Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-28 / 253. szám
Vitatják, javítják Mit eszik a gyerek! értelmiségiként, kazánkoTSbb lesz, Jobb less Mennyit ér az acél, ha diósgyőri? Interjú « miniszterhelyettessel A Lenin Kohászati Müvek nemesacél finomhengerüzemé- nek' egyik reszlete A kérdés hamleti méretűvé úgy tupirozható, ha így tesszük fel: enni, vagy nem eivm ... A gyermek- és diákétkeztetésről van szó. A vonatko- ko7Ó kormányhatározatot — mely szerint a szervezett étkeztetésben részesülő tanulók aránya Borsodban is eléri a 45—50 százalékot — ebben a tervidőszakban nem .sikerül megvalósítani. Lépni kell! A téma sok vizsgálódás tárgyát képezte, több fórumon foglalkoztak vele. A népi ellenőrök alapos felmerést végeztéik, konstatálva, hogy a helyzet javul, de az előrehaladás nem elég gyors. Napirendre tűzte a témát a Szakszervezetek Borsod, megyei Tanácsának elnöksége is, kibővítve, figyelmet fordítva az üzemi étkeztetés helyzetére is. A mai végrehajtó bizottság ülésen a megyei tanácson összegzik a tapasztalatokat. s vitatják meg azokat a javaslatokat, amelyek a gyermekétkeztetés helyzetét vannak hivatva javítani. Mielőtt a konkrétumokra térnél k át, szabadjon néhány személyes és általánosítható megjegyzést tenni... A gyereket (felnőttet, nőt, nyugdíjast, rokkantat, értelmiségit. kazánkovácsot stb.) semmi sem bosszantja jobban, mim az, ha őt csak gyerekként. (felnőttként, nőként, nyugdíjasként, rokkantként, Városunk legnevezetesebb üdülőövezete Tapolca, amelynek már elkészült a rendezési terve. Mint már arról hírt adtunk. a tervezőasztalokon megálmodtak Miskolc-Tapolca társas üdülőtelepének tanulmánytervét. A tanács megrendelésére a Budapesti vácsként si-b.) kezelik. Az ilyen megkülönböztetés elválaszt, s nem összeköt. A vélt előnyök hátrányos helyzetet teremthetnek. Az a vicc jut az eszembe, mely szerint a lelkes és segítőkész emberek átkísérik a zebrán a rosszul látó. öreg nénit, csakhogy jót cselekedjenek, csakhogy kipipálhassák a „segítsünk az időseken" felajánlást... Más kérdés, hogy a néni nem is akart, átmenni az utca túlsó oldalára ... Ki a gazda? Szóval: ha külön témaként kell foglalkozni a gyermekes diákétkeztetéssel, akkor az azt jelenti, hogy baj van a gyermek- és idákétkeztetés- sel. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy a hajdan híres magyar vendéglátóipar olyan akut problémákkal küzd. amelyek legszembetűnőbben a fiatalok ellátásában (illetve ellátatlanságában! jelentkezik. Tekintsünk most. el attól, hogy az étkezőhelyet, menzának. étteremnek, kifőzdének, üzemi konyhának nevezik-e, s azt se vegyük figyelembe, hhogy ki a gazda; az isko- • la-e, valamely intézmény-e, vagy valamelyik hivatalból, felkent vendéglátó vállalat-e. . . Aki éhes-, és asztalhoz ül. az nem a zöldség és a hús beszerzési gondjait firtatja. Nem érdekli a nyersanyagnorma. nem az foglalkoztatja elsősorban, hogy kinek, vagy minek a nevével jegyzik a cégét. Egyszerűen: szeretne jóllakni, kedvére valót enni, a kor színvonalához méltó körülmények között kielégíteni a táplálkozási Műszaki Egyetem városépítési és lakóterület-tervezéü tanszékének munkatársai igen szép ötletekkel álltak elő. Akiket érdekelnek ezek a ; tervrajzok, a tanács II. kerületi hivatalának műszaki osztályán a fogadónapokon megtekinthetik. ronómiai élvezetet is szemezzen. Elrugasz-kodtu n k vol na ? Túl magasra állítjuk a mércét? Gondoljunk arra. hogy az üzemi konyhák, menzák, mostani kosatosai lesznek a keszpenzf-izeteses \endeglatas majdani vendégei. A tanácsi testület elé terjesztett jelen-tes szerint ebben a tanévben a napközis ellátásban részesülő borsodi általános iskolai tanulók aránya 30,7 százalék, a szervezett étkezésben pedig 37,9 százalék vesz részt. A vendéglátóiparban a szervezetien keretek között étkezőkkel együtt az ellátottak aránya eléri a negyven százalékot. Megyénkben a középiskolások kétharmada, a szakmunkástanulók gyakorlatilag teljes egesze szervezett körülmények között étkezik. (A városokban valamivel jobb a helyzet, mint vidéken, de például Miskolcon, az erőfeszítések ellenére sem minden igényt kielégítő az ellátás.) A diák folyta ti éhes A körülmények szerencsés vagy szerencsétlen