Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-18 / 219. szám

Iskola — testnevelés, sport I. Az általánosban dől el KorriM a sportcsarnokban A DVTK elnöksége és ko­„A testnevelési és sport­mozgalom előrehaladásának kulcskérdése a tömegsport támogatása, különösen az is­kolai testnevelésnek, s álta­lában az ifjúság sportjának a fejlesztése.” (Az MSZMP KB határozatából.) Az alsó tagozaton is Ügy véljük, telesleges ecse­telnünk, mennyire meghatá­rozó az aitaianos iskolás gyermfcíC minden oldalú lej- lociese szempontjából a test- nevelési óra. a ö—14 éves korosztály mozgásigénye színié naiártalan. iánnek egy részét kielégítheti a heti há­rom testnevelési óra. Csak­hogy jói meg .-cell szervez­ni, ki kell tölteni. Az eioző években és az idén is elő­térben van a testnevelési órák alapozó jellege. Azaz olyan készségekkel kell lel- ruházni a tanulót, hogy le­gyen igénye önmaga továb­bi edzésére, és ugyanakkor rendelkezzen kellő alapok­kal a versenysport megkez­déséhez. Míg az előző tanévekben a teUátagozatosoknál a tor­na, 3z atlétika, az úszás alapelemeinek elsajátítása a régóta kialakult gyakorlat szerint történt, az alsó ta­gozatos oktatás szinte válto­zatlan maradt. Ezért lesz ebben az évben (és a kö­vetkező években is) közép­pontban a 6—10 éves korú­ak testnevelése. Persze ehhez testnevelés­hez értő tanítók kellenek. Az illetékesek úgy tervezik, hogy a tanítóképző intéze­tekbe« speciális testnevelési kollégiumokat indítanak. Aki ezt elvégzi, képes lesz a ta­nulók aktívabb (hatéko­nyabb) testi nevelésére. És sejlik a közel jöyő, amikor az 1—4. osztályosokat épp­úgy szakos tanító „oestne- veli”, mint a felsősöket. Órán kívül Ha fentebb azt mondot­tuk, hogy meghatározó a testnevelési óra, akkor most hozzáfűzzük: a tanórán kí­vüli testnevelés legalább ilyen fontos. Pár éve ennek az volt a rendszere, hogy egy-egy testnevelő megha­tározott órában (az iskolai tanulócsoportok számának megfelelően) tömegsport- délutáht (-délelőttöt) tar­tott, és egyéni érdeklődésé­nek, az iskola tárgyi felté­teleinek figyelembevételével szakkört. Az előbbin min­denki részt vehetett, az utóbbin csak a kiválasztot­tak. A rendszer hátránya az volt, hogy a tömegsport­délutánokra is rendszerint csak a szakkörösök mentek el, az szinte szakköri fog­rk Az úszás alapsportág. Miskolc testnevelői, testnevelést irányítói sokat tettek, tesznek a végső célért, azért, hogy minden általános iskolás megtanuljon úszni. Másodpercre be­osztják a Szabadság fürdő medencéjűt az iskolai úszás- oktatáshoz, nyáron pedig — egyesületekkel művelődési há­zakkal karöltve — úszónapköziket szerveznek. És íme, a vé­gén az ügyesebbek még a pillangózást is próbálgatják. (Sólymos felv.) tárgyaltak a tanácsok test­nevelés és sport főelőadói, illetve az iskolai szakfel­ügyelők Budapesten, orszá­gos értekezleten. Mind Cyen- ge Józsefnek, a Művelődési Minisztérium testnevelés- és sportosztály-vezetőjének elő­adásában, mind a hozzászó­lásokban vissza-visszatérő téma volt a teljesítménymé­rés és a teljesítményfüzet. Emlékszünk rá, mennyi kri­tikát kapott néhány éve ez utóbbi bevezetése. Azóta a nestnevelő tanárok többsége és a tanulók is „belejöttek” a kezelésébe. Ugyanis e fü­zet nélkülözhetetlen eszköze a diák egészséges életmódra történő nevelésének, az in­formálódásnak, az Edzett if­júságért tömegsportmozga­lom eredményei rögzítésé­nek. Ami pedig a teljesítmény­mérést illeti, az előző tan­évben kialakultak annak jó módszerei. A teljesítmény­mérés nemcsak a tanulónak, a testnevelőnek, a szakfel­ügyelőnek mutatnak irányt, hanem jelzik a kiugró te­hetségeket, segítik az okta­tó-nevelő munka tervezését sportszerek vásárlására le­het fordítani, míg az úttö­rőszövetség megyei elnöksé­ge serleggel jutalmaz. Az 1979 80-as tanév vég­eredménye (a jutalmak át­adására októberben kerüi sor): I—7. tanulócsoportos isko­lák (a megye legjobb öt is­koláját díjazták): 1. Mis­kolc, 25. sz. Általános Is­kola, 2. Pácin. 