökség Mészáros Márta többször visszautasította, amikor szá­mon kérték rajta, hogy miért mindig nőkkel foglalkozó fil­meket készít. Nyilván azért, hangzott el a mindenkori gya­núinál), mert a rendező maga is no. Mindig igaza volt, ami­kor tiltakozott ez ellen, mert nem feltétlen feminista. aki nő létére jobban ismeri en­nek a nemnek a gondjait, cse­lekedeteinek lélektani mozgató­rugóit. Más dolog, ha a cel­luloid szalagra, mint most az Örökség című, színes magyar —francia koprodukció esetében, többé-kevésbé érdektelen, leg­alábbis túl hosszúra nyúló, kissé felemásra sikerült lelefc- elemzés kerül. Az Örökségnek van méséje, bőven kiteszi egy játékfilm idejét, és a maga nemében érdekes is. Arról szól tudni­illik, hogy a két világháború közötti Magyarországon ho­gyan munkálkodhatott a ma­ga egyéni boldogságán egy fiatal nő. ha volt hozza elég pénze. Félreértés ne essék, a film alapgondolatának semmi köze nincs a poliíikához. Ki­fejezetten egyénre szabott gond. hogyan jusson gyerek­hez a nagyon gazdag fiatal­asszony, akinek őt nagyon szerető édesapja megmondja: halála után a vagyont a le­ány születendő gyermekei örökiik, rájuk íratta. Most hihetné az ember, hogy ez a normális lélekkel, lelki elvál­tozások nélkül végrehajtható terv, hogy a férjtől más, nem meddő, fogamzani képes fia­tal nő. a barátnő szüljön gyereket, azért fogant meg <, lelkeben, mert a pénzt akar­ja. Meg sem fordul a fejé­ben. hogy a pénz nem lehet az övé, hogy másképp is él­het egykor.' Valóban hiszi, hogy az ő gyereke lehet, akit rnás hoz a világra. Erre a hitre, a női pszichének erre a mániákus hitből adódó azo­nosuló képességére épül, er­ről szól a film. A gyerek megfogan, és az történik, amit a néző előre kiszámol­hat a tíz ujján. A barátnő, egy bűbájos fiatal nő, akit a nagy tehetségű Mcnori Li­livel szemben a bájos Isa- belle Huppert, trancia szí­nésznő alakit, az adott hely­zetben előre még nem tudja, amit a kívülálló tud: ragasz­kodni fog a megszülető gye­rekhez. akit ő hordott ki. és •szeretni fogja a .férjet, aki a .kitűnő Jan Nowicki férfias katonatisztjeként kerül elén«. A normális lélektani folya­matot érdekesen árnyalja te­hát az extrém: a két nő mélyre rejtett ütközését nagy tudással, megértéssel érzékel­teti a rendező, és Ragályi Elemeinek a rezzenésekre is érzékeny kamerája. Azt, aki ezekre a konflik­tusokra fogékony, esetleges vontatottsága ellenére is le­kötheti a film, de Mészáros Marta nem áll meg az egyé­ni konfliktusoknál. Ha 1936- bah indítja a filmet, akkor el fog jutni a háborúig, ha már ennyi a baj, miért ne lehetne zsidó a barátnő. így alakul tehát a történet utolsó negyede, és így lesz két. a végén mar megíratlan. elját- szatlan film belőle. Az utób­bi konfliktus, a hitleiizmus, az őrült Szálasi-repdszer ide­jén egy magas rangú katona­tiszthez kötődő zsidónö drá­mája, az emberpár drámája egészen más hangvételi, és feltétlen bővebb kifejtést ér­demelne. És meg valami, ami nern használ a filmnek, legalábbis itt Miskolcon. Arra a sorsra .jutott, amely már nem egy 'magyar művész alkotásának a sorsa volt: nem tudni, mi­lyen meggondolásból, váro­sunkban egyik premiermozi sem vetíti. M— Gyakorlati bemutató A közelmúltban értekezle­tet tartottak a miskolci vö­röskeresztes tanárelnököK. Ezen az összejövetelen töb­bek között elhangzott az az .gény, hogy az egészségre ne­velés gyakorlati módszereit minél szélesebb körökben ismertetni kell. — Ezért határoztuk el, hogy november 27-én dél­előtt 10 órától Miskolcon, a Bajcsy-Zsilinszky út 13. szám alatti Egészségnevelési Osztályon (a második eme­leten) egészségnevelési gya­korlati bemutatót tartunk — hallottuk Szászfái Lajosáé­tól. a Vöröskereszt Miskolc városi Vezetőségének titká­rától. — Reméljük, hogy a bemutató sok hasznosítható tudnivalóval ismerteti meg az érdeklődőket. Pályaválasztási A pályaválasztási hónap keretében a KISZ Borsod megyei Bizottsága, az LKM KlSZ-bizottsága és igazgató­sága. a 100. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet és Szak- középiskola pályaválasztási kiállítást fendez. A megnyi­tó ünnepséget ma reggel 9 orakor tartották, ünnepi be­szédet Koszty Lajos, a Le­nin Kohászati Művek sze­mélyzeti és szociális igazga­tója mondott. A kiállítás a 100. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézetben december 11-ig tekinthető meg. Játék a lézerlénnyel Ma este 6 órakor a Gár­donyi Géza Művelődési Ház görömbölyi (Szolártsik téri) termében Játék a lézer fény­nyel címmel a TIT-stúdió diaporáma-bemutatót tart. A Diósgyőri V=>.sas Művelő­dési Központ novemberi prog­ramjában változások lesznek. B. Tóth László 17-én este 6 órára hirdetett disco-műsora, Almási Éva és tiarsányi Gá­bor 20-ára hirdetett előadá­sa, valamint a 24-ére hirde­tett Fonográf-koncert elma­rad. Zempléni Kornél zongoraestje Minden zongorahangverseny programja elárulja az előadó- művész szándékát is. Amikor grandiózus műveket, nagymé­retű sorozatokat hirdetnek, már tudni véljük, milyen kész­ségek birtokában vállalkozhat a zongorista erre a feladatra. Amikor Zempléni műsorát megláttuk, jól sejtettük, a kis formák felől közelíti meg a ze­netörténet egy több évtizedes magaslatát, a 18—19. század fordulóját. S valóban, a művek 1782—1824 között keletkeztek, alkotóik Haydn, Mozart, Bee­thoven, Schubert nemcsak az egyetemes zene, de a zongo­rairodalom nagy egyéniségei is. Zempléni Kornélt nem kell a hazai közönségnek bemu­tatni. Mindig is úgy tartot­tuk számon, mint akinek ki­vételes képessége van a stí­lushű. plasztikus, eleven for­máláshoz. A kis formák mes­tere, mert ugyan ki más vál­lalkozna arra, hogy például három olyan kis gyöngy­szemmel kezdje hangverse­nyét, mint Mozart d-moll Fantáziája, h-moll Adagio-ja es D-dúr Rondó-ja. A Fan­tázia és a Rondó ezek közül úgynevezett slágerszám — közismert darab. Csak aki igazán komolyan veszi — mint az est zongoraművésze — annak tarul fel e kis re- . mekművek belső világa. Ak­kor győződünk meg újólag róla. hogy mint a cseppben a tenger, a tömörített kis formában is. ha mikromére- tekben is. de a zene teljes érzelemvilága visszhangzik. Haydn f-moll variációit ugyanaz az összefogottság jellemezte, mint a Mozart- művek interpretálását. Bee­thoven c-moll szonátájának megoldásában pedig elsősor­ban az Adagio áhitatos hang­vételét, ágáló gesztusait éreztük belülről indítottnak. A szélső gyors tételek meg­oldása egy árnyalattal hal­ványabb volt. Zempléni költői egyénisé­géhez rendkívül közel állnak a megszólaltatott Schubert- művek: a hat Moment Mu- sicaux és az. A-dúr szonáta. A „zenei pillanatok” él­ményteli perceket szereztek, még az A-dúr szonáta dal­szerű