Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-22 / 248. szám

Liza-laki szilvafőzés Kicsi voltam, mikor anyám a tűzhelyen lekvárt főzött. Bent a konyhában, s nem kint a szabadban. Az vala­hogy más volt, az valahogy nem volt ilyen szép. Tegnap sütött a nap. de azért hideg volt. És tegnap olvt láttunk, amit Miskolcon ma már kevesen csinálnak. Tapolcán egy üstben szilva rotyogott. A Liza-lak tulaj­donosai. Lenért Jánosék lek­várt főztek. Az illat már messziről csábított. — Főzünk mi minden év­ben — mondja a tulaj. — Kapjuk a szilvát a rokonok­tól. a szomszédék is adnak, s a keltben is terem. Miközben Lénárt János tüti az üstöt, addig a 81 éves ..mama” (aki már nem em­lékszik, hogy hányadik szil- vatőzése ez) kavarja a forró lekvárt. \ A/ előző napon fő­zött lekvárt megkóstoljuk: kitűnő. Lehet, hogy ez az utolsó igazi miskolci szilva­lekvár? (illésy) (Sólymos László jelvClele) Értekezletre hívják őket Számít a nőkre a honvédelmi szövetség Akaraterő kérdése — mondják n kezük a szemük... Új ábécét tanít, aki nemrégen tanulta Pénteken Miskolcon, az MHSZ székhazában megren­dezik a honvédelmi szövet­ség Borsod megyei női akti­vistáinak értekezletét. Ennek szervezését már befejezték, úgyszólván minden készen áll ahhoz, hogy a megbeszélés sikerese legyen. Arról beszél­gettünk Éles Gábor alezre­dessel. a szövetség megyei titkárával, hogy mi a célja az aktívaértekezletnek. — Azzal kezdem, hogy a nők. az asszonyok és a leá­nyok, miként társadalmi éle­tünk minden területén, a ha­zafias-honvédelmi nevelésben is nagy szerepet játszanak — mondotta. — Hogy csak az édesanyákat említsem, a kis­gyermekeiket elsőként ők ta­nítják hazánk szeretetére. Ezen túlmenően az ország­ban sok-sok ezer nő tevé­keny reszt vesz szövetsé­günk munkájában. Ha a megyék közötti arányokat nézzük, nem kell szégyen­keznünk: Borsodban az át­lagosnál nagyobb a női MHSZ-tagok száma. S hogy mennyire aktívak, szorgalmaik és eredménye­sek, erről hosszan beszélhet­nék, am érzékeltetésül csu­pán a női MHSZ-snortolók- ról hadd ejtsek néhány szót. A bátrak sportjaként emle­getett ejtőernyőzés művelői között a miskolci Tóthné Papp Zsuzsa tavaly országos bajnokságot nyert, a lövészek soraiban pedig a Tárcáiról származó, s öt év óta a Diós­győri Vasas Lövészálubunk- ba tartozó Pécsi Erzsébet egy-két hete a Madridban megrendezett Európa-bajnok­ságon két szovjet lány mö­gött a harmadik helyen vég­zett. Még jó néhány lelkes fiatalasszonyt, leányt említ­hetnénk, akik szorosán .a. meg­nevezettek nyomában halad­nak. Más technikai sport­ágakban is derekasan helyt­állnak a borsodi nők. A rá­diósok között már úttörő korosztályú leánykák is nem­egyszer megörvendeztettek bennünket a különböző ma­gas szintű versenyeken elért eredményeikkel. Bizony, szö­vetségünk női tagjai jófor­mán mindenütt ott vannak, a versenypályákon nemcsak sportolóként, hanem edző­ként is, s nem hiányoznak előadótermeink katedráiról sem. Nyilvánvaló azonban, hogv a nőknek az MHSZ-ben is vannak sajáté« problémáik, amelyeket meg keli olda­nunk. Ezért kezdeményezte már korábban szövetségünk országos központja a me­gyénkénti női aktívaér tekez-1 letek megrendezését, segít-1 vén így is a pártunk Köz­. ponti Bizottsága nőpolitikái határozatából reánk háruló feladatok végrehajtását. Az első ilyen megbeszélés­re Szolnokon került sor. Ak­kor én még nem a szövet­ségnél dolgoztam, ám tanul­mányoztam az ezen az aktí­vaért ekezlelen elhangzott be­számolót, valamint a hozzá­szólásokat, még. további egy­két. megve értekezletáa .el« * hängzot’í)'::i‘ " tom: a más országrészeken- élő MHSZ-tag asszonyok, leá­nyok számos tennivalóval, öt­lettel rukkoltak elő, amelyek nekünk, férfiaknak, nem ju­tottak volna eszünkbe. Meg vagyok róla győződve, hogy a Borsod megyei női aktivaértekezieten is sok ér­tékes hozzászólás elhangzik, s ezeket jól hasznosíthatjuk majd munkánkban — mon­dotta befejezésül az MHSZ megyei titkára. T. I. Október 27-én, hétfőn dél­után 6 órától küldöttgyűlést tart a Váralja Lakásfenn­tartó Szövetkezet. Színhelye a Kuruc utcai ABC melletti III12-es területi pártalap- szervezet helyisége. A kül­döttgyűlésen az igazgatóság beszámol az 1980. I. félévi gazdálkodás eredményeiről, majd határoznak a középső lakások szellőzőberendezései­nek költségviseléséről. Végül arról lesz szó, hogyan tudná­nak a szövetkezethez tartozó lakók minél eredményeseb­ben bekapcsolódni a ..Tiszta, virágos Miskolcért” mozga­lom, további feladatainak tel­jesítésébe. Továbbkép zés A Lenin Kohászati Művek­ben több mint 4 ezer nő dol­gozik, egy részük szocialista brigádokban. E brigádok ve­zetőinek a mindennapi fel­adatok színvonalas ellátásá­ra való felkészítése, tovább­képzése folyamatos feladat. Október 29-én több előadás­ból álló tanfolyam kezdődik a gyárban a nói szocialista brigádvezelők részére. A korábban virgonc úttö­rők bivatlanul is körónk se­reg let lek; lélegzetvisszafojt­va hallgatták a beszélgetése­ket. Egy és mégis más vi­lágból jött emberekkel talál­koztunk. Ök is. ón is. Nem tudjuk — s ne is tudjuk meg —, mit jelent világtalanul él­ni. Hiszem, hogy ezeknek a fiúcskáknak többet adott ez a tegnap délelőtt jó néhány osztályfőnöki óránál, amelye­ken .segítőkészségről, akarat­erőről okítanak. Egyébként ők segítették át a forgalmas fő közlekedési úton a vakok és gyengénlátók megyei szer­vezetének taggyűlésére érke­ző résztvevőket. 9 • Az ünnepi műsort nem kis meghatottsággal néztem, hall­gattam végig. A versek té­maválasztásában végig érez­tem a célzatosságot. Mohácsi Ferenc öt hónap múlva nyolcvanéves lesz, így állt a pódiumra. Tizennégy éves kora óta világtalan. S mi ta­gadás, külcsínre akár két X- et is letagadhatna. Vele és özvegy Farkas Sándornéval, mindketten Braille-emlékér- mesek, alapító tagjai e szer­vezetnek — beszélgettünk életükről. — Hogyan tanuljuk a ver­seket? Van saját könyvtárunk, sőt egy komoly nyomdánk. De ha megtetszik egy vers, a rádióból is felvesszük mag­nóra. Havi lapunk is van. eb­ben minden megtalálható az aktuális politikai események­től . a házasság-hirdetésekig — .mondja Vera néni. — Ugye. te is így ismerkedtél meg a feleségeddel, Feri bácsi? — kérdezi sorstársát. S Feri bácsi helyesbít. El­ső felesége tragikus körülmé­nyek között meghalt. S vi­lágtalanul még nehezebb a magány. A budapesti intéze­tükben ismerkedett meg je­lenlegi feleségével, aki szin­tén világtalan. Az asszonykát megtestesült angyalnak titu­lálja, aki kiválóan el tudja látni a házimunkát, s immár 18 éve élnek boldog egyeter- tesben. Feri bácsi apja kovácsmű­helyében vesztette el szeme Hogv el ne hízzunk! Tablók a rendelőintézetben A Semmelweis Korba t Rendelőintézetének első eme­letén a napokban ciaknem két meter nagyságú tabló- füzért helyeztek el. Arra hív­jak fel a figyelmet, hogy az elhízás milyen betegségeket okozhat, miként és milyen táplálkozássá! védekezhetünk az elhízás ellen. A tablók útmutatása sze­rint étkezesünknél a helyes tápanyagigény az energia- igényhez képest a következő: naponta 12—15 százalék fe­hérje. körülbelül 50 százalék szénhidrát, a többi lehet zsír. Gondoskodnunk kell azonban a vitaminok s az ásványi sók ..beviteléről” is. Bővebbet a tablókról, ame­lyek felállítását bizonyára sokan örömmel fogadják. Szürke füstöt ont a boksa... fiz ősi mesterség újabb karrierje lanműliely Felsőzsolcán Egymillió forintos költség­gel tanműhely épült a Mező­gép miskolci vállalatának felsőzsolcai gyárában. A tan­műhelyben elhelyezett 11 íor­gácsológépen 22 szakmunkás­jelöltet képeznek ki egy tan­évben. Ez a létszám bizto­sítja a vállalat forgácsoló szakmunkás-utánpótlását. Szürke füsfgonioly száll az égnek a leveleiket hullató fák közül — így .jelezve, hol rejtőznek az erdőben a szén­égetők boksái. Az ősi mes­terség mai művelői igyekez­nek kihasználni a jó Időt a tél beálltáig. A faszénégetésnek a Bükk- fennsík és a Mátra-vidék az őshazája. A legtöbb faszén­égetőt most is az aprócska bükki falu. az erdők sűrűjé­ben meghúzódó Répashuta adja Borsodnak és Hevesnek. Háztartási célokra már a XVIII. században használták a faszenet, a XIX. század vé­gétől pedig bevonult a né- masíémkohászatba is, katali­zátorként. Hosszú szünetelés után a faszénégetés újabb karrierje az 1980-a.» évek má­sodik felében kezdődött. Olyan nagy igények jelent­keztek külföldről a faszén iránt, hogy fel kellett kutat­ni a régi mestereket, akik az­után tanítványaikkal nagy lendülettel fogtak hozzá sok szakértelmet és fáradságot kívánó munkájukhoz. — Idei termelési tervünk 2200 tonna, amelyből 1200 tonnát exportálunk, a többit pedig belföldi felhasználásra küldjük — mondotta tájékoz­tatásul Kovács Pál, az egri erdőgazdaság osztályvezetője. — Exporílervünkből 1000 tonnát már teljesítettünk. Legnagyobb az NSZK és Svédország, ahová 10—15 ki­lós, illetve 2—3 kilós mű­anyag tasakokban szállítjuk a, faszenet. Csepelre kohásza­ti célokra 1000 tonnányit kül­dünk ebből a termékünkből. — Mire használják a fa­szenet? — Többnyire grillsütésre. Nagy divat ugyanis Nyugat- Európában, hogy a hétvégi házak udvarán vagy kirán­dulások alkalmával saját ke­zűleg készítik el az ebédet, a vacsorát, mivel az így sütött- főzött falatok nemcsak ízle- tesebbek. de olcsóbbak is a vendéglői étkeknél. Az ex­portált faszén olyan alap­anyag hasznosítását teszi le­hetővé, mint a tűzifa (gally- és dorongfa), vagy a fűrész­telepek hulladékanyaga, ame­lyeknek forintértéke rendkí­vül