Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-04 / 233. szám

Október: múzeumi hónap r Uj helyeken új kiállítások Különös jelentősege von Mis­kolcon a hamarosan megkez­dődő októberi múzeumi és mű­emléki hónapnak. Köztudott, hogy a Herman Ottó Múzeum elköltözött a Szabadság téri épületből a Felszabadítok út­jára, a pártbizottság «olt szék­házába. A megnövekedett le­hetőségekkel a nagyközönség számára is többet tudnak nyúj­tani. A múzeumi és műemléki hónapban mutatkoznak be elő­ször az új épületekben kiállítá­saikkal, egyéb programjaikkal, A múzeumi es műemléki hónap miskolci megnyitója hétfőn délelőtt 11 órakor lesz; a Herman Ottó Múzeum elő­adótermében Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyet­tese adja át a XIX. Istvánfíy Gyula néprajzi és honisme­reti gyűjtőpályázat díjait, ér­tékeli a pályázatot és mond megnyitó beszedet. A múzeum új epülete ad otthont • a Miskolci ! Képtar­nak, melynez Két évszázad magyar festészete című ál­landó kiállítását, egyben a megújult képtárat dr. Ladá­nyi József, a megyei tanács elnöke nyitja meg. A kiadott programtól eltérően október 11-én. szombaton délelőtt 11 órakor. Dr. Végvári Lajos művészettörténész. tanszék- vezető egyetemi tanár mutat­ja be a tárlatot, mely tartal­mazza a Petró-gyüjtemenyt, es melyhez hasonlóan gazda­got egyetlen más vidéki mú­zeum sem tudna saját anya­gából létrehozni. Műtárgyvédelem a népraj­zi muzeológiaban címmel ok­tóber 16-án délelőtt 11 óra­kor nyílik kiállítás a volt képtarban (Kossuth u. 13.), amely Borsod-miskolci Mú­zeum néven működik. A ki­állítást Eri István, a Múzeu­mi Restaurator és Módszer­tani Központ igazgatója nyit­ja meg. A megyei környezet- és természetvédelmi kiállításnak a ír. Rákóczi Ferenc Könyv­tár ad otthon,, dr. Pusztai Béla, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese, a* Me­gyei Környezet- . és Termé­szetvédelmi Bizottság elnöke nvitja meg október 31-en délután 3 órakor. Tudományos tanácskozások, más kiállítások, előadások, a múzeumi hétfők és a múzeu­mi napok rendezvényei egé­szítik ki a múzeumi és mű­emléki hónap miskolci, bor­sodi programjait. Sz— Ilyen méy nem volt I mm az tr A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat miskolci szer­vezete körlevélben hívta fel az. óvodavezetők figyelmét a nyelvianulas fontosságára. A pszichológusok és a pedagó­gusok már regen felismerték, hogy az idegen nyelvek ta­nulása a kisgyermekkorban (a 10. életévig) a leghatéko­nyabb. A TIT azt kéri, hogy az óvónők szülői értekezle­teken hívják fel a szülők fi­gyelmét a TIT kínálta nyelv- tanulási lehetőeegre. Kellő számú jelentkező esetén an­gol, francia, német; és orosz nyelvből indítanának tanfo­lyamot 60 órás, heti 1-szer 2, vagy heti kétszer 1 órában. A részvételi citj 383 forint, plusz a tankönyv ára. Az lenne az ideáiís. ha az óvo­dák a körzet általános is­koláival. azok nyelvszakos pedagógusaival is kapcsolatot teremtenének, íyg a nyelv- tanulás folyamatosságát biz­tosítani lehetne. A magyar gyermekek raj­zait is várják a Shankar in­diai nemzetközi rajzverseny­re. A pá'pázáton az 1965. ja­nuár elseje után szüléiéit gyermekek verje! nek részt lestményeskel, íajzokkal. A pályaművek témája kötellen. mérete viszont nem lehet