Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-30 / 255. szám

Nagy iskolák között a legjobb Sportolók a Selyemrétről Kezdeményezni kell A megyei szövetségben — kosárlabdáról j|c Terpeszbukfencből spárga. Ezek a gyerekek már a 3. osz­tályban megismerkednek a tornasport alapvető elemeivel. + A pályakarbantartás jutalma a focicsata, melyben Lénárt Zoltán testnevelő tanár is részt vesz, a gyerekek nagy örö­mére. (Sólymos László felvételei) Ha megtervezték volna, ak­kor sem lehetett volna be­tartani jobban a fokozatos­ság elvet a miskolci 8. szá­mú Általános Iskolában. Ez az iskola ugyanis az 1977— 78-as tanévben harmadik, az 1978—79-es tanévben máso­dik, míg az 1979—80-as tan­évben első lett Borsod-Abaúj Zemplén megyében a 17 ta­nulócsoport feletti iskolák sporttevékenységének érté­kelésében. Ezt a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya által meghirdetett, és a megyei diáksporttanács ál­tal értékelt versenyben érték el. Az öt testnevelő külön ta­nári szobájában beszélgettünk Varbóczi Bélával, aki egyik felelőse az iskolában folyó testnevelési és sportmunká­nak: — Tizenegy éve működik testnevelő tagozat nálunk, az összes évfolyamon. A harma­dik osztályosokkal már szak­tanárok foglalkoznak. Nyu­godtan állíthatom, hogy a 890 tanuló mintegy kilencven százaléka rendszeresen spor­tol, hiszen a normál osztá­lyokba járókkal is foglalko­zunk. — Hogyan vázolná fel rö­viden az iskola testnevelési munkáját? — Az alapot a tömegsport képezi. Az alsó négy osztály­ban próbáljuk megszerettet­ni a gyerekekkel a sportot, a mozgást. Az 5—6. osztály a kiválasztó szerepet tölti be. Ez a legnehezebb, hiszen itt irányítjuk a képességek alap­ján a tanulókat egy-egy sportágra. Természetesen ki­emelten foglalkozunk atléti­kává!, tornával, és úszással. A nehézségeket az okozza, hogy a sportot a sok tanulni- való miatt nem könnyű ösz- szeegyeztetni. A 7—8. osz­tályban a legjobbak a minő­ségi sportba kapcsolódnak be, elsősorban labdajátékok­ba. Ök jelentik az egyesüle­tek utánpótlását, no meg a középiskolák sportkörét erő­sítik a későbbiek folyamán. Éppen ezért kapcsolatban ál­lunk a középfokú intézmé­nyekkel és a város sport- egyesületeivel. — A felszereltségünk na­gyon jó, minden es2Íköz ren­delkezésre áll. Két, 19x8 mé­teres tornatermünk és egy nagy iskolaudvarunk van, ahol női és férfi tornát, lab­darúgást. kézilabdát, kosár­labdát, röplabdát tanítunk. Végül néhány adat. A szü­netekben 33 gyakorlatsorból álló tornát tartanak, a test­nevelés tagozatra járó 200 ta­nulóból valamennyien vala­melyik egyesület sportolói, a mozgalom követelményének alapszintjét, havonta 32 órá­ban foglalkoznak tömegsport­tal, egy nevelő négy sport­ágat (összesen 20-atü oktat). Mindez hozzájárult ahhoz, hogy több országos versenyen győztek, vagy előkelő helye­zéseket értek el. Nem meglepő, tehát, hogy ez az iskola végzett a me­gyei értékelés élén. (darab) Alig löbb mint másfél éve ala­kult újjá a megyei kosárlabda- szövetség, alig több mint másfél éve lett a Magyar Kosárlabda­szövetség főtitkára Horváth Fri­gyes. A szövetség és a főtitkár találkozott a Miskolcon megtar­tott elnökségi ülésen, ahol Bor­sod megye