egybeesése folytan a gyermekélelme- zes felelősei azt javasolják, hogy végre szakemberre, szakvállalatra kellene bízni a diákétkezteést. Az iskolák többségében ugyanis a konyhák túlterheltek, s a saját működtetésű vendeglátóhe- lyeken a szakmai és a fogyasztói érdekvédelem nem megfelelő. A vállalati, szövetkezeti kezelésbe vett konyháknál — állítja a javaslat —, az ártámogatás és a közvetlen beszerzés miatt olcsóbba és tartalmasabbá tehető az étrend; részint a másfajta pénzügyi elszámolás miatt, részint pedig a nagyobb hozzáértésből adódóan. Más téma. de azért idetartozik,: hogy a korábban monopolhelyzetben levő vendéglátó vállalatok érdeklődése — éppen a nagypénzű, étlap szerint étkező vendegek megcsappanása után — fokozatosan a kisebb, de biztosabb bevetett hozó diákétkeztetés irányába fordult. Ésszerűnek tűnik a megyei tanács végrehajtó bizottságának ajánlása. Nincs okunk kételkedni abban, hogy szakvállalat szakszerűbben látja el azt a funkciót, amelyet eredményes volta miatt a folyton éhes diák egyetlen mondattal, korántsem szakszerűen, de a mindenkor: fogyasztó perdöntő véleményével így jellemezhet : degeszre ettem magam ... Hazánkban egyedül H ej> y - álján, l’alháza környékén lehet periitet találni. A bánya mellett őrlőművet létesítettek. A finomszemcsésre darált periitet eddig főleg könnyűszerkezetes elemek gyártására használták: jelentős mennyiséget exportáltak belőle Ausztriába és Nyu- gat-Németországba. Nemrégen Ausztriában eredményes kísérleteket folytattak a perlit hőszigetelőként történő alkalmazására. Régi, rossz szigetelésű épületeknél. melyek lebontása és helyükbe újak építése üiltséges lenne. kitűnően vizsgázott az új, „Termo- pucc” nevű vakolat, melybe a színező és víztaszító anyagokon kívül megfelelő arányban periitet kevertek. A vakolat porszerű anyagához vizet adnak, amelynek hatására olyan képlékeny anyag keletkezik, amit a falra gépKorszalcváltós jellemzi napjainkban a magyar acélipart: alapvetően megváltozik az elavult, hellyel-közzel majd évszázados gyártási technológia. Novemberben Diósgyőrött, a hazai kohászat egyik bölcsőjében avatnak új üzemet: befejeződött a Lenin Kohászati Müvek kombinált acélműve tiz- miliiórd forintos beruházásának első sznkasza; termelni kezd a konverteres acélgyártó berendezés. Jövőre Dunaújvárosban helyezik üzembe az első kon- veriert. majd 1982-ben ismét Diósgyőrre figyelhet a közvélemény: elkészül az elektromos acélgyártó kemence, továbbá a folyamatosan öntő berendezés. Eldőlt tehát a hatvanas évek ..fejleszteni, vagy sorvasztani?” vitája, s a szakemberek véleménye szerint kedvezően döntöttünk. Hogy mi indokolja, mi teszi gazdaságossá e költséges megúju'ást. arról Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettessel, az LKM korábbi vezérigazgatójával beszélgetünk. — A világ országai a vas- kdhászati termékekből ma is önellátásra törekszenek. Az ipar alapvető nyersanyagának. az acélnak importálása minden gazdaságnak nagy terheket jelentene, ezért az iparilag fejlett országok acél- termelésüket annak ellenére •magas szinten tartják, hogy a kohászati alapanyagokat, a vasércet és a szenet külföldről szerzik be — mondja a miniszterhelyettes. — A nemzetgazdaság egy viszonylag magasabb fokának elérését követően még a fejlődő országok is saját vaskohászatuk kiépítésén fáradoznak. — Az egy főre jutó acélteimelés olyan nemzetközi mérce, amellyel olykor epv-egy ország fejlettségét is jellemzik. Magyarország hol áll e ranglistán? — Az ENSZ európai gazdasági bizottságának elemzése szerint az acéltermelés hazánkban arányos az egy főre jutó nemzeti jövedelemmel. Évente négymillió tonna acélt gyártunk, hozzávetőleg négyszer annyit, mint 1950-ben, s az egy főre jutó pel vagy kézzel felvive; sima. színes, hőszigetelő felületet lehet kapni. Rendkívüli hőszigetelő hatása miatt jelentős energia- megtakarítás érhető el. Az osztrák cégek egvre nagyobb mennyiségű periitet rendelnek, emiatt a Hegyaljai Ásványbányák Madi Központjának perlitexportja 10 százalékkal emelkedett ebben az évben A Fűzfői Nitrokémia is megkezdte az új valókat előállítását. Hatvanmillió forintos költséggel új gyárat épít. hogy elláthassa a magyar építőipart. Hegyalján