3. Rátka; 8— 16 tanulócsoportosak (15 ju­talmazott): 1. Bükkszen tke­res zt, 2. Mezőnyárád, 3. Ti­sza kés zi . .. 7. Miskolc, 18. sz.,... 15. Miskolc, 38. sz.; 17 tanulócsoport felett (az elő tíz kap jutalmat): 1. Mis­kolc. 8. sz., 2. Ernőd, 3. Mis­kolc, 40. sz., 6. Miskolc. 34. sz., 9. Miskolc, 3. sz., 10. Mis­kolc, 21. sz. Természetesen ebben a tanévben is értékelik az is­kolák teljesítményét. (Folytatjuk) D. TÓTH BÉLA sárlabda-saakosztálya szep­tember 20-ára tervezi a ré­gi kosárlabdái ok és a maiak találkozóját a sportcsarnok­ban. (Azért csak tervezd, mert rossz idő esetén a mis­kolci ifjúsági napok rendez­vényei szabad térről a sport- csarnokba tevődnek át.) Koszorúzást ünnepséggel kezdődik a program a vas­gyári temetőben 15 óra 30- kor: Papp József volt szak­osztályi el nőik sírjánál róják le tiszteletüket a régiek és a maiak. 16 órakor a sport- csarnokban a valaha szebb napokat megélt DVTK öreg- fiúk kosárlabdázói játszanak egymással, majd az „öreglá- nyok”—mai NB I-esek ösz- szecsapásira kerül sor. Este a program a Hámor étterem­ben zárul, baráti vacsorával, ahol a DVTK elnöksége ean- lékplaikettet ad át az alapí­tóknak, a régieknek. (Rossz idő esetéie is fel­készülnek a kosarasok, vala­melyik — feltehetően a Ki­lián — gdrnnáa um tornater­mében játsszák le ekkor a mérkőzéseket. Ma még pon­tosat nem tudnak.) Birkózás Szalontai Imre a szőnyegen Szombathelyen orseágo&ei­ső osztályú felnőtt szabadfo­gású binkózóvensenyt rendez­tek, már a 2x3 perces új sza­bály szerint. Az 57 kilogram­mosok között elindult a so­káig sérült, és az olimpiára sérülésé miatt nem utazó DVTK-s Szalontai Imre is. Nagy ellenfele csak egy volt: klubtársa, Migléczy Imre győ­zött. A szombathelyi verseny miskolci érmesei: 57 kg: 1. Szalontai I., 2. Migléczy, 6S kg: 2. Jászkai (DVTK), 82 kg: !. Boros (Honvéd Papp J. SE). Holnaptól: lalkozassá zsugorodott 1979- ben megszűntek a szakkö­rök. „komolyodtak” a tö­megsport-délutánok, hatáso­sabban hívták fel a gyere­kek figyelmét az azokon va­ló részvételre. A fejlődés útja itt is ki­rajzolható. Akkor lesz ez egyenrangú a testnevelési órával, ha minden egészsé­ges tanuló nemcsak tanári vagy szülői kényszerre vesz részt tömegsport-megmozdu­lásokon, hanem önszántából. Teljesítmény­mérés Az elmúlt héten, keddtől csütörtökig az iskolai test­nevelésről és a diáksportról A rangsor Mivel a testi nevelés „ered­ményeit” mérni lehet, ké­zenfekvő, hogy adott azösz- szehasonKtás az iskolák kö­zött. Egyfelől figyelembeve­szik a tömegsportot (erre szolgálnak az önériékelő la­pok). másfelől jutalompon­tokat kapnak az iskolák a körzeti, a városi (járási), megyei, országos úttörőolim­piákon elért eredményekért. Természetesen figyelembe veszik a tanulócsoportok számát is, és ennek megfe­lelően három kategóriában díjaznak. A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osz­tálya pénzjutalmat ad, azt Ökölvívás Októberben rendezik meg az idei országos junior ökölvívó- bajnokságot. Az előcsatávo- zásofc három városban: Bu­dapesten, Kiskunfélegyházán és Veszprémben folytaik. Az OB-re bejutott miskolci (bor­sodi) versenyzők pehelysúly: Csepa-egi (Borsodi