kosárlabda-sportjá­nak helyzetéről vitatkoztak. Nyolc (!) kérdés köré cso­portosította a szövetség a vi­tára serkentő elképzeléseit, eredményeit. Természetes, mindegyikről nem áll mó­dunkban beszámolni. így in­kább néhányat kiemelünk. Kevés az NB-s csapatok száma. Ez tény, hiszen az NB I-ben mindössze a DVTK női csapata szerepel, NB II-ben sem annyi, mint lehetne. A főtitkár szerint elsődleges cél lehet, a férfiakat is az NB I-be felhozni, a DVTK-t pedig úgy megerősíteni, hogy szélesebb alapokra kell he­lyezni az utánpótlást, minél több tehetséges fiatal bevo­násával. A közép- és általános is­kolák versenyei menetrend­szerűen lebonyolódnak. (Hor­váth Frigyes: — Öröm hal­lani arról a munkáról, amit a miskolci iskolák eredmé­nyessége mögött feltételezni lehet.) Az edzők száma lehetne több. Sőt, azon testnevelők száma is több lehetne, akik szívügyüknek tekintik a ko­sárlabdát. Mert tapasztalat az, hogy egy-egy oktatási in­tézmény sportjellegét nagy­ban meghatározzák a testne­velők. A főtitkár konkrétan a 8. pontra is rákérdezett, ami így hangzik: „A kosár labda­sportra megfogalmazott V. ötéves terv végrehajtásának heiyzéte. a VI. ötéves tervi elképzelések.’’ Azonban ilyen nem volt, és jelenleg sincs. A megyei szövetség OTSH-, illetve megyei kezdeménye­zésekre várt. Egyöntetű volt az értekezlet végkicsengése. Ma, az önálló kezdeményezé­sek időszakában nem kell várni a központi elképzelé­sekre. javaslatokkal, konkré­tumokkal kell fordulni a fel­sőbb szakmai és hivatali szö­vetségekhez. szervekhez. Eh­hez azonban egyet minden­képpen tudni kell: mit aka­runk. A megyei kosárlabda-szö­vetség tudja, mit akar. Re­méljük. elképzeléseihez meg­kapja a megfelelő támogatást az „illetékesektől” ... D. TÓTH B. — Mindehhez megvannak a tárgyi feltételek? gyerekek 92 százaléka telje­sítette az Edzett ifjúságért Norvég győzelem Bernben Tegnap este újabb világbaj­noki selejtezőt játszottak a IV. csoportban, melyben négy nem­zet válogatottja mellett Ma­gyarország labdarúgó-váloga­tottja próbálja majd megválta­ni a spanyolországi VB repülő­jegyét, indulási jogát. A késő esti mérkőzésen az eddig még egy találkozót sem vívott Svájc, hazai pályán 2:l-es vereséget szenvedett attól a norvég válo­gatottól, mely otthonában csak döntetlenre volt képes a romá­nok ellen. Sokan kérdezhették önma- guktól, vajon ki hitte volna, hogy Svájcnak ilyen jó csa­pata van, Mennyire irigy­kedve nézitük ragyogó közép­pályásaik, Botteron és Tan­ner szervezői munkáját, pontos labdáját. És a csatá­rok közül a villámgyors két szélsőt: Elsenert, Schönen- bergert. Középen a kiismer­hetetlen Barberis arra is ké­pes, hogy az ellenfél hóna alól gólt rúgjon, s lehetetlen szögből is tud kapura lőni, hogy annak védésére a ka­pusnak minden tudására szükség volt. Mégis kikap­tak az eddig jó kabalának bizonyuló berni Wandorí- stadionban. Hogy miért? A norvégok elsősorban védekező taktikával játszot­tak, de Thoresten és P. Ja­cobsen személyében két olyan fantasztikusan gyors, jól cselező és jól lövő (a fe­jelésről már nem is beszél­ővé) csatárral rendelkeznek, akik ketten néha teljesen szétzilálták a svájciak vé­delmét. tulajdonképpen ez a tényező döntötte el a mérkőzés