Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)
1980-11-11 / 264. szám
>(c Szép és lelkesítő látvány a megtelt lelátó, csak éppen az a baj, hogy a buzdítás mindössze néhány percig tart, ha már a verseny elején nem szereznek kellő előnyt a kedvencek... (Szabó István jelvétele) Mikor szurkol a szurkoló? A kérdés feltevése nem is olyan indokolatlan, mint azt első hallásra gondolnánk. A sportesemények közönsége, hasonlóan más események közönségéhez, heterogén összetételű. Vannak, akik a sportversenyekre, mérkőzésekre azért látogatnak ki, mert szeretik az izgalmat, a sport szépségeit, és persze vannak olyanok is, akik magáért a szurkolásért mennek ki a stadionokba, a sportcsarnokokba. Manapság sokszor elkedvetleníti az újságírót is a kevés néző, vagy az, ha a szurkolók sportszerűtlenül, esetleg egyáltalán nem szurkolnak. Az ezerfejű Cézár reagálása — furcsa módon — nálunk eltér a külföldi szokástól. Magyar- országon minden versenyen, mérkőzésen nagy buzdítás fogadja a résztvevőket. A baj az, hogy csak néhány percig zúg a hajrá. Ugyanis a lelátókon ülők gyors eredményeket várnak. Azt szeretnék, ha a sportolók mindig győznének, mindig elsők lennének, és persze a siker mindjárt az elején biztossá váljon. Viszont ez általában nem ilyen egyszerű, hiszen ebbe az ellenfélnek is van némi beleszólási joga. Érthetetlen ez. Ugyanis éppen ebben az esetben sejthetnének a legtöbbet kedvenceiknek a szurkolók. A valóság azonban az, hogy csupán némán szemlélik az eseményeket. Szurkolni akkor kezdenek, amikor a győzelem kérdése már eldőlj;. Tehát nem a szurkolók hozzák tűzbe a küzdelem résztvevőit; éppen ellenkezőleg. Külföldön más a helyzet. Legyen az bármilyen sportág, a közönség kezdettől végig űzi-hajtja-biztatja a pályán levőket. Ha netán az. vagy azok,, akikért jegyet váltottak, hátrányos helyzetbe kerülnek, még nagyobb szurkolásba kezdenek. Emellett nagy erényük a türelem és az udvariasság. Nálunk kivételes, ott mindennapi dolog, hogy elismerik az ellenfelek teljesítményét is. Számtalan példa volt és van erre. De vajon miért ez a különbség? Talán sokszor okoztak csalódást sportolóink, vagy túlságosan közömbösek, önzőek az emberek? Ha jól meggondoljuk, ez nem lehet a fő ok. Sokkal inkább az, hogy nem tudunk szurkolni. Emlékezzünk csak, hányszor hozta már kellemetlen, sőt kifejezetten hátrányos helyzetbe kedvenceit a magyar közönség. Szóval meg kell tanulni biztatni, szurkolni. A lelátókon helyet foglalók talán nem is gondolják, menynyivel jobb teljesítményre képesek a sportolók akkor, ha a stadionokban, sportcsarnokokban, sportpályákon sportszerűen buzdító tömeg fogadja őket. A versenyzők, játékosok ezt hiányolják a legjobban manapság. Valamikor a kudarcok idején is megközelítően annyian mentek ki egy-egy sport- eseményre, mint a sikerek idején. Ma úgy tűnik; csak addig divat szurkolónak lenni, amíg semmi kétség nem fér a győzelemhez, az elsőbbséghez. Pedig a magyar sportnak elkelne egy kis biztatás. Már csak azért is, hogy a jövőben legyen miért kimenni a versenyekre, mérkőzésekre. (darab) Cselgáncs Országos kisdobos egyéni cselgáncs-csapatbajnokságot rendeztek Győrött, amelyen 23 egyesület 180 sportolója vett részt. Három bajnokság is Miskolcra került, az MVSC-hez. Fábián János tanítványai közül első lett Molnár László (29 kg), Horváth Attila (38 kg), Heid- rich Balázs (41 kg). Egyéb érmes helyezések; 32 kg-ban 2. Putnóczki, 35 kg-ban 3. Pethö és 41 kg-ban 3. Hirs- kó. Kocogni jó... De ne kezdjük mindjárt a szupermaratonival Őszintén örültünk annak, amikor az alábbi hirt olvastuk: „Ötödik alkalommal rendeztek meg a Balaton- körültütást, a szupermaratoni futóbajnokságot.” Az öröm azonban ürömmé változott, amikor a befejező sorokat is átfutottuk: ,.A huszonnyolc indulóból huszonnégy feladta ..Tehát négyen célba értek, a dicsőség az övék. A huszonnégynek, de még inkább a hübelcbalázs módjára ko- eogóknak az alábbiakat illik tudni. A futás a legegészségesebb testedzési mód. Azon túl, hogy valamennyi izmot megmozgatja, segíti a szervezetet. a helyes légzés kialakításában, serkentő hatással van a vérkeringésre és? ez utóbbiból adódóan általános testi és szellemi felfrissülést eredményez. Csakhogy ennek mindennapi gyakorlatához jó néhány „elvet” ismerni kell. A legfontosabb a fokozatosság elve. ami az élettárral fordítottan arányos. Egy fiatal sokkal nagyobb távra vállalkozhat első nekifutásra, mint egy idősebb korú. A lefutott táv után szervezetében semmiféle (károsodás nem jön létre, mig az idősebbeket egyetlen rosszul megválasztott futótáv hetekre mozgásképtelenné, de legalábbis beteggé teheti. A sportolói múlt áll a második helyen. A valaha aktív versenyző és az ..elsönapos kocogó” között óriási a különbség, az előző javára. Ahhoz, hogy mindketten képesek legyenek 16—17 órát ..kocogni”, több évre van szükségük az utóbbiaknak. És anélkül, hogy valaaneny- nyd dvet felsoroltunk volna, nem elhanyagolható a mindennapi életmód sem. A nem dohányzók, az alkoholt nem fogyasztók, a 'dszeresen és helyesen táphukozók óriási előnyben vannak az ettől eltérő életmódot folytatókkal szemben. Ők néhány évi rendszeres testmozgás után — függetlenül előéletüktől — olyan edzettségi állapotot érhetnek el. hogy a szupeima- ratonit teljesíthetik. Távolról sem soroltunk fel minden kritériumot. A kocogásról egyébként az Egészség- ügyi Testnevelési Tanács gondozásában könyv jelent meg, amit minden testedző szives figyelmébe ajánlunk. Az abban leírtak lényegét követi alábbi okfejtésünk is: Kocogni kell és szükséges — viszont a táv meggondolandó. Kezdjük 100, 200, 500. 1000 méterrel, és ha annak leküzdése nem okoz akadályt, akkor fussunk folyamatosan addig, amíg jólesik. Főie.p; ezt, „az addig, amíg jól esik” kifejezést húznánk alá. Lehet, hogy egyeseknek már egy kilómét er után zavaró légszomj, lehet, hogy másoknak 10 kilométer megtétele utón is felüdülés egy rövid vágta. A helyesen megválasztott táv olyan pszichés előnyhöz juttatja a testedzésre vállalkozót, amelyet mint aktív sportoló érhetne csak el. Ugyanakkor olyan pszichés gátlást is eredményezhet a ] kellően fel nem készült ko- ' cogónál, hogy az életben soha többé nem lehet futásra fogni. Az orvos tudomány a testnevelés- és sporttudomány egyértelmű megállapításai szerint kocogni jó. kocogni érdemes. A hosszútavfutás annak a non plusz ultrája, de nagyon alapos felkészülés után lehet csak nekivágni. Reméljük, jövőre is megrendezik a szupenmaratonit, s reméljük, hogy az azon el- induiók célba is érnek. D. TÓTH BÉLA Asztalitenisz Budapesten rendezték meg az Asztalos-emlékversenyt. Az ifjúsági fiúknál 143-an álltak asztalhoz. A DVTK fiatal, versenyzője, Rózsahegyi a harmadik helyen végzett. apróhirJelé adis-uétel Igényesnek női nutriabunda eladó. Ugyanott egy 3 éves skót juhászkutya és egy 6200-as Grun- dig-magnó. Érdeklődni: egész nap. Miskolc, Avas-dél, Med- nyánszky u. 36. 8/2. Veszek! Mindenféle ágy tollat! Magas áron! Házhoz megyek! Címfelvétel: 38-859. ingatlan Eladó azonnal beköltözhető, 51 négyzetméteres szövetkezeti lakás. OTP-hátralék nélkül, telefon bevezetve. Miskolc, Szentpé- teri kapu 77. II/2. Vietórisz. vegyes Vágottbaromfi-üzletemet az Avas-dél, Középszer u. 82. szám alatt megnyitottam. Az ünnepekre pulykára, libára, kacsára megrendeléseket felveszek. Spanyol nyelvvizsgára való felkészüléshez tanulótársat keresek. Választ: „Február 081353” jeligére a kiadóba. Teke A hét végén az N6 U es teke- bajnokság Keleti csoportjában szereplő miskolci férfiegyüttesek egy győzelmet és egy vereséget könyvelhettek el. MÉMTE—KAZINCBARCIKA 7:1 (2709:2541) A találkozó első felében szoros küzdelem alakult ki. majd a hazaiaknak sikerült elhúzni ellenfelüktől és végül fölényes