ki­sebb 30X^0 centiméternek A készítésükhöz bármilyen anyagot használhatnak, csak fekete ceruzát nem. Mind­egyik versenyző hat rajzói, ihletve festményt küldhet be; ezeket nem szabad kere,ezni. A kí'pek náiolda'ára keil ír­ni — nyomtatott betűkké1 — a pályázg nevet, teljes címét, születési évét, nemzetiségét, a kép címét, valamint a szü­lő. a gondozó vagy a tanár nyilatkozatát arról, hogy a pályaművet a versenyző ön­állóan. segítség nélkül 198U- ban készítette. A pályaműveket az Orszá­gos Pedagógiai intézet eszté­tikai nevelési csoportjához kell beküldeni november el­sejéig. Századik előadásához érkezett a Miskolci Nemzeti Színházban 1975-ben bemutatott Csapodar madárka. Örömmel nyugtázom a hirt, meg persze ma gat a puszta tényt is. hogy ez a nagyon kellemes, szórakoztató reneszánsz komédia megette a száz előadást öt ev alatt, ami nem nagyon mondható el nehány más, ugyancsak a miskolciak által létrehozott produkcióról. Általában elszok­tunk a színházi jubileumoktól, s már az első ünneplésre alkalmas huszonótoaik elő­adás is ritka ünnep lenne, ha nem volna egri beriet. Volt viszont Miskolcon olyan előadás is, amely sohasem ment bérletben es mégis ritka szép pályát futott be. Röviddel a budapesti bemutató után, ahol Ruttkai Éva volt a főszereplő. Miskolcon is bemutatták Pavel Kohout színpadi remekét, az Ilyen nagy szerelem című játékot. A pre­mier napján 1959. március 21-ét mutatta a kalendárium, s mert a nagyszínház akkor éppen átépítés alatt állt, a bemutatót a Déryné utca 5, alatti, akkor iiiromszáznegy- ven férőhelyes kamaraszínházban tartották. (Mert akkor volt még Miskólcnak állandó kamaraszínháza, amely csak színház volt, s igen emlékezetes előadások színtere: hosszú evekig ez volt a város igazi színháza.)' A közönség igen nagy érdeklődéssel várta az előadást. Részben a fővárosi bemutató híre indokolta a várakozást,' részben pedig annak az új valaminek a megismerése, amit e darab ígért. Akkoriban ugyanis meg nem voltak mindennaposak színpadunkon a dísz­leté nélküli, sötét körfüggöny előtti előadások, nem volt megszokott a tér- és idősíkok egy- bemosása, az egyetlen játéktérén több hely­szín érzékeltetése. Az Ilyen nagy szerelem e tekintetben úttörő volt Miskolcon. Szín­padra állítására Nyilassy Judit, a színház akkor elsőeves rendezője kapott megbízást. I.idát. női főszereplőjét Szerttirmay Éva ala­kította (akinek, betegsege idejen. néhány al­kalommal a rendező vette át a szerepet). Pétért Csiszér András, a feleseget Vargha Irén. Milánt Verdes Tamás, a: anyját Gyar- mathy Anikó, a pincért Szabados Ambrus — akinek két kis jeleneiére mindmáig élé­sén emlékszik, aki látta —, s akit talán elsőként kellett volna említeni, Némethy Ferenc volt a Taláros úr, * aki huszonegy miskolci színházi esztendejének egyik leg­kiemelkedőbb alakítását produkálta. Hz említettek közül Csőszer ma is a színház aktív tagja. Szabados pedig nyugdíjasként igen aktív színész. Váratlan és páratlan siker volt az Ilyen nagy szerelem. Valami nyolcvan előadást ért meg a Kamaraszínhazban, húszat pedig tá­jon, a megye legnagyobb helységeiben. Nem egészen két év alatt jutott el a százas jubi­leumhoz. (Adódtak előadása közben ma már derűsen megmorolyoglato momentumok is. A szereplőket a nézőtérről szólítják fel a színpadra, s eleinte akadt néző. aki lepisz- szegte a mellette ülő és közbeszóló színészt.) 1961 első heteiben értünk el a százas jubi­leumhoz; harmincezer néző látta addig. Ekkor a 9S. előadást már a nagyszínházban (amelyet időközben aladtak) rendeztek meg. s a jubileum fényét emelendő. Ruttkai Ottó akkori igazgató három előadásra vendégsze- replóként meghívta Ruttkai Évát. a darab pesti sikerének fő leietemenyeset. Óriási siker volt a .98. és a 99. előadás is. a száza­dikra pedig váratlanul új Péter lepett be Csiszér András helyett: egy fiatal színész, aki második éve volt akkor a társulatnál. Latmovits Zoltánnak hívták. Ekkor, az Ilyen nagy szerelem századik előadásán játszott először együtt Ruttkai Évával. Minden bi­zonnyal itt, ezen az előadáson kezdődött az, ami ugyan magánügy, de napjainkra már színháztörténeti adalék is. Láttuk kettejük­kel, milyen is az Ilyen nagy szerelem... BENEDEK MlKl.OS Pulóver, nyakkendővel Hétköznapokon a férfiak le­zseren elegáns viseletévé lépett elő a pulóver. Az üzletekben is több fazonból válogathatnak, mint a nők. Az első, V-kivágású model­lünk most is a legdivatosabb fazonok közé tartozik. Ele­gánssá teszi a pulóvert is a nyakkendőviselet. Hűvösebb napokon lelek - melegítőként, zakó alatt is viselhető. Az aprókockás tweedöltönyhöz jól ülik a kerek, mély kivágású puló­ver Passzrésze bordás kö- icsü. es két gombbal záró­dik. Érdemes felfigyelni az ing­gallérok vonalára is. A di­vattervezők szerint a fazon­juk tovább nem keskenyedik. A vékony csíkos és az apró kockás diszkrét mintájúak a legdivatosabbak közé tartoz­nak. A mának, minden kornak szól Wotan népe Az operairodalom történe­teden hihetetlen és paraílan statisztikát szolgáltatnak az idei bayreulhi előadások. Augusztus vegéig az öt héten át tartott, programban a Par- sifal volt a „legwagneribb ’ é.s legemelkedettebb hangula­tú produkció. Rendezője a nagy zenek öl tő unokája Wolfgang Wagner, aki az ünnepi játékok irányótja is. A legéidekcsebb A bolygó hollandi volt, amelyet a drez­dai operatársulat fiatal ren­dezője, Harry Kupfer és a .magyar Sikora Péter díszlet- {tervező állított színpadra. Ok (ketten a különös koncepció. értelmi szerzői, és méltán arattak nagy közönségsikert. SZÁZEGY FÜGGÖNY A legtöbb támadás, vita az ötödik éve műsoron tartott Ringet érte. Pierre Boulez vezényelte es a rendező Pat­rice Chéreau olyan modern megoldásokat alkalmazói:, amelyek miatt a „fél világ" a fejét csóválta. Még - a műit évben is füttykoncerttel til­takozott a közönség. Érdekes módon az idén — igaz,, hogy csiszolt, finomított az előadá­sokon a rendező — már meg­bukó! len, sót az utolsó elő­adásokon soha nem tapasz- úrit ovációval ismertek ele Másfél óráig tartott a taps­vihar a Tetralógia záróda- raoja. az Istenek alkonya befejezése uián. A művészek — holtfáradtan ugyan — százegvszer jöttek a függöny eie: Brünnhiide szerepében Gwyneth Jones, Siegfried- ként Manfred Jung, meUet­tük Franz Mazura, Fritz Hübner. Jeánnine Altmeyer. A világhírű kórusban számos magyar művész is énekelt, Divéky Zsuzsa —■ aki tíz eve közreműködője a bayreúthi ünnepi játékoknak' —, Markó Éva. Békás Janka. Békás János, Galambos László, a budapesti opera tagjai. Mint ahogy képünkön látható, ezt a müvet is alaposan korsze­rűsítette a rendez^ fifoiy»!- le a mondavilágból! és egy költői negyedbe helyezte. A drámai istenek .. alkonyának tanúi a fáradt muniuisak. ok osztoznak Brünnhiide fájdal­mában *s. j LISZT ÉS WAGNER Wagner zenéjének híveire a műT században azt mond- ták. bolrpncjoJc. \ygy feltűné­si viszKetegscgben szenved­nek. a Wagner-rajongók ma azt mondják, ez a zene min­den emberi szónál érzéke­nyebben. találóbban fejezi ki ,a Jéie^ .legmélyebb érzelme- jijús A fesztiválok alkalmával programok halmaza. kiSUítá- “sok sora. emlékeztet és 'mu­latja be családjának tevé­kenységet is. Az utcát, ahol a Wagner-villa áll és az ő nevét viseli, sétálóutcává ala­kították. a család elhunyt tagjai után a zenedrámák hőseiről is utcákat neveztek el. A Festspielhaus parkjá­ban Liszt, Wagner és felesé­ge., Cosima' szobrait helyez­ték el. A Wahnfried-villá­ban, amely ma múzeum, al­kalmi kiállításokat rendez­* Ac Istenek alkonya modern, kikötői környezetben Wagner a mának, minden, kornak siók lek. Cosima Wagner halaik­nak 50. évfordulója alkal­mával bemutatták, életművet. A század legnagyobb asszo­nyának tartották, mert férje halala ulán példátlan aka­raterővel. zsenialitással ...fel­támasztotta” és a jövő szá­zadnak átnyújtotta Wagner életművét. Mint Liszt leányát bizonyos mértékben magyar­nak tartották, ö így beszélt erről,; „fűljem zenéjét a ma­gyarok értették meg először, a saját hazájában kigúnyol­ták, elgáncsolták, a magyar közönség ezt soha sem tette meg. Abban is van valami igazság, bár különféle vér folyik ereimben, hogy lobba­nékony lelkesedésemet a ma­gyarnak tulajdonítom”. Cosi­ma halala szívbajt váltott ki fiából. Siegfried Wagnerből, aki csak néhány hónappal élte töl anyját. -Halálával vé­get ért az a korszak, ame­lyet az apa kezdett meg. a •íeieseg folytatott és a fiú zárt be. Életét ugyancsak kiállí­táson ismerhette meg az idén f a közönség. Egy másik érdekes kiáJlí- tájon egy évszázad karikg- 1 túráiból válogattak a Wag- ner-család tagjairól. Mulatsá­gos és találó rajzokon ma­gasztalták egekig, vagy kiál­tották kontárnak Wagnert, akiről életrajzírói feljegyez­ték, hogy Shakespeare és Napóleon kivételével senkiről sem írtak annyi dicsérő ma­gyarázatot és ócsarló bírála­tot. mint róla. EGY EGYSZERŰ sírdomb Meglendítő élmény a Wanníried-vula fényűző sza­lonjában hangversenyt hall­gatni. Wagner zongorája ott áll a régi helyén, a vendé­gek azonban óránként vál­toznak. akik itt hallgatják a leghíresebb régi énekesek le­mezfelvételeit. Az épülettől néhány méterrel távolabb, a kert mélyén egyszerű sír- domb áll, alatti pihen Wag­ner és feiesege, Cosima. „Wotan nepe” családja, tár­sasága pedig a bayreúthi te­metőbe költözőt. Liszt sírja telelt kápolna emelkedik, kö­zelében a családtagok, a ba­rátok. a zenedrámák életre- keltői. Midnazok. akik el­hagyták Wagnerért hazáju­kat, hogy őt szolgálják. A magyarok közül Hans Rich­ter. Müller Mária, de anglia- ból. Amerikából származókat is ki lehet betűzni a ré* sírköveken. Valamennyien Waton népéhez tartoztak... ERDOSI MÁRIA Pályázat az indiai nemzetközi rajzversenyre Századszor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents