Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-21 / 247. szám

W • j Magyarországi ősbemutató a Játékszínben Atríbádok éjszakája Per OIov Enquist A *ribádok éjszakája című színművével kezdte meg az idei szezon» a Miskolci Nemzeti Színház stú­diója, a Játékszín. A premier magyarországi ősbemutató volt, a negyvenes éveiben járó, vi­lágszerte ismert svéd író da­rabja nálunk most először ka­pott színpadot. Osztovits Cecí­lia fordításában magyarul is csak nemrég jelent meg a Mo­dern Könyvtár sorozatban; nyilván nem jutott el a leg­szélesebb közönségrétegekhez. A nézők nagy része tehát elöl­járóban biztosan nem ismeri, de főként előfordulhat, hogy még akkor is teljesen idegen­ként áll előtte, ha tudja, hogy a Játékszín éppen arra való, hogy a többi között a mai nemzetközi drámairodalom ter­mésének is helyet adjon. A hasonnemű emberek kö­zötti szerelem, az emberi lé­lek mélyrétegeinek naturalis­ta igazmondással megjelení- tet képe legalábbis szokat­lan, a kifejezés szabadszájú- sága — ha tetszik — tri­vialitása. az emberi kapcso­latok különböző okokból ere­dő lehetetlensége megbotrán­koztathatja azt. aki az azon­nali megbotránkozásra hajla­mos. Holott a darab sok min­dent akar, de a néző meg- botránkoztatása távol áll tő­le. minden említett .íellem- zője csak az ábrázolás esz­köze. Egy ember, „mellesleg” egy szuverén, alkotó ember lélektani kálváriájának meg­mutatásával egv sajátos vi­lágot ábrázol Ezzel együtt nem véletlenül játsszák ti­zennyolc éven felülieknek: csak minden szempontból felnőttekhez szólnak egy másik nagy svédnek. Ingmar Bergmannak a filmjei is. 9 9 Az északi országokban más a morál, pontosabban más­képpen jelenik meg a morál, a zseni pedig nem mérhető polgári mércével. Tudta ezt már a darab főhősének, August Strindbergnek, a szá­zadforduló egyik legtöbbet vitatott nagyságának a saját kora is-, s életének egyik leg­fontosabb meghatározója, mérhetetlen nőgvűlölete nem véletlenül izgatja a késői utódot, Enquistet. Strindberg maga siet a segítségére a majdani pályatársnak, férfi és nő sajátosan alakuló kap­csolatát, az egeynsúlyt biz­tosító párkapcsolatok fel­bomlását három rossz házas­ságban megélte, és közhírré tette. Enquist most csupán ujraelemzi azt az időt, mi- kos a férfi feltétlen uralkodó szerepe megszűnik, és a nő szabadságvágya kiutat keres. Az aberráció, a leszbikus szerelem nyilván nem meg­oldás, de ha egy egyébként kiváló férfi a modern élet­nek ettől a kor-, vagy in­kább kortünetelől így szen­ved, az ember tudomásul ve­szi: volt, van ilyen. De a tértől és időtől független mondandóra sem nehez rá­jönni : egyedül marad, aki önző, aki a saját „igazságain” ktpielen túllátni. A strindbergi lelki trau­mákat kegyetlen éleslátással elemző drama fülledt légkö­réi Csiszár Imre renaezcse mar a miliővel megteremti, a jaleiUer is az o munkája. A nézőtérré eiolepett jaten- színi társalgó berenuezese (laiikárpiijai, tükrei) nem akármilyen „házlartasoa" in­vitálják a nézőt. Nincs le­vegő, a két emoer, Strind­berg és valoiéiben levő fele­sege számara már nincs kö­zös élettér. Csak közös érde­kek vannak; a gyerekeik (akiket az anya nem ad, oda a szerinte méltatlanná vált apának), az író gyenge anya­gi helyzete, és van valami, ami mindkettőjüknek fontos. sjc August Strindberg: Blaskó Péter (Jármay felv.) A férfi színpadra akarja vinni új drámáját, a nő el ^ akarja játszani az új darab főszerepét. így alakul ki a játék a játékban, a darab próbáján tudjuk meg, hogy az önzésébe, zseoijébe, ta- , nácsfalahsagába fúlíádt férj'' mellett már régen „szaba­dabb1 az asszonv- barátnője nemcsak a színpadon part­nere. Mindkét rész elején vetített képek támogatják meg az eredeti tér és idő képzetének születését, a hajdani strind­bergi kamaraszínház egyet­len parányi helyszíne a nor­mális lét határait szétfeszítő indulatoknak. De nem is eb­ben a színháznak kinevezett pincében; önmagukban nem férnek ezek az emberek. Bú­jukat, bánatukat azután ki­tűnő, múltat, jövőt, embert, lehetségest és főként lehetet­lent felmutató, férfit, nőt él- vebonroló dialógusokban mondják el. Még a triviális is szellemes, a mondatok azt a négy remek karaktert épít­getik. amelyek mindegyiké­nek megjelenítése igen hálás szinér/i feladat. Tulajdonképpen ott kellett volna kezdeni, hogy a tríbá- dok leszbikus hajlamú nőket jelentenek, de az — hála Szakács Györgyi ruháinak és a maszkmesternek — igen hamar kiderül. A Marie Ca­roline Dávidot, a barátnőt játszó Szerencsi Éva már a megjelenésével is sugallja, mekkora baj lehet itt, ha a Timár Éva alakította érett asszonynak erre az ocsmány teremtésre van szüksége. Pontosabban arra, amit meg­jelenít, mert hamar kiderül: mind a két nő szerencsétlen. Siri von Essen-Strindberg- ként ezt a tragédiát Timár Éva a sebzett, tönkrement női lélek minden árnyalatá­nak felmutatásával, vitalitás­sal telített játékkal ábrázol­ja, Szerencsi Éva a közöny álarca, látszólagos passzivi­tás mögé rejti Caroline drá­máját. Időnként talán job­ban, mint kellene. Ezzel szemben Blaskó Péter sem­mit nem titkol, de hát August Strindbergnek is leghőbb vá­gva volt. hogy beszélhessen; „ha elmondom, megkönnyeb­bülök”. A színész teljes át­éléssel játssza ezt a zseniá­lisan sokszínű, mégis olyan eayéi-téirnű, a kapcsolódó nőkhöz hasonlóan szerencsét­len embert. Azt a gonosz zsenit, igaz: színházi embert, akinek minden körülmények között van rá ideje, hogy másoknak játsszon. „Közön­ség nélki.! minek” címszóval kerül tehát a darabba Viggo Schiwe, aki kívülállóként, a többieknél kisebb kaliberű emberként bambán sodródik ide-oda ebben a viharzó álló­vízben. Matus György for­málja meg nagyszerűen. A dialógusokban, a maguk életét öntörvényeik szerint élő emberek egy találkozás­ba sűrített létezésében van. lehet humor, de A tribádok éjszakája félresiklott életek drámája. Az előadásnak Sel- meczi György által összeál­lított zenéje ezt hangsúlyoz­za. MAKAI MARTA Feltehetően csak a ,, min­denevő” tévénézők nézik a Pedagógusok fórumát vasár­nap délután kettőkor, mégis azt keli mondanunk, hogy az járt jól, aki — mondjuk mo­sogatás helyett — megnézte ezt a műsort. Az időről volt szó. a pedagógus idejéről., amelyről csak a kívülálló hi­szi. hogy sok van. Mert igaz ugyan, hogy a heti kötelező (tanítási) óraszám „csupán” 19—20, de nincs pedagógus, aki csak ennyit tart meg. A túlóra létérdek. Sokszor az egyéné (az alacsony fizetések miatt), de sok esetben (lásd például gyes) az iskoláké. A heti 25—30 óra tanítás azon­ban jóval több elfoglaltságot jelent magában az iskolában is. Ha meggondoljuk, hogy ma már minden tíz pedagógusból kilenc nő és családanya, ak­kor ez sem kis teher. Bölcs István azonban va­sárnap nem ezekről az elfog­laltságokról beszélt, hanem azokról a sokszor fölösleges és bosszantó terhekről, ame­lyek megnehezítik a peda­gógus amúgy sem könnyű dolgát. Nevezik ezt admi­nisztrációnak, bürokráciának is, de nem az elnevezés szá­mít, hanem a szemlélet, amely e mögött lappang. Bár ez. az az adminisztráció is „megér egy misét”. Mert csak az igazgatók a megmondha­tói (a .műsorban el is mond­ták), hogv hányféle jelentést kémek tőlük a felette! szer­veik, hogy egv-egy iskola munkája sokszor éppen a ..papírokon” méretik meg . . 1 Mondanunk sem kell, hogy ehhez az adatokat, az érde­mi munkát nem maguk az igazgatók végzik el (képtele­nek is lennének rá), hanem tovább adják a beosztottak­nak. S minthogy őket is a papírral mérik, nem egy igazgató hajlamossá válik ar­ra. hogy ő is annak alapján ítélje meg a beosztott neve­lőket. Ne folytassuk a sort, hoígv az hogyan hat „vissza” a nevelés alanyára és tárgyá­ra: a gyerekekre ... Tény — akár elismerjük, akár nem —. hogy ezek a felesleges, meddő órák teszik sokszor fáradttá a pedagógusoka*, vonják el az alkotó energiát .maguktól a gyerekektől. Mert a pedagógus szabad ideje nem csupán azért fontos, mint minden más munkavál­lalónál, hogy regenerálja ön­magát. a munkaerejét. Kevés hivatás van (talán még az orvosé), amelynél a teljes személyiség a „munkaesz­köz”. ahol ennyire számít a közérzet, az, hogy a pedagó­gus milyen viszonyban van a munkájával, önmagával, a környezetével, tágabb érte­lemben a világgal. Mert dur­va torzítás lenne azt állíta­ni, hogy a fáradt pedagógus rosszul végzi a munkáját, de az is nyilvánvaló, hogy hosz- szú távon hatékonyan nem végezheti így a dolgát. A tévé példái lehetnek szívderítőéit, mégsem tud­tunk örülni nekik. El tudunk képzelni — mondjuk egy mérnököt —. aki a szabad­ságát arra áldozza fel. hogy bútort cipel az. irodájába, berendezi a rábízott mű­helyt? Ugye már a feltéte- lezest is képtelennek tart­juk? Márpedig — s ezt nem csupán a tv-ből tudjuk — sok pedagógus heteket tölt ilyen­olyan táborban (napközis, út­törő. KISZ, építő), hogy a nyári szabadságáról vissza­térve a mezőgazdaság segít­ségére siessen a gyerekekkel, ök azok, akikre mindenkor számíthatnak a társadalmi es tőmegszerrezetek, holott pél­dául igen nehéz belátni, hogy a népgazdaságnak létfontos­ságú alapanyagokat (vas, rongy, papír) miért a gye­rekekkel gyűjteti össze a több milliós haszonnal dolgozó MÉH? (Miért nincs több be- gyűjtőhe’y, miért nem teszik a felnőtt lakosságot, például az időmilliomos nyugdíjaso­kat érdekeltté?) S aki minderre azt mond­ja, hogy „nvafogás". az ne feledje, hogy szemünk fé­nyét: a gyerekeinket bízzuk rájuk. (horpácsi) Liszí­hangverseny Ma este 6 órától Liszt-em- lékhangverseny lesz a mis­kolci Bartók-teremben. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanárai mutatnak be Liszt-műveket, Előadás a Magaráról Majdnem egy hónapon át tartanak városunkban és me­gyénkben a XX1Í. borsodi földrajzi hetes renaezvényei. Ma délután 6 órakor a TIT miskolci Kazinczy Ferenc klubjában a Niagaráról és az Appaloche hegységről tart előadást dr. Svasliís Zoltán. Holnap, ugyancsak 18 óra; kezdettel a Rónai Sándor Művelődési Központban Fe­hér Miklós a Mátrát mu­tatja be. Ma délután 7 órai kezdet­tel a dubicsányi SZOT-üdülő vendégéinek tart előadási Kisgyörgy István az aggtele­ki karsztvidékről. MISKOLC MEGYEI VÁROS TANÁCSA V. B. építési és közlekedési osztálya pályázatot hirdet a felügyelete alá tartozó vállalatnál főmérnöki munkakör betöltésére. A pályázat feltételei: építészmérnöki, vagy szerkezetépítői mérnöki végzettség és legalább ötéves szakmai gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint. A pályázatot részletes önéletrajz és az oklevél- másolat mellékelésével az építési és közlekedési osztályon 1980. november 10-ig kell benyújtani. Cím: Miskolc, Tanácsház tér 8. sz. KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Törvénykönyv. — 12.50: Az elvált asszony. — 14.10: Rigó Sándor népi zenekara játszik, Sops János nótákat énekel. — 14.43: Arcképek a német iroda­lomból. -- lő.00: Hírek. — 15.10: Andor Ilona énekkara énekel. — 15.28: Nyitnikék. — 18.00: Út­közben. — 16.05: Kegyetlenül . . . — 16.35: "Regi híres énekesek műsorából. — 17.00: Hírek. Út­közben. — 17.07: Fiatalok stú­diója. — 17.32: Locke: Zene őfel­ségének sactkbu.íokra és kornet­tekre — TI. Károly restauráció­jára. — 17.45: A Szabó család. —- 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.30: Esti Magazin, — 19.15: Chopin; b-moil szoná­ta. — 19.40: Egy Nobéi-drias agykutató életútja. — 20.10: Leonard Bernstein zenés játé­kaiból. — 21.21: Legszebb stu­dj óf élv ételeinkből. — 22.00: Hí­rek. — 22.13: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Maros Rudolf műveiből. — 23.10: A kegyencnő. Opera- részletek. — 24.00: Hírek. — O.iO: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.25: Látószög. — 12.30: Hírek. — 12.33: Meló­diákoktól. — 13.30: A gyerme­keknek írta • Bartók Béla. — 14.Gö: Kettőtől hatig... — 18.00: A Neoton família felvételeiből. — 18.30: Hírek. — 13.33: Beszél­ni nehéz. — 18.45: A Belügy­minisztérium Duna Művész- együttes ének népi zenekara ját­szik, Máthé Jolán népdalokat énekel. — 19.20: Mikrobiológia a gyakorlatban. — 19.30: Csak fia­taloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Mindenki könyvtára. — 21.03: Nótacsokor. — 22.00: Zene- köze’ben a hallgató. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17,05: Zenedoboz. A stúdió zenés kívánságműsora. Szerkesztő: Zakar János é:s Re­gös Zsolt. — 17.45; Egészségünk védelmében. A fogak betegsé­gei és a helyes fogápolás. Dr. Pénzes Géza előadása. — Mai svéd író drámája a Miskolci Nemzeti Színház Zsebszínpadán. — 18.00: Eszak-magyarországi Krónika. (A Heves megyei Ta­nács V. B. Eger város kereske­delmi fejlesztéséről tárgyalt. — Zenei ismeretterjesztés a Mis­kolci Megyei Könyvtárban. — Braüle-emiekérmeket adtak at a Vakok es Gyengénlátók Orszá­gos Szövetsége Borsód megyei Szervezetének elnökségi ülé­sén.) — 18.25—18.30: Lap- és műsor előzetes Televízió, 1. műsor: 16.15: Hí­rek. — 16.20: Nyilvántartó hiva­tal. — 17.30: Mindenki iskolája., — 13.30: Estélyi ruha. —- 18.40: Úton a halászflottillávaJ. — 19.10: Tévétorna. — 1.9.15: Esti mese. —■ 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Ártatlan kék szemek. — 20.50: Biztonság hét márkáért. — 21.40: Slágerről slágerre. — 22.20: Tv-híradó 3, Televízió, 2. műsor: 20.01: Ker­tünk — udvarunk. — 20.25: Leg­személyesebb közügyeim. — 21.15: Tv-híradó 2. — 21.35: Az emlékmű. • Szlovák televízió: 15.40: Hírek. 15.45: Iskolatévé. — 16.15: Ipari tanulók műsora. — 16.45: A tu­domány és a technika világa. — 17.35: Iskolatévé. — 18.15: Portréfilm. — 18.30: Esti mese. — 18.40 : A utósok-motoros ok ma­gazinja. — 19.10: Egy kis mu­zsika. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Mexikói film. — 21.30: Do­kumentumműsor. — 21.55: Köny­vek. — 22.00: Tv-híradó. ­22.30: Zenes műsor. — 23.15: Hí­rek. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18) : Ember es mun­ka. — Barlangkutatás Magyar- országon. — Miskolci Képtár (10 —18) : Két évszázad magyar fes­tészete. — Borsod-Miskoici Mu­zeum (i0—18): Műtárgyvédelem a néprajzi muzeológiaban. — Herman Ottó-emlékház (10*—18): Herman Ötló élete és munkás­sága. — Diósgyőri vár > (9—16) : A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr eleiében. — Déryné-ház (9—16): A miskolci színészet története. — József At­tila Könyvtár (12—20): Magyar tipográfiai műhelyek III. ‘ — Miskolci Galéria (10—18); Eszak- magyarországi tervezővállalatok: I. építészeti kiállítása. — Gár­donyi Géza Művelődési Ház (Í0 —20) : Lakásépítés 1980. — Ne­hézipari Műszaki Egyetem (9— 15) : Szőnyi István grafikái. — Diósgyőri Vasas Művelődési Központ (14—19): Robert Capa és Kocsis Iván fotói. Filmszínházak: Béke (f4. hn6. 8): Circus Maximus. (Szí. ma­gyar film, 14 éven aluliaknak nein ajánljuk!) — Béke kama- ramozi (4) : A Pál utcai fiúk. (Magyar film.) — (6) : A kard. (Magyar film.) — Kossuth (fa, hn5, 7) : Norma Rae. (Mb. szí. amerikai film. 14 éven aluliak­nak nem ajánljuk!) — Heresy Iván Filmklub (í5. f7): Az ötös számú vágóhíd. (Mb. szí. ame­rikai film, 16 éven felülieknek!) — Táncsics (fő. 17): Szenzáció (Szí. amerikai film, II. helyár!) — Táncsics kamaramozi (6) : Az amerikai éjszaka. (Mb. szí. fran­cia film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Fáklya (fő, f7): A kétdimenziós gvilkos. (Mb. szí. olasz film.) — Szikra (4. 6): A szentév. (Szí. francia film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Petőfi (f5. f7): Az ötödik évszak. (Mb. szí. szov­jet film.) — Tokaj vendéglátó- ház (8) : Joseph Andrews. íMb. szí. ansol film, 16 éven felü­lieknek !) SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Világab­lak. — 8.56: Beszélni nehéz. — 9.08: John Barbirolli vezényli a Halié Zenekart. — 9.41: Kis ma­gyar néprajz. — 9.49: Tarka me­se, kis mese. — 10.OO: Hírek. — 10.05: Kagylózene. — 10.35: Vá­laszolunk hallgatóinknak. — 10.50: Ro'mantikus kamaramu­zsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Márkus László énekel. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Idősebbek hullámhosszán. — 9.28; Operett- együttesek. — 10.OU: Zenedél­elött. — U.30: A Szabó csalad. Televízió. 1. műsor: 8.00: Té­vétorna. — 8.05: Iskolatévé. -7 9.45: Delta. — 10.05: Ártatlan kék szemek — to.55- Tv-kam ar­ra koncert. - 11.40; Lehet egy kérdéssel több?

Next

/
Thumbnails
Contents