sorsát amellett, hogy a második félidőt tel­jesen végigtámadó svájciak négy, úgymond százszázalé­kos gólhelyzetet is kihagy­tak. Jó színvonalú találko­zót játszott a két együttes, amelynek lefújása után ala­posan főhet a Mészöly—Me­zed kettős feje. Most már láttuk a románokat, az an­golokat, a svájciakat és a norvégokat. Pillanatnyilag valamennyien jobbak a mi válogatottunktól, persze a ■labdarúgásban minden lehet, de azért csodák itt sincse­nek ... A IV. csoport állása: 1. Románia 2 1 1 — 3:2 3 2. Norvégia 3 1 1 1 3:6 3 3. Anglia 2 1 — 1 5:2 2 4. Svájc 1 — — 1 1:2 0 D. Gy. íamm föl* 20 9 \o * ^ ^ A második Panama-csatorna terve Egy japán cég tervet ké­szített egy új, szélesebb Pa­nama-csatorna építéséhez, amely a jelenlegitől nyugat­ra helyezkedne el. A csator­na hosszát 98 kilométeresre tervezték és még háromszáz­ezer tonna vizkiszorítású ha­jók is tudnának rajta közle­kedni. A csatorna építéséhez több mint 8 milliárd dollárra lenne szükség és mintegy 10 évig tartana, amíg elkészülne. Timsós tó Csehszlovákia „holt tenge­re” a Chomutov melletti tim­sós tó, amelynek vizében kö­rülbelül egyszázalékos a tim- sótartalom és ezért semmi­A gyors lyen élőlény nem tud megte­lepedni benne. Ezenkívül az egész világon még csupán egy helyen van olyan tó. amelynek vizében timsó ta­lálható: Kaliforniában. olvasás tudománya A szokvány olva­só átlag 200 szót tud percenként felfogni, ezt azonban a négy­szeresére, sőt tízsze­resére lehet növelni, ha szemünkkel szla- lomozva sietünk vé­gig a sorokon. Dinamikus olvasási tanfolyamokat a nyugatnémet népfő­iskolákon rendszere­sen rendeznek, tíz­hetes turnusokban. Hetenként egyszer egy kettős órán, nyilvánosan tehet eleget olvasási köte­lezettségeinek a hall­gató. A többit napi edzés keretében ott­hon. Egyiküket-másiku- kat a tanfolyam ele­jén kisebb sokk ér­heti : a kezdésnél a párhuzamos sorba nem lehet átlátni. A dinamikus olvasás ugyanis, mint a gyorsolvasás techni­kája, az ujj segítsé­gével valósul meg, amely, mint valami olvasókészülék. a mutató szerepét tölti be. Ez azonban még nem elég ahhoz, hogy valaki gyor­sabban tudja az ol­vasmányait befogad­ni. A jelszó az, hogy meg kell szüntetni az olvasással kap­csolatos gátlásokat és rossz beidegzéseket. Ráadásul alapelv, hogy olvasás köz­ben nem szabad a szöveget motyogni. A közönséges olvasás alatt általában a szöveget egyidejűleg el is motyogják — teljesen mindegy, hogy az illető ezt hallja is, vagy sem — a gyors olvasás azonban optikai ol­vasás. Az ajkmozgás tilos, különben csök­ken az olvasás se­bessége: átlag mind­össze 150—200 szót tudunk kiejteni per­cenként, a motyogás nélküli olvasással ez a négy-ötszörösére nőhet. Az is fontos persze, hogy az em­ber tekintete ritkán fixálódjék, azaz egy- egy sorban csak ke­vésszer álljon meg. A szokvány olvasó soronként 5—6 meg­állással kezdi, a gya­korlott olvasó 2—3- mal is beéri. Mindez persze elég elvontan hangzik. A valóságban viszont meghökkentő, hogy a tanulási folyamatban mennyi nehézséggel kell megbirkózni. Az előre-, hátra- és a több soros olvasásról van ugyanis szó. A piramis alakú, a la­pátoló, a szlalom­olvasásról, a sorhoz kötöttségek elhagyá­sáról, valamint