Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-16 / 243. szám
Máris! a miskolciaké a szó Rovatvezető: Radványi Éva — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-221 Mégiscsak kell szaktanácsadó? A magyar labdarúgás minden erőlködés ellenére már rég túl van azon a fokon, hogy különös figyelmet érdemeljen. A DVTK együttesének utóbbi években aratott sikerei, a magyar bajnokságban első alkalommal kivívott 3. helye, a nemzetközi kupatornákon való jó szereplése, válogatottjainak az olimpiai selejtezőkön való becsületes helytállása azonban osztatlan megbecsülést váltottak ki. Mindez a szakosztályvezetés részéről biztosított nyugodt légkörben dolgozó Szabó Géza vezető edző következetes csapatépítő munkájának az érdeme. Ezt az emberi magatartásában. nyilatkozataiban mindig szerény, korrekt, kitűnő szakembert — méltán — a DVTK eddigi legsikeresebb edzőjének nevezhetjük. A labdarugó-szakosztály korábban példásan dolgozó vezetése az elmúlt évad vegén, súlyos ttibat vétve, az u munkáját telte tönkre azzal, hogy kulcsjátékosok sorát engedte el megfelelő cserejátékosok nélkül. Emiatt törvényszerű volt a gyenge rajt, hisz az első bajnoki mérkőzések a csapatkeresés jegyében sikertelenek voltak. A szakosztály vezetés az egyesületi elnökséggel karöltve — sportszerűtlenül a saját hibáját a vezető edző számlájára írva — szaktanácsadó szerződtetését határozta el. Kevés intézkedés hozott sportberkekben olyan ellenhatást országszerte a sajtóban, a rádióban, a labdarugó-szurkolók táborában, mint ez. Mert vajon, miért nem gondoltak szaktanácsadó szerződtetésére a sikerek idején? A gyenge rajt után megindult a pontszerzés. A csapat, Szabó Géza hozzáértő vezetésével, megkezdte a felzárkózást. Mindenki azt hihette, hogy az egyesületi vezetés, belátva határozatának szükségtelenségei, lemond a szaktanácsadói státus létesítéséről, annál is inkább, mert a felkért neves szakemberek egyike sem vállalta — érthetően — a sok feszültséget okozható funkció betöltését. De nemi Az egyesület elnöksége most úgy döntött, hogy megoldják saját erőből! Az egyesület évek óta anyagiak hiányára panaszkodik. Súlyos összegekbe kerül a stadion létesítményeinek fenntartása, anyagiak hiánya miatt nem lép előre a stadionvilágítás ügye (ami ma már nagy hátrányt jelent), sokat felemészt a nagy, függetlenített apparátus fizetése stb. Most úgy fest. hogy ebben a takarékosságra intő időkben az egyesületnek mégis sok fölös pénze lehet, ha mindenáron a vezető edző fizetésével azonos értékű, teljesen értelmetlen státust kíván létesíteni, ahelyett, hogy ismét nyugodt légkört biztosítana a korábbi sikeres vezető edzőnek, hogy hozzáértésével, következetes csapatépítési munkájával kivezesse az együttest a veszélyes zónából. Szaktanácsadó helyett talán olyan hozzáértő, jó szakemberekből álló szakosztályvezetés szükséges, amely képes a DVTK tekintélyt kivívott labdarúgó-szakosztályát NB I-es szinten vezetni. Sok sport barát nevében: I Szabó Attila Miskolc (Szerkesztőségünk megjegyzése: A tanácsadó ügye régóta húzódik a DVTK labdarúgó-szakosztályánál. Több, országosan is ismert volt labdarúgó, jelenlegi edző neve felmerült. Legutóbb úgy döntöttek, hogy „házilag" oldják meg a kérdési. Született is döntés, de csak belső használatra. Amivel kedves olvasóinkat megnyugtathatjuk: holnap a DVTK elnöksége rendkívüli ülést tart. s utána kommünikét adnak ki. Az abban foglaltak —, amelyről lapunk hírt ad — bizonyára eligazítják kimondott és ki nem mondott kérdéseiben.) Éjjel, a Középszer utcában „Harsog a tülök, megsüke- tülök..." — énekelte Hon- thv Hanna abban az örökzöld dalban, amely szerint „automobilok benzinje pöfög ..S ugyanezt hangoztatták (csak éppen nem énekelve). hétfőről- keddre virradóan a miskolci Avas-déli lakótelepen, a Középszer utcában lakók Az éjszaka csendjét ugyanis itt is egy autó tülkének harsogása zavarta meg. Helvesebben. nem is tülkölés volt az. hanem egv riasztóberendezés fülsértő hangja, amely hajnali 3 órától vagv másfél órán át nem hagvta aludni a Kö- zénsze” utca lakóit. A 62. szám alatt lakó esetről. Szerintük még a házbalektől értesültünk az esetről. Szerintük még a szomszédos utcákban is felébredhettek a lakók. De hogv kinek az autója és honnan harsogott olvan bántóan? „Senkinek sem volt kedve éjszaka kimenni az utcára és kinyomozni!” — mondta az egyik lakó. aki történetesen asszisztens a Csabai kapui rendelőintézetben, és reggel fáradtan, kialvatlanul tudott csak segédkezni a sok-sok beteg ellátásában. (S még ki tudja, hányán mentek ugyanígy dolgozni!) — Mindenki felébredt, csak éppen az autó tulajdonosa nem ... — folytatta panaszosunk. „De hát akkor miért szereltetett fel ilyen erős riasztóberendezést a járművére.'" A kérdésre mi sem tudunk választ adni. Reméljük azonban, hogy a „tulaj” netán- tán elolvassa sorainkat, s a jövőben gondoskodik arról, hogy ilyen csendháborítássai ne zavarja a lakók nyugalmát! És várt a busz egy kisfiúra... Október 10., déli 12 óra. Lenin Kohászati Művek 1. számú kapu. A 21. számú autóbusz a Kilián-lakótelepröi jövet megáll. Utasok le, fel. Ajtók zárulnak. A busz mégsem indul. Öszes hajú. sovány termetű gépkocsivezető ül a volánnál. Ezt mondja a mikrofonba: — A szemközti megállóban sir egy gyerek. Ügy hallom, azt magyarázza, hogy ebben az autóbuszban van az anyukája. Kérem, jelentkezzen! A buszban csend. Aztán egy női hang: — Nem látja, hogy a nagyanyjával van!? A sofőr nem szól, de kinyitja az első ajtót. Mert egy óvodás korúnak látszó ■ kisfiú átszalad az úton. És felugrik a buszba. Utána egy idős néni. Éppen ahhoz az üléshez mennek: ahonnan a női hang hallatszott... Tehát mégis itt volt az anyuka, aki a felszólításra nem jelentkezett, s aki mialt mégis állt a busz? A 30-19 rendszámú, 21-es járat sofőrje példás emberségességének jóvoltából. Hogy egy kisgyerek ne sírjon . .. Ugye nem nagy ügy? Sokan talán észre sem vették. De én azért arra kérem a DH-t: nyomozza ki: ki volt a gépkocsivezető? Megérdemli a Miskolci Közlekedési Vállalat és a nyilvánosság dicséretet. (r. a.) Találjuk ki? Szeretem a meglepetéseket, persze, csak módjával, s csakis az igazit. Ám, ha vásárolok. jobb szeretem tudni, hogy mit és mennyiért veszek. Az olyasfajta meglepetés, mint amilyen a napokban (a Búza téri árucsarnokban) ért, valahogy nem tud lelkesíteni. Egy csomag mákot vettem, nylon ta- sakban volt. Amikor hazavittem. akkor néztem meg tüzetesebben, s jött a meglepetés: a tasakra ugyanis színes betűkkel azt nyomtatták, hogy e göngyöleg tartalma tulajdonképpen 8 tojásos házi tészta. A szemleletessel kedvéért bíborvörös tyúk- anvó kénét nyomtatták a felirat közé. Dilemmám: a szememnek higgyek, vagy a számnak? mit is vettem voltaképpen? Mondhatná bárki, hogy mit vacakolok ilyen aprósággal. Be kell vallanom, hogy kissé háklis vagyok: szeretem, ha a göngyöleg azt tartalmazza, amit ígér. És persze azt is. hogy ha a megfelelő csomagba rakják a portékát. Egyetlen egy üzletben sem szeretem a zsákbamacskát. Legfeljebb. ha valóban zsákbamacska ! S. T. Miskolc * Alig készült el e két tábla a Csabai kapu és a Kun Béla út torkolatánál, s máris megnyomorították. Ahogy rebesgetik, valamilyen darus kocsi gémje akadt bele, s tépte el az irányjelző táblák lemezét. Egyesek szerint a járművezető volt figyelmetlen (szó, ami szó), bizonyára lejjebb is engedhette volna darujának gémjét), mások szerint korai volt kirakni a jelzéseket. Ha úgy értik, hogy előbb végre meg kellene tanulni a nehézjárművek vezetőinek a korszerűbb útvonalon való közlekedést, akkor tökéletesen egyetértünk. (Sz. Gy. felv.) Jó reggelt kívánok! A minap láthattuk a sokak számára kedvenc televíziós műsort, A nyelv világát, s hála a nyelvészeknek, no meg a vállalkozó kedvű kereskedőknek, a kereskedelmi nyelv került terítékre. Közismert, hogy minden szakmának külön nyelvezete van — évszázados hagyomány ez —, nincs ez másként a fentebb említett területen sem. Talán a különbség csak annyi — s erre a műsor sajna nem tért ki —, hogy a kereskedelem nyelvezete igen egysíkú, hiányodnak belőle a felharmonikusok. Gondoljunk csak arra. hogy azt az egyszerű magyar szócskát, amit a kereskedelem oly gyakran használ: nincs, hányféleképpen lehet(ne) az arra érdernesült vásárló