újabb perlitva- g.yon után folytattak kutatásokat. melyek igen kedvező eredménnyel jártak. Az előzetes becslések szerint a készletek 2000 után is biztosítják e fontos anyag bányászatát. (imreh) acéltermelésben, a világ 49 önálló kohászattal rendelkező 'állama között középütt, a huszonötödik-huszonnyolcadik helyen állunk. — A folyamatban levő fejlesztések hatására feltételezhető. hogy előbbre rukkolunk? — A technológiai korszakváltásnak nem a mennyiségi növekedés az elsődleges célja. Az MSZMP Központi Bízót Lságának 1977. október 20-i határozata kimondta: a kohászat fejlesztésének fő követendő útja a minőséget javító termékszerkezet-változás. a magasabb értékű kohászati termékek arányának növelése. A magyar vaskohászat. az évi négymillió ton-, nás acéltermeléssel fedezi a felhasználók, így a gépgyártó ipar. a közlekedési eszköz-gyártás. a háztartásigépgyártás. az építőipar, a bányászat. a fémtömegcikk- gvárlás. valamint a lakosság igényeit. Megszűnt az ötvenes évek hiánygazdálkodására jellemző ..acélelosztási” rendszer. A teljességhez tartozik viszont, hogy a hengersorok teljes kapacitásának kihasználásához kevés a négymillió tonna acél: 600— 800 ezer tonnát máshonnan kell beszereznünk, s ez egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Vagyis a vaskohászati termelés gazdaságosságának növelése és a folyamatos gyártás biztonsága érdekében előnyös lenne valamelyest több acélt előállítanunk. Ám ezt az dönti el. hosv a következő években milyen áron tudunk vasércet és kokszot vásárolni. — A nemzelközi szakosítás és termékcsere a tőkés és a szocialista országokban egyaránt természetes. A magyar vaskohászat mennyiben támaszkodik a szocialista integrációra? — Számunkra az integráció létkérdés. A vasérc 86 és az imnort kohókoksz 50 szá- za’ékát a Szovjetunióból vásároljuk. a koksz tetemes része Csehszlovákiából és Len- svelor.s7Ó°hól érkezik. A Szovjetunió mellett, szoros kapcsolatban állunk Jugoszlávia. Lengyelország. Románia é.s az NDK vaskohászatával is. A termékcsere már kialakult ám a termékszerkezet további szűkítést, hez-korszerűsítéséhez még nasvobh szakosodásra van szükségünk. Itt említem meg azt hogy. a Lenin Kohászati Müvek 80 tonnás konverterét NSZK-beli cég szállította, az üstmetallurgiai berendezés svéd. a 80 tonnás acélgyártó villamos kemence és a folyamatos öntőmű pedig japán gyártmány. — Az évszázados Siemens—Martin technológiát fokozatosan felváltó új eljárások. milyen előnyöket ígérnek? — Ami a minőséget illeti: néhány, speciális célra, általában kis mennyiségben készülő acélfajta kivételével a magyar ipar is képes o-lvan terméket gyártani. amely minden piacon állja a versenyt. A korszerű konverterben a folyamatok rendkívül gyorsan mennek végbe. Érzékeltetésül: egy adag — 80—130 tonna — acél. az eddigi négy-hat óra helyett 35 —45 perc alatt készül el. Ez az ott dolgozókkal szemben is új követelményeket támaszt, mert másodpercekről, kilogrammokról kell azonnal dönteniük: módjukban állt, hogy itthon elméleti tanfolyamokon. külföldön pedig a gyakorlatban sajátítsák el a konverter-acélgyártás technológiáját. Az sem közömbös persze, hogy lényegesen kulturáltabb körülmények között, sakkal kisebb környezeti ártalomnak kitéve végezhetik munkájukat. No és az energia! Amíg az LKM Martin-acélművében egy tonna acél előállításához 5.8 Giga-joule energia kell. a konverterben annak egvtize- de. 0,6 Giga-joule is elég. — Említette: a korszerű acélfajták minden piacon versenyképesek. Eszerint Inéra csupán önellátásra törekszünk? — Természetesen nem! A magyar vaskohászat hengerelt áruinak csaknem harminc százalékát exportálja, s e termékek részaránya meghaladja az ipar dollár- elszámolású kivitelének tíz százalékát. A tavalyi exportunk 420 millió dollárt ie- lentett. s ami fölöttébb lényeges: valutabevételeink fedezik — sőt: felül is míiliák — a kohászat termeléséhez nélkülözhetetlen, tőkés országokból származó alapanyagok. és egyes, itthon gazdaságosan nem gyártható kohászati termékek importját. FÖLDES TAMÁS igényeit úgy, hogy az gaszt>jt .Vagy fazékban is lehet jól főzni... (Solymus felv.) A tervek megtekinthetők 2 d rsasli áza k I apó led n (braekó) A perlit újabb arca
