Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)

1980-11-10 / 263. szám

ma az első számú követelmény 4c Figyelem és fegyelem ... A húsüzemben ez Házias hurka, frissen sült tepertő ll j ízeket keresnek Gondokkal teli év után. az idei év első negyedévében jelentős személyi változások történték á Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat miskolci üzemében. Űgv tűnik, a több mint fél .év alatt az új vezetés sokat tett a termelés növeléséért, a minőség javításáért. Ezt iga­zolja a gyártmányfejlesztő munka is. hoz, körülbelül hasonló nagy­ságú rúdbán is hozzuk for­galomba. Később színes nyom­tatású bélbe kívánjuk tölte­ni. Ezt a sátoraljaújhelyi gyá­runk készíti, s hogy folyama­tos ellátást biztosíthassunk, jelentősen fejlesztjük az üze­met. NE LEGYEN SÁPADT ki májas megjelenése. Mind­kettő a korábbinál zsírszegé- nyebb. kevésbé kalóriadús. de kellemesebb ízhatású és fűszerezettségű kenőmájas. MARHAHÚSBÓL, KÜLFÖLDRE A gyártmányfejlesztés nem­csak a hazai ellátást érinti. TÖBBET - DE JOBBAT Amikor Szabó László igaz­gatót és Rihall Gyula igaz­gatóhelyettes főmérnököt kér­deztük. egyöntetű volt a vá­laszuk : — Kezdetben kétségkívül néhez helyzetben voltunk. ' Dolgozóinkkal meg kellett ér­tetni. hogy úgy nem dolgoz­hatunk tovább, mint koráb­í ban. A mennyiségi igények teljesítése mellett gondot kel­lett fordítanunk a minőségre, s egyre inkább előtérbe kellett hogy kerüljön a választék bővítése. Ma már elmondhat­juk: elképzeléseink helyesek voltak, a végrehajtásban part­nerekre találtunk a munká­sokban. s úgy tűnik, mind­inkább kilábalunk a korábbi nehéz helyzetből. A napokban háromnapos ünnep volt. Ezt megelőzően a vártnál is jobb volt a hús- es huskészítmeny-ellátás a városban. S mint megtudtuk, már most készülnek a de­cemberi ünnepekre. hogy minden eddiginél jobb ellá­tást biztosítsanak az ország második legnagyobb városa lakosságának. Am amiért moát a húsüzemben jártuiiK, az elsősorban a választék- bővítéssel kapcsolatos. TISZA KOLBÁSZ ÉS PAPRIKÁS SZALÁMI — Sok kifogás érkezett hozzánk, mert hurkáinkat ár- págyönggvel. nem házias íze­sítésűre készítettük — mon­dotta Bihall Gvula. — Ezért aztán új technológiát vezet­tünk be. ma már hatféle hur­kát gyártunk, s egvre inkább a házias jelleg felé tartunk. Tény. hogy a fűszerezettség még ingadozást mutat, ezért a közeli jövő leiadata az. hogy ezt megszüntessük. Ked­vező fogadtatásra talált a vá­sárlók körében a virslit he­lyettesítő hot-dog kolbász (míg az 82. ez csupán 48 fo­rintba kerül). Ügy tűnik, ha­mar megkedvelték másféle ízesítését is Hasonlóan jó a visszhangja a Tisza-kolbász- nak 4s, amely egészen eltérő fűszerezettségű. A napokban kerül forgalomba az erdélyi paprikás turistaszalami. ame­lyet a jövő év elejétől kez­dünk folyamatosan gyártani. Csomagolása hasonlatos lesz a csabai paprikás szaiamle­Aki a közeli napokban az Unió Áfész egyes boltjaiban, vagy a Csemege Kereskedel­mi Vállalat két boltjában vá­sárolt, újfajta tepertővel is találkozott. Korábban ugyan­is a vevők kifogásolták, hogy igen sápadt a gyári tepertő. Ezért ..háziasították” a ké­szítését. s tej hozzáadásával élénkítik a színét, akárcsak a háziaszonyok teszik oda­haza. Közvetlenül kisütés után. meleg tepertőt külde­nek a boltba. Ha beválik, s a vásárlók megkedvelik, bő­vítik majd a kört, s a fen­tiek mellett még öt-hat ki­emelt boltba szállítanak fris­sen sült tepertőt. A közeli na­pokban várható két újabb termék a miskolci es a bük­A húsüzemi szakemberek fel­ismerték. hogy határainkon túl egyre keresettebbek a marhahús-készítmények. Ezért kísérleteket kezdtek el­sősorban sajátos — a hazai ízlésvilágtól eltérő — fűsze- rezésű termékek gyártására. Ezek többségét exportálni fogják. Bihall Gyula szerint mind­ez még csak a kezdet: — A jövő évben gyárt­mányfejlesztési tevékenysé­günket tovább erősítjük. Ezen a téren ugyanis bőven van még mit tennünk ... T. Z. + Egyre szigorúbb a minőségellenőrzés A saióhídvégi a tizenötödik az óvodában A hely es es biztonságos köziekedesre neveles ma mar az óvodában kezdődik. Mind több