formálásában mindvé­gig az alkotói szándékot ki­fejező "álmodozó, boldog, meghitt hangulat és táncos elemek uralkodtak. A rend­kívül muzikális, zenei légkö­rű koncert fogadtatását, si­kerét az előadóművész két népszerű ráadásszámmal, Beethoven- és Chopin-mű- vekkel köszönte meg. BARTA PÉTER CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió• ’.2 00: Déli Kró­nika. — 12.20. Ki nyor ma? — 12..iá: Vészi Endre• Estély az Izabellán. — 12.45: Zenemuzeián. — 14.29: Mindenki könyvtára. — 15.00; Hírek. — IC.10: Kóruspó- ciium. — 15.28: Csiribiri. — lö.Oü: Útközben. — 16.üö: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik. — 16.22: Zsákutca. Dokumen­tumjáték. — 17.00: Hírek. Útköz­ben. — 17.07: Hangul atj ei entés — az Egyesült József Viilamos­gépgyárbol. — 17.52: Operafei­v ételek. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Ma­gazin. — i9.l5: A cigánybáró. Operetta*észletek. — 19.40: A Ma- gy ar Radio és Televízió Szimfo­nikus Zenekarának hangverse­nye. — 21.00: Színes népi mu­zsika. — 21.40: Adottságok — lé­nél ősegek — a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinátban. — 22.00: Hírek. •- 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika, —- 22.30. 31 ú di o fel vétel e in k b ő 1. — 23.06: Metronom. — 25.26: Opera­áriák. — 24.00: HíreK. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Mezok, falvak éneke. — 12.54: ..A századiK kampány”. — 13.24: Gyermekek könyvespolca. — 13.29: Éneklő Ifjúság. — 14.00: Válogatott perceink. — 16.30: Hírek. — 16.33: Útközben. — 16.35: idősebbek hullámliosz­szán. — 17.30: Segíthetünk? — 18.30: Hírek. — 18.33; Hétvégi panoráma. — 19.55: Sláger üst a. — 20.30: Hírek. — 20.53:' A 04, 05, 07 jelenti. — 2.1.05: Kabaré­csütörtök. — 22.15: A tegnap slágereiből. — 23.00; Hírek. — 23.15: Nóták. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.27: Mai magyar kamarazene. — 13.00: Hírek. — 13.07: A drezdai nemzetközi dixieland-fesztivál felvételeiből. — 13.36: Rózsaméz. Gion Nán­dor regénye. — 14.C0: A század­forduló operáiból. — 14.40: A zeneirodalom remekműveiből. — 16.00: Zened lexikon. — 16.20: Kórus és csapata. — 16.50: Pop­zene sztereóban. — 17.45: A mufti, a püspök és a lelkész. — 18.15: Mozart Salzburgi szimfó­niái — történeti hitelességű elő­adásban. — 19.00: Hírek. — 19.15: Iskolarádió. — 19.33: A bravó. Opera. — 22.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05; Női dolgok;, női gondok. Szerkesztő: Antal Magda és Karcsai Nagy Éva. — A fedémesi asszonykórus helyi gyűjtésű népdalokat énekel. — A kiege$gító gazdaságokról. Dr. Fodor László jegyzete. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A. Borsod megyei NEi3 a B.-A.-Z. megyei mezőgazdaság, üzemek víznasznosííási helyzetei ój tár­gyal. — Bemutató előtt a szín­házban. — Tuvol-keleü vacsoia- esrek az egri Park-szallóban.) — 18.25—18.30: Lap- es musoreiőze- tes. Televízió, 1. műsor: 16.33; Zi­na. Ifjúsági ja tékái lm. — 17.15: tijrek. — 1 Í.2U—22.35: Szovjet őst- 17.25: Lszak-iiyuga»-Orosz­ország. — 17.45: Porceianiestás. — li.jj. üreg barátok. -- 18.05: Találkozás Taiiinnban. -- 13.25; Szervusz, cirkusz! — 19.10: Té- vétorna. — 19.15. Esti mese. — 19.30: Tv-hírado. — 20.05: Vizsga előtt. Tévéjáték. — 21.10: Rá­adás ... — 21.35: Évszázadokkal felérő évek. — 21.55: Klasszikus óaiciikettosök. — 22.35: Tv-hír- ado 3. Televízió, 2. műsor: 17.20: Té- vebórze. — 17.30: Bp. Hunved— Boszna Szarajevó Bajnokcsapa­tok Európa Kupája férfi kosár­labda-mérkőzés. — 19.05: Surik, Vászja . . . es az ige. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: „Legyen a zene mindenkié!’’ — - 20.45; Az átjáró. — 21.00:' Tv-hiradó 2. — 21.20: Magyarország—NSZK Szuper Liga asztalitenisz-mér­kőzés. — Kb. 22.30: Egészsé­günkért. , Miskolci Nemzeti Színház (7): Kispolgárok. Nyilvános főpróba. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Csabai Kálmán festmé­nyei. — József Attila Könyvtár (12—20) : Szelényi Károly fotói­— Vasas Galéria (14—19) : Szov­jet tájak, szovjet emberek. — Pályaválasztási kiállítás. — Her­man Ottó Múzeum (10—18): Em­ber es munka. — Barlangkuta­tás Magyarországon. — Ifjúsági Ház (10—18) : Fel évszázad tör­ténete bélyegeken. — Mini Ga­léria (10—18) : Filmplakátok. — Miskolci Képtár (10—18) : Két évszázad magyar festészete. — Borsod-miskolci Múzeum (10— 18): Műtárgyvédelem a néprajzi muzeológiában. — Herman Ot­tó-emlékház (10—18) ; Herman Ottó éitete és munkássága. — Diósgyőri vár (9—15) : A diós­győri var története. — Pénzek. Diósgyőr életeiben. — Dery ne­héz (9—15): A miskolci színé—' szét története. — Nehézipari Műszaki Egy etem (9—15): Victor Vasarely grafikái. Filmszínházak: Beke (14): Ki­ad a kocsi, de erős. (Mü. szí. amerikai film, II. helyári) — (6) : Szibériáda I—II. (Szí. szov­jet film). — Beke kamaram ozi (o): Dóra jelenti. (Magyar film). — Kossuth (f3, hho, 7): Lavina. (Mb. szí. kanadai film, 14 éven aluliaknak nem ajánl-, juk. II. hely ár!) — Hcvesy Iván Filmklub (í5. f7): Zenekari ptó- ba. (Szí. olasz film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Táncsics (fő. f?): Örökség. (Szí. francia—magyar film, t4 éven ajánljuk!) — Táncsics kamara- mozi (6): Nézd a bohócot! (Szí. olasz film, 18 even felülieknek!)' — Fáklya (fa, í7): Gyermekko­rom kenyere. (Mb. szí. szovjet film.) — Szikra (4. 6): Revaris. - (Mb. szí. román film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Petőfi (íö, x7) : Bosszúvágy. (Mb. szí. amerikai film, 16 éven felü­lieknek. III. helyár!) — Tokaj . vendéglálóház (7): Egy pikoio világos. (Szí. magyar film.) — Hámor (6): A versenyló elrab­lása. (Mb. szovjet film.) — Pe­reces (6): örökség. (Szí. magyar, —francia film.) PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — * Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? — 8.37: Zenekari muzsika. — 9.33: Száll az ének. — 9.53: Lot­tósorsolás. — ló.00: Hírek. — 10.05: Leporelló. — 10.35: Panop­tikum. — 10.40: Régi híres éne­kesek műsorából. — 11.00: Gon­dolat. A Rádió irodalmi lapja. — 11.43: Népszerű fúvósátiratok. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: az izraelita felekezet ne­gyedórája. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Boross Lajos népi zene­kara játszik, S. Bíró Antal nó­tákat énekel. — 8.57: Slágermú­zeum. — 9.34: Görög saláta. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Ze- ned él előtt. — 11.35: Tánczenei koktél. 3. műsor: 9.00: iskolarádió. — 9.30: Reneszánsz kórusmuzsika. — 10.02: Kamarazene. — 11.00: Hírek. — 11.05: Mozart Salzbur­gi szimfóniái történeti hiteles­ségű előadásban. — 11.54: Ope­rai málek.. \

Next

/
Thumbnails
Contents