tudtára adni. Nyelvünk gazdagságát ismerve, hosszú listát tudnánk készíteni. Ha ezt még némi mosollyal is fűszereznék, a variációk számát már c matematika birodalmában kereshetnénk. A műsor egyik résztvevője távol-keleti útján tapasztalta ki a kereskedelem legszebb nyelvét, amikor is a zárás után távozó KEDVES VEVŐ az eladók köszönetét mondó sorfala közölt hagyta el az üzletet. Ügy látszik, nem szokás zárás előtt fél órával kör besöpörni es -mosni a vevőt. No persze mit is akarok én, amikor a mi kereskedelmi nyelvünkből hiányzik a legősibb érintkezési formula, a köszönés. Vajmi kevés helyen hallani például, hogy „Jó reggelt kívánói,!’' Eelébrendi pedig ideje' lenne már. Jutott pedig mindez akkor eszerhbé, amikor‘ a tévéműsor után elolvastam a sajtót, melyben hírül adják a nyugdíjas eladók találkozóját, akik úgymond nem engedték el vásárlás nélkül a vevőt. S ha a jövő nyugdíjasairól is ez lesz a vélemény, azt sem fogom bánni, ha Jónás Jancsi teremti számunkra a jó hangulatot, ha nem is a Vörös-, de az Arany- csillagban. Viszontlátásra! Fekete Péter Sártengeren át a lakótelephez sk A képen látható lakótömbök a tulajdonképpeni Vándor Sándor utcától 50 méterrel — nagyon népszerűén — beljebb vannak. De ebbe az örömbe, hogy a lakások távolabb vannak a 3. sz. főút belvárosi átvezető szakaszának várható nagy forgalmától, egyelőre üröm vegyül. Ezt az 50 méteres szakaszt ugyanis a napokban leesett eső sártengerré változtatta. (Az ide költözésünk óta nem először.) Pedig ezen az útszakaszon juthat ki vagy 270 család az aszfaltozott útra. Az illetékesek problémánkat könnyen megoldhatnák, mert ezen a területen van a bérházépítők raktárterülete, ahol — saját szememmel láttam — hatalmas halmokban állnak a vastag betonlapok, amelyek nagyon aV.almasak volnának ideiglenes járdának addig, míg ezt a területet véglegesen rendezni fogják az üledékesek. Ha biztosítanák a betonlapokat, hajlandó vagyok részt venni egy délután a járdakészítésben — és gondolom, az ott lakók közül még sokan jelentkeznének erre a munkára. Szatmári János Miskolc, Vándor Sándor u. 19. ExtmcMdfa Milyen munkákat végezhet a lakosság részére a kőműves kisiparos? A kőműves és ács kisiparos tevékenységi köréről szoló jogszabály alapján az említett kisiparos fő feladata az állampolgárok (a lakosság) igenyelnek kielégítése: ennea során -különösen javitó-karr bamartó munkák végzése, továbbá lakó-, üdülő- es gazr dasági épületek és ezek melléklétesítményeinek (melléképületek és melléképítmények) építése. A kőműves kisiparos iparának gyakorlása során — állampolgár építtető részére — a következő építőipari munkák kivitelezésére jogosult: földszintes épületek építése, felújítása, helyreállítása. átalakítása, bővítése és bontása, illetve arra egy szint (emelet) ráépítése, ha az épület külső szerkezeti főfalainak színvonalköze 15 méternél. a legszélesebb felső fesztávolsága 6.6 méternél, illetve a helyiségek belmagassága 5,50 méternél nem nagyobb. Kétszintes (földszint és egy emelet) lakó- és üdülőépületet a kisiparos akkor építhet, felújítási, helyreállítási, átalakítási bővítési és bontási munkákat akkor végezhet, ha az épület 6 lakásnál — üdülőegységnél és 2000 légköbméternél nem nagyobb —, a főfalainak szin- vonalköze 15 méternél nem nagyobb és a műszaki terveket legalább „Alkategóriába tartozó magántervező készítette, s a kivitelezés során a tervezői, művezetést ellátja. Ezenkívül elvégezheti bar- meiv épületen — a teherhordó szerkezeti változtatásával nem járó — tetőtérbeépítési, felújítási, helyreállítási. átalakítási, javítási, karbantartási munkákat. Az említett épületeknél önállóan végezhet szerelést, szigetelést, burkolást, kerítést, állványozást. beépíthet előregyártóit és díszítő elemeket stb.. ha a legfelső munkaszint es a terepszint közötti magassag 10 méternél nem nagyobb. Két méternél nagyobb fesztávolságú monolit vasbeton teherhordó szerkezetet mérnöki vagy éuílőmesteri képesítés és előírt gyakorlat hiányában csak az előírt képesítéssel rendelkező felélő* műszaki vezető felügyelet« és együttes felelőssége mellett készíthet. Dr. Sass Tibor