óvónő kap lehetőséget, hogy jogosítványt szerezzen, s alKalmas legyen a kicsik oktatására. Ma már számos óvodában állnak rendelke­zésre megfelelő segédeszkö­zök is. jó pár helyen pe­dig ezek legnatásosabbja. a KKESZ-park is. A leghatá­sosabb — írtam, hiszen az óvodások itt. a valóságos köz­lekedést imitáló tanpályán, játék jármű vekkel sajátíthat­ják el a közlekedési ismere­teket. Ám mindjárt hadd te­gyem hozzá azt is, hogy a legdrágább, hiszen egy-egy KRESZ-páiya létrehozása tízezrekbe kerül. Nincs is rá pénz mindenütt, s ahol van. ott is még széles körű tár­sadalmi összefogás szüksé­ges a meglevő jószándékhoz es anyagiakhoz. Az áldozat vállalásban jó példával jár elöl a miskolci járás. November 7. tisztele­tére Sajóhídvégen már a já­rás 15. KRESZ-pa/kja ké­szült el! Nagy részt társadal­mi munkában. Adott, hozzá pénzt, iiletve társadalmi munkaerőt a község, adott tízezer forintot a járási ta­nács, s adott a felszereléshez öt kisautót a VJKBT . .. A közúti közlekedési bal­esetek sérültjei között két nagy csoport található: a 80 éven felüli idősek és a 14 even aluli iskolások, vagy a meg kisebb óvodások. De nemcsak legféltettebb kin­csünk. gyermekeink életéről, testi épségéről van ez eset­ben sző! Nem is olyan soká­ra ók veszik birtokba az uta­kat, s úgy fognak közleked­ni. ahogyan ma. mi megta­nítjuk rá őket. Ezért kell örülnünk azoknak a híradá­soknak. amilyet kaptunk most a miskolci járás köz­ségéből. Sajóhídvégről. s bíz­tam; minden illetékest arra: tegyünk meg mindent még több óvodai KRESZ-park lé­tesítéséért (nyikes) Túl vagyunk az avatási szertartáson, nem vádolhat tehát senki ünneprontással, ha azokról is szólok, akik a függöny mögül lesték a társadalmi munkásokat az avas-déli lakó­telepen. A tízezer lelket számláló lakásszövetkezet vezetősége me­leg hangon emlékezett meg azokról a szocialista brigádokról, szövetkezeti tagokról, akik sok ezer óra társadalmi munkát végeztek a kultúrcemrum kialakításánál, a sportpályák épí­tésénél. Azt viszont már csak a családias ünnepség szüneté­ben tette hozzá az elhangzottakhoz a társadalmi munka egyik szervezője, hogy sajnos, sokan a lakásuk függönye mögül néz­ték, amíg a többiek .tapétát ragasztottak, újjávarázsolták az ajándékba kapott bútorok ülöpárnáil. takarítottak stb. Távol­létükkel tüntettek olyanok is. akik a közgyűlésen lelkesen támogatták — szóban — a kultúrcentrum ügyét, es okosan fejtegették, hogyan kell berendezni, működtetni a kismamák­nak. nyugdíjasoknak, fiataloknak szánt helyiségeket. Nem kirívó példa az avas-déli. Képletesen szólva, a füg­göny mögül figyelte az elmúlt években a miskolciak túlnyo­mó többségé is. amíg a lelkes kisebbség parkol, játszóteret, avagy jégpályát épített. Amikor számba veszik időszakonként a társadalmi munka eredményeit, általában az egy lakosra vetített értéket tekin­tik mércének. Nem is tehetnek másként, hiszen ez az orszá­gosan elfogadott méröszám. Pedig mindannyian tudjuk, hogy csalóka az adat, az átlag mögött egyaránt megbúvik sok-sok erőfeszítés, áldozatvállalás, de legalább annyi kényelmesség, közöny is. Vannak olyan üzemi kollektívák, szocialista bri­gádok, lakóházi közösségek, melyek évről évre csatasorba állnak, ha pluszmunkát kérnek tőlük. Érthető, ha kissé meg­keseríti számukra a jól végzett munka örömét, ha ott tudják maguk körül a „fogjuk meg; és vigyétekrt-elvet vallók szé­les táborát. Hiszen a kezük nyomán születő park, játszótér, sportpálya használói között ott vannak azok is. akik semmit, de semmit sem tettek erte. Sőt. nyugodtan megkockáztatha­tom azt a feltételezést, hogy a fanyúvök, játéknyúzók, fű- tiprók, szemetelők éppen azok közül kerülnek ki. akik in­gyen kapták, és nem érzik magukénak a társadalmi munká­val létrehozott parkot, egyebet. Eiső haragjában szívesen azt mondaná az ember, hogy aki nem dolgozott érte, ne is élvezhesse a klubot vagy a sport­pályát. Hessentstik el magunktól, mert rossz gondolat ez. A társadalmi munka talán legszebb vonása eppen ez, hogy önzetlen, hogy nem csak a résztvevőkért történik. S hogy a közösségben ott lapulnak azok is, akik a függöny mögül les- kelödnek. Igen így van. Szomorú, megsem áltathatjuk ma­gunkat azzal, hogy néhány éven belül gyökeresen megválto­zik a helyzet. De remélhetjük, hogy egyré kevesebben ma­radnak távol, ha kér tőlük a közösség, és egyre kevesbe lesz csalóka az a bizonyos mutató, mely az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka értékét jelzi. (békés) Tejben, vajban Lélekkel kell csinálni... Tejszag. csillogó fémtartá­lyok. tükörfényű acélcsövek kígyói, csempe mindenütt: s olyan tisztaság, mint egy jobb műtőben. Sürgölődő fe­hérköpenyesek. az egyik gép szinte ontja a vaj fehér koc­káit. ami egy pár lépéssel odébb még tömbökben állt fagyasztva. Megszokott, min­dennapi látvány1 a miskolci tejüzemben. Lovász Gyuláné egy a fe­hérköpenyesek közül. Vagy mégsem? Bármilyen tejszín­ből bármilyen vajat bárki tud készíteni — mondta az üzem egyik vezetője —, de ami az ő keze alól kikerül, mindig minőségi, tudással, szakértelemmel pótolja, ami az alapanyagból hibádzik esetleg. Nem túlzó dicséret ez, hi­szen a termék kiállja a leg­keményebb minőségi próbát is: Lovászéknál otthon min­dig kapós a vajas kenyér, s a legjobb ízűt maga a gyártó harapja belőle... — Nem volt azért mindig ilven szép. csillogó ez az üzem — meséli. — Amikor indultunk, jó tíz éve már bi­zony takarítással kezdtem én is. akarcsak a többiek. Épp akkor lettem tejipari szak­munkás: az iskola u<án rög­tön ide jöttem. Még képen se nagyon láttam azelőtt tejüze­met. sose hittem volna hogy egyszer ennyire fogok ragasz­kodni ehhez a munkához, eh­hez a környezethez. Ügy mondják, a tejipari szakmában a higiénia es a technológiai fegyelem mellett van egy harmadik íratlan törvény is: a napi tejmeny- nyiségnek reggelre minden körülmények közt ki kell menni! Ha halmozódik a munka, nem lehet válogatni a feladatok közt, néha a mű­vezető is láda után nyúl. s a két műszakból három lesz... — Néha tényleg nem köny- nyű — fűzi tovább a gondo­latot Lovászné —. de ez itt valahogy természetes. Nyolc­szoros aranyKoszorús brigád tagja vagyok, s minden lehe­tő módon segítjük egymást. Ha van valami probléma, még otthonra is juthat belő­le: a féljem is itt dolgozik szállítási üzemvezetőként. Ö a legjobb hallgatóságom a belső üzemi, szakmai dolgok­ban ... Lovászné Dóráról azt mondják a többiek: füle van már a géphez, az üzemrész­hez. Ha változik a folyama­tos vajgyártó gép hangja, fordulata, a terem másik vé­géből is észreveszi. Csupán gyakorlat kérdése? Talán más is kell hozzá . .. — Szeretek ezzel a géppel törődni. Amikor tanultuk ke zelni, százszor is összeraktuk a német szerelő előtt. Kényes masina, száz helyen jehet ál­lítani. igazítani rajta, de so­kat tud: felül beömbk a tej­szín. a végén pedig dől a vaj Hogy egyhangú lenne itt áll­ni mellette? Nem. Itt minden óra más. Folyamatosan kel! ellenőrizni a minőségei, az első meó tulajdonképpen mi vagyunk. Olyan ez. mint a fő­zés: lélekkel lehet csak csi­nálni. Néha. ha az országban másutt vásárolok valami tej­terméket, azt veszem észre, hogy vizsgálom, nezegetem, milyen munka, minőség . .. A tíz év alatt, amíg kezdő tejipari szakmunkásból ta­pasztalt törzsgárdafag — ' s most legutóbb az üzem mun­kásküldötte — lett, a gyár is jócskán változott. Rekonst­rukció. új gépek, termékek, s persze jóval ríagyobb köve­telmények. Üjítani, előrelep­ni nem könnyű, de eredmé­nyesen csak akkor lehet, ha mindenki saját ügyének érzi. Mesélik, amikor a Getvaise- gyártmányokkal kezdett fog­lalkozni az üzem, együtt iz­gult mindenki a sikerei 1. a segédmunkás ugyanúgy, mint az igazgató. — Fantáziát látok minden újban — emlékezett erre az időre Lovászné. — Jó érezni, részese lenni annak, amikor megjelenik egy-egy új ter­mék a boltok pultjain. Ilyen­kor mindig eszembe jutnak a volt osztálytársaim, akik a kezdeti nehézségektől meg­ijedve elszaladtak innen. Ha ma itt járnának, s eltöltené- nek egy kis időt. azt hiszem,1 megbánnák a régi elhatáro­zásukat Irigykednének, s ugjr érzem, lenne, miért... KISS LÁSZLÓ ’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents