Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-13 / 240. szám

Kolliáner Gottfried és felesége. Ismeretlen 19. századi festő műve.

Az új Miskolci Képtárban

Két évszázad magyar festészete

Minden szempontból megfelelő és megjelenésében is elegáns, méltó körülmények közé került a Felszabadítók útján levő új központi épületében a Herman Otto Múzeum. Ez már a bejáratnál, az érkező vendég számára is nyilvánvaló, az igazi meglepetés azonban az első emeleten éri a vendéget. Országos viszonylatban is számottevő festménybemutató látható itt. amely címe szerint két évszázad magyar festészetét reprezentálja, funkciója szerint pedig ez az új Miskolci Képtár.

Mint a szombati múzeumavató résztvevőinek, a nagyközönségnek is bizonyára az lesz a véleménye: a kiállítás nagyon szép. Vagyis ez az első benyomása az embernek, míg a múzeum képzőművészeti osztályán dolgozók munkájának az eredményét, az esztétikum és a praktikum jegyében kialakított, az első emelet nagy részét elfoglaló kiállítóteret szemügyre veszi. A külvilág zaját textilburkolat fogja fel, a képeknek helyet adó paravánok még tovább bontják az eleve is tagolt, tehát kiállításra nagyon alkalmas teret, a terem visszahúzódó, diszkrét» fehér és szürke színei pedig ideális háttért biztosítanak a kéneknek.

Régi, sürgető kívánság valósult meg az új Miskolci Képtár megnyitásával, hosz- szú ideje raktáron levő. vagy korábban egy-egy töredék erejéig bemutatható festményanyag került méltó, hasznos helyére, a közönség elé. A kiállított kétszáz festményt a múzeumnak a régi korok értékeit őrző gyűjteményéből és a néhány évvel eze' itt Miskolcnak ajándékozott Petró-gyűjteményből

jfc Erzsébet királyné. Stróbl Alajos'szobra

gondos tematika szerint válogatták a szakemberek. Az egyes korokat, az egymást követő festészeti korszakok által felmutatott művészóriásokat, nemzeti festészetünk sajátos színeit, az európai kultúrába illeszkedő értékeit olyan eredeti festményanyag reprezentálja, amely országos viszonylatban is figyelemre méltó hellyé teszi a Miskolci Képtárat, A Két évszázad magyar festészete merev határok nélkül, az 1700-as évek második felétől századunk 30-as, 40-es éveivel bezáróan mutatja be az intézmény gyűjteményeinek ide illő értékeit.

« Nyilván elkészül majd a kiállítás kalauza, a kétszáz festmény, és az egyes korszakokat teljesebbé tevő kisplasztika, szobor címlistájának a felsorolásba bele sem érdemes kezdeni, vagyis felsorolásba nem szabad kezdeni. A kiállításon a legtöbbet dolgozó művészettörténészeknek, dr. Végvári Lajosnak, Dobrik Istvánnak és a munkájukat segítő kollégáknak is a megmutatás volt a célja. Kisebb, vagy kevéssé ismert mesterek alkotásainak a sora vezet az egyes korszakok óriásainak műveihez, a legnagyobbakat a kiállítási tér kialakításával is hangsúlyozni kívánták.

A terem körbejárható, az anyag az időrendet követi, tehát Manyoki Ádám 1736- ban született Szakállas férfi című portréja a korai idők egyik legismertebb és legértékesebb festménye. Barabás Miklós Dégeníeid család (1354) című képe korábbi kiállításról is ismerős (ennek egy kinagyított részlete volt a Petró-gyűjteményt bemutató kiállítás plakátján),. Madarász Viktor, Benczúr Gyula, Than Mór. Lotz Károly művei reprezentálják a következő évtizedeket. A plein- air festői következnek a reformkor után; Székely Bertalan, Munkácsy művei, Paál- László és Szinyei Merse Pál négy-négy, Mészöly Géza három, a művészek munkásságát is árnyaló képe előtt időz ezután hosszasan a látogató. A századelő művészettelepi mozgalmai a nagybányai iskola alkotói a szolnoki, az alföldi festők művein tanulmányozhatók; Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Thor- ma János, Iványi Grünwald, Fényes Adolf, Tornyai János művészetét tanulja meg ismét tisztelni az ember. A század- forduló másik irányultsága, a francia hatás Rippl-Rónai, Csók István képein érhető tetten. Tihanyi Lajos, Uitz Béla. Poór Bertalan szintén a századelő stílusirányzatait, csoportosulásait mutatják, hét-hét festmény hozza közelebb a nagy magányosokat, Csontváryt, Gulácsyt. Bernáth Aurél, Czábel Béla, Szönyi István, Aba-Novák, Derko- ints. Egri József, Amos Imre, Dési Huber István neve és művei zárják a sort. de nem a fiiállítást. A bemutatóteremből kivezető folyosón ugyanis még akvarelleket, grafikákat látunk; a mintegy huszonöt lap azt villantja fel, hogyan született meg a festészettel párhuzamosan a grafika mint önálló műfaj. De mást is mutat ez az aprócska kiállítási tér. nyilván nem célzatosság nélküli ez a befejezés. Nincs befejezés. Két évszázad csak egy korszak. a kétszáz festmény. Kisfaludy Stróbl, Beck ö. Fülöp. Stróbl Alajos, Med- gyessy Ferenc, Izsó Miklós és a többiek kisplasztikái, szobrai csak egy cél érdekében kiválasztott műkincsek.

if Székely Bertalan: Női fej.

M—

IV. Henrik

Hubay Miklós egyik tanulmányában ostoba közhelynek nevezi azt a vélekedést, amely szerint irodalmunk történetében hiányzik a dráma, hogy csak a líra fejezi ki adekvát módon a magyar valóságot. Valóban, ha visszapillantunk a múltunkra, aligha panaszkodhatunk, hogy a köz- és magánéletben nem volt elegendő drámai konfliktus. Az viszont már aligha vitatható, hogy a dráma, a színház több tényezőt is feltételez és igényel. Mindenekelőtt valamelyes konszolidált nyugalmat, amikor is a drámák egyáltalán megíródhatnak (inter arma silent musae), 'szerzőket, akik meg is írják, színházat, amelyek elő is tudják adni, s közönséget, amely megnézi és meg is érti. Nos, ez utóbbi tényezők már nem mindig voltak adottak egyszerre. A legközismertebb példa klasszikusunké: Katona Józsefé, de — noha más körülmények és okok miatt — hasonló sorsra jutott Füst Milán is. Boldogtalanok című drámája megbukott a bemutatón, a csütörtök este látott

IV. Henriket pedig elő sem ad-, ták, míg a szerző élt.

A darabról, mint ahogyan Füst Milán egész életművéről is, megoszlanak a vélemények, jelentőségét azonban senki sem vitatja el. Mindenképpen helyeselnünk kell tehát a tévé. Esztergályos Károly vállalkozását, hogy az 1964-es Madách Színház-i bemutató után a legszélesebb közönséggel is megismerteti ezt a drámát, a német történelem egyik legellentmondásosabb. legtöbbet vitatott uralkodójának a történetét.

Füst Milán drámai koncepciója, ihlete valóban shakes- peare-i igényű. A középpontiban egy rabi átus természetű, de tehetséges, nagyra hivatott ember áll. akiben mintha egyesülne Hamlet és III. Richárd természete, hogy a történet végére Lear király tragikumát is átélje. A hatalom, a királyság nem csupán lehetőség, de feladat is, amely egész embert és nagy összefogottságot, fegyelmet kíván. Füst Milán királyát viszont meglehetősen élveteg, sőt hedonista suhancként ismerjük meg a darab elején, amint éppen egy sváb lánynak csapja a szelet. A középkorban vagyunk, amikor a Cluny-ból indult egyházúj ító-tisztító mozgalom, valamint az erős kezű Gergely pápa nem tűrik meg, nem nézik el ezt a később, a renaissance idején oly általános és természetes magatartást az uralkodónál sem. Mégis túlzó egyszerűsítés lenne azt mondani, hogy Füst Milán csupán a hatalom és az erkölcs drámáját írta meg. Nem. mert azok, akik az erkölcsöt (a korét) képviselik. mind kisszerűbbek a főhősnél, hiányzik belőlük annak életszeretete és őszinte embersége. A szerzőt az ember érdekli, aki király, de lehetne bármi más is. Nem is sokat bíbelődik a pápaság és császárság évszázados harcainak részleteivel. Olvasson utána a néző, ha érdekli.