győzelmet arattak. A miskolci csapatban kimagaslóan, ritka jó eredményt ért el Zambó Tamás 509 fás teljesítményével. A sikerhez rajta kívül Kubacseli 470, Juhász 446, Székely 438, Borbély 432 és Németh I. 414 ütött fával járult hozzá. SALGÓTARJÁNI TC— BORSODI BÁNYÁSZ 6:2 (2642:2517) Ezen a találkozón is nagy küzdelem alakult ki, de a hazaiak a mérkőzés végére jelentős előnyt szereztek, amit a miskolciak már nem tudtak kiegyenlíteni. A Borsodi Bányász pontszerzői: Székely (451) és Kiss (434) voltak. A pestis még mindig pusztít A pestis, a rettegett középkori járvány, a világ egyes részein még fel-felüti a fejét: 1978-ban 766 pestisesetet számláltak 31 halottal, egy évvel korábban még kétszer annyian kaptak pestist. Így tehát még mindig nagy az igény képzett pestis- szakértők iránt, kezdve a segédszemélyzettől egészen a tudósokig. Ugyancsak hiány van megfelelően felszerelt pestisvizsgáló laboratóriumokból. Ma különbséget tesznek a helyileg lehatárolható kisállat törzseknél jelentkező „vad” pestis és az ember szűk környezetében élő kisállatoknál fellépő pestisfertőzés között, amely közvetlen fenyegetést jelent. Az utóbbi években ilyen pestist jelentettek Kenyából. Mozambik- ból, Zimbabwéből és Tanzániából. De az USA-ban, Brazíliában és az andesi térségben is újra és újra találkozni megbetegedésekkel embereknél. A legtöbb esetet Burmában és Dél-Vietnamban regisztrálták. A pestis az embernél két formában lép fel: egyrészt mint búbópesetis, másrészt —• és ez még veszélyesebb —, mint tüdőpestis. Az első bolhacsípés útján, a második emberek érintkezésével, a légutakon keresztül terjed. A búbópestis jóval gyakoribb a tüdőpestisnél. Kezelésére egy sor antibiotikum áll rendelkezésre. A veszélyeztetelt területeken élő embereket immunissá lehet tenni a pestissel szemben. Koponya léke lés, narkózis nélkül A trepanáció, a koponya mellékelése, például daganatok eltávolításakor vagy törés esetén, a legrégibb .sebészeti beavatkozások közé t a rlozik. Orv ostor ténészek most eiső ízben bizonyították, hogy ilyen kapor.,vamű- téteket Kelet-Afrikában még ma is narkózis nélkül végeznek és ezek szemmel láthatóan jó eredménnyel járnak. Hans Schadewalduiak, a düsseldorfi egyetem professzorának vezetésével egy kutatócsoport Kenyában 12 olyan afrikait- fedezett fel, aki egyszer-háromszor trepa- náción esett át. A nyugatnémet orvosok filmre vettek egy 9 éves fiún végrehajtott több órás koponyalékelést. Noha a műtéteket a beteg teljes öntudata mellett és a legegyszerűbb eszközökkel végzik, a halandóság „rendkívül alacsony”. A gyógyulást kíméletes gondozással és antiszeiptikus gyógynövények alkalmazásával segítik elő. Lézerrel operál ^ Natalja Makarszkaja a lézerműtőben, egyik betegével Natalja Makarszkaja, az orvostudományok kandidátusa, a Szovjetunióban az elsők között kezdett lézereket használni a szemészetben. — Nemrég még mi. szakorvosok is izgalommal vártuk a sé- rüléses szürkehályog műtéti eltávolításának kimenetelét — mondja Natalja Makarszkaja, a szembetegségekkel foglalkozó moszkvai tudományos kutatóintézet lézerszemészeti csoportjának vezetője. — Most megbízható és nagyon precíz műszer került a szemészorvosok kezébe, a „lézerszike”, mi azonban semmit sem vágunk. Röviden szólva, mondjuk a recehártya-leválás helyreállításánál a lézer használata hozzávetőleg a következőképpen történik: az orvos különleges lencse segítségével megkeresi a szem sérülésének helyét, megnyomja az indítógombot és az erős fénynyaláb, a szaruhártyán, a finom szemgolyón és az üvegtesten áthatolva, eléri célját. Ez az effektus a lézersugár óriási sebességének köszönhető. Ezt a gyógyítási módszert ma már eredményesen alkalmazzák a szürke- és zöldhályogmííté- teknél, különböző eredeti! daganatoknál és más bonyolult szem- betegségeknél. NOVEMBER 10 tol CSEHSZIUmK NEMZETI HÉT a miskolci CENTRUM áruházban