Bányász); könnyűsúly: Szarvas (Borso­di Bányász): váltósúly: Fá­bián (Borsodi Bányász); fél­nehézsúly: Szabó S. (MVSC); nehézsúly: Molnár (MVSC), Aligha volt a magyar női kosáriabdasportnak még egy olyan éve, mint az 1980-as. Mert először is Várnában szerepéitek az olimpiai elő­selejtezőn (aminek színvo­nala felért egy világbajnok­sággal), majd részt vehet­tek az olimpián, és holnap­tól megkezdődnek a küzdel­mek Jugoszláviában, a XVII. Európa-bajnoksógért. Killik László edző kellemes gondban van. Olyan csapatot tudott kiaiaKítani, hogy lénye­gében nincs tudásbeli különb­ség a 12 játékos között: akik: Kiss Lenke (Vasas Izzó), Né­meth Agnes (KSI), Gulyás Il­dikó (Bp. Spartacus), Jankó- vich Éva (Ganz-MÁVAG), Bok- say Zsuzsa (Székesfehérvár), Szöllősy Judit (TFSE), Szabié* Magdolna (BSE), Szuchy Kata­lin (Vasas Izzó), Gulyásné Be- loberk Éva (Vasas Izzó), Láma- la Erzsébet (Bp. Spartacus). Éigye, eddig tíz. És milyen jó érzés leírni, hogy a csapatban két DVTK-s is van (csakúgy, mint az olimpián; : Medgyesi Judit (1956-os születésű, 186 cin magas, 109-szeres válogatott) és Lőrinczné Winter Ilona (1955- ös, 172 cm, 110-szeres váloga­tott) . Éppen ezért mi, miskolciak különös figyelemmel kísérjük majd az EB küzdelmeit, ame­lyekben 14 ország vesz részt. Jugoszláviát, mint rendező or­szágot kiemelték és az EB-védő Szovjetuniót is. őket nem osz­tották a három négyes csoport egyikébe sem. A magyarok w A-csoportba kerültek, és mér­kőzéseiket, Magiajban játsszák le Angliával, Lengyelországgal és Olaszországgal. A csoportok­ból az első kettő jut a négyes döntőbe. Az eredményeket nem viszik magukkal, mert a kiírás értelmében a továbbjutók azo­nos négyes döntőbe nem kerül­hetnek. A Szovjetunió mellé egy első és két második he­lyezettel sorsolnak, míg Ju­goszlávia csoportjába két elsőt és egy másodikat. Itt a csapa­tok körmérkőzést játszanak, ami után kialakul a csoporísoírcnd. Az elődöntőt a keresztbejátszás jelenti: az egyik csoport elsője játszik a második csoport má­sodikjával és viszoni. A győz­tesek vívhatják a döntőt. Holnap Magyarország Olasz­országgal kezd. Az ez évi mér­leg: egy győzelem, egy vereség. Ahhoz, hogy a másik két mér­kőzés elé nyugodtan tekintse­nek, győzni kellene. Reméljük, ebben a két diósgyőri oroszlán- részt vállal (a hírek szerint mindketten a kezdőcsapatban vannak). Ha Olaszországot sike­rül legyőzni, akkor a második hely már biztos, ugyanis Ang­lia nem okozhat gondot, és egy esetleges vereség a lengyelek ellen sem zárhatja ki őket a nyolcas döntőbe kerüléstől. Ott pedig újra kezdődhet a számolgatás. Tény az, hogy eny- nyire összeszokott gárdával leg­utoljára a II. EB-n, 1950-ben in­dultunk (épp Budapesten), ha­sonlóval 1956-ban Prágában. Mindkétszer másodikok lettünk. Ennyivel most is megeléged­nénk, hiszen a 14-szeres EB- bajnok Szovjetuniót aligha le­het akárcsak megszorítani is. D. T. B. A házasságszédelgés világrekordere Djakartában házasságszé- deigésért letartóztatták a 33 éves Paato Sentot, aki 15 éves pályafutása alatt, min­den korábbi házassági re­kordot megdöntve, 121-szer nősült. Megházasodoít, ellet­te felesége vagyonát, majd eltűnt. A nyomozás során ki­derült, hogy a férfi mind­össze 20 feleségének a nevé­re emlékszik. Injekció fogromlás ellen? A fogfájás a jövőben a múlté lehet, ha egy Nagy- Britanniában létrehozott ol­tóanyag beváltja, amit a tu­dósok ígérnek. A szérumaik antitestek termelődését kell kiváltania, amelyek védik a fogat az agresszív savak el­len. A londoni Guy’s Hospi­tal tudósai az oltóanyagot máris eredményesen próbál­ták