alacsony. Kedvező dolog számunkra az is, hogy olyan helyen történik az égetés, ahonnét a faanyagok elszállí­tása. kihozása nehézkes és költséges lenne. A faszénen tonnánként 10—15 százalékos nyeresege van így az egri er­dőgazdaságnak. A hagyományos boksákban történő égetés mellett újabb technológia, a retorlás sze­nes ítesi módszerek meghono­sításával is kísérleteznek a Bükkben. PATAKÉ DEZSŐ világát. Egy izzó szilánk a szemébe repült, orvosra mag nem volt pénz. Később már késő lett. A vakok intézeté­ben tanulta ki a kosárfonó mesterséget, majd a háborús években a hadimunkaban rá­juk is szükség volt. Aztán meg is maradt a DIGÉP-ben, s 1953-ben onnan ment nyug­díjba. • • Akár utódja is lehetne itt M'.nyar Janos, aki a gep- gyfkban ugyancsak meös. 1967-ben kellett új életet kezdenie a bányaszkodas után. — Olyan hosszú volt egy nap. mint egy év tétlenül. Meg kellett tanulni közleked­ni, meg kellett tanulni az új munkafogásokat, s a Braille- írást. Most may én is taní­tom. társadalmi munkában. Hiszem, hogy ilyen új életet elkezdeni akaraterő kérdésé) Farkasné, Vera néni — aki a DVTK telefonközpontosa — is azok mellett áll ki, akik így is hasznosak akarnak len­ni. Ám úgy látja: néha a vál­lalatok vezetői egy levitériett takarítónőt is szívesebben beültetnek a telefonközpont­ba, csak vakot ne alkal­mazzanak. Pedig, közülük igen sokan, mint szakmát ta­nulják. Úgy tudja, vele igén elégedettek. Egy történet: csattanója kedvéért még am is elmeséli, hogy kedve*» hangja miatt telefonon át randevút is kertek tőle. Csak amikor az ismertetőjel után tudakozódott az udvari ó — mert a fehér botot mondta be Véra néni —. rögtön el- hidegüit. s kapcsolást kert. No lám. mé* tréfálkozni ks van kedvük életük címeré­vel. Pedig tudják, hogy m sem véd meg minden közle­kedési problémától. A jó- szándékú emberek segítenek, de hogyan? Mondják: ne ar­ra. hanem erre. Ott van ülő­hely. De merre van az az ar­ra, s hol van az ott? őket kísérni kell es leültetni. Ilyen közlekedési problé­máik nincsenek a Homyák házaspárnak. Mind a ketten gyengénlátók, erős nagyító­val olvasni is tudnak, s tv-t néznek. Diákszerelmük Bu­dapesten, a Vakok és Gyen­génlátók Iskolájában indult. Aztán elvégeztek a gyógy- masszőr tanfolyamot, s ma is mindketten a megyei kór­házban dolgoznak. A legna­gyobb boldogságuk mégis az, hogy kisfiúk nem örökölt* ezt á szemgyengeségei. A vo­natozás a legnagyobb gyö­nyörűsége, s már úttörővasu­tasként szolgái. 9 9 A különleges ábécé tudói, a kézzel olvasók közül töb­ben vették ót a taggyűlésen szervezetük legmagasabb ki­tüntetését. a Braille-emlék- érmet. A kitüntetésen ott áll a hat pont, amelynek variá­ciójával ábécéjük készült. Többek között ők azok, akik nagy akarattal igyekeznek megvalósítani önmagukat, akik e .szervezetben is sokat tesznek sorstársaikért. OLÄH ERZSI Gólyabál A Nehézipari Műszaki Egyetemen szombaton e*ie rendezik meg a hagyományos gólyabált. A hajnalig tartó bálon a BMW és a Hélios együttes zenéjére táncolhzt- nak az elsőéves egyetemisták, s mindazok, akik jegyet igé­nyelnek. Ez utóbbira az egye­temen van lehetőség.

Next

/
Thumbnails
Contents