A másik konfliktus a házasfeleké. Bertha, aki maga is elismeri, hogy gőgös, szintén uralkodni akar, s apjuk ellen neveli fiait. A képlet nem csupán a történelemből ismert. A házasság olyan szövetség, amelyben ketten nem „uralkodhatnak” egyszerre, illetve eleve rossz az, ha az uralom kérdése vitatéma. Az sem csak a feudális uralkodóknál fordul elő (ott viszont mindennapos volt), hogy a fiúk fellázadnak apjuk ellen. A dráma •megírása idején (1931-ben) '

Füst Milánnak modellül kínálkozott a polgári vagy a paraszti család is, ahol volt ,;tét”, örökölhető vagyon, amelyhez nem tudtak hozzájutni az örökösök, míg a családfő élt. Ha mégis hozzájutottak, akkor szinte megpecsételődött a vagyon- és hatalomvesztett öregek sorsa. A mai néző mégsem rájuk, gondolt a várfogságra ítélt

IV. Henriket látva, inkább a szociális otthonokba, öregek napközijébe zárt idősekre. Ez a gondolatsor azonban már túl messzire vezetne, noha aligha lenne Füst Milán ellenére.

Esztergályos Károly érezhetően dilemmázott. hogy színházat csináljon-e a képernyőn, vagy tévéjátékot. El kellett volna döntenie, hogy mit akar. Ha nem értjük a szöveget, a legnemesebb gondolat is elsikkad. Márpedig a motyogás, a sutyorgás még a tévében sem hallatszák. Az eredmény: is-is. Voltak azonban jelenetsorok, amelyek bizonnyal ellenérzést váltottak ki a nézők egy részéből és joggal, mert íunkciótla- nok voltak. Az orgiára és a király nyíltszíni szeretkezésére gondolunk itt. Füst Milán drámájának ereje a poé- zis és a gondolatiság. Ezt pedig nem szolgálták az ilyen, olcsó, nézőt csiklandozó megoldások. A népes szereplő- gárdából ki kell emelni a fiatal Gálffy Lászlót, aki szinte végig a színen van, ha halljuk is. s yyözte volna elhitető erővel. Piros Ildikó, Haumann Péter, Adorai Péter, Zách János, Peremarto- ni Krisztina és Bán János nevét jegyeztük még meg.

(horpácsi)

HÉTFŐ

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatóinknak.

— 12.50: A Pozsonyi Nemzeti

Színház operaénekeseinek felvételeiből. — 13.20: Andres Segovia saját átdolgozásaiból játszik gitáron. — 13.40: Zenés képek dunai kikötővárosokból. — 14.54:

■Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Holnap közvetítjük ... — 15.28: Leporelló. —

16.00: Útközben. — 16.05: A Magyar Rádió népi zenekara játszik, Kozák Gábor József vezetésével, Kürthy Éva népdalokat énekel. — 16.30: Az olvasás gyönyörűsége. ■ — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.10: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Bárdos Lajos kórusműveibűl énekel. — 17,34: „A Hont jelented, megtalált hazámat!” — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Végesvégig a Duna mentén. — 22.00: Hírek.

— 22.15: Sporthírek. — 22.20: Az újjáépítéstől a paradicsomig. — 22.30: Dzsesszgst. — 23.30: Stefánia Woytowicz és George I.ondón operafelvételeiből. — 24.00:

Hírek. — 0.10: Jáger Balázs János gordonkázik. '

Petőfi rádió: 12.00: Népi zenekarok felvételeiből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél.

— 13.25: Elisabeth Schwarzkopf és Ludovic Spiess operettfelvételeiből. — 14.00: Kettőtől ötig . . .

— 17.00: Árfórum. — 17.30: Hol

— mi? — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.20: Rockzene a Duna partján. — 20.30: Hírek.

— 20.33: Gramofon-album. —21.03: Színes népi muzsika. — 21.50: Sanzonok. — 22.10: Sullivan operettjeiből. — 23.00: Hírek. —23.15: A Wiener SüngeiK íaoen Johann Strauss-műveket énekel Ferdinand Grcz.smanr. átdolgozásában.

— -23.30: Sudi Farkas Pál népi zenekara játszik, Cserfalvi István nótákat énekel. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: 17.0«: Hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hetre, hétfőn este. A stúdió zenés magazinja. A műsort szerkeszti: An- ,al Magda. — El szeretnem mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — 18.00: Eszak-magyarorsza- gi Krónika. (A Diósgyőri Elel- niiszex ipari Vegyvizsgáló Intézet időszerű munkairól. — Megkezdődtek az LlvM u] acélművében a berendezések hidegjáratásai.)

— 18.25—18.30: Sport. Hírösszefoglaló. SzemJe az. Eszan- Magyarország. a Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság keddi számából.

Kialtitások: József Attila Könyvtár (12—20) : Magyar tipográfiái műhelyek III. — Rónai Sándor

Művelődési Központ (10—18); Biennálé-nagydíjasok grafikái. — Nehézipari Műszaki Egyelem (9—16): Szőnyi István grafikai.

Filmszínházak: Béke (f4. hn6, 8): Folytassa, cowboy! (mb. szí. angol film, II. helyál :). — Béke Kamaramozi (4) : Görbe tükrök birodalma (szovjet meselilm-ösz- szeállitás). — (6): A kenguru

(szí. zenés magyar film). — Kossuth (f3. hn3): Keresztül a nagy vízválasztón (mb. szí. amerikai film). — (7): Bosszúvágy (mb. szí. amerikai film, 1« éven felülieknek, III. helyár!) —Kossuth, éjszakai vetítés (9) : Folytassa, cowboy (mb. szí angol film, II. heíyar!) — Hevesy rvan Filmklub (f5, í7): Caddie (szí. ausztrál film). — Táncsics (4): A Nagy Medve fiai (mb. szí. NDK film). — (te. IS): Kalózok Jamaicában (mb. szí. angol film). — Táncsics kamaramozi (6): Rocco és fivérei I—II. (mb. olasz film, 16 even felülieknek, dupla helyár!) — Fáklya (fi, fii. fái: Joseph Andrews (mb. szí. angol film, 18 éven felülieknek, II. helyár!) — Fáklya Filmklub (8): Caddie (szí. ausztrál film).

— Petőfi (f5. f7): A férfi, aki szerette a nőket (mb. szí. francia film, 16 éven felülieknek, II. helyár!) — Tapolca, Ady (7): Pantaleon és a hölgyvendégek (mb. szí. dominikai film, 18 éyen felülieknek, III. helyár!) — Tokaj vendéglátóhaz (8) : Sebesseglaz (Forma 1) (szí. olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!)

— Krúdy (6): A Romeyke-ügy (szí. NSZK film. 14 even aluliaknak nem ajánljuk!) — Szirma (6): Egy másik férfi és egy másik nő I—II. (mb. amerikai- francia film, dupla és II. helv- ar!) — Hámor (6): Egy másik férfi és egy másik nő I—II. (mb. amerikai—francia film. dupla és It. helyár!) — Pereces (6) : Stadion-akció (mb. jugoszláv fiim).

KEDD

Kossuth rádió: 8 0«: Hírek.

— Kb. 8.26: A mai nap kulturális

programjából. — 8.27: Titok. Riport. — 8.57: Slagermuzeum. — 9.44: Rímek és ritmusok. —16.60: Hírek. — 10.65: MR 10—14. —

10.35: Kamarazene. — 11.15: Népdalok. — 11.39: Széchenyi látván naplójából.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. —

8.05: Sárközy István—Raics István : Reng már a föld — kantáta.

— 8.20: Az újjáépítéstől a paradicsomig. — 8.30: Hírek. — 8.38: Társalgó. — 10.30: Hírek. — M.J8: Zenedélelőtt.

II Volán 3. sz. Vállalat

(Miskolc, József Attila utca 70. szám, bejárat a Tüzér utcai személykapunál)

rali

(érti ÉiiÉezetict m ki

A költségeket a vállalat téríti. JELENTKEZÉSI FELTÉTEL:

• gimnáziumi érettségi bizonyítvány

• büntetlen előélet

Jelentkezés 1980. október 15-én 7 órakor az ebédlőhelyiségben.