a szelektív olvasásról, szemgyakorlatokról és folyamat-ábrák készítéséről. Az utóbbi az olvasmány lényegét tartalmazó, áttekinthetően elren­dezett, találóan meg­fogalmazott és ér­zékletes leírást je­lenti. Címszavakkal és grafikus eszkö­zökkel törekszenek az olvasottak feldol­gozására. A kétkedők azt ál­lítják, hogy a gyor­sabb olvasás egyút­tal szükségszerűen felületes olvasást is jelent. A gyors olva­sás szakértői erre azzal vágnak vissza, hogy az olvasó-edzés elsősorban szellemi edzés. Az edzés so­rán ugyanis kevés gyakorlattal nemcsak gyorsabban tanulnak meg olvasni, hanem az információkat is megtanulják jobban és biztonságosabban befogadni. A megér­tés foka a kezdeti 50—60 százalékról a tanfolyam végére el­éri a 80—90 százalé­kot is. A dinamikus olva­sás négy különböző olvasási technikája közül a legmagasabb szintű a lapátoló (scoop). Ám, ha va­laki „csak” szlalom­ban viharzik végig a sorokon, már akkor is elérte a második legnagyobb sebessé­get. A legnagyobb „túrával” persze csak akkor olva­sunk, ha gyorsan felfogható, tehát könnyű és szakmai­lag ismerős olvas­mányról van szó. A „dinamikus olva­sásra” való képzés olyan program ered­ményeképpen jött létre, amelyet Wal­ter Niesel profesz- szor vezetése alatt a hamburgi, kiéli és bochumi egyetemen dolgoztak ki, és amelynek a tovább­fejlesztésén folyama­tosan dolgoznak. Az olvasó-edzők súlyt helyeznek arra, hogy a tarka összetételű olvasócsapat tudja: a gyors olvasástól nem lesz senkiből zseni. A gyors olva­sás csak az infor­mációfelvételi ké­pességet fejleszti. Amint azonban töb­bé-kevésbé nehéz szövegek feldolgozá­sáról, sőt megtanu­lásáról van szó, a konvencionális olva­sás egyenrangúvá válik a dinamikus olvasással. Aki dolgozik, sokáig él Ternur Vanacsa kolhoztag, aki az Abház ASZSZK-ban éi. a 1X1. születésnapját ün­nepelte. Teaűltetvényét több mint fél évszázaddal ezelőtt alakította ki, és amióta a nö­vények teremni kezdtek, azóta minden évben két és fél tonna tealevelet szed le róluk. Még soha nem volt beteg, látása és hallása kitű­nő. .. Kerékpárral kel át az Atlanti-óceánon A nyugatnémet A. Butterit vízi kerékpárral akar átkel­ni az Atlanti-óceánon. A ke­rékpár, amelyet erre a célra kontsruáltak, 2,2 méter szé­les, 1,8 méter magas, és len­cse alakú. Butterit arról még nem nyilatkozott, hogy meny­nyi idő alatt akarja megten­ni az utat. azt azonban már kiszámította, hogy 2,3 millió- szor kell lenyomnia a pedált. A dán igazságügy-minisz­ter 400 új cella építését ja­vasolta a dán börtönökben. Az ehhez szükséges eszközök mellé 224 új börtönalkalma­zottat is akar. Mindennek az Miért sós az Aral-tó vize? A tudósokat régóta foglal­koztatja az a kérdés, hogy honnan származik az Aral- tó vizének sótartalma. Hosz- szú kutatások után megálla­pították, hogy a só a Kara- kum-sivatagból áramlik egyetlen megszakítós nélküli folyamatban a tóba. azokban a föld alatti folyókban, ame­lyek a Tien-san hegység nyúl­ványaitól indulnak el és át­haladnak a sivatag alatt. Kevés a cella oka az egyre növekvő bűnö­zés. Még 1974-ben 3500 em­bert küldtek börtönbe vagy ítéltek pénzbüntetésre, idén a bűnözők száma 7600-ra ug­rott.

Next

/
Thumbnails
Contents