ki a majmokon. Az erő­sen cukortartalmú élelmi­szerekkel táplált alanyoK közül a beoltott állatok 90 százalékkal kisebb arányban szenvedtek fogszuvasodás­ban. Az új 'preparátumot embereken is kipróbálják, ha ártalmatlansága teljes­séggel bebizonyosodik. A legnagyobb medve Az Egyesült Államokban földmunkák során olyan csontokat találtak, amelyek­ről a paleontológusok megál­lapították, hogy egy medve maradványai. Ez a medve kö­rülbelül 18 ezer évvel ezelőtt élt. Magassága 4 méter volt, tehát egy méterrel magasabb volt, mint a jegesmedve és 1,5 méterrel magasabb, mint a grizzly. Ez volt tehát a legnagyobb medve, amely valaha a földön élt. Sáskák és seregélyek A sóskák elleni harcban nagy segítséget nyújtanak az embereknek a seregélyek. Egy ezer madárból álló cso­port egy hónap alatt mintegy 22 tonna sáskát elfogyaszt. Ha arra gondolunk, hogy egy sáska súlya milyen kicsi, ez szinte elképzelheietlen meny- nyiség. Bikaborjú, két anyától ■•«X- • Két évvel ezelőtt nagy közfel­tűnést keltett és világraszóló tu­dományos eredménynek számí­tott az első, lombikban fogant csecsemőnek a megszületése. A „lombikban fogantatás” lénye­ge az volt, hogy az anyának a petefészkéből kioperált petesejt­jét különleges konstrukciójú lombikban termékenyítették meg a férj spermájával, majd a meg­termékenyült petesejtet egy ideig mesterségesen tálpiálták, s mi­után megfelelően továbbfejlő­dött, visszahelyezték az anya szervezetébe. Ily módon lehető­vé vált, hogy az anya, akinek petevezetéke elzáródott és ezért meddőnek hitték, gyermeket hoz­hasson a világra. Természetes körülmények között a petesejtet a férfi ivarsejt a petevezetékben termékenyíti meg, ahonnan az tovább vándorol a méhbe, s ott beágyazódik. Ma már arra is lehetőség van, hogy idősebb fér­fiak is utódhoz jussanak, vagy netán időközben elhunyt férfiak­nak is utódaik születhessenek, ha idejekorán gondoskodtak ró­la, hogy spermájukat speciális kö­rülmények közölt, az úgynevezett spermabankok valamelyikében megőrizzék. Nem ált tudni, hogy harminc évvel ezelőtt egy an­gol orvos bukkant nyomára an­nak a vegyi anyagnak, amely megfelelően védi a legérzéke­nyebb sejteket — így a petesej­tet és a férfi ivarsejtet is — a mélyhűtés okozta károsodások­tól (a spermát ugyanis igen ala­csony hőfokon tartva raktároz­zák a majdani felhasználásig/. A dán kutatók által végzett állatkísérlet, ha nem is egészen, de egyes momentumaiban hason­lít a „lombikbébi” létrejöttével kapcsolatos mesterséges beavat­kozáshoz, A képünkön látható kis bikaborjú megszületésének az volt az előzménye, hogy egy vö­rös dán tehénből kioperáltak egy petesejtet cs 25 napi, mínusz 196 C-fokon való tárolás után átül­tették azt egy jersey-fajtájú má­sik tehén petefészkébe. Az on­nan elindult, majd megterméke­nyült petesejtből az eredeti „bio­lógiai anya” összes tulajdonsá­gait továbbvivő utód született. Beültetett hallókészülék San Franciscóban a kali­forniai egyetem orvosai és biotechnikusai újfajta se­gédeszközzel kísérleteznek, amely a süketeknek, leg­alábbis részben, újra vissza­adja hallóképességüket: egy leadó készülék, amelyet mint hallókészüléket kell viselni a fül mögött, a külső zajokat és hangokat elektromos jeJlé alakítja át. Az apró impul­zusok ezután a belső fülbe beültetett elektródákon men­nek keresztül, és ezzel in­gerük — elkerülve a sérült vagy elváltozott területeket — a hallóideget. Amikor a kutatók egy 60 éves beteg fülébe 8 csatornás elektróda­rendszert ültettek be, a férfi életében első ízben volt hal­lóképes.

Next

/
Thumbnails
Contents